2012. december 30., vasárnap

Vége az évnek



Minden kedves ismerősömnek, véletlenül vagy szándékosan erre járó látogatómnak kívánok nagyon boldog és sikeres Új Évet!


Kívánok Nektek
12 hónap egészséget,
52 hét szerencsét,
365 nap nyugalmat,
8760 óra szerelmet,
525600 boldog percet!

B.Ú.É.K.!


2012. december 23., vasárnap

Januári Vidék íze


Ez a decemberi szám, de az enyém a januári lesz!
Néhány hónapja megkeresett az újság főszerkesztője és megkérdezte, lenne-e kedvem néhány receptemet bemutatni az újságban?
Alig akartam elhinni! Tudom, hogy van ilyen rovat, mert szoktam olvasni, tudom, kik voltak benne / sajnos nem mindenkit / , de, hogy én is közéjük tartozhatok majd, azt csak reméltem.
Jó volt látni azokat, akiket a receptjeiken keresztül már egy kicsit ismerősnek mondhattam. Kivétel nélkül mindenki kedves, segítőkész  volt mindig.
Az újság riportere és fényképésze is ilyen segítőkész volt. Szükségem is volt rá, mert kicsit megilletődtem, hiszen én sosem voltam még hasonló helyzetben.
Aki odáig eljut, hogy könyvet adjon ki, annak maximális elismerésem! Nem adják könnyen a sikert! Alaposan föl kell készülni rá. Most utólag már nekem is lenne ötletem, van tapasztalatom, de ez így sikerült és nekem így is jó volt. Élveztem nagyon!
Köszönöm szépen Csonka Ilonának, hogy rám talált!

Boldog Karácsonyt kívánok!





Régi Karácsony

Petróleum lámpafények, szalma háztetők,
Friss szalmával töltött
szalmazsákon vászon lepedők.
Kis asztalkán, kis ablaknál lombos, nagy fenyő,
Ünnepre vár minden lélek, mert jön a teremtő.
Kis szobában felmázolva minden rendben van,
Kis családban mindenki ma olyan gondtalan.
Kicsiny gyermek szép ruhában, kinyílt arccal vár,
Pici szíve kapuja most sarkig nyitva áll.
Ajándéka oly szegényes, mégis úgy örül,
Hóna alatt szalmabábbal álomba merül.
Kis kemence padkájánál öreg cirmos dorombol,
Csikókonyha melegénél öreganyó bóbiskol.
Visszamentem kicsit oda, ugye, ott voltál velem?
Megmutattam, milyen volt a régi életem.
Áldott legyen a karácsony, régi ünnepem,
Elviszlek majd jövőre is, ha megéred velem,
Petróleum lámpafénye majd akkor is ragyog,
Szíved-lelked melegével légy nagyon boldog.
Versemet itt befejezem, az ég legyen veled,
Áldott, békés ünnepeket kívánok neked.


2012. december 12., szerda

Karácsonyi kenyér --- Stollen


Semmi bajom a bejglivel, mindenki szereti. A zserbó szintén megunhatatlan és ott van még a sok fajta aprósütemény, ami szintén elmaradhatatlan az ünnepi hangulattól. Ezt a német süteményt / Drezdai kalács /már sok évvel ezelőtt megsütöttem -- úgy rémlik ugyan ebből a receptből ---azóta  viszont elfelejtettem. Igaz, úgy emlékszem, hogy  nem voltam vele megelégedve. Nem  a recept hibája, akkor is én csináltam rosszul, hogy kissé kiszárítottam a tésztát sütés közben.


Azóta több-kevesebb gyakorlatot szereztem sütés terén, bátrabb is lettem és sajnos kicsit lezserebb is, de igyekszem pontosan betartani az utasításokat, ami sok sütemény készítésénél elengedhetetlen.
Ezt a stollent most két adagban is megsütöttem és kiderült, hogy nekem sok volt az élesztő mennyisége. Az egyik adagnál csökkentettem is. Ennek ellenére több leírásban ugyan ilyen mennyiségeket találtam.
Nem formáztam meg a hagyományos sütemény formát, mert én több kisebb darabot akartam sütni, hogy ajándék lehessen belőle.Nem gondolom, hogy nagyon megkárosítottam volna a hagyományt.
Az a tészta, amelyikből a nagyobb darabot és a jellegzetes formát akartam kialakítani, nem sikerült, mert abban volt sok az élesztő mennyisége. A tészta felfújódott, szétterült és ellaposodott. Nem volt szép!  Ellenben nagyon finom, majd mi megesszük.



  • 15 dkg mazsolát rumba áztatunk / eredetileg 20 dkg, de az nagyon sok /
  • 4 dkg élesztő / eredetileg 5 dkg / 1 dl tejben felfuttatva kevés cukorral
  • 50 dkg liszt
  • 1,5 dl tej
  • 1 db tojás
  • 10 dkg porcukor
  • csipet só
  • 1 citrom és 1 narancs reszelt héja
  • 1 rúd vanília kikapart magjai vagy 1 cs. vaníliás cukor
  • 0,5 - 0,5 kávéskanál fűszer: őrölt fahéj, szegfűszeg, gyömbér / szerecsendió -- én nem tettem bele /
  • 20 dkg olvasztott vaj / lehet margarin is,mert a margarintól puhább lesz, de a vajtól finomabb , ezért én 2/3 - 1/3 arányban tettem bele/
  • 7,5 dkg cukrozott narancshéj és ugyanennyi cukrozott citromhéj / nekem csak citrom volt /
  • 5 dkg hámozott, darabolt mandula
  • Marcipán rúd helyett én apróra vágott kb. 5 dkg marcipánt kevertem még bele
  • olvasztott vaj és porcukor a kész sütemény szórásához
  1. Az élesztőt kevés cukorral  a tejben felfuttatjuk
  2. A lisztet tálba szitáljuk és beleöntjük az élesztőt. Kevés liszttel betakarjuk és hagyjuk állni 15 percig.
  3. Az aszalványok, marcipán és a mandula kivételével összekeverünk mindent és bedagasztjuk a tésztát.
  4. Meleg helyen duplájára kelesztjük.
  5. A megkelt tésztát kilapogatjuk és rátesszük a kinyomkodott mazsolát, citrusokat, mandulát és marcipánt, összegyúrjuk. Közben összeszedegetjük a folyton elguruló mazsola szemeket és kandírozott citrus darabokat.
Ha egy darabban hagyjuk a tésztát, akkor a darabolt marcipán helyett most kell beletenni a marcipán rudat a közepére, de ezt természetesen el is lehet hagyni.
Ez így egy nagy sütemény lesz, ezért két kisebb darabban célszerűbb megsütni.
Nekem több kisebb süteményem lett, mert kilenc kis formában sütöttem meg, természetesen rövidebb sütési idő alatt, mint a nagyot.
A nagyobb süteményt úgy formázzuk, hogy az összegyúrt, kilapított tésztát 1/3 részben behajtjuk és a maradék tésztát áthajtjuk rajta. A két oldalán kézzel egy hosszanti mélyedést formázunk, hogy egy csúcsos középső részt alakítsunk ki, mintha egy középső púpja lenne.
Tepsire tesszük, kelesztjük még kb. 15-20 percet és meleg sütőbe tesszük.
A hőfokok erősen eltérnek a különféle receptekben, nekem a forró sütő nem szimpatikus / 250°C /
200°C-ra előmelegített sütőben kezdtem sütni, de 10 perc után visszavettem 170°C-ra / 180°C /
A nagy süteményt kb. 50-55 percig kell sütni, a két kisebbnek elég lehet 40-45 perc. Az én kicsikéimnek kb. 35 perc sütés kellett, mert szilikon formában sültek és ez visszafogja a meleget.


