2013. január 6., vasárnap

Lapos zsömlék, de szándékosan


Régebben gyakran sütöttem ilyen és ehhez hasonló lapos zsömléket, mert a gyerekeim ezt szerették, ugyanis könnyebb volt átharapni, mint azokat a szép gömbölyűket.
Nekem ez nagyon jól jött, ugyanis akkor még nem is tudtam igazán megformázni a zsömlét. Sütöttem én olyanokat is, de nem voltam elégedett vele.
A másik ok az volt, hogy gyakran kevertem a lisztet teljeskiőrlésűvel és ezek a zsömlék bizony sokkal sűrűbbek, tömörebbek lettek. A laposakat pedig könnyebb volt megfelelő méretűre formázni.
Volt egy másik változat is, ami azért lett népszerű, mert nagyon gyorsan elkészült, hiszen egyáltalán nem kellett megformázni a tésztát, hanem egy gáztepsibe terítettem és amikor megsült, akkor vagdostam el négyzetekre.
Ezek nagyon népszerűek voltak nálunk.
Közben megnőtt a gyerekeim befogadó képessége és visszatértem a formázott zsömlékhez, meg persze be is gyakoroltam és egyébként meg már nem érdekel, hogy tökéletes legyen a formája.


Most egy olyan tésztát állítottam össze, amiben el kellett tüntetnem 25 dkg szavatossági idő lejárta előtti túrót. az ilyen túró már csak sütésre jó, mert mielőtt elfogyna, lejár a szavatossági ideje és az nekünk nem jó. A túró nem mindég fogyasztható a lejárat után, de sütni tökéletes.
Ez a tészta kicsit lágyabb lett, mert nem figyeltem rá kellőképpen, ezért úgy döntöttem, hogy jöjjön akkor a szögletes és lapos zsömle.
A teteje azért fehér, mert én keményítős vízzel szoktam lekenni, hogy a magok ráragadjanak. E nélkül nekem mindég lepotyognak.

1 megjegyzés: