A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csicsóka. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csicsóka. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. december 1., szombat

Csicsókás-sütőtökös egytál


Egyszer vettem csicsókát és arra gondoltam, jó lenne, ha nekem is lenne a kertemben. Volt közte néhány  szép darab, ami nem volt nagyon rücskös, ezért úgy gondoltam, hogy elültetem. Elvágtam két darabot és szépen elástam. Az első évben még nem termett, de a következőben már volt annyi, hogy azt mondhattam, sikerült. Hatalmas példányok vannak, de bőven van kicsi is, ezért most mindenbe teszek, amibe csak lehet.
Nyersen is nagyon finom vagy salátába is lehet tenni. Pürét is lehet belőle készíteni, csak kicsit vizesebb, mint a krumpli, de össze lehet főzni vele és akkor lesz egy kis tartása.
Krémlevest is lehet készíteni, én a múltkor sütőtökkel főztem össze. Ez egy fotózáshoz készült és ebből volt  maradék bőven, amivel kezdeni kellett valamit.


A mennyiségek nem számítanak, tetszőlegesen lehet összeállítani.

  • Olajon és vajon nagyobb kockákra vágott hagymát fonnyasztottam néhány gerezd fokhagymával
  • A csicsóka és tök kockákat hozzáadtam, fűszereztem provanszi keverékkel, borssal és meg is sóztam 
  • Erős tűzön összepirítottam, hogy ne engedjen levet, hanem süljön egy kicsit
  • 2 tojást elkevertem 1,5 dl főzőtejszínnel és leöntöttem vele a zöldségeket
  • Az egytálétel jellegét a kolbász adta / finom, csípős házi kolbász /


Megszórtam bőségesen reszelt sajttal, hogy legyen egy kis ropogós réteg is rajta.


Kb. fél óra alatt megsült 170°C.on.
Édeskés íze volt a sütőtöktől és édeskés ízt adott a csicsóka is. Aki nem kedveli így, annak azt javaslom, hogy fűszerezze erősebben ill. sózza meg jobban, de semmiképp ne mondjon le az ilyen egyszerűen elkészíthető ételekről.
Tökéletes vacsora étel!

2012. január 7., szombat

Sült csicsóka za'atar-os sült fokhagymás páccal


Tavaly olvastam először erről a fűszerről. Pontosabban fűszer keverékről van szó, ami nem is csak egyféle összetételt jelent. Nekem is két különböző van. Az egyik szürkés-barna, a másik zöldes színű.
Amikor pizzát sütöttem, akkor használtam már a tészta megkenéséhez olajjal összekeverve.
Nincs átható íze, könnyen elfogadható. Észre sem vették, hogy valami furcsa íz van a tésztán. Vagy nem is volt furcsa?
A google keresője a "zaatar" beírására elsőre kiadta Égigérő paszuly blogját. Amit leír a fűszerről, saját tapasztalata, és ez éppen elég, hogy megismertessen vele. Ide másolok belőle egy részt.

A fűszerárus fiú, akit Farkassal kiválasztottunk magunknak, nagyon kedves volt, türelmesen válaszolgatott kérdéseinkre. Elmondta, hogy mi micsoda, amit meg nem tudtunk beazonosítani, arról azt, hogy mibe használják.
 A rengeteg kardamom, fahéj, sáfrány, római kömény mellett hoztam haza sumacot és néhány fűszerkeveréket. 
A sumacról itthon kiderült, hogy van magyar neve – szömörce vagy cserző szumák – sőt, kapni is lehet. Savanykás íze van, mindenfélét megszórnak vele: húsokat, rizst, hagymát. De jó vele a kebab is, a padlizsán, vagy a lencse, csicsriborsó. 
A fűszerkeverékeket a fűszerárus fiú ajánlására vásároltuk. Miután nem minden összetevőt tudtunk megfejteni, aszerint válogattunk, hogy mihez használják. A kedvencemmel rizst ízesítenek. Volt benne sáfrány, gyömbér és mazsola. Meg még ki tudja mi, elfogyott, mielőtt mindent be tudtam volna azonosítani. 
Aztán vásároltunk egy szezámmagos, zöld keveréket, amivel salátákat szórnak meg. Elképesztően finom, fokhagymás tejfölbe szórva isteni mártogatós. Miután az összetevői közül csak az oregánót tudtam biztonsággal „kiszagolni”, azt hittem, ilyet sem eszem többé. Sőt, azt is hittem, hogy helyi specialitás volt, hiszen az árusnak papírja volt a növények ismeretéről, akár ő is keverhette volna. Amikor már teljesen lemondtam az ismétlésről, kiderült, hogy ez egy igen ismert fűszerkeverék, a zaatar, vagy za'atar, amit itthon is könnyűszerrel el lehet készíteni. 

Lehet szórni salátára, húsokra, sajtokra. Kenyértésztára, sütés előtt. Különböző salátaöntetekbe. Vagy mártásokba, mártogatósokba. Tejfölbe, tejszínbe, majonézbe, joghurtba. Csak figyeljünk arra, hogy van benne só!

A szezámmag miatt hat hónap alatt érdemes elhasználni, bár, ha valaki megkóstolja, egészen biztosan pillanatok alatt elfogy. Hűtőgépben tovább eltartható, mint szobahőmérsékleten. Szömörcét arab boltokban lehet kapni, elképzelhető, hogy az Ázsiában is. Kitűnő gasztróajándék.

Hozzávalók:

2 ek szömörce 
4 ek kakukkfű
3 ek szezámmag
4 ek majoranna
4 ek oregánó
1 tk só

A szezámmagot száraz serpenyőben megpirítom és azonnal beleöntöm egy tálba, nehogy odaégjen. A fűszereket porrá darálom a sóval, és összekeverem a szezámmaggal.



A sült fokhagymák nagyon jól sikerültek, finom, krémes lett a belseje.
Az egész fejeket sütőzacskóban sütöttem 160°C-on kb. egy órán át.
A kissé kihűlt fejek alján a gyökér rész kemény közepét kiszedtem, így a gerezdek alján kinyílt a héj és könnyen ki lehetett nyomni a pépet belőle.



  • egy fej fokhagyma pépes belseje
  • olívaolaj
  • méz 1 teáskanállal
  • za'atar keverék / zöld /  1 evőkanállal
  • bors
  • száraz csilipehely




Ebbe a keverékbe forgattam bele a darabokra vágott csicsókát.
Sütőpapíros tepsibe tettem és 220°C-os sütőben  kb. 20 perc alatt megsütöttem.
A sütési idő a mennyiségtől és a darabok nagyságától  is függ, de szerencsére a sütőben sütésnél nem törik nagyon össze a zöldség.


Nagyon finom, kissé fűszeres köret lehet, de nálunk elfogyott csak úgy.
Vacsorára is nagyszerű lehet, de érdemes jókora mennyiséget készíteni belőle.


2011. november 19., szombat

Csicsókás zöldségragu



Ez az első étel, amit a saját termésű csicsókából készítettem.
Két éve elültettem két gumót, de tavaly télen nem néztem meg milyen, mert elég satnyának találtam a növényeket. Adtam neki még egy esélyt. Az idén kiderült, hogy jól tettem.
Viszonylag sok termés lett belőle, némelyik hatalmas gumó és nem is túl rücskös, de persze így is van veszteség a tisztításnál. Igaz, ha jól meg van sikálva, nem is kell meghámozni.
A csicsóka nyersen is nagyon finom, harsogóan ropogós, ezért salátákba is jól illik.


  • Vettem a hentesünknél finom húsos szalonnát, felkockáztam és egy kicsit elősütöttem.
  • szálasra vágott lilahagymát tettem hozzá, jó bőven
  • kaliforniaipaprika csíkokat és a
  • feldarabolt csicsókát is hozzáadtam és az egészet rövid ideig összesütöttem
  • só,frissen őrölt bors,borsikafű
A csicsóka nagyon hamar megfől, ezért volt a rövid sütési idő. Nem akartam, hogy szétmenjen.


Egy tűzálló tálba öntöttem a ragut és bőven megszórtam reszeltsajttal. A sütőben addig sütöttem, amíg a sajt kissé megpirult.
Egy pohár száraz fehérborral tökéletes vacsora volt.

2010. január 10., vasárnap

Csicsóka és sütőtök köret


Szeretném jobban kihasználni a csicsóka szezont, de egyenlőre csak elméleti síkon tehetem. Sokan nem ismerik, nem lehet kapni, pedig nagyanyáink is ették, pedig lehet, hogy nem is ismerték jótékony hatását. Azt olvastam, hogy ez a növény nagyon igénytelen, ezért úgy gondoltam, elültetek belőle két gumót, hátha megkedveli a kertünk növénytermesztésre egyáltalán nem alkalmas földjét. Ha mégis megmarad, ígérem, nagyon fogok vigyázni rá.



A mai ebéd körete az újonnan beszerzett csicsóka gumó és a karácsony előtt vett sütőtök lett. A sötőtök már éppen el akart fonnyadni, mert régóta nem törődtem vele, de ma egymásra találtak a zöldségek.





















