2011. január 26., szerda

Baracklekvárral töltött fánk --- VKF- 40.



A lekvárral töltött fánk inkább csak kihívás egy hozzám hasonló megszállottnak, mintsem követendő program egy fánk sütéshez kedvet kapó anyukának.
Nem először készítettem ilyet, de a régebbi fánk annyival egyszerűbben készült, hogy volt hozzá sütésálló lekvár. Most viszont a gondolat, előkészítés nélkül született, ezért a házi baracklekvárral, ami nagyon finom, de kicsit híg lett, kezdeni kellet valamit, hogy benne maradjon a tésztában.
  • 20 dkg baracklekvár
  • 1 evőkanál kukoricakeményítő
  • 1 ek. víz
Ezeket kikevertem és összefőztem annyira, hogy kellően sűrű legyen. Ezután félre tettem hűlni.



A fánk tésztája nem egyedi, nem a nagymamám receptje és azt sem mondhatom, hogy mindég ezt készítem.
Egyszerű édes kelt tészta, amiből fánkot is lehet sütni.
  • 50 dkg liszt
  • 2 dl tej
  • 2 tojás
  • 5 dkg cukor
  • 3 dkg élesztő
  • kb. 7-8 dkg margarin
  • 1 tk só
  • 1/2 narancs reszelt héja
Ha több tojás van a tésztában vagy csak 3-4 sárgája, más szerkezetű, sokkal foszlósabb lesz a tészta, de én nem szoktam erre kellőképpen figyelni. A tésztába a nagyiék tettek rumot is, mert azt mondták, hogy ez nem engedi, hogy magába szívja az olajat / zsírt / sütés közben.
A tésztát én a kenyérsütőgéppel szoktam összekeverni, ezért talán nem olyan lágy, mint amikor kézzel gyúrja, dagasztja ki valaki. Igyekszem azért én is lágyabbra készíteni.
Kelesztés után két adagra vettem a tésztát és egyenként kinyújtottam kb. félujjnyi vastagságúra.
Azért vékonyabbra, mint a hagyományos fánk tésztája, mert itt kettőt össze kell majd ragasztani.


Kisebb és nagyobb korongokat vágunk ki és a kisebbekre teszünk egy- egy kanál lekvárt.
Körben lekenjük vízzel és beborítjuk a nagyobb korongokkal. Jól összenyomkodjuk, hogy ne nyíljon ki.
Ezeket a párnácskákat félre tesszük ismét kelni.



Amikor szépen felvette a fánk formáját, akkor elkezdhetjük sütni.
Nem forró olajban, mert akkor megég kívülről, de nem tud tovább kelni és sületlen is maradhat. Nagyon hamar megsül. Nálem ez kb. 2-1 perc volt a két oldala.
Itt is, mint a hagyományos fánknál, először azt az oldalát tesszük az olajba, amelyik fölfelé néz. Letakarjuk és megfordítás után már fedő nélkül sütjük tovább.

A szalagok attól keletkeznek a fánkok oldalán, ha bőséges olajban sütjük és a megkelt ill. a sütés közben még tovább kelő fánkok lebegnek, úsznak az olajban. Így nem süllyednek le, fel tud fújódni és a közepe nem ér az olajba, ettől lesz a világos csík a közepén.
Ha nem szalagos a fánk, attól az még lehet nagyon finom!



A kiszúrás után maradt tésztát összegyúrtam és hagytam pihenni, kelni. Azután ilyen tekercseket formáztam belőle és ezeket is kisütöttem, de már nem megtöltve. Ez is nagyon finom, ha a lekvárba mártogatva esszük.

A játék kiírásnak megfelelően kellene valamilyen öntetet is készíteni, de én nem szeretem a fölöslegesen cukorral turbózott édességeket. A lekvár szerintem bőségesen elegendő a fánk mellé, a porcukor szórás pedig a tetejére.

Karalábéfőzelék húsgombóccal


Szerintem a főzeléket sem  könnyebb fotózni, mint a sötét tónusú ételeket. Nekem legalább is nem egyszerű. Valahogy még is kellett egy képet készítenem, hogy látványosabb legyen a bejegyzés.
Sok ismerősöm nem evett még karalábéból készült főzeléket. Gombóccal meg pláne nem. Sokáig én sem ismertem, de most már majd' harminc éve főzöm. Sehogy másképp nem is készítettem, csak így, gombóccal.

Nem tartozik a képhez bonyolult recept, inkább csak ezt az elkészítési módot akartam megmutatni.
  • A főzeléket mindenki saját ízlése szerint elkészítheti, bármilyen más főzelék mintájára
  • A húsgombóc pedig hasonlít a töltöttpaprikáéhoz
  1. A gombóchoz való darálthúst összekeverem a nyers rizzsel, a párolt hagymával, tojással, sóval, borssal.
  2. Sós / ételízesítős / vízben megfőzöm a gombócokat, de a vizet megtartom.
  3. Az összevágott karalábét - én hosszúkásra szoktam - kevés vízben előfőzöm, ezt leöntöm és hozzáöntöm a gombócok vizét.  Ez tele van a hús ízével, zamatával, kár lenne kiönteni. Fűszerként borsikafüvet és kicsi kakukkfüvet tettem bele. 
  4. Rántást készítek, tejjel felengedem és beleteszem a húsgombócokat is. kb. 10-15 perc alatt összefőzöm, hogy a gombócok is átvegyék a főzelék ízét.
  5. Jócskán teszek bele vágott petr.zöldet, de ezzel már nem főzöm.
Én elég sűrű főzelékeket szoktam készíteni, de ez úgy értendő, hogy sok a zöldség benne és nem a rántástól sűrű. Sok-sok menzakaján és üzemikaján vagyok túl, ezért az itthoni főzelékeket ehető, élvezhető és szerethető módon akartam főzni. Ez pedig a sok zöldségtől és kevés rántás/csomó/tól lesz az.

Okosítsatok ki, kérlek!



Bízom benne, hogy azok, akik az én blogomat látogatják, már elhiszik nekem, hogy amit leírok a receptekben ill. velük kapcsolatban, annak van alapja. Igyekszem fázisképeket is készíteni és kiegészítő fotókat is teszek a beírásokba, hogy senkiben ne legyen az az érzés, hogy ez biztos nem így van.

A magyarázkodásra azért volt most szükségem,  mert ezt a képet egy kicsit javítanom kellett ahhoz, hogy hihetőbb legyen, de higyjétek el nekem, ez az a narancsos színű citrom, amiről nemrég olvastam itt, valahol. És éppen ez az egyik problémám, hogy nem tudom, hol olvastam róla. A nevét is elfelejtettem, pedig az egyik kommentelő leírta.  A gugli sem találta meg nekem. / valami maya, vagy ilyesmi maradt meg az emlékezetemben /

Segítsetek légyszíves, hogy mi ez? Arra emlékeztem, --  lehet, hogy rosszul -- hogy M. Zsófi írt róla, de hiába kerestem, nem találtam sehol. Azt is írták, hogy a Sparban lehet kapni és azt sem tudják, mit árulnak. Én tényleg ott vettem 399 ft/ kg.

Sajnos gyakran van, hogy kapkodva futok végig blogokon ill. hírleveleken stb. és csak részletek maradnak meg a fejemben. Ha nem menetem el amit olvasok vagy ki is törlöm-- mondván, hogy ezt úgy is megjegyzem -- akkor vége az információnak.
Citruslekvárt ill. dzsemet fogok készíteni belőle, de jó lenne tudni, mi a neve?