Citromkrém -- lemon curd -- tojás és cukor nélkül

A lemon curd ízig-vérig angol találmány.

Az angolok előszeretettel adták az ötórai teák elengedhetetlen süteményeihez, a scone vagy a crumpet mellé, de más aprósüteményeket, tortakrémeket is szívesen ízesítettek vele. Citrusos krém került palacsintákba, s még az éclair fánkokat is ezzel töltötték meg.

Sok recept kering a neten, sok gasztroblogger leírta már, én is elkészítettem többször citromból és narancsból is.

Azután  megtaláltam egy régebbi receptet, ami valahol elkallódott, mert még csak nem is emlékeztem rá, és azóta így készítem.
Ezt ugyanis tojás nélkül kell megfőzni.
Általában néhány hét az eltarthatósága a citromkrémnek--már ha marad addig --de így tojás nélkül egészen biztosan tovább eltartható.
Ez egy Jamie Oliver recept whiskyvel, amit én narancslikőrre cseréltem. Ez persze elhagyható.
Nekem nagyobb mennyiségből készült és ehhez igazítottam a többi hozzávalót, de szerintem ez a recept sincs kőbe vésve.
Meglepetés volt nekem a keményítő ilyen módon való használata. Úgy tudtam, ha sokáig főzzük, akkor éppen ellenkező módon reagál, tehát nem fogja sűríteni az ételt. Kicsit tartottam is tőle, de nem volt más választásom. A recept és Jamie tökéletes.

Én ugyan még csak az egyszerűbb változatot csináltam, de a leírások alapján készíthetünk többféle citrust tartalmazó változatot, de akár zöldfűszereket is tehetünk bele. Rozmaringgal, bazsalikommal, citromos kakukkfűvel is kísérletezhetünk, de a klasszikus, bevált desszertfűszereket is kipróbálhatjuk, készíthetünk fahéjjal, szegfűborssal, kardamommal ízesített krémet is. 

Egy adag krém hozzávalói:

• 150 ml citromlé // kb 3 citromból //
• 100 ml száraz vagy félszáraz, de lehet félédes fehérbor 
• 100 g vaj // nem margarin //
• 30 g étkezési keményítő
• 15 dkg cukor, de nekem az utóbbi években már édesítőszerrel készül, ami volt már xilit, de most negyedannyi cukor helyettesítő 
• a citrom vagy narancs vagy vegyesen lereszelt héja // általában egy citrom héja, de én többet szoktam beletenni // 
• 50 ml whiskey vagy más , de el is hagyható // én narancslikőrt teszek bele //

A vajat egy edényben felolvasztjuk és hozzáadjuk a keményítőt. Ezzel  kevergetés közben néhány percig főzzük.
Levesszük az edényt és így öntjük hozzá citromlevet, narancslevet, bort, cukrot, citrushéjat.
Visszatesszük és folyamatos kevergetés közben felforraljuk, ezután még főzzük, amíg besűrűsödik. Ez szintén még néhány perc. Nem kell megvárni, hogy végleges állagú legyen, mert ahogy hűl, úgy fog sűrűsödni.
A likőrt én a végén öntöttem bele és már csak egy percig főztem.
Amikor elkészült, akkor az edény alja épp, hogy kilátszik  a kevergetéskor.
Tisztára mosott kicsi üvegekben a hűtőben tároljuk.

Itt is megtaláltok
https://www.facebook.com/Daisy-receptjei-130136597418680/

Linzertekercs diawellness lisztből

Linzertekercs kakaós és zserbó töltelékkel szénhidrát csökkentett, rostdús diawellness lisztből

Ez mindig is egy nekem való recept volt 😄 , nagyon egyszerű és nagyon finom.
Ez egy fél adag csak, ennyiből egy rudat kell csinálni eredetileg, de most kipróbáltam a diawellness liszttel. Tökéletes! ☺️

20 dkg dw 50-es liszt + 10 dkg vaj + 10 dkg tejföl + a dw liszt miatt még 30g víz + pici só

Ezek a lisztek a magasabb rosttartalmuk miatt több folyadékot vesznek fel , ezért egy hagyományos recept átalakításakor ezt figyelembe kell venni.
A folyadék természetesen a recepttől függően lehet tej, tejföl, víz vagy bármi más, ami a nedvesség hiányát pótolja.

Összegyúrjuk és 30 percet hűtőben pihentetjük
Kinyújtjuk, megkenjük, feltekerjük és megsütjük 180 fokon kb 30 perc
A tészta sűrűbb állaga miatt a sütési idő az eredeti receptekhez képest kicsivel több lehet, de ez persze függ a sütésre szánt tészta mennyiségétől.

Kakaós : 1 ek olajjal megkenjük a tésztát, megszórjuk cukorral és kakaóporral, feltekerjük
Zserbós: egy rúdhoz 15 dkg darált dió + 5 dkg cukor + 4 ek sárgabaracklekvár + citr. héj. Ezeket összekeverjük és megkenjük vele a tésztát.

Sajnos ez nem lesz olyan omlós, mint a hagyományos lisztes, de így is finom és alakbarát 😉😊

Itt is megtaláltok
https://www.facebook.com/Daisy-receptjei-130136597418680/
#étteremhelyett #karácsony #linzertekercs #aprósüti #diawellness #alakbarát

Papasapka diawellness lisztből

Rendeltem egy 5 kg-os diawellness lisztet és elkezdtem kipróbálni a karácsonyi aprósütijeimet diawellness változatban. Tavaly csak a ch mínuszt próbáltam a Flódnihoz, de hát mindenre ugye az nem jó.

Ez a süti nálam Papsapka néven fut és évek óta sütöm.
A töltelékén szoktam kicsit változtatni.

25 dkg diawellness 50-es liszt + 12,5 dkg vaj + 1 tk negyedannyi, de én keveset használok, eredetileg 12,5 dkg cukor + reszelt citromhéj + 1 tojás+só+kicsi víz

Összegyúrjuk, fél óra hűtő, kinyújtani és 6 cm köröket szaggatni.
Töltelék:5 dkg pisztácia + 5 dkg paradió + 15 dkg marcipánmassza +2ek rum

Ez az eredeti töltelék, de mivel sótlan pisztáciát éveken át képtelenség volt elérhető közelségben beszerezni, általában sima dióval készítettem.
A marcipánmasszát most - a cukor elhagyása miatt - kihagytam és a diót illetve az idén már beszerezhető sótlan pisztáciát tojásfehérjével és negyedannyi édesítővel kevertem össze. Ezzel töltöttem meg a kis sütiket.

A képen a diósak vannak, de az újabb adag pisztáciás lett 😋☺️🎄
A körök közepére teszünk a masszából és háromszög alakban összenyomjuk a tésztát.
A közepét lekenjük tojással és megszórjuk pisztáciával.
200 fokon 12-15 perc
Én most dióval töltöttem és diót szórtam rá.
#étteremhelyett #karácsony #aprósüti #linzer #karácsonyisüti #süssotthon #pisztácia #dióssüti #diawellness

Datolyás tallér barnított vajjal

Szerintem ennek a süteménynek a lelke a barnított vaj és a barna cukor.
Egy picit megelőztem a gasztroforradalmat. Na jó, ez csak vicc volt.
Úgy vélem azonban, hogy a recept írója nem pontosan úgy értette, ahogy én az utóbbi tíz évben. A képen is látszik, hogy milyen régóta készítem ezt a süteményt. Bizony már 16 éve.
Akkor a barna cukor egyáltalán nem azt jelentette, amit ma.  Igazából talán én sem azzal csináltam.
Pontosabban azzal, amit a recept is ír és amiről persze már kiderült, hogy egyszerűen csak egy színezett fehér cukorról van szó.  Később megismertem a valódi barna cukrot, ami ízében és állagában tökéletes ellentéte a fehérnek.
Annak ellenére, hogy a receptben barnított vaj szerepel, azért ott van mellette a margarin lehetősége is. Mivel az is le van írva, hogy kell megcsinálni a barna vajat, én a kezdetektől ezzel sütöttem.
Arra már nem emlékszem, hogy jól sikerült-e, de az biztos, hogy évről évre jobb lett.
A gasztroblogok elterjedésével Mautner Zsófinak köszönhetően a barnított vaj is meghódította a konyhákat.
Érdekességként elmondom, hogy Zsófinál egy bejegyzés alatt a hozzászólásokból kiderült, hogy ez a francia néven // beurre noisette // elhíresült készítmény bizony nagyanyáink konyhájában is fellelhető volt olyan hétköznapi ételek kiegészítőjeként, mint a héjában sült krumpli, a krumpli ganca , ahol pergelt vajnak hívták vagy a tejbegrízre csorgatva , esetleg túróstésztára öntve. Szóval, legyünk büszkék, ez a miénk. Fedezzük fel újra!
Az idő múlásával aztán megismertem a tisztított vajat is az indiai ételekkel kapcsolatban, ami annyiban tér el , hogy megbarnítani nem kell annyira, de a habot le kell szedni róla. Ez a ghí.
Hát ezután egyszer nagy sietségemben a barnítás közben is leszedtem a habot és ez így maradt a mai napig. 

