2014. június 29., vasárnap

Zölddió befőtt


Évek óta készítem, nagyon finom, különleges, de nem egyszerű elkészíteni. Pontosabban nem is nehéz, inkább azt mondanám, hogy időigényes.
A legfontosabb, hogy jó időben kell leszedni a diót, ami azt jelenti, hogy ne kezdjen el még héjasodni. Ez nálunk általában június eleje szokott lenni, ekkor már elég nagyok, de még puhák.

  • A leszedett dió két végéről én levágom a szárvégeket, de ez igazából nem szükséges. Az viszont igen, hogy több helyen megszurkáljuk. Mi ezt már egyszerűen csak egy villával csináljuk, így kap elég lyukat.
  • Az első 10 nap - 2 hét azzal telik, hogy a vízbe áztatott dióról naponta legalább kétszer / lehet háromszor is, ha valaki otthon van / le kell cserélni a vizet. 
  • Ahogy telik az idő, úgy változik a dió színe. Az áztatás végére egészen besötétedik, néhol fekete foltos lesz. Ha kicsit habos a víz, az nem jelent rosszat, nem fog megbuggyanni és nem fog megrohadni sem. Az áztatás azért kell, hogy elveszítse a keserű ízét.



Általában elég a tíznapos áztatás, de nekem már többször volt két hétig is, mert csak a hétvégén érek rá ilyesmivel foglalkozni. Még sosem volt semmi baja a diónak. Most is két hétig ázott.

  • Főzés előtt a leszűrt, kicsit szikkadt dió így néz ki. 


Nekem most kicsit több, mint 5 kiló dióm lett, ebből egy kg-t vettem el és diabetikus befőttet készítettem belőle, a többit hagyományosan készítettem el.
A befőtt elkészítése két napos, de a cukorszirupos dió is eláll hűvös helyen két napig, ha valami mégis közbe jönne.

HOZZÁVALÓK 1 kg-nyi mennyiséghez


  • 1 kg zöld dió
  • az előfőzéshez:  2 x 4 evőkanál 10 %-os ecet
  • a sziruphoz:  1 kg kristálycukor----4 dl víz----5 szem szegfűszeg----kis db fahéj----1/2 citrom
-------Az 1 liter vizet felforraljuk a 4 ek ecettel és ebben a vízben az újraforrástól számítva kb. 4 percig főzzük a diót. Ha sok a dió, akkor kisebb adagokban. -----én több vizet készítek és arányosan több ecetet teszek bele és nagy lábasban egy adagban megfőzöm. Az öt kiló diót most kétszerre tudtam előfőzni.
---------A második főzés szintén arányosan az ecettel 1 liter víz + 4 ek ecet /--1kg dióhoz / , de ebben már addig főzzük a diókat, amíg meg nem puhul. Ez a dió nagyságától és gyengeségétől függően lehet kb. 15 - 20 perc. Közben óvatosan meg kell szurkálni, hogy mikor puhult meg? Ekkor már szinte fekete lesz.
---------A leszűrt diót félre tesszük addig, amíg elkészítjük a szirupot a 4 dl vízzel + 1 kg cukorral. Hozzáadjuk a fűszereket és az egészet kiforraljuk néhány perc alatt--kb. 4 - 5 perc.
---------A sziruppal felforraljuk a diót és az újraforrástól számítva főzzük kb. 4 - 5 percig.
Ebben a szirupban hagyjuk állni másnapig.
----------Másnap alaposan kimosott, csírátlanított / én a mikróban szoktam 850 W-on 3 percig / üvegekbe szedjük a diót.
Nem kell felforralni, csak majd a szirupot magában.
------A megrakott üvegeket alulról a tenyerünkkel kicsit ütögessük meg, hogy tömörüljön a dió, mert nyomkodni nem szabad, ugyanis a dió összenyomódik.
---------A szirupot felforraljuk és rászűrjük a dióra. Lezárjuk és vizes dunsztban kigőzöljük az újraforrástól számítva kb. 20 percig.


Változtattam rajta annyit, hogy a forró sziruppal felöntött üvegeket szárazdunsztba teszem, alaposan betakarom és így hagyom két napig. Elég meleget csinálnak maguknak, hogy ez is jó legyen utókezelésnek.


Nem kell fogkefével dörzsölni a diókat, ezt én akkor találtam a vödörben a diók között, amikor leöntöttem róla a vizet.  Az unokám azt játszotta  előtte, hogy megmosta a diókat és alaposan megdörzsölte, de beledobta a vödörbe a fogkefét.


Ezek nem az idei üvegek, mert azok még most is melegítik egymást a gyapjútakarók alatt.
-------------A leszűrt szirupot szörpként el szoktam tenni, mert mindég több lesz, mint amennyire szükség van. Tisztára mosott üvegekbe öntöm és kidunsztolom a befőttekkel együtt.

2014. június 28., szombat

Borsós keema curry---mégegyszer



Hát így jár az, aki össze-vissza főz, mindég újít, állandóan változtat és sosem állapodik meg egy jól sikerült recept mellett.
Az történt ugyanis, hogy eszembe jutott ez az étel, megkerestem a receptet, gondosan elolvastam és úgy döntöttem, hogy ezt most wokban fogom elkészíteni, mert azt írták, hogy a húst meg kell pirítani.
Amikor már majdnem elkészült, akkor olyan érzésem volt, mintha ezt én már megfőztem volna valamikor. Ez azt is jelenthetné, hogy az étel nem hagyott mély nyomokat bennünk, de jelentheti azt is, hogy egyszerűen csak elfelejtettem az állandó újítás mellett. Szerencsére az utóbbi az igaz.


Majdnem pontosan egy évvel ezelőtt, de azzal a különbséggel, hogy akkor a kedvenc vaslábasomban csináltam és egy picit persze változtattam a receptem. Az állaga is más volt és az íze is, mert nem bírtam ki, hogy ne nyúljak bele.
Talán a mostani hasonlít jobban az eredetihez, bár szerintem igazán kedvére változtathat mindenki egy ilyen leíráson. Most valóban sültebb és ezáltal szárazabb lett a hús és emiatt az egész étel is.
Én ezt csak a wokkal tudom elérni, mert a gáztűzhelyen nem tudom másban lepirítani a húst.
Nem írom le mégegyszer a receptet, mert a másik bejegyzésnél már leírtam, de muszáj volt idehoznom az új képeket és muszáj volt bevallanom, hogy átvertem saját magam.