A megsült süteményeket még forrón megkenjük vajjal és megszórjuk porcukorral.Nem kell sokat szórni rá, csak annyit ami még elolvad a vajon.
Ezután többször megkenegetjük olvasztott vajjal és megszórjuk porcukorral.
Légmentesen becsomagolva tároljuk.
Ezt a süteményt szinte kötelező az ünnep előtt 3-4 héttel megsütni, mert a hosszabb állás kell, hogy jól összeérjenek az ízek.
A belekerülő aszalványokat szerintem bátran lehet cserélgetni. A fagyasztást is jól bírja, és ha mégsem sikerül hetekkel korábban megsütni, akkor is érdemes megpróbálni, mert nagyon finom és sokáig eláll.

2012. december 1., szombat

Csicsókás-sütőtökös egytál


Egyszer vettem csicsókát és arra gondoltam, jó lenne, ha nekem is lenne a kertemben. Volt közte néhány  szép darab, ami nem volt nagyon rücskös, ezért úgy gondoltam, hogy elültetem. Elvágtam két darabot és szépen elástam. Az első évben még nem termett, de a következőben már volt annyi, hogy azt mondhattam, sikerült. Hatalmas példányok vannak, de bőven van kicsi is, ezért most mindenbe teszek, amibe csak lehet.
Nyersen is nagyon finom vagy salátába is lehet tenni. Pürét is lehet belőle készíteni, csak kicsit vizesebb, mint a krumpli, de össze lehet főzni vele és akkor lesz egy kis tartása.
Krémlevest is lehet készíteni, én a múltkor sütőtökkel főztem össze. Ez egy fotózáshoz készült és ebből volt  maradék bőven, amivel kezdeni kellett valamit.


A mennyiségek nem számítanak, tetszőlegesen lehet összeállítani.

  • Olajon és vajon nagyobb kockákra vágott hagymát fonnyasztottam néhány gerezd fokhagymával
  • A csicsóka és tök kockákat hozzáadtam, fűszereztem provanszi keverékkel, borssal és meg is sóztam 
  • Erős tűzön összepirítottam, hogy ne engedjen levet, hanem süljön egy kicsit
  • 2 tojást elkevertem 1,5 dl főzőtejszínnel és leöntöttem vele a zöldségeket
  • Az egytálétel jellegét a kolbász adta / finom, csípős házi kolbász /


Megszórtam bőségesen reszelt sajttal, hogy legyen egy kis ropogós réteg is rajta.


Kb. fél óra alatt megsült 170°C.on.
Édeskés íze volt a sütőtöktől és édeskés ízt adott a csicsóka is. Aki nem kedveli így, annak azt javaslom, hogy fűszerezze erősebben ill. sózza meg jobban, de semmiképp ne mondjon le az ilyen egyszerűen elkészíthető ételekről.
Tökéletes vacsora étel!

2012. november 30., péntek

Maradék krumplipüréből gyors vacsora


Amikor kisebbek voltak a fiaim, szerették ezt a krumplis keveréket, ezért minden alkalommal több pürét készítettem, mint amennyi elfogyott, hogy maradjon erre is.
Azóta ritkábban kerül az asztalra, de azért nem felejtettük el. Most megint az a helyzet állt elő, hogy a hús elfogyott, a krumpli megmaradt.
Itt szintén nincs jelentősége a mennyiségeknek, mert annyiból készül, amennyi van és amit szeretünk.

  • Olajon és vajon kisebb-nagyobb kockákra vágott hagymát pirítok / én sokat, mert szeretjük /
  • lehet hozzá tenni húsos szalonna kockákat is
  • régebben leginkább csak párizsi volt, ma már más felvágott is van, de általában azt vagdostam bele, ami nem akart elfogyni
  • egy kis összepirítás után beletettem a krumplipürét is és alaposan összekevertem
  • ezután egy került bele a reszelt sajt
Régebben itt vége is lett az összeállításnak és így ették a gyerekek.


Most a nagyobb étvágy kielégítésére azt gondoltam, hogy pótolom  néhány virslivel. Szerintem nem kell a virslit sem tiltó listára tenni, mert ha jobb minőségűt veszünk, akkor abban is hús van.
A 70% hústartalmú már jó minőségű.
Most úgy készítettem, hogy az összeállított krumplis keveréket egy sütőedénybe terítettem, és rátettem a bevagdosott virsliket, mellé pedig néhány cikkekre vágott paradicsomot.

Addig sütöttem a sütőben, amíg a virslik meg nem sültek.
Vágott petrezselyem zöldet szórtam rá és sült céklát ettünk mellé.
Gyorsan elkészült, laktató és finom vacsora volt.

2012. november 12., hétfő

Fésűkagyló kóstoló


Itt most a tálalás volt a legnagyobb feladat, mert az étel bizony a bolti fagyasztóból való. Ezt nem leminősítő, rossz értelemeben mondom!
Kissé csalódtam a kínálatban, mert, ha nem tudnám, hogy néz ki a fésűkagyló, akkor még el is ájultam volna a lehetőségtől, de így utólag, csalódott vagyok.
Volt szerencsém egy gasztro rendezvényen fésűkagylót kóstolni, igaz, valószínűleg a kisebbeket hozták oda is, de legalább egészben voltak.
Naív voltam, amikor megvettük ezt a kagylót, mert azt hittem, hogy a borsos ára valóban ínyencséget takar.
Az ára eredetileg volt magas, most akciósan jóval alatta volt, ezért vettük meg. Még így is csalódás volt. Persze nem gondoltam azt, hogy négy darab tenyérnyi kagylót találok benne, de azt sem gondolhattam előre, hogy  az eredetileg igen drága termékben összesen egy egész / kisebb / kagylónyi mennyiségű hús van gondosan apróra darabolva, hogy a négy kagylóhéjba szét lehessen osztani.
A darabok egy egyébként jóízű szószba voltak belekeverve, amivel megtöltötték a héjakat.
Mivel legalább huszonöt percig kellett sütni, ezért gondoltam, hogy nincsenek agyon főzve.Finom volt, csak nehezen találtuk meg a hús darabokat benne.
Nem bántam meg, de annyi pénzt biztosan sosem fogok érte adni, mint az eredeti ára.


Rukkola saláta, citrom és pirított sajtos bagett egészítette ki.
Amit ittunk hozzá, az Prosecco volt, semmi más nem lehetett!

Bacon fonatban sült fasírt


Az első képnek kellene lennie annak, amelyiken a felszeletelt hús látszik szépen elrendezett környezetben.
Na, ilyen itt most nem lesz!
Most ugyanis nem ez a lényeg, hanem az a mód, ahogyan elkészült.
Ennek a szép fonott bacon szőnyegnek az ötletét Gabojszától csentem, de sokáig váratott magára a megvalósítás.

  • 12 szelet vékony bacon kell a fonat elkészítéséhez
  • 50 dkg húsból készült masszát lehet belegönygyölni 
Marhahúst vettem, mert nem a klasszikus fasírt masszát akartam megsütni, hanem egy kicsit tömörebb állagút.
Megfűszereztem a húst egy kevés borsikafűvel, friss petr.zölddel, borssal, apróra vágott snidlinggel.
Tettem bele egy tojást és egy szelet tejben áztatott, de kicsavart kenyér szeletet.


A húsmasszát rákentem a megfonott szalonnára és beterítettem reszelt, füstölt sajttal.
Amennyire lehetett, szorosan tekertem fel, megformáztam és alufóliával betekertem.


Fél óra alatt megsütöttem 170°C-os sütőben úgy, hogy a tepsibe öntöttem egy kevés vizet is.
Eddig készült el előző nap, majd másnap kivettem a fóliából és tepsire téve megsütöttem, hogy szép színe legyen.
Természetesen nem két nap alatt kell elkészíteni, de nekem így  volt rá lehetőségem.


Melegen és hidegen is jól szeletelhető, köszönhetően a tömörebb állagának.
Köretként párolt zöldséget készítettem, de burgonyapürével is nagyon finom.

Palacsintalángos zabpehelyből


Kissé idétlen címet találtam ennek az ételnek de igazából egyik elnevezésnek sem felel meg teljesen.
Előre bocsájtom, hogy nagyon finom lett! Nem ez volt az utolsó ilyen vacsoránk.
Az eredeti recept  Teritől van, de megint nem tudtam nyugodni és muszáj volt felturbóznom.
Az eredeti változat is finom lehetett, mert a hozzászólások azt mutatták. Nekem azért is volt kézenfekvőbb változtatni rajta, mert ekkora mennyiségben már nekem is sok lett volna a zab.

  • 20 dkg zabpelyhet leöntöttem annyi tejjel, amennyi éppen ellepi és állni hagytam min. fél órát, de ennyi idő alatt nem puhult meg teljesen
  • 2 db tojást adtam hozzá, sót, borsot, csilit és egy gerezd zúzott  fokhagymát
  • 1 dl. kukoricalisztet és 1 dl sima lisztet kevertem bele annyi vízzel, hogy sűrűn folyós masszát kapjak
Kis méretű palacsintasütőben 6 db lepényt sütöttem ki belőle.


Egy dl. tejfölbe reszelt fokhagymát kevertem és ezzel kentem meg a lepényeket.
Reszelt sajttal szórtam meg és sok friss zöldséggel ettük.
Érdemes kipróbálni!
Nem kalóriaszegény / zsíros tejföl, zsíros sajt /, de egészséges kitűnő, gyors vacsora.
A tejfölt és sajtot lehet zsírszegény változattal helyettesíteni.

2012. október 21., vasárnap

Ázsiai ízvilág a levesben


Előre kell bocsájtanom, hogy nagy valószínűséggel nem a recepttel volt baj, hanem a hozzávalók hiányával.
Faluhelyen nem könnyű mindent beszerezni és, ha nem gondolkozunk előre, nem tervezzük meg, mit akarunk főzni, akkor úgy járhatunk, ahogy én most.
Recept volt, elhatározás volt, de helyben nem könnyű beszerezni mindent.
Sokat dícsértem már az itteni boltot, mert olyan alapanyagokhoz is hozzá jutottam már, amit nem is gondoltam, hogy egyáltalán veszek valamikor. Ilyen volt pl.a vörös tonhal. Annyira tenger íze volt, hogy igen csak meglepődtünk! Ezt bizony szokni kell!

Most ennek a levesnek az elkészítését az motiválta, hogy volt itthon vörös curry pasztám, mert, hogy ez fontos hozzávaló.
Általában van itthon mindég kókusztej és konzerv bébi kukorica, gomba, bab, paradicsom. Most azonban csak a fagyasztóban volt maradék kókusztej, a boltban sajnos nem.
Sitake gombám sem volt és borsóhüvelyt sem árulnak erre felé.
Ez még azért nem vette el a kedvem, úgyhogy neki álltam.

  • kókusz olaj híján olívaolajon megpirítottam  a sertésszűz csíkokat kb. 35 dkg volt
  • amikor zsírján sercegett, rátettem a két teáskanálnyi vörös curry pasztát és átsütöttem
  • beletettem a csíkokra vágott kápia paprikát kb. 10 dkg volt egy nagyobb darab
  • 3 szál zöldhagyma zöldjét is vágtam bele
  • egy doboznyi gombát öntöttem hozzá / leve nélkül / és tovább kevergettem erős tűzön, hogy a víz gyorsan párologjon el
  • fél doboznyi bébi kukoricát elvagdosva beletettem
  • egy nagy maréknyi fagyasztott zöld színű babot adtam hozzá és tovább kevergetve főztem
  • sóztam, borsoztam
  • kb. másfél dl volt a kókusztej, de lehetett volna több, ezt hozzáöntöttem és még vízzel öntöttem föl
  • összeforraltam és készre főztem, de a zöldségek roppanósak maradtak

Kókusztej híján tettem hozzá egy nagy evőkanálnyi kókuszreszeléket és belefőztem, de nem lett tőle aromásabb.
Nekem valami íz még hiányzott belőle, ezért öntöttem bele egy nagy evőkanálnyi gombás ízesítésű szójaszószt.


Tálalásnál, hogy friss íz is legyen benne, a tányérban megszórtam a levest az újhagyma felkarikázott fehér részével, csíkokra vágott csilipaprikával és korianderzöld híján petrezselyemzölddel.
Végül is jóízűen megettük, finom volt!

Hagymás bab kolbásszal


Mondtam már, hogy szeretjük a sült kolbászt? Mondtam, tudom, de ezt egyszerűen nem lehet megunni.
Igaz, kell hozzá egy jó minőségű kolbász, azután csak a köreteket kell változtatni.
Ez a mostani  egy kicsit erős volt, de talán ezért is esett jól a köretként készült paradicsomos-hagymás bab.
Óriás szárazbabot vettem és egy éjszakás áztatás után sós vízben hagyma ízesítéssel  megfőztem.
Ez a főtt bab most a fagyasztóból került elő, ezért gyorsan készen voltam az étellel, hiszen munka után másnapi ebédet főzni idő hiányában is kell.

  • Olajon nagyobb kockákra vágott hagymát fonnyasztottam ízlés szerinti mennyiségben / mi szeretjük /
  • egy gerezd fokhagymát is adtam hozzá
  • sóztam, borsoztam, borsikafüvet és kevés kakukkfüvet tettem bele / a bab szereti / 
  • egy doboz darabolt konzerv paradicsom és paradicsomlé is került bele
  • hozzáadtam a főtt babot / szárazon 50 dkg volt /
  • felforraltam és addig főztem csak, amíg úgy nem gondoltam, hogy a paradicsom is elveszítette nyers ízét.
Nem volt sok leve, hiszen nem is adtam hozzá vizet, de nem is főzeléket akartam belőle főzni.
Nagy sikere volt a férfi nép körében, de nekem is ízlett.

Gyerekkori reggelim gyerekeknek / és nekem is /


Amikor gyerekek voltunk, abban a szerencsés helyzetben lehettünk, hogy hétköznap is minden nap kaptunk reggelit. Ez nem pénz kérdése volt, hanem az, hogy legyen, aki megcsinálja. Az apukám olyan helyen dolgozott, hogy volt ideje reggel ezzel foglalkozni. Rá is szoktatott és ezért én is rászoktattam az én gyerekeimet is a reggelizésre. Nem ment mindég simán -- volt, hogy csak két szem kekszet ettek--, de végül én győztem!
Ezt a kenyeres tojást az anyukám készítette hétvégéken. Jó volt hozzá a heti szikkadt kenyér, ami akkoriban még klasszisokkal jobb minőségű volt, mint mostanában.
Amikor én készítettem, akkor is lehetett még jobb kenyeret venni, de manapság már válogatni kell.
Jó sűrű, szívós bélzetű kenyér jó hozzá, hogy kellőképpen meg lehessen pirítani.
Akkor finom, ha a kenyér ropogós marad még akkor is, amikor a tojással együtt megsült.
Ma leginkább a kovászos kenyerekből lehet megcsinálni.
Az itthon készített Dagasztás Nélküli Kenyér ---DNK __ alkalmas erre, de egyéb házilag készült sűrűbb kenyér is nagyon megfelel.
Nekem ez a darab most a fagyasztóból elővett gyökérkenyér maradéka volt, ami egy kicsit laposra sikerült a múltkor, ezért nem fogyott el mind.

  • A kisebb kockákra vágott kenyeret kevés olajon megpirítottam
  • Ráöntöttem a felvert tojásokat és alaposan elkevertem
  • só, bors került rá és rezgősen lágyra megsütöttem a tojást
Szerintem a tojásrántottát vétek szárazra sütni, mert akkor olyan lesz, mint  a fűrészpor és éppen azt a finomságát veszíti el, amit a lágy, krémes tojás ad.  Ízlés kérdése, de én sosem sütném szárazra!
Friss petrezselyemzöld és őrölt pirospaprika is kell hozzá, hogy teljes legyen az élvezet.

2012. október 14., vasárnap

Pulykaragu a sütőből



Szeretek sütőben készíteni ragukat, mert egyszerű. Nem kell mellette állni, nem kell kevergetni, jól el van magában. Persze ehhez kell némi tapasztalat, de ennek híján legfeljebb többször rá kell nézni, hogy van-e még alatta víz, milyen az íze a főzés felénél, kell-e még bele valamilyen fűszer?
A túlfőzéstől nem kell félni, mert a sütőben főzésnél az a nagyszerű, hogy a megpuhult zöldségek sem esnek szét. Ezt egy lábasban készült ételnél nem lehet megoldani.

  • 1 kg pulykacomb felkockázva
  • 3 db nagyobb hagyma nagy kockákra vágva
  • 4 db répa
  • 20 dkg füstölt-főtt sonka kockákra vágva
  • 2 vastag szál szárzeller
  • 1 dob konzerv gomba
  • 2 db krumpli
  • 1 db paradicsom
  • 1 dl fehérbor
  • 2 dl víz
  • kb. 2 dkg liszt
  • só,  bors, borsikafű, kakukkfű, lestyán, mustár, csili,
  • olaj
Egy lábasban olajon megpároltam a húskockákat, hogy összezárjam a rostokat.
Megfűszereztem és hozzáadtam az összes többi alapanyagot.
Felöntöttem a vízzel és a borral. Kóstolás után még beállítottam az ízeket.
Megszórtam a liszttel, de nem kevertem össze.
Betettem a forró sütőbe kb 20 percre, ezután visszavettem a hőfokot 160°C-ra. és így sütöttem két órán át.
Egyszer kevertem meg bőven a félidő után, megkóstoltam és utána sóztam egy kicsit.
A liszttől besűrűsödött, de ha sok víz maradna rajta, akkor fedő nélkül el lehet párologtatni.
Tálaláskor friss petr.zöldet szórtam rá.
Körete a gőzgombóc volt.

Fűszeres csirkeszárnyak párolt hagymával


A csirkeszárnyakról nem lehet leszedni a bőrt, pedig az nem egészséges. Ellenben nagyon finom!
Ropogósra sütve, fűszeresen, ragacsosan.
Ellensúlyozhatjuk, ha zöldség körettel tálaljuk és nem krumplival esszük.
Most én a hagymából csináltam köretet, mert mi nagyon szeretjük az ilyen pirított-párolt hagymát.

Sok-sok hagymát megtisztítottam és vastagabb félkarikányi szeletekre vágtam.
Olívaolaj és vaj keverékén megsütöttem egy olyan edényben, amit a sütőbe is be tudok tenni.
Fűszereztem borsikafűvel, kakukkfűvel, borssal.
Megszórtam reszelt sajttal, erre pedig vastagabb szelet paradicsomokat  tettem.
Az egész tetejére mozzarella sajtot raktam és így ment a sütőbe, amíg szépen meg nem pirult és jól össze nem sült az egész.

Tálaláskor friss petrezselyemzölddel szórtam meg.
A pirítós nem is kellett hozzá, de nagyobb étvágyúaknál finom kiegészítő lehet.

Gőzgombóc köretnek vagy édesen


Na, ezt sem most akartam először elkészíteni!
Valahol az emlékeimben  él egy olyan kép, mintha már egyszer próbálkoztam volna vele, de ez egyáltalán nem biztos.
Csináltam már én olyat, hogy a tészta gombócokat rátettem a ragu tetejére, azután vissza a sütőbe és így főlt meg.
A klasszikus gőzgombóc emlékeimben, mint édesség szerepelt, mégpedig mákkal megszórva.
Tulajdonképpen ez így olyan, mint a knédli, de persze annak is meg van a saját receptje.

A másik visszatartó erő az volt, hogy nem tudtam, hogyan gőzöljem ki. Bambusz párolót akartam venni évekkel ezelőtt, igazi koncepció nélkül, de ma már tudnám használni, most viszont nem kapok.

a Desszert.eu  oldalon nagyon sok jó recept van, részletesen leírva, olyan szájbarágósan, hogy én is megértsem, sok képpel, hogy látványos legyen.
Itt kaptam egy ötletet arra is, hogyan gőzöljem a gombócaimat házilag, ha nincs hozzá semmim.
A recept is innen van, bár nem hiszem, hogy legközelebb ezt fogom betű szerint betartani, mert a lényeg itt a gőzben főzés. Aki szokott kelttésztát készíteni, annak nem jelent nehézséget a tészta összeállítása.


Gyönyörű gombócok lettek és kiderült, hogy lehet melegíteni, akkor is megtartja a lazaságát, nem esik össze, tehát nem kell görcsölni, hogy ilyet csak étteremben lehet enni.A két napos gombócot holnap fogom tesztelni!

a gőzölés kivitelezése a következő:

  • kell egy megfelelő méretű lábas, amiben elférnek a megduzzadt gombócok / magasságra is /
  • a lábas aljába tegyünk egy nagyobb pogácsa szaggatót/ fogó nélkülit / , ha ez sincs, akkor egy fölfordított kisebb hőálló tálkát
  • erre tegyük a csatos torta forma lapos lemezét
  • amikor forr a víz, egy sütőpapírt tegyünk a lemezre és erre rakjuk a gombócokat úgy, hogy elférjenek a főzés végén is
  • forrásban levő víz fölött főzzük 15-20 percig, de a fedőt nem szabad felemelni
  • a víz ne érjen a tésztához, csak alatta forrjon
Íme a desszert.eu receptje kb 14 darab / adaghoz---nekem csak 10 db lett

  • 20 dkg rétesliszt
  • 40 dkg búzaliszt
  • 1 tojás
  • 1tojás sárgája
  • 2 dkg só
  • 2 dkg cukor
  • 1 ek olaj
  • 2 tk rum / én nem tettem bele /
  • 2 dkg élesztő / 1 cs. szárított /
  • 3 dl víz / nekem ez kevés volt / 
Ha nagyobbak a tojások, lehet, hogy kevesebb víz kell, de a lisztek folyadék felvevő képessége sem egyforma.
Egy könnyen formázható tésztát kell kapnunk.

Az összeállított tésztát meleg helyen a duplájára kelesztjük, majd egy hengerré sodorjuk lisztezett felületen.
Annyi darabra vágjuk, amennyi  gombócot szeretnénk készíteni és kigömbölyítgetjük.
Nem kell újra keleszteni, lehet tovább dolgozni vele.
A gombócokat a forrásban levő víz tetejére tesszük és kigőzöljük.

Mártásos húsok körete, de lehet különféle mártogatósokhoz is enni kenyér helyett.

Kombe--azaz hajtogatott, töltött kelttészta


Nem mostanában volt, amikor ezt a receptet eltettem a kipróbálandók közé. Az viszont most volt, hogy rendeztem azokat és kinyomtattam, hogy jobban kéz közelben legyen, és igazam lett. Íme itt a kép, hogy meg is sütöttem már!
Annyira finom, hogy megéri a fáradozást. Frissen, melegen a legjobb, de melegítve sem veszít semmit az élvezeti értékéből.
Amikor elolvastam a receptet, már akkor az volt az érzésem, hogy ez hasonlít a mi nyújtott rétes tésztánkhoz.
Amikor elkészítettem,akkor már biztosan állíthattam, hogy valóban olyan állagú, mint a rétes tésztája, csak nem olyan rugalmas, de ennek ellenére még húzogatni is lehetett, sőt az sem volt baj, hogy lyukas lett, hiszen a tészták fedték egymást és eltakarték a lyukat.


A készítés közben folyton az volt az érzésem, hogy ez hasonlít valami más ételhez, de nem tudtam, mihez? Láttam a TV-ben egy műsort / Gasztrofanatic / , amiben a tőlünk keletre fekvő országokat mutatták be és ott láttam egy hasonló tésztát, amit vékonyra kinyújtottak, kihúzogattak, megtöltöttek és feltekertek. Ebből egy fekvő csigát tekertek és így tették egy sütőlapra. Nem tudtam, mi volt a neve, de miután elhatároztam, hogy a receptet ide is beírom, megkérdeztem gugli barátomat és a kombe kapcsán kiadta a varázsszót, hogy BUREK.
Igen, ez volt az, amit láttam és ami nagyon hasonlít erre a tésztára. Már akkor elhatároztam, hogy megsütöm egyszer -- mivel rétest már nyújtottam -- , de mostanáig nem lett belőle semmi.
A  recept azt írta, hogy a tészta nagyon lágy, de nem gondoltam, hogy ennyire. Találtam egy másik blogot is, ahol szintén ennek a receptnek az útmutatói alapján készítették el a tésztát, de az nem volt ennyire lágy.
Azt hiszem a következő alakalommal én is tömörebbre hagyom, mer sokkal könnyebb lesz dolgozni vele.
A recept egyébként tökéletes, a hiba az én gyakorlatlanságomból adódott.

  • 60 dkg liszt
  • 1 dl víz
  • 3,5 dl tej
  • 2,5 dkg élesztő / nekem 1 cs. szárított /
  • 2 tk só
  • 1 tk cukor
Ehhez a liszt mennyiséghez nekem sok volt a folyadék, ezért lett ennyire lágy a tészta. Legközelebb a folyadék mennyiségét fogom csökkenteni.
A tészta hozzávalóit egy egyszerű dagasztó spirálos mixerrel kevertem össze, mert lágy volt a tészta és mert nem kell kidagasztani, ezért ez jobb volt most, mint a kenyérsütőgép.

Három részre osztottam a tésztát és kb. 10 perc pihentetés után kinyújtottam az első adagot. Ez most elég munkás feladat volt, mert a tésztát igazából nem is lehetett nyújtani, félre tenni pedig még nehezebb volt.
Addig ugyanis el kellett tenni, amíg a másik lapot is ki nem nyújtottam.

  • 10 dkg vaj
  • 5 ek olaj
Ezeket össze kell olvasztani és ezzel kell megkenni az első tészta lapot, ezután kell rátenni a második kinyújtott tésztát.
A második tésztát kell az előkészített töltelékkel megkenni és ezután erre jön a harmadik kinyújtott tészta.
Ezt is megkenjük a vajas olajjal.
Ezután jön a hajtogatás, ami majdnem olyan, mint a hajtogatott tésztáké.
Alulról vagy oldalról kezdjük, az mindegy. A lényeg, hogy az egyik felet hajtsuk be a középvonalig, azután a másik felet is hajtsuk a középvonalig.
Ezután az eddigi hajtásokkal ellenkező irányban hajtsuk össze, mint egy könyvet. A nyitott szélét nyomkodjuk össze, hogy a töltelék ne jöhessen ki.
Tegyük át az egészet egy sütőlemezre és vagdossuk be.
Kenjük le tojással és szórjuk meg ízlésünk szerint szezámmaggal, lenmaggal vagy mákkal.
Hagyjuk kelni kb. 1 órán át / ha nagyon meleg van a konyhában, akkor rövidebb idő is elég lehet /


Előmelegített sütőben 170 - 180 °C-on süssük 25-30 percig.

Töltelék

  •   2 fej hagyma olajon megpárolva, kicsit megpirítva----10 dkg túró --- 2 ek tejföl -- 1 ek. összevágott medvehagyma, só, bors


A töltelék lehet

  • juhtúró - tejföl - kolbász
  • spenót - fokhagyma - túró - krémsajt
  • hagyma - krémsajt - sonka
  • reszeltsajt - vágott zöldfűszer/ petr.zöld / -tejföl
Ezen kívül lehet édes tölteléket is készíteni, mert a tészta semlegessége ezt is megengedi.

2012. szeptember 24., hétfő

Tortilla lapokból gyors vacsora


Ezeket a lapokat majd' egy hónapja sütöttem, az akkori kb. 40°C-ban  arra gondoltam, milyen jól fog jönni majd, ha nem lesz időm vagy kedvem a vacsora készítéshez.
Most hasonló nap volt, csak nem a kedvemmel volt baj, hanem a hűtőben várakozó néhány alapanyagot kellett felhasználnom, mielőtt lejár a szavatossági ideje. Igen, a körte is ide tartozik, mert már majdnem túlérett volt.


A sonka annyira finom és lágy volt, hogy nagy élmény lett volna akkor is, ha nyersen esszük, de már hazafelé jövet elterveztem a lepényeket és erre kellett a sonka is.


A házilag eltett pizzaszósszal kentem meg mindet és erre tettem a többi feltétet.
A kicsi tormás üvegnyi szósz bőven elég volt a hat db. lepényre.
Az egyik adag magyaros jelleget kapott, finom piaci szárazkolbásszal, édes koktélparadicsommal. sonkahagymával és mozzarellával.
Olívaolaj és frissen őrölt bors is került rá.


A másik adagra édes, lédús körte szeleteket tettem, hajszálvékony érett sonka szeleteket, édes paradicsomot és olívaolajat.


A megpakolt lepényeket sütőbe tettem  és átsütöttem. A megsült lepényeket a pikánsan édes - csípős csilizselével ízesítettük.
Érdemes néha egy kicsi több munkával előkészülni a szűkebb időkre. Ez mindég megtérül.
Például most nekem, mert van időm megírni ezt a bejegyzést.

2012. szeptember 23., vasárnap

Egyszerű sült csirkecombok vokban sült zöldségekkel


A csirke sajnos nem kapirgálós volt, ezért kellőképpen össze is zsugorodott a sütés végére, de ez is elég volt, hogy ne érezze azt senki, hogy vega kaját kell ennie.
Vége a nyárnak, ez már visszavonhatatlan, ezért másfajta zöldségek kerülnek a kosárba, mint eddig.
Nem bánom, mert a nagy kedvencnek, a sütőtöknek és a paszternáknak most kezdődik a szezonja.

Amíg a csirkék befűszerezve, egy kevés liszttel megszórva libazsírban elősütve és egy kevés fehérborban úszva készültek a sütőben, addig a tűzhely tetején összeállt a köret.


 Kicsit ugyan elnagyoltam a dolgot, mert a répa és a paszternák előfőzve  könnyebben kezelhető lett volna, de nálunk nem okoz gondot, ha roppanósak a zöldségek. Gyakran készítem így, bár most egy kicsit kisebbre kellett volna vagdosni, de ezen is lehetett segíteni úgy, hogy egy kevés vizet öntöttem a vokba és letakartam. A krumplinak sem ártott volna az előfőzés, de mivel szinte minden zöldség egyébként nyersen is fogyasztható, ezen a kis kellemetlenségen hamar túl tettem magam.
Természetesen a kedvenc provanszi fűszerkeverékem nem hiányozhatott, de egy kevés gyömbér, csili, fokhagyma, só és bors is került bele.


A vok nagyszerű találmány! Sokáig nem használtam, mert nem volt olyan helyem, ahonnan könnyen elő lehet venni, ha szükség van rá. Most sincs ilyen, de most a konyhában tartom és kéznél van, igaz, nem szép látvány, de ez érdekel a legkevésbé.
Igen, sajnos idáig el kell jutni, hogy ezt vállaljuk, mert az itthoni munkánk megkönnyítése mindennél fontosabb.
A hétvégi gázlopás miatt sokan panaszkodnak, hogy nincs elég nyomás és kicsi a gáz fűtőértéke, ezért nagyon jól jön a vok, amiben úgy lehet sütni, pirítani, hogy a zöldség valóban süljön és ne megfőljön.
Emiatt nagyon sokat dühöngtem, ezért döntöttem úgy, hogy inkább előveszem a vokot.

Mazsolás kelt csigák



Az úgy volt, hogy a fagyasztóban találtam egy csomag szilvalekváros derelyét és megfőztem.
Igen, szoktam venni, sőt, ilyesmit nem csinálok itthon, mert sok időbe telik, de azért évente egyszer - kétszer csinálok házi szilvásgombócot. Inkább csak egyszer. / a mirelit gombócot viszont ki nem állhatom /
Semmi bajom a mirelit alapanyagokkal, mert a maguk természetes módján kerülnek a konyhába és azt csinálok velük, amit akarok.
A derelye talán nem egészen ilyen, de nem vagyok gasztrosznob, nem fóbiám a bio és nem tudok itthon tehenet tartani, ezért a boltban veszem a húst:))
Na jó, félre a tréfával, ezen hosszan lehetne vitázni, nem szándékom ezt elindítani!

A kifőzött derelyére a zsemlemorzsát szárazon szoktam megpirítani, szerintem fölösleges zsiradékot tenni alá.
Most arra gondoltam, hogy a morzsával együtt pirítok diót is, mert az úgy finomabb lesz és ebbe forgatom majd bele.

A darált diót is a fagyasztóból vettem ki, de már nem akartam visszatenni a  maradékot.

Kb. 10 dkg diót és 10 dkg mazsolát egy késes aprítóban összevágtam és saját --kicsit hígabb -- szilvalekvárral kevertem össze annyira, hogy egy sűrű masszát kapjak.

Közben-- mert időm, mint a tenger --mindenképpen  kalácsot akartam sütni, ezért bedagasztattam a géppel egy tésztát két tojás sárgájával, barna cukorral és tejjel.

Csináltam belőle kicsi császárzsömle formázású kalácsokat és egy tészta darabot kinyújtottam, megkentem a diós töltelékkel, feltekertem és szeletekre vágtam.
A tésztakarikákat tepsire fektettem és kelesztés után megsütöttem.
Hát, így hasznosítottam a maradékokat a család megelégedettségére.

2012. szeptember 16., vasárnap

Sült tarja cukkinis besamel alatt


Egyszerű ebéd, az utolsó pillanatban.
Valahogy úgy adódott, hogy nem volt igazi hétvégi bevásárlás, ezért nem vettem olyan húst, amit hétvégéi ebédként főztem volna meg. Szombaton töltöttpaprikát készítettem, mondván, hogy vasárnap sem illetlenség ilyet enni. Azután vasárnap arra gondoltam, ha ma nem főzök semmit, akkor hétfőn kell délután ezzel töltenem az időt. Munka után pedig nem olyan jó, ha muszáj.
Átvizsgáltam a fagyasztót és találtam egy csomagot, amire az volt írva, hogy hét szelet tarja. Gőzöm sem volt akkor még, hogy mi lesz belőle, de kiolvasztottam.
Azután megláttam két megtermett cukkinit a teraszon másik két kisebb társával együtt és úgy gondoltam, ezekkel is kellene valamit kezdeni.

  • befűszereztem a húsokat és elősütöttem egy olyan lábasban, amit majd a sütőbe is be tudok tenni
  • durvára reszeltem a két nagyobb cukkinit, besóztam, kicsavartam és összekevertem egy jó adag besamellel, amibe egy tojást is belekevertem, hogy egy kicsit összefogja
  • megborsoztam és ráöntöttem a félig megsült hús szeletekre
  • visszadugtam a sütőbe és kb. fél óra alatt összesütöttem
Barnarizst akartam főzni mellé, de sajnos csak egy kis maréknyi volt itthon, ezért sima fehéret főztem. A tányéron megszórtam vágott petr.zölddel, hogy még egy kis vitamin  legyen mellette.

Holnap nem kell főznöm!!!

Paprikáskrumpli másképp


Ez az étel sem érdemel receptet, hiszen aki szereti a paprikáskrumplit, annak nem kell leírni, hogyan készítse. Aki pedig nem szereti, annak meg nem kell a recept.
Kis hazánkban nagyon népszerű eledel, ősi magyar étel, ami ha átmegy egy kis újításon, talán nem lesz megbocsáthatatlan.
Van olyan vidék, ahol a paprikáskrumplit bő lével készítik, mert nokedlit szaggatnak bele. Ettem már olyat is, nagyon finom!
Van olyan vidék, ahol az előbbihez hasonlóan készítik, csak nokedli helyett tarhonyát főznek bele. Ez kicsit olyan, mint a pásztortarhonya, de mégsem az.
Főztem már olyan változatot, hogy a fagyasztóban talált főtt babot tettem bele, mert olyan mennyiség volt, ami nem igen lett volna elég másra, de eltettem, hátha jó lesz valamire.

A csicseriborsóval dúsított változat szintén a véletlen műve. Nem volt kedvem és időm sem, hogy a benne főtt tarhonyát pesztráljam, ezért, hogy laktatóbb legyen, beleöntöttem egy üveg csicseriborsót.
Egy életem, egy halálom, én bizony felvállaltam!
Nem szóltam egy szót sem a családnak, hogy mit műveltem, csak vártam a reakciót.
Szerencsére a visszajelzés pozitív lett, ezért azóta  még készült ilyen. A fagyasztóban összegyűjtögetett  szalonna bőr elmaradhatatlan ízesítő nálam.


