2010. szeptember 15., szerda

Blogger születésnap


Blogger születésnap is volt az elmúlt hetek eseményei között. Nem gondoltam sosem, hogy egy ilyen alkalmat meg kellene osztanom másokkal, hiszen ez az egyik legszemélyesebb ünnep.
Amiért mégis ezt teszem, az azért van, mert egy ilyen félszázados időszak annyira lázba hozta a családom tagjait, hogy nekem is össze kellet kapnom magam, hogy méltóképp ünnepelhessünk.
Vendégül láttam tizenhét embert, megetettem, megitattam őket és még a kisebb-nagyobb fiatalságnak is sikerült emlékezetessé tenni ezt a napot.
Kürtőskalácsot sütöttünk parázson és ez nagy élmény volt mindenkinek, főleg, ha azt is elárulom, hogy nem a megfelelő célszerszámot használtuk, mert még egy kapa is előkerült, hogy a nyelével kisegítsen.

Nagyon jó volt!!!!

Ő Buksi és ajándékként érkezett.
Ez is ajándék volt. Én imádom az illatát, bár eddig még nem volt alkalmam hozzászokni.

Kicsit magyarázkodom

Lassan egy hónapja nem írtam semmit a blogba, pedig történtek események és születtek jó ételek említésre méltó receptekkel.
Sajnos nehezebb lett a blogot irányítani, mint azt a kezdetekkor gondoltam.  Főzni muszály és nem is esik nehezemre, fényképezni kicsit nehezebb, de lehetséges, a recepteket beírni azonban néha lehetetetlen vállalkozásnak tűnik.
Sok étel emiatt el is tűnik a süllyesztőben, mert hiába vannak képek, a hozzávalókra bizony nem mindég emlékszem. Igen, le is írhatnám főzés közben. Igen, el is határoztam már többször és igen, le is írtam néha, de sajnos idővel aktualitásukat vesztik, vagy valaki ír egy hasonlót és akkor én már nem is akarom az enyémet.

Most lesz egy kicsivel több időm, remélem lefaraghatok valamit az elmaradásokból.


Nem én vágtam, hanem vágtak. Nem véletlen volt, hanem szándékos. Ennek ellenére nehezen veszem tudomásul, hogy nem tudom megfogni a kést, az ollót és a tollat. A fakanalat azért sikerült.
Tegnap, amikor ez történt, még az ujjam is alig látszódott ki a kötésből, de mára javult a helyzet egy kicsit.
Sajnos az egér sem fér rendesen a kezem alá, ezért kell még pár nap, amíg még kisebb lesz a kötés, de a billentyűkkel azért még birkózom egy kicsit.