A barnított vajat egyszerű elkészíteni, de oda kell figyelni rá. Ajánlatos egy világosabb edényben készíteni, hogy látható legyen a vaj színének változása.
A vajat fel kell olvasztani és időnként megkeverve addig kell melegíteni / főzni / , amíg szép aranybarna színe lesz. Amikor habzik, azt jelenti, hogy a zsiradék szétválik a tejtől és ezután a vaj elkezd barnulni, az edény aljára pedig lerakódik a karamell színűre változott tejes maradék. Ezt nem lehet felhasználni. A vaj mennyisége csökkenni fog, de ezt a recept külön nem említi.


Hozzávalók:

• 25 dkg vajból barnított vajat készítünk
• 20 dkg datolya kimagozva 
• 25 dkg barna cukor --/ eredetileg a Koronás barna cukor /
• 1 cs .vaníliáscukor 
• csipet só
• 1 db tojás
• 3 ek narancslé
• 1 narancs reszelt héja--/ eredetileg 1cs szárított,aprított narancshéj / + 1/2 dob kandírozott narancskocka 
• 37 dkg liszt

A cukorból én nem szoktam ennyit beletenni, de ez ízlés dolga.
A kandírozott narancsot ma már sok helyen lehet kapni, de el is hagyható.
Minden alkalommal dupla adagot készítettem .

1. A  datolyát durvára aprítjuk
2. A cukrot, a vaníliáscukrot és a sót a vajhoz adjuk és robotgéppel kikeverjük
3. Hozzáadjuk a tojást, narancslevet és narancshéjat
4. Kanalanként adagoljuk bele a lisztet és kikeverjük
5. Beletesszük a datolyát is és kézzel összeállítjuk a tésztát

• Az alábbi képen látható az összeállított masszából készített tésztarudak
• Közel 2 kg lett, ebből csináltam 10 db 20 dkg-os rudat.

Nem lettek egyformák, de a súlyuk ugyanaz. Így lettek kisebb és kicsit nagyobb korongok.

• A tésztát minimum 2 órára a hűtőbe kell tenni, de nekem általában másnapig ott áll.
• A vajtól jól kikeményedik és könnyű szeletelni

• 1 tojásfehérjét villával lazán felverünk
• a tésztarudakat lekenjük vagy beleforgatjuk
• aprított pisztáciába forgatjuk és alaposan rányomkodjuk

Na ez nekem talán egyszer volt, mert sótlan pisztáciát nem igen lehetett kapni, később meg már nem is kerestem.
Több éven át úgy sütöttem, hogy semmibe nem forgattam bele.
Mostanában aprított mandulát használtam.

Körülbelül egy centis szeletekre vágjuk és 200%C-on 12 - 15 percig sütjük.
A dupla adagból összesen 176 db lett.

A kihűlt korong egyik felét olvasztott csokoládéba mártjuk.
Díszítést a recept nem ír, de nekem így szebbek és karácsonyibb a hangulat.

Az ízesítésen természetesen lehet változtatni, de nekem a kezdetektől így készül.

Csokis, diós csók habcsók alapporból

Ez bizony nem igényel semmi alaptudást, de ki kellett próbálnom 😁😁

Időnként előfordul velem, hogy muszáj kipróbálni egy számomra még ismeretlen alapanyagot, legyen az száraz, félkész, vagy nyers alapanyag. Általában nem használok ehhez hasonló termékeket, mert nem tudom kivenni belőle a fölösleges cukrot és ha nem édes a termék, akkor a fölösleges sót. Nem beszélve az ízfokozókról 😠😠

Most ez is kipipálva! Nincs vele bajom, alkalmanként belefér, de nekem nagyon édes és van helyette egy másik változatom.

Egy csomag alapporba kevertem 10 dkg diót és 10 dkg csokoládét.

Azért ilyen laposak, mert ez a por mennyiség a folyadékkal kikeverve elbírt volna még több száraz hozzávalót. 

Ha sűrűbb lenne az állaga, természetesen a sütési idő is hosszabb lenne.

Habcsókot nem csináltam belőle, de gondolom, működik.

Narancsos citromkrém--Lemon curd / orange curd

A citromkrém jellegzetesen angol édesség. Minden bolt polcán megtalálható. Egészen biztosan alig hasonlít arra, amit itthon elkészítünk. Nem azért, mert nem így készítik, hanem azért mert a konzerv és a házi készítés között hatalmas a különbség.
Egyáltalán nem nehéz megcsinálni, nem jár sok munkával és nem jár sok kosszal sem, árban sem rossz, akkor meg miért vennénk gyárit?
Sok recept kering a neten, sok gasztroblogger leírta már, én is elkészítettem többször citromból és narancsból is. Most azonban megtaláltam egy régebbi receptet, ami valahol elkallódott, mert még csak nem is emlékeztem rá.
Ezt ugyanis tojás nélkül kell megfőzni.
Általában néhány hét az eltarthatósága a citromkrémnek--már ha marad addig --de így tojás nélkül egészen biztosan tovább eltartható.
Most karácsony idején ajándéknak adva jó választás, és sokkal előbb el lehet készíteni,mert a tojás nincs benne.
Ha mégis az utolsó pillanatban  készíti valaki, akkor az egyszerűsége miatt verhetetlen.
Ez egy Jamie Oliver recept whiskyvel, amit én narancslikőrre cseréltem. Ez persze elhagyható.
Nekem nagyobb mennyiségből készült és ehhez igazítottam a többi hozzávalót, de szerintem ez a recept sincs kőbe vésve.
Meglepetés volt nekem a keményítő ilyen módon való használata. Úgy tudtam, ha sokáig főzzük, akkor éppen ellenkező módon reagál, tehát nem fogja sűríteni az ételt. Kicsit tartottam is tőle, de nem volt más választásom. A recept és Jamie tökéletes.

• 100 ml citromlé / kb. 2 citrom /---na, nekem a két citrom 150 ml lett
• 150 ml narancslé / kb. 2 narancs /---nekem 3 narancsból 250 ml lett
• 10 dkg vaj --nem margarin
• 3 dkg étkezési keményítő
• 100 ml bor---nekem félszáraz fehérbor volt
• 15 dkg cukor----nekem xilit volt és az arányokat kiszámítva is több kellett bele
• 1 citrom reszelt héja----én egy narancs héját is beletettem
• 50 ml whisky helyett én narancslikőrt tettem bele

A vajat egy edényben felolvasztjuk és hozzáadjuk a keményítőt. Ezzel  kevergetés közben néhány percig főzzük.
Levesszük az edényt és így öntjük hozzá citromlevet, narancslevet, bort, cukrot, citrushéjat.
Visszatesszük és folyamatos kevergetés közben felforraljuk, ezután még főzzük, amíg besűrűsödik. Ez szintén még néhány perc. Nem kell megvárni, hogy végleges állagú legyen, mert ahogy hűl, úgy fog sűrűsödni.
A likőrt én a végén öntöttem bele és már csak egy percig főztem.
Amikor elkészült, akkor az edény alja még nem látszik ki a kevergetéskor.
Tisztára mosott kicsi üvegekben a hűtőben tároljuk.

Kalács mellé, linzerek mellé, piskóták mellé nagyon finom. Ha elég sűrű lett, akkor még süteményt is tölthetünk vele.

Rózsaszín szűz tészta burokban vargányás szósszal és zöldbab rőzsével

Az esélytelenek nyugalmával indultam, de ilyet sosem szabad csinálni főpróba nélkül.
Szerencsém volt, meg talán egy kicsit az is segített, hogy néhány alakalommal már kipróbáltam, milyen állagú a hús, ha nincs kiszárítva.
A kacsamell már tökéletes, de az érlelt hátszín is olyan, volt, mint a nagykönyvben!
Szűzpecsenyét viszont még nem csináltam ilyen módon, sőt maga a hús is elkerült eddig minket.
Az elmélet megvolt, a gyakorlat részben, akkor meg mi bajom lehet!
Nehezítette a főzést az is, hogy a három darab hús különböző súlyú volt, de még az is, hogy az egyik egy igazi házi disznóvágás terméke volt, ezért a hús minősége is egy kicsit más.
Szeretem a kihívásokat, ezért neki álltam egy nappal korábban, hogy elősüssem a húsokat.
Besóztam, kicsit megborsoztam és forró serpenyőben egyenként elősütöttem mindet. Közben állandóan figyeltem, hogy milyen a hús, ha megnyomkodom, mennyire puha még vagy rugalmas.
Azt is bele kellett számítani, hogy amíg áll, még tömörödik és amíg a tésztában sül, addig is.
A nagyobb darabot vissza kellett tennem, mert nem találtam elég jónak és igazam volt.
Sajnos ezt nem igen lehet sütési időpontokkal pontosítani, ezt muszáj kipróbálni többször, hogy milyen érzés megnyomva a hús, mikor - milyen a tapintása?
A natúr hús sütése általában serpenyőben olajon oldalanként - négyszer - 2 perc. ezután 170°C-os sütőben kb. 20 perc.

Az elősütött húst mindenképpen ki kell hűteni a tésztába csomagolás előtt, különben teljesen elázik.
A kihűlt húst ismét fűszereztem, szárított erdei sonkába és előfőzött kelkáposztalevébe tekertem.
A bolti friss levelestésztába beletekertem a húst úgy, hogy mindenhol befedje, ezután lekentem tojással és sütőlemezre tettem.
Előmelegített sütőben kb. 170-180°C-on addig sütöttem, amíg a tészta szép színt nem kapott.
Ennyi elég volt a húsoknak is, hogy szép rózsaszínűek legyenek. Amelyik a házi húsdarab volt, az egy kicsit jobban átsült, de még az sem volt száraz.

Fehérboros, tejszínes vargányagombás szósz volt mellé és baconba tekert zöldbabrőzse.
Igazi ünnepi étel lett belőle! Szerintem volt olyan szép és jó, mint egy étteremben.
Azt hiszem barátságot kötöttem a sertésszűzzel.

Boldog Karácsonyt kívánok!

Bereczki Ferenc

Régi Karácsony

Petróleum lámpafények, szalma háztetők,
Friss szalmával töltött
szalmazsákon vászon lepedők.
Kis asztalkán, kis ablaknál lombos, nagy fenyő,
Ünnepre vár minden lélek, mert jön a teremtő.
Kis szobában felmázolva minden rendben van,
Kis családban mindenki ma olyan gondtalan.
Kicsiny gyermek szép ruhában, kinyílt arccal vár,
Pici szíve kapuja most sarkig nyitva áll.
Ajándéka oly szegényes, mégis úgy örül,
Hóna alatt szalmabábbal álomba merül.
Kis kemence padkájánál öreg cirmos dorombol,
Csikókonyha melegénél öreganyó bóbiskol.
Visszamentem kicsit oda, ugye, ott voltál velem?
Megmutattam, milyen volt a régi életem.
Áldott legyen a karácsony, régi ünnepem,
Elviszlek majd jövőre is, ha megéred velem,
Petróleum lámpafénye majd akkor is ragyog,
Szíved-lelked melegével légy nagyon boldog.
Versemet itt befejezem, az ég legyen veled,
Áldott, békés ünnepeket kívánok neked.

Karácsonyi kenyér --- Stollen

Semmi bajom a bejglivel, mindenki szereti. A zserbó szintén megunhatatlan és ott van még a sok fajta aprósütemény, ami szintén elmaradhatatlan az ünnepi hangulattól. Ezt a német süteményt / Drezdai kalács /már sok évvel ezelőtt megsütöttem -- úgy rémlik ugyan ebből a receptből ---azóta  viszont elfelejtettem. Igaz, úgy emlékszem, hogy  nem voltam vele megelégedve. Nem  a recept hibája, akkor is én csináltam rosszul, hogy kissé kiszárítottam a tésztát sütés közben.

Azóta több-kevesebb gyakorlatot szereztem sütés terén, bátrabb is lettem és sajnos kicsit lezserebb is, de igyekszem pontosan betartani az utasításokat, ami sok sütemény készítésénél elengedhetetlen.
Ezt a stollent most két adagban is megsütöttem és kiderült, hogy nekem sok volt az élesztő mennyisége. Az egyik adagnál csökkentettem is. Ennek ellenére több leírásban ugyan ilyen mennyiségeket találtam.
Nem formáztam meg a hagyományos sütemény formát, mert én több kisebb darabot akartam sütni, hogy ajándék lehessen belőle.Nem gondolom, hogy nagyon megkárosítottam volna a hagyományt.
Az a tészta, amelyikből a nagyobb darabot és a jellegzetes formát akartam kialakítani, nem sikerült, mert abban volt sok az élesztő mennyisége. A tészta felfújódott, szétterült és ellaposodott. Nem volt szép!  Ellenben nagyon finom, majd mi megesszük.

• 15 dkg mazsolát rumba áztatunk / eredetileg 20 dkg, de az nagyon sok /
• 4 dkg élesztő / eredetileg 5 dkg / 1 dl tejben felfuttatva kevés cukorral
• 50 dkg liszt
• 1,5 dl tej
• 1 db tojás
• 10 dkg porcukor
• csipet só
• 1 citrom és 1 narancs reszelt héja
• 1 rúd vanília kikapart magjai vagy 1 cs. vaníliás cukor
• 0,5 - 0,5 kávéskanál fűszer: őrölt fahéj, szegfűszeg, gyömbér / szerecsendió -- én nem tettem bele /
• 20 dkg olvasztott vaj / lehet margarin is,mert a margarintól puhább lesz, de a vajtól finomabb , ezért én 2/3 - 1/3 arányban tettem bele/
• 7,5 dkg cukrozott narancshéj és ugyanennyi cukrozott citromhéj / nekem csak citrom volt /
• 5 dkg hámozott, darabolt mandula
• Marcipán rúd helyett én apróra vágott kb. 5 dkg marcipánt kevertem még bele
• olvasztott vaj és porcukor a kész sütemény szórásához

1. Az élesztőt kevés cukorral  a tejben felfuttatjuk
2. A lisztet tálba szitáljuk és beleöntjük az élesztőt. Kevés liszttel betakarjuk és hagyjuk állni 15 percig.
3. Az aszalványok, marcipán és a mandula kivételével összekeverünk mindent és bedagasztjuk a tésztát.
4. Meleg helyen duplájára kelesztjük.
5. A megkelt tésztát kilapogatjuk és rátesszük a kinyomkodott mazsolát, citrusokat, mandulát és marcipánt, összegyúrjuk. Közben összeszedegetjük a folyton elguruló mazsola szemeket és kandírozott citrus darabokat.

Ha egy darabban hagyjuk a tésztát, akkor a darabolt marcipán helyett most kell beletenni a marcipán rudat a közepére, de ezt természetesen el is lehet hagyni.
Ez így egy nagy sütemény lesz, ezért két kisebb darabban célszerűbb megsütni.
Nekem több kisebb süteményem lett, mert kilenc kis formában sütöttem meg, természetesen rövidebb sütési idő alatt, mint a nagyot.
A nagyobb süteményt úgy formázzuk, hogy az összegyúrt, kilapított tésztát 1/3 részben behajtjuk és a maradék tésztát áthajtjuk rajta. A két oldalán kézzel egy hosszanti mélyedést formázunk, hogy egy csúcsos középső részt alakítsunk ki, mintha egy középső púpja lenne.
Tepsire tesszük, kelesztjük még kb. 15-20 percet és meleg sütőbe tesszük.
A hőfokok erősen eltérnek a különféle receptekben, nekem a forró sütő nem szimpatikus / 250°C /
200°C-ra előmelegített sütőben kezdtem sütni, de 10 perc után visszavettem 170°C-ra / 180°C /
A nagy süteményt kb. 50-55 percig kell sütni, a két kisebbnek elég lehet 40-45 perc. Az én kicsikéimnek kb. 35 perc sütés kellett, mert szilikon formában sültek és ez visszafogja a meleget.

A megsült süteményeket még forrón megkenjük vajjal és megszórjuk porcukorral.Nem kell sokat szórni rá, csak annyit ami még elolvad a vajon.
Ezután többször megkenegetjük olvasztott vajjal és megszórjuk porcukorral.
Légmentesen becsomagolva tároljuk.
Ezt a süteményt szinte kötelező az ünnep előtt 3-4 héttel megsütni, mert a hosszabb állás kell, hogy jól összeérjenek az ízek.
A belekerülő aszalványokat szerintem bátran lehet cserélgetni. A fagyasztást is jól bírja, és ha mégsem sikerül hetekkel korábban megsütni, akkor is érdemes megpróbálni, mert nagyon finom és sokáig eláll.

Csirkemájas húsos terrine aszalt gyümölcsökkel, áfonyalekvárral

Az idén is elkészült a májas pástétomunk. Igen, van némi fogalom zavar ezen a téren. Több éve készítem ezt a finomságot, de az újságban is - amiből a recept származik - pástétom néven szerepelt. Amióta egyre mélyebbre jutok  a gasztrotudományban, azóta kiokosodtam ebben is. Már tavaly is tudtam, hogyan kell helyesen mondani, de annyira megszoktam az évek során.
Szóval, terrine és nem pástétom.

Apró változtatásokkal készítem, hiszen ma már merek eltérni az eredetitől. Tudom, hogy ettől még sikerülni fog.

A képen egy kicsit rózsaszínűbb a hús egy része. Ez azért van, mert talán egy kicsit  rövidebb ideig sült illetve párolódott a vízfürdőben, mint szokott, és nem tudott megsülni, csak átpárolódni.

A receptet nem írom le még egyszer, mert úgy láttam - visszaolvastam - , hogy alapjaiban nem változott.
http://daisyterme.blogspot.com/2009/12/kacsamajas-huspastetom-terrine.html

Töltött pulykamell mandulás karácsonyi fánkkal és karamellizált kumkvat mártással

Szeretnék gyakrabban venni bőrös pulykamellet, de nem lehet. Egyszer már sütöttem ilyet és látványnak sem volt utolsó. Hiába no, a bőr a húson, szép pirosra, ropogósra sütve simán eladja a húst.
 Az idén a Lidl-ben lehetett kapni ilyen húst és akkor határoztam el, hogy ilyet fogok sütni megtöltve.

A fagyasztómban szinte mindég vannak olyan kincsek, ami úgy kerül bele, hogy majd jó lesz valamikor. Sokat segítenek ebben az akciók is, mert finom dolgokat lehet venni, szinte harmadáron. Na jó, nem éppen a gesztenyére gondolok, de a Jamon serrano sonka hajszálvékony szeletei, az apróra kockázott bacon, az aszalt áfonya és a csíkozott mandula a darált társával együtt, mind így került haza.
Egy kis maradék pikáns gorgonzola sajt és lassan körvonalazódott a pulykahús tölteléke.

 A kb. egy kilogrammos húst úgy vágtam fel, hogy ki tudjam teríteni. Nem klopfoltam ki, mert azt akartam, hogy legyen benne hús.

• 1 nagyobb hagyma apróra vágva
• 5 dkg húsos bacon apró kockákban
• 15 dkg natúr gesztenyemassza
• 5 dkg gorgonzola sajt
• egy maréknyi friss kenyérbél morzsa
• 1 tojás
• 10 dkg serrano sonka
• kb. 3 dkg aszalt áfonya
• néhány szál friss petr.zöld
• só
• frissen őrölt bors
• 1 mokkáskanálnyi provanszi fűszerkeverék

A hagymát a baconnal megpároltam és hozzáadtam a sajtot, a tojást, a kenyeret és a fűszereket.
A kiterített húsra  - amit sóztam és borsoztam -  ráfektettem a sonka szeleteket és erre kentem rá a gesztenyés masszát.
Megszórtam az áfonyával és a petr.zöldet is rátettem.
Feltekertem a húst és át is kötöztem, hogy megtartsa a formáját.

A tepsibe olívaolajat öntöttem és egy fél vajat is tettem hozzá. Erre karikáztam két fej hagymát, hogy megágyazzak a húsnak. Ezen sült ugyanis lassú hőfokon, hogy ne égjen le és ne süljön nagyon össze.
130-140°C-on kb. 2,5 órát sült. Ezt előző nap elkészítettem, másnap még kb. fél óra sütést kapott, hogy a bőre is szép legyen.

A mini narancsokat cukros vízben megfőztem, pontosabban elfőztem a vizet. Amikor a cukor karamellizálódott, öntöttem hozzá narancslevet és kiforraltam, majd botmixerrel pürésítettem.

A hús alól kivettem a szintén kissé karamellizálódotott hagymát és a narancsos mártáshoz turmixoltam.
Felöntöttem sherryvel és ismét kiforraltam. Ezt is előző nap készítettem el.

A mandulás burgonyafánk egy egyszerű tészta kiegészítve.