Sült kolbász gerslivel és vargányás hagymaszósszal


Ebben az ételben nincs semmi különleges alapanyag, az elkészítése sem telik többe, mint más hagyományos ételé, mégis újdonság a megszokotthoz képest.
A helyi piacon nagyon finom sütni való kolbászt lehet kapni, ezért akkor is veszünk, amikor nincs hurka szezon, mert ilyet gyakrabban árulnak. A falubeli hentes szintén biztos beszerző forrás.
Sütöttem már sokféle módon, pontosabban sokféle körettel, hiszen a kolbász sütését nem nagyon lehet variálni / igaz, azért lehet friss rozmaringgal is együtt sütni, meg egy kis vörösbort is lehet aláönteni /, de a kész étel mégis mindég más lett.
A hagymás törtkrumpli klasszikus köret,de akár főzelék feltéte is lehet a sültkolbász.

A gersli / árpagyöngy / is többször szerepelt már köretként vagy levesbetétként, úgy látom megszerette a családom.
Most egyszerűen csak megfőztem úgy, ahogy a rizst szoktam, de a vízbe tettem egy leveskockát is.
A kolbászt is minden faxni nélkül sütöttem meg, de a hagymaszószt megbolondítottam egy kis szárított vargányagomba porral. A sűrítését is a az új kedvencemmel csináltam, a vargányagomba krémleves porral.
Levest még sosem csináltam belőle, de nagyon szeretem szószok sűrítésére használni.

Az a követendő irány, hogy minél kevesebb feldolgozott élelmiszert fogyasszunk, de egy megbízható hentes mellett azt gondolom mégsem kell otthon kolbászt gyártani.


2012. szeptember 14., péntek

Újdonságok


Ezt találtam nemrég a boltban!
Amikor kenyeret kezdtem sütni, friss élesztővel csináltam, mert így tanítottak. Azóta is ennél maradtam, de tudom sokaknak a szárított egyszerűbb és az eredmények azt mutatják, hogy nem kell tartani tőle.
Több féle létezik a piacon, de most a jól bevált Budafoki friss élesztő mellett megjelent a szárított is.
A zacskón pontosan leírják, mennyi friss élesztőnek felel meg egy tasak.



Ez pedig a kedvenc provanszi fűszerkeverékem, ami nem sós, nem pác csak tiszta fűszer.
Igaz, ezek külön is ott vannak a fűszeres kosaramban, de sokszor versenyt futva az idővel, ez nagy segítség nekem.
Vigyázni kell azért az adagolásra, mert könnyen túl lehet fűszerezni vele az ételt.

A másikat most találtam és mint nagyon sok mindent, ezt is kipróbálom, azután lehet, hogy végleg elfelejtem, de az is lehet, hogy megtetszik.

Csilizselé


Egy ideig hezitáltam az elkészítésével, mert sok olyan receptet teszek el, amiről azt gondolom, hogy ez nekem is kell, azután mégis megijedek a tennivalóktól. Nehezebbnek gondolom, mint amilyen valójában és később már  bánom, hogy nem kezdtem hozzá előbb.
Most pedig már dugdosom az üvegeket, hogy amíg a következőadag el nem készül, legalább lássam az eredményt.
Nekem egy kicsit ugyan kevés lett bele a csilipaprika, de ez ízlés dolga. Nálam az volt a baj, hogy  nagyobb mennyiséget készítettem, mint amit a recept ír, ezért nem lett elég erős.
Most egy édes-csípős zselé lett belőle, ami viszont csípős fájdalom nélkül eteti magát.


 A receptet Duende blogján találtam és miután úgy láttam, hogy nem kőbe vésett, egy kicsit változtattam rajta, de csak azért, mert egyszerűen nem tudom megállni. Ilyenkor már meglódul a fantáziám, de nem árt egy jó alap hozzá. Ez a recept pedig az!

Kettő kisebb kápiapaprika,
10 csilipaprika ( a kettő együtt ledarálva 15 dkg lett)
- ez az a nagyon kicsi, de brutális fajta -,
35 dkg cukor,
1 dl mézecet (fehérborecet),
1 csipet só,
4,5 dl víz
és a tasak leírása szerinti mennyiségű 3:1 befőzőcucc:

Amit én készítettem, annak a mennyiségét is lemértem, hogy ki tudjam számolni, mennyi zselésítő anyag kell hozzá, hogy ne legyen kemény a végeredmény. Ez fontos, mert a zselé remegős, nem tömör.
Ezekből az arányokból lehet dolgozni, a mennyiséget pedig bátran lehet változtatni az igényeknek megfelelően.
Meg kell kóstolni, hogy elég ecetes-e vagy éppen nem túl sok-e az ecet.
Szerintem - így utólag -  a számolás a legnehezebb  az egészben!

Nekem nem kápia paprikám volt, hanem kissé bágyadt - ezért olcsóbb - piros kaliforniai paprikákat vettem és sütőben megsütöttem. 
Lehúztam a héjukat és így dolgoztam vele. Összesen 70 dkg lett.
Az ecet sherry ecet és fehérborecet keveréke volt, mert az volt itthon.
A csilipaprikák magozásához gumikesztyű kötelező!

  • A megsült paprikákat és a magozott csiliket egy késes aprítóban összevágtam kb. 1/2 dl vízzel, de akinek nincs ilyen, az  darálja le.
  • A cukrot, a sót és a vizet -- amikor már kiszámoltam a súly alapján az arányokat -- összemelegítettem és az ecettel együtt felforraltam.
  • A paprikákhoz kevertem a zselésítő anyagot és beletettem a cukros vízbe.
  • Felforraltam ismét és még főztem egy ideig. 5 - 10 perc elég, 
Kimosott, csírátlanított kis üvegekbe tettem és a tető rácsavarása után fejre állítottam öt percre, azután a biztonság kedvéért a hűtőtáskában megágyaztam és másnapig ott hagytam az üvegeket.

Kevés üveg esetében remek dunsztolási megoldás a hűtőtáska, hiszen, ha  megtartja a hideget, akkor megtartja a meleget is. Régóta használom, bevált!

Vajas kenyérrel is nagyon finom, de tojással, pirítóssal,sajtokkal is lehet enni. Húsok mellé is kitűnő és bátran kísérletezzünk az ízekkel!