A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fokhagyma. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fokhagyma. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. január 4., szombat

Sültfokhagymás tejszínes tésztaszósz


Nagyon szép, óriásgerezdes fokhagymát vettem / nem, nem kínait / és az volt a tervem, hogy megsütöm, amit meg is tettem, de a felhasználásra nem volt ötletem. Betettem a hűtőbe és vártam az ihletet. Néhány napot minőségromlás nélkül kibír.
Végül egy tésztaszósz alapja lett.

  • 2 ek hidegen sajtolt repceolajon megpároltam egy apróra vágott kisebb hagymát  4 dkg nagyon finom, füstölt, húsos szalonnával, amit hajszálvékony szeletkékre vágtam
  • 22 db / ennyi volt 😊 / duci gerezd sült fokhagymát nyomtam bele
  • kb fél dl száraz fehérbort öntöttem rá és elforraltam
  • egy doboz krémsajt felét / kb. 12 dkg / kevertem bele és ráöntöttem 2 dl tejszínt / 30 %-os / 
  • kiforraltam és mivel besűrűsödött, öntöttem hozzá egy kevés vizet
  • só, frissen őrölt bors 
  • belekevertem a kifőtt tésztát



Piros kaliforniai paprikakockákat szórtam rá és vágott petrezselyemzöldet.
A főtt fürjtojásokkal, reszelt grana padano sajttal és egy kevés repceolajjal meglocsolva tálaltam.


A fokhagymákat sütőben sütöttem meg úgy, hogy gerezdekre szedtem, megsóztam, kakukkfüvet és borsikafüvet szórtam rá és egy kevés olajjal meglocsoltam , azután alufólia batyuba csomagoltam.
200 fokos sütőben sült kb.40 percet.
Nagyon finom , ha sajtkrémbe keverjük és kenyérre kenjük, de összenyomkodva és olívaolajjal összekeverve is különleges kence lesz belőle a pirítósra.



Itt is megtaláltok
https://www.facebook.com/Daisy-receptjei-130136597418680/


2014. április 12., szombat

Spanyol fokhagymaleves


Ezt  a receptet a nagyfiam lőtte a TV-ből. Nem most, de a belevaló kenyér miatt nem lehet előre elkészíteni, mert a kenyérnek ugyan el kell ázni valamennyire, de mégis frissen az igazi. A legjobb egy kovászos kenyérszelet lett volna, de nem tudtam összehozni. A sajt viszont sokat dobott rajta!
Pontos receptem nem volt, mert a gyerekem valószínűleg úgy gondolta, nekem elég az is, ha csak a hozzávalókat írja le. Azért akkor még nagy vonalakban elmondta, hogyan készült.
Igazából valóban nem kell pontos mennyiség, hiszen a főzés erről szól. / a sütés sajnos nem /



  • Olívaolajon tetemes mennyiségű /egy fej /szeletekre vágott fokhagymát pároltam, kicsit megpirítottam
  • Megszórtam őrölt pirospaprikával / lehet csípőssel is / és kevés csilivel is
  • Alaplével öntöttem fel, de vízzel ki kellet egészíteni / alaplé híján a víz is jó /
  • Rozmaring ágat tettem bele / 2 szálat /, sót, frissen őrölt borsot
  • Összeforraltam és elkevertem benne 2 db felvert tojást
A sok fokhagyma ellenére egyáltalán nem volt fokhagyma ízű a leves. Kicsit vizes állagú , az látszik a képen is, de a kenyér miatt nem is kell, hogy sűrűbb legyen.
A kenyérszeleteket kevés olívaolajjal meglocsolva sütőben jól megsütöttem.
A tányérba tett kenyérszeletre szedtem a levest és ráreszeltem a parmezán sajtot.
Nekünk nagyon ízlett, bár egyáltalán nem nagy különlegesség. Igaz, a mi ételeink között is van nagyon egyszerű és mégis finom.

