2011. április 16., szombat

Sült kecskesajt medvehagymával és friss rozmaringgal ízesítve sherry ecetes rómaisalátával és fűszeres sült koktélparadicsommal


Valahogy így szólna a leírása ennek az ételnek egy éttermi étlapon. Mindent a figyelemfelkeltés szolgálatába állítva.
Kedvenc boltomban / a helyi CBA-ban / megint hozzájutottam egy finomsághoz. Egyik alkalommal a hajszálvékonyra szeletelt vákumcsomagolt Serrano sonka került a kosárba, a másik alakalommal a kecskesajt. Miután éppen a felére volt akciózva, ezért rögtön dupla mennyiséget vettem. Így lett belőle finom vacsora kettőnknek.

A sajtot a sütőben kissé átmelegítettem úgy, hogy apróra vágott medvehagymát tömködtem bele meg néhány levél friss rozmaringot.
Rózsaszín Himalája sóval szórtam meg, olívaolajat csöpögtettem rá és friss borsot tekertem a tetejére.
Rómaisalátát tettem a tányérra, amit sherry ecettel, mogyoróolajjal és sóval kevertem össze.
Koktélparadicsomot sütöttem olívaolajjal, sóval, borssal, kakukkfűvel, borsikafűvel.
Ecetes jalapeno paprikát és balzsamecetkrémet kapott díszítéskent.

Kukoricás pirítós és egy pohár finom fehérbor. Mi bajunk lehet?
Meg tudnám szokni az ilyen minőséget!

Medvehagyma télire


A medvehagymát van szerencsém kb.három éve ismerni. A blogok sokat segítettek, de a beszerzésben sajnos nem tudtak. Vadásztam rá, kerestem, nézelődtem amerre jártam.  Először drága volt, sőt nagyon drágának találtam, de vettem belőle. Pici csokrok sok pénzért.Úgy gondolom, hogy a gasztrobloggereknek is lehet valami köze ahhoz, hogy ma már viszonylag sok helyen és elfogadható áron hozzá lehet jutni. Kereslet - kínálat.
Úúúúútálom, amikor azt mondják valamire,hogy azért nem forgalmazzák, mert nincs rá kereslet. 
Ha nem lehet kapni, akkor mit keressünk?
A zöldségesek még mindég fölmyomják az árat, de a piacokon igen olcsón lehet medvehagymához jutni. Persze kell egy kis szerencse is hozzá.
Tavaly a szezon vége felé sikerült nagyobb mennyiséget vennem a helyi zöldségesnél, mert a minőségromlás árcsökkenést hozott. Csak egy kissé fonnyadt volt, de arra éppen jó, hogy ne sajnáljam a fagyasztóba dugni.

Maradt is még egy kisebb dobozzal tavalyról, ezért az idén nálam elmaradt a medvehagyma láz.
Tudom, a friss, az első tavaszi az igazán zsenge és jó ízű. Vettem is, de csak nyers fogyasztásra. Pogácsába, sós rúdba jó volt a fagyasztott is.


Az idén szintén kaptam egy nagyobb mennyiséget. No, nem kilószámra, de mégis több volt, mint 2-3 csomó.
Kicsit megviselte az utazás, de a fagyasztóban így is jó helye lesz.

Késes robotgépben vágtam össze, de ha valakinek tényleg sok van, akkor húsdarálón is ledarálhatja. Ez is működik, mert régebben a petrezselyemzöldet rendszeresen így készítettem elő a fagyasztásra. Egy idős nénitől kaptam az ötletet. Nekem remekül bevált sok-sok évig.

Tavalyi tapasztalat az is, hogy ha kicsit kiszárítom az összevágott leveleket, akkor könnyebb szétválasztani, ha a fagyasztóból akarom használni. Ha kevesebb a nedvesség benne, akkor nem fagy össze olyan egységes tömbbé, hanem könnyen ki lehet belőle szedegetni.



Ezen a gáztepsin van az egész mennyiség, amit két tepsin szárítottam. Sajnos nagyon lehangoló látvány így összeesve, de én tudom, hogy mennyiből lett.
30°C-os sütőben légkeveréssel, résnyire nyitott ajtónál szárítottam 15 percig.
Ennyi elég volt ahhoz, hogy veszítsen a nedvességből, de ne legyen zörgősen száraz.

Ha valaki szárazon akarja eltenni, akkor még kb. 10 percig kell így szárítani. Ha kihűlt, akkor el lehet csomagolni. Én jobban szeretem a fagyasztott változatot, annak a frisshez hasonló színe a tavaszt idézi.

                                          
Ennyi lett az össz. mennyiség. Ez azért kitart a jövő tavaszig, hiszen lesz sok más finomság is, ami mind arra vár majd, hogy egy kis melegséget hozzon a hideg télbe.