Bárány steak mentás zöldborsópürével és sült édesburgonyával

 Bárány -- nem a kicsi aranyos, puha, bolyhos húsvéti. Nem. Bárány -- szép nagy csontos hússzelet. Húsvétra. Sajnos elég drága és egyébként sem könnyű hozzájutni. Olyan, mint a hal karácsonykor -- akkor minden sarkon árulják, de azon kívül, alig valahol.
A bárányhúshoz is húsvétkor viszonylag egyszerűbb hozzájutni, de azon kívül, alig.
Ez nem egy piacon beszerzett friss hús, hanem a Tesco vákum csomagolt  terméke. Így is borsos ára van, de hát...egyszer élünk.
Megvettem, bepácoltam --- hidegen sajtolt repceolaj és fűszerek / só nélkül / ---- becsomagoltam egyenként folpackba és betettem a fagyasztóba.
A rohanó, semmiresincsidőmmostanában időszakom miatt a hús gyorsan bekerült a fagyasztóba és sajnos nem tudom, milyen fűszerezéssel tettem el.
Nagy valószínűséggel a mindmáig kedvenc fűszerkeverékeim segítettek ki--provanszi - és toszkán keverék.

A sütést megelőző napon vettem ki a fagyasztóból és a hűtőben olvasztottam ki. Semmiképp nem akartam mikrózni.
A sütés napján -- jelesül, ma -- két órával a felhasználás előtt a hűtőből is kivettem és a konyhában hagytam felmelegedni, hogy sütéskor ne kapjon sokkot a hús. / ezt olvastam valahol és a marhahúsnál már bevált /

• kókuszolaj és vaj keverékét melegítettem fel és amikor úgy láttam, hogy elérte a megfelelő sütési hőmérsékletet / ne legyen nagyon forró, de ne is hűtse le a beletett hús / , beletettem a hús szeleteket
• folyamatosan sercegett a zsiradék, ezért ettől kezdve 7 percig sütöttem a hús egyik oldalát
• közben a felső részét megsóztam
• hét perc után megfordítottam  - addig nem nyúltam hozzá - és a másik felét is 7 percig sütöttem
• fordítás után a hús másik oldalát is megsóztam

Sütés közben időnként megnyomogattam a hús felszínét, próbáltam megérezni, milyen állagú lehet a belseje.
Szerencsémre én már sütöttem néhányszor érlelt hátszínt is és rosé kacsamellet is, de ez persze nem tehet elbizakodottá, viszont adott némi tapasztalatot. 
Ennek ellenére ez a bárány egy kicsit a szerencsére is volt bízva, hiszen most sütöttem először ilyet.

• ezután 5 percre betettem a 160°C-os sütőbe és azután néhány percig pihentettem, hogy a benne rejlő húslé szépen eloszolhasson a hús rostjai között és ne folyjon ki a szeleteléskor. Szeletelni kellett, mert ezek szép 40 dkg-os darabok voltak

Köretként rozmaringos sült édesburgonyát és mentás zöldborsópürét csináltam-

A zöldborsót vajjal -- kb. 3 dkg --  együtt kezdtem el főzni egy kevés vízben. Megsóztam, beleszórtam 2 kávéskanálnyi szárított mentát és beledobtam egy darab pecorino sajtot / kb. 4 - 5 dkg lehetett /, amit szintén a fagyasztóban őriztem. gondoltam, nem árthat az ízének.
---A megfőtt borsóról leöntöttem a felesleges a vizet és botmixerrel durvára törtem. Ezután belekevertem még kb. 10 dkg vajat. Milyet? A kedvenc Kerrygold vajamat!

Érlelt hátszín pecsenye

Egy régebben készült étel képe, de azért teszem ide, mert az előző bejegyzésnél írtam, hogy néhányszor már kipróbáltam a rozéra sütést.
A magyar marhahúsok sajnos nem alkalmasak erre csak akkor, ha néhány hétig érlelik a hentesnél a húst.
Kevés helyen ugyan, de hozzá lehet jutni, igaz az ára elég borsos!
Nálunk kb. 15 dkg-os darabokban lehet megvenni, ez éppen egy adagnak felel meg.
Azt hiszem tudnám enni huzamosabb ideig is úgy, hogy nem unom meg, de ezidáig csak az ismerkedés szintjére jutottam el. Abból viszont örök emlék lett, amit időnként frissíteni kell!
Nem fűszereztem semmivel, csak sót és egy kis borsot kapott, mert érezni akartam az ízét. Jól tettem! Aki így nem eszi meg, annak kár bárhogyan is elkészíteni, mert a sok fűszer elnyomja a valódi ízét. Fűszerezni persze kell és lehet is, de nem azért, hogy elvegye az eredeti ízét.

Rózsaszín szűz tészta burokban vargányás szósszal és zöldbab rőzsével

Az esélytelenek nyugalmával indultam, de ilyet sosem szabad csinálni főpróba nélkül.
Szerencsém volt, meg talán egy kicsit az is segített, hogy néhány alakalommal már kipróbáltam, milyen állagú a hús, ha nincs kiszárítva.
A kacsamell már tökéletes, de az érlelt hátszín is olyan, volt, mint a nagykönyvben!
Szűzpecsenyét viszont még nem csináltam ilyen módon, sőt maga a hús is elkerült eddig minket.
Az elmélet megvolt, a gyakorlat részben, akkor meg mi bajom lehet!
Nehezítette a főzést az is, hogy a három darab hús különböző súlyú volt, de még az is, hogy az egyik egy igazi házi disznóvágás terméke volt, ezért a hús minősége is egy kicsit más.
Szeretem a kihívásokat, ezért neki álltam egy nappal korábban, hogy elősüssem a húsokat.
Besóztam, kicsit megborsoztam és forró serpenyőben egyenként elősütöttem mindet. Közben állandóan figyeltem, hogy milyen a hús, ha megnyomkodom, mennyire puha még vagy rugalmas.
Azt is bele kellett számítani, hogy amíg áll, még tömörödik és amíg a tésztában sül, addig is.
A nagyobb darabot vissza kellett tennem, mert nem találtam elég jónak és igazam volt.
Sajnos ezt nem igen lehet sütési időpontokkal pontosítani, ezt muszáj kipróbálni többször, hogy milyen érzés megnyomva a hús, mikor - milyen a tapintása?
A natúr hús sütése általában serpenyőben olajon oldalanként - négyszer - 2 perc. ezután 170°C-os sütőben kb. 20 perc.

Az elősütött húst mindenképpen ki kell hűteni a tésztába csomagolás előtt, különben teljesen elázik.
A kihűlt húst ismét fűszereztem, szárított erdei sonkába és előfőzött kelkáposztalevébe tekertem.
A bolti friss levelestésztába beletekertem a húst úgy, hogy mindenhol befedje, ezután lekentem tojással és sütőlemezre tettem.
Előmelegített sütőben kb. 170-180°C-on addig sütöttem, amíg a tészta szép színt nem kapott.
Ennyi elég volt a húsoknak is, hogy szép rózsaszínűek legyenek. Amelyik a házi húsdarab volt, az egy kicsit jobban átsült, de még az sem volt száraz.

Fehérboros, tejszínes vargányagombás szósz volt mellé és baconba tekert zöldbabrőzse.
Igazi ünnepi étel lett belőle! Szerintem volt olyan szép és jó, mint egy étteremben.
Azt hiszem barátságot kötöttem a sertésszűzzel.