2014. március 8., szombat

Szójacsírás kínai rizstészta---gyors vacsora étel


Ez egy nagyon egyszerű recept! Szintén Péter receptje alapján készítettem, de ez annyira egyszerű, hogy ezt bizony csak ötletadónak használtam. Igaz, ő sem bánta!
Vacsorára tökéletes, mert mint oly sok olasz tésztaételnél, itt is az a praktikus, hogy amíg megfől a tészta, elkészül a szósz.
Bátran elkészítheti mindenki, aki ismeri a szójaszószt, szereti a kínai ízeket és elhiszi, hogy az nem kínai étel, amit a gyorsbüfékben lehet kapni.
A szójacsíra beszerzése jelenthet nehézséget / nálunk falun :( / , a szójaszósz ma már szinte minden középkategóriás boltban megtalálható.
A csilipaprikát szerintem nem érdemes helyettesíteni a magyar csípőspaprikával, mert nem azt az ízt fogja adni, ráadásul a csili nagy előnye, hogy egy idő után--az étkezés befejeztével --szépen elmúlik a maró hatása.
Az olívaolajról is az a véleményem, ha ennyire kevés a hozzávaló egy ételben, akkor az valóban legyen jó minőségű, mert éppen ezektől lesz az étel olyan finom ízű.

Mennyiségekről nem érdemes írni, mert ízlés dolga, de annyit azért elmondok, hogy nekem nagyjából mennyi volt 3 adagra. A két nagy étkű fiúval épphogy elég volt.
25 dkg vastagabb rizstészta volt, aminek nagy előnye, hogy a felforralt vizet ráöntve, abban állva fől meg rövid idő alatt.
25 dkg volt a szójacsíra is. Ez soknak tűnhet, de egyrészt összeesik, másrészt pedig valamit enni is kell a tésztán kívül, bár kevesebbel is finom lenne.



  • gyömbér---szerintem ez csak frissel működik
  • csilipaprika
  • fokhagyma
  • világos szójaszósz
  • olívaolaj
  • újhagyma
  • szójacsíra
  1. Olívaolajon megfonnyasztom a lereszelt friss gyömbért a lereszelt vagy --én jobban szeretem -- kés lapjával összenyomott és feldarabolt fokhagymával.
  2. Hozzáadom a megmosott szójacsírát a kimagozott és kisebb darabokra vagdosott csilipaprikával és rövid idő alatt erős hővel, alaposan átforgatva megpárolom.
  3. Az újhagyma 2/3 részét ferdén felszeletelve szintén beleteszem és hozzáöntöm a szójaszószt.
  4. Összekeverem a leszűrt tésztával és megszórom a friss zöldhagymával.



Ez a tészta nagyon finom, jó állagú és egyszerű elkészíteni.

2013. október 20., vasárnap

Tojásos öntetben sült kelbimbó sült fokhagymás pirítóssal


Szerencsém van, a mi családunkban mindenki szereti a kelbimbót. Sokféle köretet késíztettem már belőle, de rendszeresen teszem levesbe is kelkáposzta helyett.
Ezek olyan szépek voltak, hogy nem tudtam ott hagyni a boltban, pedig semmi ötletem nem volt akkor a felhasználására.
Amikor jön a hidegebb az idő, egyre gyakrabban készítek sült fokhagymát is, mert pirítósra kenve nagyon szeretjük.

  • alufóliából csomagot készítek, ebbe teszem a fokhagyma gerezdeket, olajat öntök rá, megsózom, borsozom  és toscan- vagy provanszi fűszerkeverékkel szórom meg
  • 150-160°C-on sütöm kb. 35-40 percig
  • puha, illatos, ízesés krémes lesz, könnyen ki lehet nyomni a héjából
  • a legjobb persze, ha hatalmas gerezdeket választunk

Készítettem már saláta öntetet is úgy, hogy a joghurtba belekevertem a fokhagyma pépet és ezután ízesítettem tovább. Fantasztikusan finom volt!



  • a kelbimbókat tisztítás után ketté vágtam és sós vízben előfőztem / ha kisebbek, nem kell elvágni /
  • egy vajjal kikent sütőedénybe tettem a vágott felükkel lefelé 
  • egy tojást kikevertem  2 dl tejföllel és 1 dl tejszínnel / csak azért, mert volt maradék /, só, bors került bele és ráöntöttem a zöldségre
  • jó húsos bacon szeleteket tettem közéjük
  • mozzarella sajttal betakartam és betettem a sütőbe, hogy jól összesüljön
  • a megpirított kenyér szeleteket megkentem a sült fokhagyma péppel
Egy pohár száraz fehér borral tökéletes vacsora volt.

2012. január 7., szombat

Sült csicsóka za'atar-os sült fokhagymás páccal


Tavaly olvastam először erről a fűszerről. Pontosabban fűszer keverékről van szó, ami nem is csak egyféle összetételt jelent. Nekem is két különböző van. Az egyik szürkés-barna, a másik zöldes színű.
Amikor pizzát sütöttem, akkor használtam már a tészta megkenéséhez olajjal összekeverve.
Nincs átható íze, könnyen elfogadható. Észre sem vették, hogy valami furcsa íz van a tésztán. Vagy nem is volt furcsa?
A google keresője a "zaatar" beírására elsőre kiadta Égigérő paszuly blogját. Amit leír a fűszerről, saját tapasztalata, és ez éppen elég, hogy megismertessen vele. Ide másolok belőle egy részt.

A fűszerárus fiú, akit Farkassal kiválasztottunk magunknak, nagyon kedves volt, türelmesen válaszolgatott kérdéseinkre. Elmondta, hogy mi micsoda, amit meg nem tudtunk beazonosítani, arról azt, hogy mibe használják.
 A rengeteg kardamom, fahéj, sáfrány, római kömény mellett hoztam haza sumacot és néhány fűszerkeveréket. 
A sumacról itthon kiderült, hogy van magyar neve – szömörce vagy cserző szumák – sőt, kapni is lehet. Savanykás íze van, mindenfélét megszórnak vele: húsokat, rizst, hagymát. De jó vele a kebab is, a padlizsán, vagy a lencse, csicsriborsó. 
A fűszerkeverékeket a fűszerárus fiú ajánlására vásároltuk. Miután nem minden összetevőt tudtunk megfejteni, aszerint válogattunk, hogy mihez használják. A kedvencemmel rizst ízesítenek. Volt benne sáfrány, gyömbér és mazsola. Meg még ki tudja mi, elfogyott, mielőtt mindent be tudtam volna azonosítani. 
Aztán vásároltunk egy szezámmagos, zöld keveréket, amivel salátákat szórnak meg. Elképesztően finom, fokhagymás tejfölbe szórva isteni mártogatós. Miután az összetevői közül csak az oregánót tudtam biztonsággal „kiszagolni”, azt hittem, ilyet sem eszem többé. Sőt, azt is hittem, hogy helyi specialitás volt, hiszen az árusnak papírja volt a növények ismeretéről, akár ő is keverhette volna. Amikor már teljesen lemondtam az ismétlésről, kiderült, hogy ez egy igen ismert fűszerkeverék, a zaatar, vagy za'atar, amit itthon is könnyűszerrel el lehet készíteni. 

Lehet szórni salátára, húsokra, sajtokra. Kenyértésztára, sütés előtt. Különböző salátaöntetekbe. Vagy mártásokba, mártogatósokba. Tejfölbe, tejszínbe, majonézbe, joghurtba. Csak figyeljünk arra, hogy van benne só!

A szezámmag miatt hat hónap alatt érdemes elhasználni, bár, ha valaki megkóstolja, egészen biztosan pillanatok alatt elfogy. Hűtőgépben tovább eltartható, mint szobahőmérsékleten. Szömörcét arab boltokban lehet kapni, elképzelhető, hogy az Ázsiában is. Kitűnő gasztróajándék.

Hozzávalók:

2 ek szömörce 
4 ek kakukkfű
3 ek szezámmag
4 ek majoranna
4 ek oregánó
1 tk só

A szezámmagot száraz serpenyőben megpirítom és azonnal beleöntöm egy tálba, nehogy odaégjen. A fűszereket porrá darálom a sóval, és összekeverem a szezámmaggal.



A sült fokhagymák nagyon jól sikerültek, finom, krémes lett a belseje.
Az egész fejeket sütőzacskóban sütöttem 160°C-on kb. egy órán át.
A kissé kihűlt fejek alján a gyökér rész kemény közepét kiszedtem, így a gerezdek alján kinyílt a héj és könnyen ki lehetett nyomni a pépet belőle.



  • egy fej fokhagyma pépes belseje
  • olívaolaj
  • méz 1 teáskanállal
  • za'atar keverék / zöld /  1 evőkanállal
  • bors
  • száraz csilipehely




Ebbe a keverékbe forgattam bele a darabokra vágott csicsókát.
Sütőpapíros tepsibe tettem és 220°C-os sütőben  kb. 20 perc alatt megsütöttem.
A sütési idő a mennyiségtől és a darabok nagyságától  is függ, de szerencsére a sütőben sütésnél nem törik nagyon össze a zöldség.


Nagyon finom, kissé fűszeres köret lehet, de nálunk elfogyott csak úgy.
Vacsorára is nagyszerű lehet, de érdemes jókora mennyiséget készíteni belőle.


2010. augusztus 11., szerda

Fokhagymaleves magyarosan

Nekünk is van fokhagymalevesünk, nem csak más népeknek. Lehet, hogy nem olyan elegáns, de a mi ízvilágunkat tükrözi. Egy régebbi szakácskönyvet lapozgattam, abban találtam.
Úgy gondolom, hogy ez lehetett az a leves, amit a tészta gyúráskor ill. a kifőzésekor megmaradt vízből készítettek. Abba a vízbe belefőlt az az íz, amit nem lehet mással pótolni. Nekem sem sikerült, de a leves azért finom lett.
Annyi a csalás, hogy a levesben úgy néz ki a tészta, mint a régi kézzel vagdosott metélt, pedig ez egy instant leves tésztája.A  leves többi hozzávalója a kukába végezte, mert szemetet nem eszünk, de a tésztával nem nagyon tudnak elbánni.
  • Kevés mangalica zsíron megpároltam egy összevagdalt kisebb fej hagymát és egy fej fokhagyma gerezdjeit.
  • Amikor megpuhult, pirospaprikát szórtam rá és felengedtem vízzel.
  • Sóztam, borsoztam és jól kiforraltam.
  • A kész levesbe tettem a tésztát és megszórtam összevágott petrezselyemzölddel.
Nagyon egyszerű, de nagyon finom.

2010. június 19., szombat

Újfokhagyma leves Giorgio Locatellitől

Régi igazság, hogy azok az ételek, amelyek az életterületünkhöz kapcsolódnak, mindég kedvesebbek lesznek a szívünknek. A gyerek kori ízélmények biztosan fontos meghatározó szerepet játszanak később. A saját konyhánkban készült étel sosem lesz olyan, mint amit a nagymama készített el, bármennyire is a pontos recept alapján főztük. A helyszín, az idő, a környezet, ahol a gyerek kori élmények értek, olyan dolgokat tesz hozzá, amit egyetlen modern technika sem képes pótolni. Valahogy így vagyok én most ezzel a levessel. Jó volt, igyekeztem pontosan elkészíteni, de valami hiányzott belőle. Valószínűleg az a vágyódás, ami olyan emlékké tesz egy ételt, hogy a neve hallatán felelevenedik a múlt. Az enyémben nem volt ilyen leves.


  • Volt viszont olyan, amit nagyon szeretnék úgy elkészíteni, mint a nagymamám, de eddig még egyszer sem sikerült. Ritkán szoktam tésztát gyúrni, még ritkábban főzök levest a tészta vizéből. Gyerek koromban ez természetes volt. Párolt hagyma, meg paprikás rántás és bele a kifőtt tészta. Na, ez lenne az én " újfokhagyma levesem ".



  • 3 fej fokhagyma

  • 20 zsályalevél/ szerintem sok /

  • 3 szem borókabogyó

  • 1 ek kakukkfűlevél

  • 1,5 l víz


  • 6 szelet polentás kenyér vagy parasztkenyér / nekem az utóbbi /

  • vaj a kenyér kenéséhez

  • 10 dkg Grana Padano / vagy parmezan / reszelve


  1. A fokhagymát a fűszernövényekkel és a borókabogyóval együtt felöntjük 1,5 liter vízzel. Felforraljuk, majd alacsony lángon főzzük 30 percig.

  2. Beleteszünk két szelet kenyeret / gondolom a héja nélkül /, hogy besűrűsödjön és még 10 percig főzzük. Ízesítjük.

  3. Tálaláshoz megpirítjuk a maradék 4 szelet kenyeret, vajjal megkenjük és a sajtot rátesszük elosztva.

    A kenyeret a tányérba tesszük és rászedjük a levest.

  4. Megjegyzés: Az egy ek. kakukkfűtől olyan illata volt, mint a kakukkfű teának, amit télen gyakran ittunk. Nem írja, hogy friss vagy szárított kell-e? Nekem szárított volt, azt tettem bele, ezért aztán nagyon gyorsan szedtem is ki amennyit tudtam. Igyekeztem több, mint a felét kiszedni.

A levesbe tett kenyér sehogy sem akart elázni, ezért nem is sűrítette be a levest, viszont gusztustalan nyúlós csomókban állt a tányérba. Ez a mai bolti kovászos parasztkenyér. ------------Amit megpirítottam az a saját lenmagpelyhes kenyerem volt, ezért nem akartam ezt bele áztatni. Viszont ez volt a legfinomabb.


Lokatelli szerint kb. 350 grammnyi medvehagyma levéllel is elkészíthető.

2010. január 20., szerda

Képek recept nélkül

Ettől is bizarrabb látvány volt a bolt húspultjában szembenézni egy tálcányi malac orral. Hirtelen nem is tudtam, mihez kezdenék vele, de abban biztos voltam, hogy nekem ebből venni kell. Közben eszembe jutott, hogy kocsonyába is tesznek ilyet, ha lehet disznó fejet kapni. Most nem volt tervbe véve a kocsonya, de tudtam, hogy a Férjem szívesen megeszi más formában is. Megfőztem fűszeres vízben, az orrát tele tömködtem fokhagymával és beszórtam őrölt fűszerpaprikával. Tormával, kenyérrel igazi magyaros " tapa ".




Sütőben sült fokhagyma kékpenészes sajttal / francia márványsajt néven, de Mizó árban /fejedelmi vacsora a vírusos időszakban.




A karácsonyi vásár egyetlen szerzeménye. Egyforma, de mégsem, mert igazi kézműves termék. Gyönyörű, szépséges formája és színe van! Olyan melegen tartja a teát, hogy valóságos kéz melegítő bögre.



Senkinek sem kellett már a szőlő, de sajnáltam kidobni. Majdnem egy kg volt, gondoltam kipróbálok valamit. Szőlőlé, bor, zselésítő cukor. Csak azt nem tudom még, hogy mire használjam el? Már biztosan jól össze van érve.




Az egyik karácsonyi süteménybe kellett barnított vaj. Amikor leöntöttem a kész vajat, ez maradt utánna. Meglepődtem a sós ízén, hiszen a felhasznált vaj nem volt sós.

Pacal. Tudom, megosztja az embereket, de csak szokás kérdése. Gyerek korom kissé lebecsült eledele volt, ma pedig drága és sokak által nem kedvelt alapanyag lett belőle. A gyerekeimet is hozzászoktattam és én ennek örülök.

2009. november 20., péntek

Sült fokhagyma mustármagos gauda sajttal

Tudom, hogy a sült fokhagyma leírását nem tőlem fogják megismerni a gasztroblogokat olvasók, de nekem most sikerült először jól megsütnöm. Annyira finom, mint ahogyan leírták azok, akiknél én is láttam és kedvet kaptam hozzá, hogy elkészítsem. Az ízesítés szabadon választott, a sütés módja is. Mindenkinek más válik be, amiben ügyesebbnek érzi magát. Próbáltam úgy, ahogy olvastam, de vagy nem sült meg vagy megégett a sok kicsi fokhagymagerezd. Most mégegyszer nekiindultam és úgy döntöttem, hogy előveszem a jól bevált sütőzacskót.


Hatalmas fej fokhagymákat vettem és 3 db-ot szétszedtem gerezdekre, de a héját rajta hagytam. Betettem mindet egy sütőzacskóba, öntöttem rá 2 ek. szezámolajat és 1 ek. olívaolajat. Megsóztam, tettem mellé kakukkfű ágakat a fagyasztóból és 1 db negyedekre vágott almát.
Összekötöttem a zacskót és egy tepsibe tettem. 180 fokos sütőben sütöttem 20 percig, ezután 160 fokon még 25 percig. Hihetetlenül jó illata volt és a gerezdek vajpuhára sültek.
Közben sütöttem egy rozmaringos fehér kenyérbucit és összefőztem a forralt bort.

A langyos kenyér, a meleg, puha, ízes fokhagyma és a forró bor olyan feledhetetlen ízélményt adott, hogy a hideg estéken muszály lesz ismételni. Került mellé egy kevé csiliszósz is, amiből még van néhány kis üveggel a spájz polcomon.