Talán ezért is akartam annyira én is rétestésztát nyújtani.
Nem csinálom gyakran, mert a munka mellett kevés az időm, bár az én konyhaasztalom elég nagy.
Nem csinálom gyakran, mert a munka mellett kevés az időm, bár az én konyhaasztalom elég nagy.
Ez a recept egy újságból származik, ezen gyakoroltam, azóta is ezt készítem, tehát amikor nem sikerült, akkor nem a recept volt rossz, most már tudom.
- 35 dkg liszt / lehet rétes és lehet sima is /én simából csináltam
- 2 ek puha zsír
- 1 db tojás
- 2 dl langyos vízben elkeverünk 1/2 kk sót és 1/2 kk. 10 %-os ecetet
A víz mennyisége a liszt víz felvevő képességétől függ!
Robotgép dagasztó spiráljával jól ki kell keverni a tésztát. Azt írja a recept, hogy hólyagosra. Néha látok hólyagot, néha nem. Amikor már nagyon elfáradt a kezem, abbahagyom.
Amikor először csináltam, kinyújtottam a tésztát akkorára, mint az asztal. Mert így láttam, és vékony tésztát akartam én is. Egyedül elég nehéz, ezért kezdtem elveszíteni a lelkesedésemet, azután kidolgoztam a tészta nyújtására az én variációmat.
Ebből a mennyiségből akár három rétes is készülhet. Olajos kézzel szétadagoltam a tésztát, és olajos tálkákba tettem. Így pihentettem, amíg összeállítottam a töltelékeket.
A pihenés végére szépen kisimult a tészta. A tésztalabdacs elég puha még így is, de kezelhető. A textilterítő / erre van szánva / közepére elég sok lisztet tettem, erre a tésztát és ismét liszt a tetejére. Először nyújtófával szépen kilapítottam a tésztát, amennyire csak lehet. Ezután jött a húzgálás. Mivel kicsi a tészta, az egyik kezem a tészta közepére tettem és ezzel egy kicsit ellentartottam a másik kezemnek, miközben húztam a tésztát.
Ezután jött a tésztára az olaj és tejföl pöttyözés, erre pedig a töltelék jól szétszórva. Kb. a tészta 2/3 részére tettem belőle. A széleket én nem téptem le. A terítő segítségével föltekertem, a tészta végeit összenyomtam és letéptem. Sütőpapíros tepsibe tettem és a tetejét megkentem olajos tejföllel. Előmelegített 180 fokos sütőben kb. 20 percig sütöttem.
Ez lett a végeredmény! Nagyon finom és nem annyira nehéz, mint ahogy olvasás után tűnik. Sokáig vártam, mire lett elég bátorságom és önbizalmam, hogy megsüssem.
A Nagymamámnak valahogy könnyebben ment, és nem gondolkodott ilyen sokáig, hogy megsüsse-e?
Csak annyit kellett mondanunk: Mama sütsz rétest?
Új bejegyzés is született a rétesről azért, hogy hiteles maradjon a recept
Új bejegyzés is született a rétesről azért, hogy hiteles maradjon a recept