2012. július 22., vasárnap

Tejfölös pogácsa egy kis csavarral


Nem szoktam pogácsát sütni, mert eddig úgy tudtam, hogy nem tudok.
Hajtogatottat meg végképp nem! Egyszer csináltam ilyet a férjem kedvéért, amikor töpörtyűs, leveles pogácsát sütöttem.
Volt kemény, kiszáradt próbálkozásom, volt sótlan / szó szerint / és volt egy elégetett. Ezek után feladtam!
A sós, sajtos rudak viszont régóta a kedvenceim, mert azok mindég sikerültek.

Nézegettem a papír cetlijeimet és megtaláltam egy kolléganőm receptjét. Az a pogácsa nagyon finom, puha volt, de hajtogatni kellett. A receptet azért leírtam, mert mások is leírták.
Most pedig bátorságot gyűjtöttem és rájöttem, hogy tudok pogácsát is sütni.

A csavar annyi a receptben, hogy két majdnem egyforma leírást találtam annyi különbséggel, hogy az egyikben volt főtt krumpli is.
Összehoztam a kettőt és lett egy finom pogácsánk.



  • 50 dkg liszt
  • 25 dkg margarin
  • 2 tojás sárgája
  • 2 dl tejföl
  • 2 ek burg.püré por / kenyérsütéshez is ezt használom /
  • 1/2 dl tej
  • 2,5 dkg élesztő / eredetileg 3 dkg /
  • kevés cukor
  • 1/2 ek só
Nagyon jó állagú tészta lett belőle.
Fél órás pihentetések között összesen háromszor kellett hajtogatni.
Ujjnyi vastagra kinyújtottam, berácsoztam a tetejét, kiszaggattam és -- azért, hogy ne kelljen feltörni még egy tojást -- tojásfehérjével lekentem.
Előmelegített sütőben kb.190°C-on 15 perc alatt megsütöttem.
Ezt a receptet megtartom!

Őszibarackos cobbler vanília mártással


Ebben az édességben a legnagyobb problémát a helyes név meghatározása jelenti.  Most valamiért nekem ez volt a természetes.
Az eredeti recept természetesen sima fehér lisztet írt, de én sokszor készítek grahamliszttel ételeket. Most viszont nem cseréltem le.
A sütőpor viszont 1 cs. volt, mert a saját recept leírásom nincs mindég kéznél / ezért sem szeretem a számítógépes tárolást / és volt egy papír cetlim -- mert abból még sok van -- és ezen egy egész csomag sütőpor volt írva.
A fehér liszttel együtt ezért ebből most egy nagyon laza tészta lett. Egészen meglepődtem!
A recept leírása egy másik bejegyzésben olvasható, ezért nem írom le még egyszer.


Ez a zöld marcipán nem tartozéka a receptnek, csak folyamatosan használom, hogy fogyjon.. Most ide is tettem, mert egyszer egy másik sütésnél a liszt egy részét mandula liszttel helyettesítettem és az nagyon finom volt.
Ez házi marcipán és azt gondoltam, hogy érezni majd a mandulás ízt. Tévedtem!


A barackok előpárolásánál most nem keletkezett annyi szaft, mint máskor és szinte száraznak tűnt a sütemény.
Hirtelen felindulásból készítettem egy vanília mártást.




Vanília mártás: 2 db tojás sárgáját 5 dkg házi vaníliás cukorral és egy lapos kanál liszttel összekevertem.
                       Hozzáöntöttem 1/2 liter tejet és addig főztem, amíg besűrűsödött.
                        Amikor elkészült, belekevertem 1 dkg vajat.
Ezzel már nem volt száraz a sütemény.

