2009. október 17., szombat

Lucskoskáposzta


Ez a kép megint csak nem adja vissza az étel jellegét. Mártásban úszó húsdarabok, ez látszik csak, pedig ennél jóval többet jelent. Valószínűleg nem ez az egyetlen ilyen néven futó káposztás egytál, de nekünk ez nagyon ízlik. Ki tudja már, honnan szereztem a receptet, mert írtam már, hogy sok-sok évig csak újságból lehetett hozzájutni. Azt sem állítom, hogy nagyanyáink nem főztek hasonlót, de a mi családunkban biztosan nem. A gyerekeimnek is fel kellett nőlni, hogy szeressék ezt, mert hát lássuk be, a káposzta nem tartozik feltétlenül a szeretem zöldségek közé. Jellegzetes fűszere a borsikafű és a kapor. Ezek nélkül ez az étel egészen más jelleget kap.
Hozzávalók:
  • 70 dkg- 1 kg oldalas
  • kb. 2 kg-os fejeskáposzta
  • 2 ek zsír
  • 2 ek olaj
  • 2 dl tejföl
  • 4 ek liszt
  • só; bors; kapor; borsfű 3-4 szál
Az elkészítése nagyon egyszerű. Az oldalast csontonként felvágjuk és a zsír és olaj keverékén erős tűzön megpirítjuk. Nem kell megégetni, de legyen pörzsanyag rajta bőségesen. Ezt a lépést nem érdemes kihagyni, mert ettől alakul ki a másik nagyon jellegzetes íze. Ebben az időben figyelni kell rá és gyakrabban kevergetni.
Nem kell megijedni, a lábasra ragadt barnás anyag szépen felázik a víztől és beleoldódik a szaftba. Nem lesz az edénynek semmi baja. A zsírt sem érdemes kihagyni, hiszen kalória tartalma éppen annyi, mint az olajnak csak az könnyebben emészthető. Ez az étel viszont nem diétás, de ettől a kevés zsírtól nem kell megijedni.
Néhány étel nem a hozzávalóktól lesz különleges, hanem az elkészítési módjától. Talán ez is ilyen.
Ha a hús megkapta szép, pirult, rozsdás színét, akkor öntsük fel vízzel, hogy bő ujjnyira ellepje. Sózzuk meg és főzzük majdnem puhára, közben borsot is adjunk hozzá és tegyük bele a csombort is. Ha elfőtte a vizet, apránként pótoljuk.
A káposztát vágjuk össze nagyobb darabokra, de nem baj, ha szétesik. Nekem a cikkekre vágás nem vált be, mert mire kész lett az étel, a káposzta cikkek mindég szétestek. A káposztával együtt főzzük puhára a húst. A végén tejfölös habarással sűrítsük be, de csak annyira, hogy ne legyen főzelék sűrűségű. Azért lucskos a káposzta neve, mert közepesen sűrű szószban úszik. Ha valakinek hiányzik a kenyér, akkor ezt a finom levet kanalazhatja hozzá, de kenyér nélkül is garantáltan el fog fogyni. A végén tegyük bele az apróra vágott kaprot. Télen én a fagyasztóba eltett nyári ízű kaprot használom inkább, mint a boltban árult friss másolatot.
A hús-káposzta arányon lehet változtatni, de nekem húsevő férfiak vannak a családban.

Tonhal steak salátával




Nem hasonlít? Igen, tudom, látom én is. Van mentségem, de ígérem, dolgozom az ügyön. Ez az a hal, aminek az elkészítéséhez kértem segítséget a nálam tapasztaltabbaktól. Kaptam is. A végeredmény nem az Ő szakértelmüket tükrözi. A sütési idő nem volt több három percnél, de úgy látszik, hogy a hal vastagságához ez is sok volt. Látszik is, hogy ez nem az a kétujjnyi vastag szelet, amit én is láttam már főzőműsorban.



Az íze is szokatlan volt, én nem tudtam volna azonosítani, nem jártam még tengernél, ezért el kell, hogy fogadjam Ági hasonlatát, bár azt hiszem, ez azért az ilyen távolságot megtett halnál nem biztos, hogy érvényes. Nekem kicsit túl natúr volt. Igaz, én akartam érezni az ízét, de azt hiszem a következő adagot valamilyen finom, könnyű mártásba fogom bújtatni. Érzésem szerint, túl kell lenni néhány tonhalas vacsorán meg tenger gyümölcsei kóstolón, hogy ez az íz könnyen befogadható legyen. Mert van íze, különleges, ezt azért lehetett érezni.



Örülök, hogy ilyen lehetőséget nem hagytam ki, és mivel valóban nagyon jó áron vettem, van még a fagyasztómban alapanyag.


Köszönöm szépen mégegyszer, hogy adtatok tanácsot az elkészítést illetően. Azt hiszem izgultam is eléggé, ez is közre játszott, hogy ilyen lett. Így is finom volt, mert nem száradt ki, a hús omlós volt, puha csak éppen teljesen átsült.