2013. március 3., vasárnap

Teriyaki csirkeszárnyak


A csirkeszárnyakat szívesen készítem itthon, akár vacsorára is, mert sokféleképpen fűszerezhető és hamar elkészül. Szeretjük rágcsálni a kis csontos húsdarabokat. A csontos húsoknak sokkal finomabb az ízük, így olvastam. Igaz, a szárnyakat badarság lenne kicsontozni. Aki így nem szereti, az hagyja ki a repertoárból!
A kínai ételeket is szeretjük --pontosabbban azt hittük sokáig, hogy azt eszünk--ezért az ilyen fűszereknek nagy része mindég van itthon. A csípőset is szeretjük, mert a csili nem olyan vadorzó, mint a mi erőspaprikánk. Ebből is van ehetetlen, de a középkategóriás fajták mégis kíméletesebbek a nyálkahártyánknak. Néhány étel pedig erőspaprika nélkül semmit sem ér.


Ennek az ételnek az eredetije egy Hedonista  konyhájában készült. Felbátorodva az egyszerűségétől neki álltam én is. Közben elvesztettem a bátorságomat, mert az  eredeti csípősséget nem mertem bevállalni. A szecsuáni bors már nekünk sok lett volna, de csilit azért tettem bele bőven.
Az elkészült étel címe is más lett, ugyanis az történt, hogy a szójaszószom is fogyóban volt, ezért pótolnom kellett. A teriyaki szószból viszont volt egy egész üveggel, ezért abból öntöttem bele bőséggel.
A hozzávalók mennyisége nincs pontosan meghatározva, csak tájékoztató jelleggel, de azt gondolom, aki ilyen étel főzésének neki áll, annak erre nincs is szüksége.

  • 18 db Lidl-s csirkeszárny, mert ezen már nincs rajta az utolsó pici rész----ezeket ketté vágtam és fűszerezés nélkül olajban ropogósra sütöttem ----tényleg ropogósra, hogy később se puhuljon meg     / megkóstoltam a natúr megsütött húst és finom volt így is /  
Az olajban sütés helyett lehetne a sütőben is megsütni, de mindenképpen ropogós legyen. Én nem akartam a sütő rácsát súrolni a mosogatáskor, ezért maradtam az olajban sütésnél. Ez a legmunkásabb része, de ezután már gyorsan elkészül.
  • újhagyma helyett én póréhagymát / csak a fehér részét /  vágtam össze és egy kis fej vöröshagymát
  • egy egész fej fokhagymát is felvagdostam
  • csilipaprikából pedig kb. 20 darabot, de több, mint a felében benne hagytam a magokat is
  • diónyi nagyságú friss gyömbért apróra vagdostam
Az igazán elvetemültek a szecsuáni borsot se hagyják ki belőle.
Só nem igazán kell, mert  a szójaszósz is elég sós,  szójaszósz / teriyaki szósz /


A hagymát, fokhagymát, gyömbért és csilit olajon megsütöttem egy vokban. Igazi kalapált vokom van, és nagyon szeretem / igaz, kicsit nehéz /
Amikor már minden illatozik és a paprika gőze is csíp, akkor beletettem a megsütött csirkeszárnyakat és alaposan összekevertem.
Beleöntöttem a szójaszószt és bőven a teriyaki szószt. Annyit, hogy mindenhol jól befedje.
Alaposan átkevertem és néhány perc múlva már készen is volt.
A főtt rizs nagy segítség az embert próbáló csípősség leküzdésében!


Egy idézet a recept eredetijéből:
" Akkor jó, amikor nem tudsz megszólalni, annyira brutális és úgy érzed, hogy szétrobban a szádban. Szinte ehetetlen. Viszont, ha nem ilyen, nem lehet élvezni. Egyszerűen muszáj borzasztóan ehetetlennek lennie, ahhoz hogy élvezzük és imádjuk." 

Hát, erről nem tudok beszámolni, mert amikor a bátorságot osztogatták, nekem -- a sor végén -- már nem jutott.
Mindenképpen érdemes kipróbálni, mert nagyon finom! 
Nekem biztosan nem ez volt az utolsó!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése