2010. február 7., vasárnap

Herőke - forgácsfánk


Nálunk ez volt a neve ennek a süteménynek. Tudom, sok néven ismert, még ebben az országban is, de határon túl még inkább. Gyerek koromban nem szerettem, ma pedig sokkal gyakrabban enném, mint ahányszor készítem. Nem emlékszem, miért nem ízlett, de úgy rémlik, hogy akkor a tésztája sokkal vékonyabb volt, szinte száraz. Biztosan többször is készült, mint manapság, talán nem volt annyira változatos a sütemény készítés. Ezt viszont azért nem akarom elhinni, mert nálunk gyakran volt valamilyen sütemény, édesség vasárnaponként. Mégsem ehettük mindég ugyan azt? Szerencsére nem vette el a kedvem, hogy újból barátkozzam vele. Farsang táján, amikor sok felől hallok a fánkok sütéséről, muszály nekem is legalább egyszer-kétszer elkészíteni. Nincs családi recept, én a Magyar Konyha című újságban találtam meg a receptemet. Ez bevált,ízlik és sikerül is.
  • 25 dkg liszt
  • 1 dkg élesztő
  • 2 ek cukor
  • 0,5 dl tej
  • pici só
  • 2 ek rum
  • 0,5 dl tejföl
  • 2 tojás sárgája
  • 5 dkg vaj vagy margarin

Az élesztőt a tejben a cukorral együtt felfuttatjuk. A liszttel és a többi hozzávalóval együtt jól kidolgozzuk. A tésztából három cipót készítünk és letakarva pihentetjük kb. 1/2 órát.

Ezután kinyújtjuk kb. 3 mm vastagságúra és hullámos szélű derelyevágóval féltenyérnyi darabokat vágunk belőle. Mindegyiket hosszában bemetszük és a tészta egyik-vagy mindkét végét áthúzzuk a bevágáson. Jól felmelegített olajban néhány perc alatt világosbarnára megsütjük. Annyi olaj legyen a lábasban, hogy a tészta szinte ússzon benne. Hamar elkészül, ne legyen az olaj forró, mert akkor kívül megég, de nem sül át rendesen. Sülés közben duplájára nőlnek, legyen elég helyük a lábasban. Egyszer fordítsuk meg, hogy mindkét oldala megsülhessen.

Tálalásnál porcukrot szitálhatunk rá és baracklekvárt adhatunk mellé.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése