A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kapor. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kapor. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. június 14., csütörtök

Tökfőzelék újragondolva



A főzelékek eddig is rendszeresen étlapon voltak nálunk, de be kell vallanom, hogy hosszú ideig úgy főztem, ahogy anyukámtól tanultam. Klasszikus rántás vagy habarás volt a sűrítés.
Amikor kicsit reformálni akartam, akkor a fehér lisztet lecseréltem teljeskiőrlésűre, de ez nem mindegyik ételnél vált be. Akkor maradt a habarás, hogy legalább a zsiradékot csökkentsem.
Később pedig találkoztam a tzatzikivel, ami ugye egy joghurtba fullasztott hatalmas mennyiségű reszelt uborka és valósággal függőséget okozott. Azután jött egy ehhez hasonló megoldás.
Annak az volt a lényege, hogy hosszú idő után kiderült számomra is, hogy a cukkinit meg lehet enni nyersen is. Szóval így került a képbe egy ilyen " joghurtos " változat. Azért az idézőjel, mert akkor még nem volt görögjoghurt, ezért, hogy sűrű és krémes joghurtot kapjunk, egy zseniális trükköt vetettünk be. Lecsöpögtettük a tejfölt!
Először persze a zsírosat, mert annak azért megszokottabb, jobb íze volt. Azután a csökkentett zsírtartalmút. Tökéletes megoldás volt!


Később az is kiderült, hogy a főzőtököt is meg lehet enni nyersen. Eddig sem főztem ki a szuszt belőle, de azért nem voltam ennyire kíméletes, mint mostanában ezzel a változattal.
A legyalult tököt én sosem sóztam be. Úgy tanultam, hogy nem kell.
Ecetet sem tettem bele soha, mert nem szerettem a savanyú főzeléket. Az a savanyú íz olyan menza feeling, meg munkahelyi menza érzés. A tejföl vagy a joghurt éppen elég pikáns ízt ad hozzá.


Itt van a lecsöpögtetett tejföl. Most sem volt itthon görögjoghurtom, de tudom, hogyan készíthetek hasonlót. Tejföl meg mindig van a hűtőben.
Van egy konyharuha, amit csak erre használtam mindig. Beleborítottam a nagy doboz tejfölt és összekötözve fellógattam . Erre mindenkinek volt egy tuti tippje, ebbe most nem mennék bele. Két óra múlva készen is volt a krémes joghurt.
Amikor még rendszeresen kenyeret is sütöttem, akkor ezt a lecsöpögött savót felhasználtam a kenyér vagy péksütemények sütéséhez. Most sajnos nem.

  • Tetszőleges zsiradékon megpároltam egy közepes fej apróra vágott hagymát
  • Hozzáadtam a vastag szálakra gyalult főzőtököt
  • Beletettem az összevágott kaprot
Innentől gyorsan megy minden. Erős tűzön párolom a tököt azért, hogy rövid idő alatt minél több folyadékot elpárologtasson, de ne puhuljon meg. Semmi folyadékot nem öntök alá! Nem marad teljesen nyers, de erősen roppanós marad.
Talán öt perc főzés elég is neki. Még nem mértem le az időt, de tényleg kevés kell.
Leveszem az edényt, belekeverem a joghurtot, megsózom. Ennyi!
Roppanós, friss, pikáns és nagyon finom!
Langyosan a legjobb. Ebédre és vacsorára is tökéletes.

2013. november 3., vasárnap

Karfiol levelek kapros mártásban


Igeeen!
Végre volt bátorságom kipróbálni, hogy valóban ehető-e a karfiol zöldje?
Olvastam már többször, hogy nem kell kidobni, mert salátát is lehet belőle készíteni, de senkinél nem láttam még, hogy valóban el is készítette.
A saláta most nem volt szimpatikus, de így, kicsit blansírozva és leöntve szósszal, nagyon finom lett.
A külső levelek szára kicsit fásnak tűnt, de azt is megfőztem, mert az egész karfiol friss volt és ezért úgy gondoltam, ezt sem érdemes kidobni. Jól gondoltam, mert szépen megpárolódott ez is és tényleg nem volt annyira fás.
Rengeteg zöld van egy karfiolon és már máskor is dühös voltam, hogy a karfiol árában kell megvenni a zöldet, ami a kukában végzi.
Sajnos előírás van rá, hogy százalékosan mennyi zöld lehet a karfiolon. Az is igaz sajnos, hogy ez nem mindig így van, mert többször van rajta a megengedettnél több, de ezt valahogy nem piszkálja a fogyasztóvédelem.
Nem baj, engem ezentúl már nem érdekel!

A zöld szárakat alaposan megmostam és a nagyobbakat ketté vágtam.
Sós vízben előfőztem, de csak annyira, hogy ne legyen nyers.
Tettem hozzá néhány karfiol rózsát is, mert így azért kevés lett volna.
Kikentem egy sütőedényt és morzsával is megszórtam, hogy felszívja a sütés közben kiengedett levet.
Beletettem a zöldségeket és készítettem egy kapros besamel szerű szószt, ezzel öntöttem le



Na, erre nem vagyok büszke, de rólam tudni kell, hogy képes vagyok minden újdonságot kipróbálni akkor is, amikor előre tudom, hogy nem lesz jó.
Ezzel is így voltam, de ha nem veszem meg, nem vagyok hiteles azzal, ha azt mondom, többet ilyet, SOHA!
Ebből egyébként három különböző ízesítésű van, de a többit nem fogom kipróbálni.



