2011. november 20., vasárnap

Képek recept nélkül


Régebben többször sütöttem kovászos kenyeret. Volt fehér búzakovászom és rozskovászom is. Készült rozskenyér és készült rozskovásszal fehérkenyér is.
Nem rontja el a fehérkenyeret a rozskovász, persze kicsit más íze és színe lesz, de ez minket nem zavar.
Volt olyan is - most is éppen ezt csinálom - hogy a rozskovászomat etetem át fehér liszttel.
Nincs kőbe vésett szabály, szabadon lehet kísérletezni.


Ezek a kenyerek gyökérkenyérnek készültek, de nem egészen olyanok lettek. Nem baj, a lényeg az, hogy finom.



Nyáron néhány napot Noszvajon töltöttünk és természetesen a legfontosabb, amit hoztunk, az a szilvalekvár volt. Bejártuk a környéket, láttunk csodaszép dolgokat és ettünk finomakat, de a beszámoló valahogy elmaradt.

Így is lehet gombócot csinálni vagy inkább kalácsot sütni.
Szilvalekvár van benne és nagyon finom volt.



Kakaóscsigák a lehető legegyszerűbb módon sütve.



Sajnos ezt a képet olyan régóta kerülgetem, hogy most már nem tudom leírni, hogyan készült az étel.
Gyanítom, hogy rossz nem lehetett, mert fénykép készült róla, tehát le akartam írni.


Ez pedig az idei csilikrém, ami jó erősre sikerült. A tavalyi nagy lendület után ismét kellet készítenem. Lehet, hogy még ez is kevés lesz. A Szakácsok könyvében volt a recept, ami alapján sokan főztek ilyet. Igaz, mostanában nem hallottam erről, de biztosan még ma is nagy kedvenc.

2 megjegyzés: