Nyári levesek

Amikor nagyon meleg van, akkor mindenkinek jól esik a langyos vagy hideg, akár jégkockás leves. Nekem nem sok ilyen van a tarsolyomban, mert a gyümölcs leves a maga hagyományos módján egyébként is népszerű nálunk. Ezt a főzés nélkül készítendőt pár éve hallottam, de sajnos nem jegyeztem meg pontosan. Ma már viszont képesnek tartom magam arra, hogy emlékezetből is összeállítsak egy ételt. Nekem általában szükségem van írásos megerősítésre /receptre /, hogy biztosan összeillő ízeket válasszak.

• 2 pohár joghurt
• 2 dl tejszín
• 1 l tej
• cukor ízlés szerint
• turmixolt gyümölcs
• fahéj

A gyümölcs 1/3-át összeturmixolom és ezután összekeverem a joghurttal, tejszínnel és tejjel. Ha a gyümölcs nem elég édes, teszek bele még egy kis mézet, fahéjat és beleteszem a többi, kis darabokra vágott gyümölcsöt. Tálalásnál tejszínhabot tehetünk rá és még egy kis fahéjat.

Sültpaprika krémleves

A piros kaliforniai paprikát a sütőben megsütöttem, lehúztam a héját és összefőztem hagymával és burgonyával.

• 2 db paprika
• 1 db hagyma
• 2 kis burgonya
• 1 ger. fokhagyma
• só, bors, kakukkfű
• 2 dl tejszín

A hagymát, a burgonyát, a fokhagymát és a megsült paprikát összevágom és sós vízben puhára főzöm. Fűszerezem és botmixerrel pürésítem. Hozzáöntöm a tejszínt, összeforralom és utána sózok még, ha szükséges. Nekem az utolsó sózás adta meg az igazán jó ízét, mert egy pillanatig úgy éreztem, nem találom el a megfelelő ízt. Pirított kenyérkockákkal tálaltam és petr.zöldet szórtam rá.

A kenyérkockát a sütőben szoktam elkészíteni. Szárazom pirítom meg és így sokáig el tudom tenni anélkül, hogy megváltozna az íze a kenyérnek, és nem is avasodik meg. Ha marad szikkadt kenyerem, akkor többet is készítek egyszerre és így van tartalék, ha gyorsan szükség lenne rá.

Karfiol húsbundában

Szerencsére nálunk nincs olyan probléma, hogy valamelyik zöldség tiltó listán lenne. Olyan van, hogy pl. főzeléknek elkészítve nemszeretemétel, de más módon, ehető. A tök-tökpuffancsként, a kelkáposzta-rakott kelként, a paradicsomos káposzta-aprókáposztaként bármikor jöhet. A karfiol lehetőségei eléggé behatároltak: leves,rakott karfiol,rántott karfiol és savanyúság. Ennyi volt az ismertsége. Nem volt gond ezekkel sem, sőt a Férjem nyersen is szívesen eszegeti. Van egy régi receptem, egy régi Nők lapjából. Pontosan egy 1991-es újságból. Azóta számtalanszor megcsináltam ezt az ételt, sokat egyszerűsítettem is rajta, a mennyiségeket sem mindég találom el, de most előkerestem az eredeti receptet. Bizony, még meg van az újság, sok-sok más régi újsággal együtt, amiről azt gondoltam, hogy olyan recept van benne, amit nem szabad elfelejteni.

Hozzávalók:

• 50 dkg szép fehér, tömör karfiol fej
• 20 dkg darált hús / konzerv vagdalthús is lehet /
• 1 db tojás
• 2 dl tej
• 15-20 dkg liszt / jó, ha korpás liszt /
• 2 ek olaj
• 2 ger. fokhagyma
• só, bors

Ezt az alap masszát én szoktam apróra vágott hagymával is összekeverni, vagy összevágott petr.zöldet teszek bele ill. snidlinget stb. Általában telj.kiőrl. liszttel keverem ki.

Az elkészítés módját nem írom le olyan részletesen, mint az újságban van, mert azóta rájöttem, hogy ez tulajdonképpen nem más, mint egy húsos palacsinta tészta egy kicsit sűrűbb állaggal. A masszába belekerül az olaj is. Ezen kívül kell még a sütéshez is, és kell még liszt is pluszba.