A színe szürkés, az állaga sűrű, az illata semmilyen, az íze egy tubusos sajtkrémre hasonlít.
Tudtam, hogy nem árt az egészségünknek---a családom nem is tudott róla -- de egy ilyen finom kapros szószhoz elegendő egy normális sajtból / trappista / belereszelni egy adagot.
Ez a vacak sem tett többet hozzá!
A végeredmény nem lett rossz, a sajtszósz ellenére sem. A kapor különösen kellemes volt a zöldségekkel.

  • olajon apróra vágott egy fej hagymát fonnyasztottam
  • egy gerezd fokhagymát tettem bele
  • hozzáadtam az összevágott friss kaprot és összepároltam egy kicsit , de csak annyira, hogy éppen ne legyen nyers íze / a friss kapornak nem kell sok főzés /
  • lisztet szórtam rá és jól elkeverve egy kicsit megpirítottam, mint a rántásnál / csak világosra /
  • felengedtem tejjel és vízzel, ÉS itt öntöttem hozzá ezt a dobozos szószt, ezután sóztam, borsoztam és összeforraltam
Ráöntöttem a karfiol levelekre és kb. 20 perc alatt a sütőben összesütöttem.


Van ám nekem finom sajt készletem is, amit a megfelelő alkalmakra és a megfelelő ételekhez tartogatok.
Ezekből sosem kell nagy mennyiség, mert igazi ízük van és ez bizony érződik az ételekben.
Ha jó áron tudom levadászni őket, akkor mindenképp veszek. Azután jöhet a recept vadászat vagy egyszerűen várom az ihletet vagy kamikáze módjára hozzálátok alkotni.



2012. március 17., szombat

Kapris, kapros húsgolyók


Az úgy volt, hogy svéd húsgolyókat akartam készíteni ebédre. Előző nap vettem meg a darált marhahúst, mert azt gondoltam, az kell hozzá. Aztán még azt is gondoltam, hogy kapribogyó is van benne, az meg szinte mindég van itthon, akkor semmi baj nem jöhet.
Az már csak itthon jutott eszembe --- 15-én --- , hogy mintha kapor is lenne benne. Nosza, internet ill. a saját blogom. Mind a kettő azt mutatta, hogy igen a kapor az kell. Hát, nekem nem volt. Legalábbis olyan nem, amit belekeverhettem volna a húsba. Olyan volt, amit még a kovászos uborkához tettem el, de az legfeljebb ízfokozónak volt jó.


  • Elkészült a húsgolyó a lehető legegyszerűbb fűszerezéssel és ki is sütöttem őket kevés olajon.
  • Jó kis pörzs anyag maradt az edény alján.
  • Ebbe tettem apróra vágott hagymát, amit megfonnyasztottam, de nem pirítottam meg.
  • Lisztet szórtam rá és amikor kicsit lepirult, akkor felengedtem vízzel. Megsóztam.
  • Beletettem az összevágott kapribogyót, a szálas kaprot és jól kiforraltam.
  • Visszatettem a húsgolyókat, ízesítettem a kapri levével és kidobtam belőle a kaprot. 
  • Besűrítettem a forralással és borsot tekertem bele.
  • Sütőben sült cikkekre vágott krumplival tálaltam.


Nem az készült, amit elterveztem, de semmivel sem lett gyengébb minőségű, sőt!
Ízes, pikáns, nagyon finom lett.

2009. július 4., szombat

Svéd húsgolyók


Szeretném, ha több időm lenne böngészni a gasztro blogokat, olvasgatni az ötletes recepteket és így bátrabban kezdenék hozzá a recept nélküli, improvizatív főzéshez. Rengeteg receptem van, még több cetlim és megszállottam nézem a főző műsorokat is, persze ekkor is jegyzetelek. Azután amikor a főzésre kerül a sor, előveszem a leírásokat, elolvasok 3-4 receptet, és csinálok egy ötödik ételt. Ritkán főzöm meg az eredeti recept szerint, ha mást nem is, de valami fűszerezést változtatok vagy teszek ill. elveszek legalább egy alapanyagot. Nekem ötlet kell, mit-mivel vagy mivel ne.....Innentől kezdve már nem is lehet megállítani.
A mostani recepten még sem változtattam semmit, mert annyira egyszerűnek látszott és a hozzávalók alapján nagyon finomnak tűnt.Egy meleg, vásárlós, mászkálós néhány óra után, kellett egy gyors, kora délutáni ebéd, és ez éppen jól jött. Amíg elkészült, addig kitartott az a finom fagylalt, amivel megjutalmaztuk magunkat. Kézműves fagylalt, igazi gyümölcsből, tejjel, joghurttal, ízekkel, élménnyel. Fogok írni róla egy külön postban.
Szóval a rcept, innen van, Sajtkukacéktól. Köszönöm!Mindenkinek nagyon ízlett.
Nekem sikerült az 50 dkg-nyi marhahúsból pontosan és véletlenül 65 db kicsi húsgolyót gyártani. Nem olyan macerás, mint amilyennek első olvasatra tűnik. Cserébe viszont nagyon gusztusos. A kapor nálunk szívesen látott zöld féle, ezért én egy kicsit többet tettem bele, mint egy ek. / ez nem igazi változtatás /
Magamtól biztosan nem találtam volna ki ilyen ízkombinációt, de azt nem ígérhetem meg, hogy legközelebb is ugyan így fogom elkészíteni.