Vajas kekszek aszalt gyümölcsökkel

Dulmina kekszei nem hagytak nyugodni. A vajjal készült keksszel karácsonykor találkoztam hosszú évek óta. A saját receptem volt, de eddig margarinnal sütöttem, akkor viszont úgy gondoltam, nem érdekel a sok össze-vissza duma, én kíváncsi vagyok az ízére. Majdnem elájultam, amikor megkóstoltam. Mondhatnám, hogy eddig hogy tudtam e nélkül élni? A vaj íze semmivel nem hasonlítható össze!
Az egészségesebb sütemények éppen úgy érdekelnek, mint az ételek, ezért örültem, amikor megláttam Dulmina zabpelyhes kekszeit.



Az áfonyás változatot már kétszer is megsütöttem, másodszor az áfonya mellé még mazsolát is tettem. A graham liszt kellemes meglepetés volt, mert a teljeskiőrlésű búzaliszttel nem voltak jó tapasztalataim. Nekem mindég kesernyés mellékízt adott az ételnek. Ez a liszt viszont semmilyen mellékízt nem hozott. A tészta nagyon jól összeállt, pedig voltak fenntartásaim. Behűtöttem majdnem két órára, mert közben más dolgom is volt, de ezután kitűnően lehetett szeletelni. Igaz, én ilyenkor recés kést szoktam használni.

Gyűjtöm a különböző recepteket, mert nagyon rá lehet szokni. Legközelebb vegyes pehelyből fogom megsütni.


















A datolyás tallérok a saját receptemből készült. Ez más állagú, mint a zabpelyhes, ezért a fiam ezt jobban értékelte. Az utolsó darabokért már alkudozni kellett.

• 30 dkg liszt
• 20 dkg vaj
• 5 dkg kukorica keményítő
• 1 kk. sütőpor
• 1 kk. szódabikarbóna
• csipet só
• 2 ek méz
• 5 dkg nádcukor
• 1 kk. fahéj
• 1/2 dl víz
• 5 dkg aszalt datolya apróra vágva
• 5 dkg aszalt barack apróra vágva

Vízből kellhet még, ha a liszt több folyadékot képes felvenni a fajtájától függően. Aszalt gyümölcsöt lehet többet is tenni bele.

Nekem az vált be a gyümölcsök aprításánál, hogy vágás közben lisztet szórok rá és a kés élét is szoktam lisztezni, hogy ne ragadjon rá az aszalvány. A kés olajozása nem szimpatikus, de lehet, hogy az is bevállhat. Ki kell próbálni.

A tészta hozzávalóit egy késes aprítóban kevertem össze, azután egy nagy gombóccá formáztam. Lehet egy nagy vagy két kisebb rudat sodorni belőle. Zsírpapírba csomagolva tettem a hűtőbe majdnem egy órára. Ezután szépen lehetett szeleteni.

Sütőpapíros tepsire rakosgattam a karikákat és 180 fokon kb. 12-15 percig sütöttem. Nálam ennyi elég volt, mert egyébként megégtek volna.