A karfiolt rózsáira szedjük, a nagyokat félbe vágjuk, megmossuk, besózzuk. Én le szoktam öblíteni, mert így nem kell annyira figyelni a sózásra, és a karfiol is nedvesebb lesz, jobban tapad rá a liszt.

Először lisztbe mártjuk a karfiol rózsákat, utána a masszába és beletesszük az olajba. Fedő alatt sütjük, de a fordítás után már nem kell letakarni. Közepesen legyen forró az olaj, hogy a húsbunda át tudjon sülni. Nekem a karfiol sokszor marad roppanós, igaz, én elég nagy barabokat szoktam sütni.

Sajnos nekem az vált be, hogy kézzel mártogatom a masszába, de engem nem zavar, ha valaki tud jobbat, ossza meg az érdeklődőkkkel.

Ezt a karfiolt esszük ebédre, de inkább vacsorára majonézzel vagy anélkül, salátával vagy anélkül, esszük jövet-menet, melegen és hidegen is. Még tízóraira is jó. Amikor olcsó a karfiol, akkor elég gyakran készítem. Rakott karfiolt pedig mirelitből szoktam főzni télen.

Most is maradt egy kis massza és mivel a piaci körsétán vettem a múltkor két csokor zsályát, így jött az ötlet, hogy belemártsam a leveleket. Akkora sikere volt, hogy igazán meglepődtem. Még sosem ettünk ilyet. Érdekes volt a kóstolgatása, mert nem az illatát lehetett érezni, amikor bele haraptunk, hanem az aromáját, amikor összerágtuk. A többi a fagyasztóban fog kikötni, jó lesz télen a húsok ízesítésére.

Ezek a húsbundás zsálya levelek. Azért ez frissen a legfinomabb.

Nálunk a piacon terem a cukkini

A múltkori piacozás után újból elcsaltam a Férjem. Nem volt számára egyértelmű, hogy mit is akarok én már megint, de nem kellett sokáig magyarázkodnom. Azt Ő is tudja, hogy nyáron a hűtő leolvasztása után jön a feltöltése. Ez pedig azt jelenti, hogy néhány dolgot nem én teszek el, hanem beszerzem olyanoktól, akik jobban csinálják, mint én. Ilyen a gyalult tök téliesítése is. Vettem már olyan tökgyalut, amivel szép, vastag csíkokat lehetett volna vágni, de nekem nem sikerült. Előkerült egy régi, Dédanyám korabeli gyalu is, de az meg nagyon rozsdás volt már. Régebben a nokedli szaggató hátulján gyalultam le a tököt, de ez nekem sosem tetszett. Amikor aztán egyre többször láttam az előre csomagolt, gyönyörű hófehér, friss gyalult tököt a nénik standján, akkor elhatároztam, hogy ezután ilyet fogok eltenni és nem a fagyasztottat veszem. Most már néhány éve ez jól működik. Szóval, ezért indultunk a piacra, de, ha már ott vagyunk..... Hihetetlenül finom illatú, füstölt, húsos erdélyi szalonna, egy egész táblányi. Nem nagy, de azért jól nézett ki! Évek óta ismerjük az eladót, még ha ritkán járunk is a piacra, a füstölt kolbász is és a füstölt húsok is első osztályú.

Kedvenc nyári reggelink a szalonna, paprika, paradicsom és házi kenyér. Lehet, hogy nem illő, de én ezt vállalom!

Vettem cukkinit is, mert olyan kedvesen kínálták. Azt nem tudtam még, mi lesz belőle, de bíztam magamban.

Gyenge ebéd következett és úgy gondoltam, akkor legyen bőségesebb vacsora. Tudom, nem így kellene, de nem lehet mindég minden szabályt betartani és minden előírásnak megfelelni.

45 dkg lett a reszelt cukkinim, ezzel a mennyiséggel kezdtem tésztát összekeverni. A végeredmény bőséges adag lett.

• 45 dkg reszelt cukkini


• 2,5 dl víz+kefír összesen


• 15 dkg búza rétesliszt


• 15 dkg tk.tönköly rétesliszt


• 70 dkg BL-80-as liszt


• 2,5 dkg élesztő


• 2 ek. burg.por / Lidl-s burg.püré por /


• 2 ek. olaj


• só és cukor

A kész tészta elég puha volt, köszönhetően a sok cukkininek, de azért jól lehetett vele dolgozni. Elterveztem, hogy mi legyen belőle és elővettem a mérleget.
Összesen 1kg 80 dkg lett, ebből elvettem 60 dkg-ot és kenyeret formáztam belőle. Szépen látszottak a cukkini szálak, mert nem a legfinomabb reszelőt használtam.

Nagyon finom, puha, szaftos bélzetű kenyér lett belőle. Eddig csak egyszer sütöttem cukkinis kenyeret, de akkor a legfinomabb reszelőt használtam, és a kenyérben semmi nem látszott a cukkiniből. Az íze és állaga akkor is jó volt, de most szebb is lett.

A következő adag egy 50 dkg-os db volt, amiből egy lepényt nyújtottam, és úgy kentem meg fokhagymás tejföllel, mint a pompost szoktam.

Erre csak csípős kolbász karikákat tettem és megszórtam reszelt edami sajttal. Tulajdonképpen ezt magamnak szántam, de a pompos imádatnak köszönhetően, nagyon népszerű volt.

Legközelebb csak ilyet csinálok! Egyszerűbb lesz.

A megmaradt tészta 70 dkg volt, ezt pedig meg akartam tölteni. Hogy pontosan hogyan, akkor ez még nem volt letisztulva. Minden esetre kellett hozzá egy ragu, tehát ezzel kezdtem.

• kb 30-35 dkg darált sertéshús


• 3 ger. fokhagyma


• 4 db hagyma


• 2 ek.sűrített paradicsom / 1 kis boboz /


• 1/2 ü Bertolli grillezett fűszerek szósz / ennyi volt még /


• só, bors, borsikafű


• 1 db tojás


• reszelt sajt

Olajon megfonnyasztottam a vastag szálakra vágott hagymát és a fokhagymát, de nem főztem szét pépesre. Rátettem a húst és fehéredésig sütöttem, ezután hozzáöntöttem az üveges szószt és hozzá adtam a paradicsom pürét is. Beletettem a fűszereket, megsóztam és egy 1/2 dl vízzel összepároltam. Amikor langyosra hűlt, beletettem a tojást is és jól elkevertem.

Közben a tésztából hat nagyobb és három kisebb gombócot készítettem.Mire idáig értem, már kisült a lepény és a sütőben volt a kenyér. Van egy nagy mélyedésű muffin formám és vannak kis, kerek szilikon lepény formáim. Kissé kiolajoztam őket, és kerekre nyújtottam a gombócokat, kibéleltem velük a formákat. Egyszerre csak kettőt csináltam, mert a tészta hamar visszaugrott és így nehezebb volt megtölteni. Minden mélyedésbe jutott bő két kanál töltelék.

Hagytam kb. 15 percig kelni, azután megszórtam sajttal.

Nagyon hamar megsült, talán 20 perc alatt készen is volt. Úgy gondoltam kellene hozzá egy kis zöldség, ezért paradicsomot és uborkát szeleteltem föl és meglocsoltam a hűtőben árválkodó saláta pestóval. Ez hasonlóan készül, mint más pestó, csak ebben jégsaláta volt, fokhagyma, dió és olaj.Az ilyen maradékoknak mindég az a sorsa, hogy a Fiaim elviszik másnap munkába, de nem mindég ők eszik meg. Most is így volt, a kettőből csak az egyiket ette meg a Fiam, a másikat szét kellett osztania.Sokszor kapok dícséretet jó étvágyú férfiaktól, pedig azt hittem, a férfi ember szereti az őt körülvevő, megszokott ízeket. A gyerekeim évek óta mondogatják, hogy nyissak egy éttermet, de ennek ezer- és egy oka van.....Azt szoktam mondani, senki nem fizetne annyit, amennyit kérnem kellene érte. Úgyhogy marad az étterem, itthon!