A sütőtököt meghámoztam és kisebb kockákra vágtam. A csicsóka hámozása kicsit munkaigényes, de ebben mindég van segítségem. Kitűnő kiskuktám a konyhában a férjem, aki szívesen elvégzi a kisegítő feladatokat és szorgosan dolgozik a kezem alá. Szóval, a csicsókát a meghámozása után szintén darabokra vagdostam.











Egy tálban öszekevertem 2 dl tejszínt, 2 dl vízzel és 2 db tojással. Sót, frissen őrölt borsot tettem bele és ebbe forgattam a zöldségeket. Belekevertem az öntetbe apróra vágva azt a hagymát és fokhagyma gerezdeket is, amiket a hús páclevéből vettem ki. Olajjal kikent sütőedénybe tettem két rétegben, mert a két réteg közé zsályaleveleket tettem. A zsálya elég aromás fűszernövény, vigyázni kell vele, mert kellemetlen is lehet. Aki nem szereti, nyugodtan hagyja ki.



A sütőedényt fóliával letakartam és kb.180 fokon sütöttem kb. 40 percig.
































Ez a kép a páclében várakozó húsról készült. Nem is igazi páclé, mert egy tarjának erre nincs is szüksége, de a várható időhiány miatt úgy gondoltam, megpróbálom lekoppintani Nigella pulyka pácolását. Vakmerő gondolat volt, mert receptem nem volt hozzá, márpedig utólag kiderült, a só miatt nem árt pontosítani. Nekem most szerencsém volt, bár lehetett volna kevesebb sót is tenni a vízbe, ugyanis mi elég kevés sót eszünk, és ez most a sós határára került.








  • 2-3 liter víz




  • 2 ek só / nem egyforma a sók sóssága/




  • 1 normál méretű fahéj rúd




  • 1 narancs karikákra vágva




  • 1 fej hagyma gerezdekre vágva




  • 6 ger. fokhagyma megtörve




  • 1 ek durvára tört bors




  • 2 tk. őrölt kömény




  • 2 ek. sötét szójaszósz




Ezt este összeállítottam egy nagy fedeles műanyag edénybe, beletettem a húst és éjszakára a hűtőbe tettem. Másnap kivettem az ízesített vízből a húst és egy -nem tévedés-zsírozott tepsibe tettem sülni, de a tetejét is megkentem és először körbe sütöttem magas hőfokon a sütőben. Ezután öntöttem rá kb. 3 dl pácoló vizet / és itt már nem mindegy, mennyi só volt a vízben /. Letakartam alufóliával és majdnem három órán át sütöttem. Mielőtt befejeztem a sütést, megkentem a húst mustár, kecsap és olaj keverékével.









  • 1 ek dijoni mustár




  • 1 ek kecsap




  • 1 ek olívaolaj




Ezt a pácot rásütöttem a húsra és a végén még rácsavartam egy citrom levét.





Hihetetlenül omlós volt a hús, nem tudom, van-e valami köze ehhez annak, hogy a sós vízben ázott egy éjszakán át. A páclé ízeiből nem lehetett felfedezni semmit, de összességében kellemes íze volt.

2009. december 9., szerda

Csicsókaleves


Megkedveltük a csicsókát, de sajnos az elmúlt jó néhány évben sem sikerült többször hozzá jutnom, mint szezononként két-három alkalom. Levest is készítettem már többször, de most összehoztam azzal az egyedül árválkodó paszternákkal, ami szintén nagy becsben élte napjait a beszerzése óta.
Az én krémleveseim nem feltétlenül a selymes ízvilág kategóriába tartoznak, sokkal inkább fontos, hogy ne legyen sok fölösleges kalória benne. Ezért ritkán kezdem olajon párolással és ha lehet, nem sűrítem, esetleg csak burgonyával, a végén egy kis tejszínt azért teszek bele, hogy lágyítson az ízeken.
Most a csicsókát , paszternákot és hagymát olívaolajon megpirítottam egy kicsit. Felöntöttem vízzel, amibe tettem egy leveskockát. / egyenlőre alaplevet még csak a rizottóhoz főzök, de nincs lelkiismeret furdalásom, ha egy étteremnek jó a leveskocka, akkor nekem is /
Amikor minden megpuhult, akkor botmixerrel pürésítettem, ízesítettem és tejszínt öntöttem hozzá.
Sajttal megszórt pirított kenyérszeletekkel ettük, ízbombaként pedig meglocsoltam egy kevés tökmagolajjal.
A hozzávalók mennyisége itt nem fontos, mert ezek a levesek annyi zöldségből készülnek, amennyit szeretnénk tenni bele. Amit szívesebben eszünk, abból többet, amit kevésbé, abból kevesebbet. Ha a zöldség nem sűríti önmagát eléggé a turmixolás után, akkor mindég burgonyával együtt kezdem a leves készítését.