Bulgurral rakott cukkini


Amikor a család diétára szorul, elég a pirítós kenyér és a párolt rizs, de néhány nap után már valami tartalmasabbat kíván a férfi gyomor, ami még mindég nem bírja a pörköltet.
A cukkini kitűnő alapanyag, de hús nélkül több nap után már nem kell ez sem. A csirkemellet sosem tartottam sokra, pedig az utóbbi években felhasználtam jó pár étel elkészítésénél. Valószínűleg azok a régi élmények tartóztattak tőle, amikor a csirkemellet, mint cipőtalpat ettem. Ma is találkozom ilyennel.
Az éttermek kínálatában elég sok étel szerepel csirkemellből készítve. Gyanítom azért, mert ezt lehet viszonylag gyorsan friss ételként elkészíteni anélkül, hogy nagyobb előkészületeket igényelne a napi menü összeállítása. Mi van, ha mégsem fogy el az előkészített kacsa vagy marhahús?

  • A cukkiniket / 2 db közepes / hosszában felszeleteltem és sózás nélkül olajjal megkenve sütőpapíros tepsin megsütöttem, de csak annyira, hogy színt kapjon -- nem baj, ha nem puhul meg
  • A csirkemellet késes aprítóban / hogy ne kelljen darálót mosni / összevágtam és olajon kevés hagymával megpirítottam. A sülő húst szétszedegetni nem lehetetlen, de embertpróbáló feladat.
  • Az unott rizs helyett a fagyasztóból elővett -- jobb napokat látott -- főtt bulgurral kevertem össze a csirkét, amibe tettem egy fél doboznyi tejszínes krémsajtot, egy tojást és egy kevés vizet. A fűszerezés csak borsikafű volt.




A megsült cukkinik egy részét margarinnal kikent tepsibe tettem, megsóztam és szétterítettem rajta a húsos keveréket.
Beborítottam a maradék cukkinivel, megsóztam és leöntöttem egy tojás és egy kevés tej keverékével.
Fél óra alatt összesütöttem a kb. 170°C-os sütőben. Ennyi idő alatt szépen összeállt, hiszen már minden meg volt főzve. A cukkini még így is roppanós maradt. Szerintem így volt igazán finom!
Nem tömény étel, jó adagra van szükség, hogy rendesen jól lakjunk vele. Ezért aztán mi kétszer szedtünk az ebédnél.Talán a fiúk már ki volt éhezve egy rendes kajára!

Nyári ebéd --- Coleslaw saláta


Amikor még nagyon meleg volt, akkor készítettem hasonló ételeket  hétvégi ebédre.
A zöldségek adottak voltak, mert egy kis maradék volt, ami másra nem igen jó.
A csirkemell pedig a fagyasztóban várt a sorsára, ami eredetileg egy saláta betétjeként volt tervezve.
A bejegyzés pedig azért nem került fel, mert meleg volt.
Pontos receptnek tulajdonképpen nincs értelme, csak annyit szeretnék írni erről a salátáról, hogy hasonlót már gyerek koromban is ettem csak  akkor nem volt ennyire népszerű. Ma a gyorsétteremek kedveltették meg és persze az, hogy amerikai. Az csak jó lehet!


A COLESLAW (ejtsd: kolszló), vagy az USA déli államaiban egyszerűen csak “slaw”,nem más, mint egy nyers káposztából készített, ecettel is ízesített majonézes saláta, amihez vagy kerül más zöldségféle, mint a sárgarépa, uborka, hagyma, vagy gyümölcsök, mint az alma, ananász, vagy nem, vagy reszelnek rá sajtot, vagy nem. A coleslow alapanyag a káposzta, amit már a legrégibb időktől fogyaszt az emberiség.
Ehhez a minimalista salátához nem kell más, mint egy fej káposzta, amit lereszelünk, valamint ízlés szerinti mennyiségben a kedvelt majonézünk, és egy kevéske almaecet. Ezeket kell egy salátástálban fa-, vagy műanyag kanállal  jól összekeverni és már adhatjuk is a BBQ-hoz. Nagyon egyszerű és finom.

A  különféle leírásokkal ellentétben én nem sóztam be a káposztát. Vékonyra vágtam, répát vágtam  vékony csíkokra / bizony, nem reszeltem /  és egy kevés lilahagymát.
Majonézzel és egy kevés magos mustárral / ecet helyett /  kevertem össze.



A csirkemell bőrrel együtt volt eltéve, hogy majdan egy saláta  alkotó elemeként finom ízt adjon hozzá.
Hát, adott is!