2013. november 24., vasárnap

Cukkinis zöldségragu sültkolbásszal


Sajnos a  cukkini ideje már leáldozott, de annyira szeretem,  hogy még egy utolsó esélyt kapott. A gömbcukkini az új kedvenc, most is ezt vettem. Eddig úgy tűnt, hogy jobb állagú és könnyebb roppanósra készíteni, mint a hagyományos fajtát, de ez lehet, hogy nem így van.
Az ilyen hasonló zöldségraguk nyáron többször készültek, mert egyszerű, ízletes és könnyű étel volt.
Azért, hogy férfiasabb legyen, többször sütöttem a zöldségek mellé kolbászt.
Igaz, kell egy jó hentes--nem árt jóban lenni vele--és kell, hogy jó kolbászt készítsen. Az előző csapat is jól végezte a dolgát,de a mostani még jobb! Fiatal, energikus és nagyon kreatív társaság.
A sütni való kolbász új dimenzióba került nálam. Kitűnő kiegészítő és nagyon gyorsan elkészül, ha valamelyik egyszerűbb ételt úgy akarom elkészíteni, hogy a fiúknak is megfeleljen.
Ez már a sokadik ilyen próbálkozás, de tavaszig ismét lesz néhány.
Vaslábasban főztem, mert imádom  és mert a wok után szerintem ebben lehet úgy  párolni, hogy ne főljön pépesre a zöldség. Erős tűz és jó hőtartó edény a siker egy része.

  • libazsír
  • 2 óriás hagyma nagyobbra kockázva
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 2 nagy sárgarépa felvágva
  • 3 erősebb szál szárzeller összevágva
  • 2 dob. konzerv fehérbab
  • 1 dob. konzerv kockázott paradicsom
  • 3 db. nagyobb gömbcukkini
  • 1 ek. toscan fűszerkeverék
  • 1tk. csilis fűszerkeverék
  • só, frissen őrölt bors
  • kb. 1 dl víz
A zsíron megpároltam a hagymát a fokhagymával, de néhány perc után hozzáadtam a répát is, mert annak kell idő a puhuláshoz.
Ezután a zellerszárat tettem bele és amikor már félig megfőlt minden, akkor jött a cukkini, de mielőtt megpuhult volna, hozzáöntöttem a babot és a paradicsomot.
A fűszereket beleszórtam és felöntöttem vízzel.
A kolbászokat megsütöttem a sütőben egy kevés zsíron úgy, hogy ne száradjanak ki.
Amikor a ragu elkészült,beletettem a kolbászokat a zsírjával együtt és még egyszer összeforraltam.


Besűrűsödött, krémes és még is könnyű ragu lett belőle.

Rukkolapestos gnocchi



Pestot lehet készíteni másból is, mint csak bazsalikomból. Csináltam már petrezselyemzöldből, salátából, sült kalif.paprikából, medvehagymából, de nagy kedvencem a rukkola.
Fenyőmagot sem teszek bele, mert van dió, mandula és akár mogyoró is, lényeg az, hogy legyen benne valami ropogós állag is. Fokhagyma persze kell, de olyat készítünk, ami tetszik, legfeljebb nem hívjuk pestónak.
A gnocchi tulajdonképpen a magyar nudlinak felel meg, hiszen ez is főtt krumplis tésztából készül, csak nálunk nem volt szokás sütőtököt vagy spenótot keverni a tésztába. Mi édesen ettük, most pedig a többi változat a népszerű. 
Személy szerint én nagyon örülök, hogy megismertem.
Amikor elkezdtem ilyet csinálni, mindenképpen olyan szépeket akartam, mint a könyvekben a képeken, olyan szép hullámosat, formásat, mert azt mondták, akkor jobban tapad rá a szósz. Ez igaz lehet, de akkor is fölösleges munka! Nem is sikerült, mert ha puhább a tészta, akkor ragad. Az olasz liszt más, annak jobb a tartása.
Nekem tökéletesen megfelelt ez az egyszerűbb forma is!

A szilvásgombóc receptje nincs kőbe vésve. Az arányok változnak, hiába ír a recept egy pontos mértéket.
  • Függ a krumpli állagától / fajtájától /, függ a liszt minőségétől, de általában az arány kb. a főtt krumpli mennyiségének 1/3-a a liszt mennyisége. 
  • Egy db tojást is kell bele, bár lehet nélküle is készíteni.
  • Egy evőkanál zsír vagy 1-2 ek  olaj
A tészta legyen jól kezelhető, de rugalmas, ne ragadjon.
A tésztát cipókra osztottam, rudakat sodortam belőle és egyszerűen késsel feldaraboltam. Jól beliszteztem és tálcán hagytam pihenni.
A könnyebb kezelhetőség érdekében betettem a fagyasztóba kb. 30 percre és csak ezután főztem ki.
Rövid idő kell csak a főzéshez, amikor feljönnek a víz felszínére, akkor szinte készen is van.
Egy adagot véglegesen lefagyasztottam, hiszen a munka kosszal jár, idő kell hozzá, akkor már legyen egy kis haszon is belőle.
Ez az étel annyira egyszerű, hogy megérdemli a pestóban az olívaolajat és a tetejére a jó sajtot!


Ha lenne több időm a tésztát elkészíteni vagy valaki rendszeresen meglepne vele, akkor akár hetente főzném.


Velőrózsa rántva


Tudom, ez is nagyon megosztó étel. Lehet szeretni és bizony lehet utálni.
Gyerekkoromban sok olyan étellel ismertettek meg a szüleim, amelyekre bizony manapság sokan ferde szemmel néznek. Ennek oka lehet az is, hogy régebben sokkal könnyebb volt hozzájutni a ma már különlegességnek is számító alapanyagokhoz.

  • vese
  • borjúbríz
  • pacal
  • sertésvelő
  • birkahús
  • tüdő-szív / a szalontüdőt a tüdő miatt nem tudtam megszeretni /
  • zúza
  • nyúl
több most nem jut eszembe

Szóval nekem ez a kép--- amin a velő van--szép.
Tudni kell, hogy ez nem egy könnyű étel, nem késő esti vacsorára való,  az éttermekben is előételként szerepel.
Lehet belőle a klasszikus rántott velőt készíteni, lehet tojással összesütni hagymás velőnek, lehet velős töltött tésztát is készíteni levesbetétnek és lehet velős rétest is készíteni belőle.
Az is igaz, hogy ritkán lehet olyan szépet kapni, amiben minden darab egészben van és rántani lehet.
Sajnos legtöbbször összetörik és a sok törmelék mellet alig marad szép darab, bár ragunak az is tökéletes, de én most nem olyat akartam. Amit vettem, annyira szép volt, hogy nem bírtam ott hagyni!
Volt már régebben is képem a velőről, de valahol az éterben eltűntek a legjobbak és csak most lett megint olyan, amivel érdemes bemutatni.


A velő tisztítása nem tartozik a legegyszerűbb tevékenységek közé, de lehet ügyesen csinálni és akkor elég haladós.Az állaga nagyon laza, puha és törékeny, de nem kell megijedni.
Olvastam már olyat is, hogy valaki azt ajánlotta, hogy forró vízzel kell leönteni. Igen, lehet, de NEM szabad hagyni, hogy abban álljon, mert akkor a hártya is ráfől a velőre és nehéz lesz leszedni.  Az is igaz, hogy a forró víztől egy kicsit összeugrik és jobban kezelhető lesz az állaga.

Szerintem langyos vízben kell átöblíteni, mert néha sok apró csontszilánk van beleragadva.
A velőrózsa alsó részén van egy lekívánkozó lógós darab, amit simán le kell tépni, DE eldobni nem szabad. Ezt is meg kell tisztítani és ami  a végére összejött, abból lehet valami ragusat összesütni.

Amit meg kell tisztítani, az szép formás, tömör és egészben marad.
Hideg vízzel telt edénybe szoktam tenni és abban is tisztítom. Ha kell, közben lecserélem a vizet.
A velőt az egyik tenyerembe teszem és a másik kezemmel a véreres hártyát fellazítom, azután szépen lefejtem a felszínéről. Könnyen ki lehet szedni a hullámos részek közül is.


A megtisztított velőt lehet sózni, azután a hagyományos módon panírozni és közepes hőfokon megsütni.
Mire a panír szép színes lesz, addigra a velő is átsül.
Természetesen házi tartármártást csináltam hozzá!


2013. november 3., vasárnap

Házi vaníláscukor


Ez nem egy olyan bejegyzés, ami igazi újdonság lenne. Inkább csak azért írom le, mert ötletet adhat, hiszen én is mindig örülök, ha mások felhívják a figyelmem olyan természetesen egyszerű dolgokra, amire azt szoktam mondani, hogy ez nekem miért nem jutott eszembe?
A felhasznált vaníliarudat kristálycukorba dugdosni természetes dolog. Ezt már sokan ismerik és használják.
Nekem viszont szerencsére folyamatosan marad vanília héjam, de ennyit nem tudok cukorba folytani.
Igaz, eltehetném, de meddig őrizgessem?
Amikor már néhány hónapja illatosítja a vanílahéj a cukrot és közben lesz frissen elhasznált is, akkor szoktam azt csinálni, hogy kiszedem a cukorból a régi darabokat és beleteszem a frisseket.

A kiszedett szálakat néhány nap alatt alaposan kiszárítom és összetördelve kristálycukorral porrá őrlöm.


Ebből nagyon aromás, erősen illatos vaníliás porcukrom lesz.
Annyira drága a vaníliarúd, hogy muszáj minden porcikáját hasznosítani!

Karfiol levelek kapros mártásban


Igeeen!
Végre volt bátorságom kipróbálni, hogy valóban ehető-e a karfiol zöldje?
Olvastam már többször, hogy nem kell kidobni, mert salátát is lehet belőle készíteni, de senkinél nem láttam még, hogy valóban el is készítette.
A saláta most nem volt szimpatikus, de így, kicsit blansírozva és leöntve szósszal, nagyon finom lett.
A külső levelek szára kicsit fásnak tűnt, de azt is megfőztem, mert az egész karfiol friss volt és ezért úgy gondoltam, ezt sem érdemes kidobni. Jól gondoltam, mert szépen megpárolódott ez is és tényleg nem volt annyira fás.
Rengeteg zöld van egy karfiolon és már máskor is dühös voltam, hogy a karfiol árában kell megvenni a zöldet, ami a kukában végzi.
Sajnos előírás van rá, hogy százalékosan mennyi zöld lehet a karfiolon. Az is igaz sajnos, hogy ez nem mindig így van, mert többször van rajta a megengedettnél több, de ezt valahogy nem piszkálja a fogyasztóvédelem.
Nem baj, engem ezentúl már nem érdekel!

A zöld szárakat alaposan megmostam és a nagyobbakat ketté vágtam.
Sós vízben előfőztem, de csak annyira, hogy ne legyen nyers.
Tettem hozzá néhány karfiol rózsát is, mert így azért kevés lett volna.
Kikentem egy sütőedényt és morzsával is megszórtam, hogy felszívja a sütés közben kiengedett levet.
Beletettem a zöldségeket és készítettem egy kapros besamel szerű szószt, ezzel öntöttem le



Na, erre nem vagyok büszke, de rólam tudni kell, hogy képes vagyok minden újdonságot kipróbálni akkor is, amikor előre tudom, hogy nem lesz jó.
Ezzel is így voltam, de ha nem veszem meg, nem vagyok hiteles azzal, ha azt mondom, többet ilyet, SOHA!
Ebből egyébként három különböző ízesítésű van, de a többit nem fogom kipróbálni.



A színe szürkés, az állaga sűrű, az illata semmilyen, az íze egy tubusos sajtkrémre hasonlít.
Tudtam, hogy nem árt az egészségünknek---a családom nem is tudott róla -- de egy ilyen finom kapros szószhoz elegendő egy normális sajtból / trappista / belereszelni egy adagot.
Ez a vacak sem tett többet hozzá!
A végeredmény nem lett rossz, a sajtszósz ellenére sem. A kapor különösen kellemes volt a zöldségekkel.

  • olajon apróra vágott egy fej hagymát fonnyasztottam
  • egy gerezd fokhagymát tettem bele
  • hozzáadtam az összevágott friss kaprot és összepároltam egy kicsit , de csak annyira, hogy éppen ne legyen nyers íze / a friss kapornak nem kell sok főzés /
  • lisztet szórtam rá és jól elkeverve egy kicsit megpirítottam, mint a rántásnál / csak világosra /
  • felengedtem tejjel és vízzel, ÉS itt öntöttem hozzá ezt a dobozos szószt, ezután sóztam, borsoztam és összeforraltam
Ráöntöttem a karfiol levelekre és kb. 20 perc alatt a sütőben összesütöttem.


Van ám nekem finom sajt készletem is, amit a megfelelő alkalmakra és a megfelelő ételekhez tartogatok.
Ezekből sosem kell nagy mennyiség, mert igazi ízük van és ez bizony érződik az ételekben.
Ha jó áron tudom levadászni őket, akkor mindenképp veszek. Azután jöhet a recept vadászat vagy egyszerűen várom az ihletet vagy kamikáze módjára hozzálátok alkotni.