• 25 dkg liszt
• 10 dkg mandulaliszt / darált mandula /
• 25 dkg főtt, áttört burgonya
• 1 tojás
• só
• szüks. szerint kevés víz vagy liszt
• 1 teáskanál sütőpor

Az egyszerűbb változatot általában virágmintás kiszúróval vagy csak simán pogácsaszaggatóval szoktam formázni, de most a karácsony alkalmából természetesen karácsonyfa kiszúróval vágtam ki a tésztából.
tojással kentem le és mandulával díszítettem, azután sütőben megsütöttem.
Olajban is sütöttem néhányat, de azokat nem díszítettem.

A sütőben sütött egy kicsit szárazabb lett, de nem akartam annyit büdösíteni már a konyhában.

A képek sajnos nem lettek elég élesek, de ismétlési lehetőség nem volt, ezért most ezzel kellett beérnem.

Boldog Karácsonyt kívánok!

Álmodik a fenyőfácska

Álmodik a fenyőfácska
odakinn az erdőn.
Ragyogó lesz a ruhája,
ha az ünnep eljön.

Csillag röppen a hegyére,
gyertya lángja lobban,
dallal várják és örömmel
boldog otthonokban.

Legszebb álma mégis az, hogy
mindenki szívébe
költözzék be szent karácsony
ünnepén a béke.

Fésüs Éva verse

Minden kedves látogatómnak, olvasómnak, blogtársamnak és ismerősömnek boldog, békés ünnepeket kívánok!

Karácsonyi aprósütik

Elkészültek nálam is az aprósütemények, ismét ipari mennyiségben. Az idén  is megfogadtam, hogy kevesebbet sütök, de ez csak  abban nyilvánult meg, hogy a sajátjaimból lett kevesebb.
Szeretem azokat, amiket már évek óta rendszeresen elkészítek, de olyan sok újat  találtam, hogy csak úgy tudom beilleszteni a sorba ezeket, ha kiveszek valami mást.
A pisztáciás korongok maradnak, igaz már nem pisztáciával készül, de a barnított vaj miatt kihagyhatatlan.

A csigakeksz is régi recept, de találtam már hasonlót a közelmúltban is. Tavaly azt írtam, hogy ha lesz jobb kép, akkor lesz recept is. Nos, azóta nem sütöttem másikat és külön kép sem készült, de azért most leírom, hogyan készül.

• 2 kisebb tojás
• 2 csapott evőkanál kakaópor
• 8 dkg kristálycukor
• 15 dkg vaj vagy margarin
• 23 dkg liszt
• 2 dkg étkezési keményítő
• 2 kk. sütőpor

1. A cukrot a vajjal kikeverjük és hozzáadjuk a tojásokat is
2. A lisztet, a keményítőt, a sütőport belekeverjük és lágy, de rugalmas tésztát gyúrunk
3. Két cipót készítünk és az egyikbe belegyúrjuk a kakaót
4. Folpackba csomagolva hűtőbe tesszük kb. fél órára
5. Kinyújtjuk a két tésztát kb. 20x15 cm-re
6. Az alsó lapot megkenjük hideg vízzel és ráterítjük a másik lapot
7. A hosszabik oldalától kezdve feltekerjük a dupla tésztát
8. Néhány  órára , de még jobb, ha egy éjszakára hűtőbe tesszük, hogy könnyebb legyen szeletelni
9. Éles késsel kb. fél cm-es szeleteket vágunk  és tepsibe fektetjük
10. 170 - 180 °C-os sütőben kb. 10 perc alatt megsütjük.
11. Sütés után néhány percig pihentetjük, mielőtt leszednénk a tepsiről

Nekem olyan csigáim szoktak lenni, ahol az egyik adagnál a sárga tészta van kívül, de a másik adagnál a kakaós.
A mostaniaknak a talpát csokoládéval kentem be.
A recept szerint ebből az adagból kb. 60 db keksz lesz, de lehet nagyobb hengert is készíteni, hogy a kekszek is nagyobbak legyenek.

A csokis pöfeteg már klasszikusnak számít. Nekem kisebbek, mint amilyen lehetne, ezért nem is nyílnak ki olyan szépen, de legközelebb majd én is nagyobbakat formázok. Ezeket is elvittem és így kiadósabb volt.
A receptet átmásoltam Sütis néne blogjáról, mert én is így készítem.

Hozzávalók:
- 20 dkg étcsoki
- 11 dkg puha vaj
- 2 tojás
- 20-25 dkg cukor (ki mennyire szereti édesen)
- 1 tk vaníliakivonat
- 2 ek. tej
- 25-30 dkg finomliszt
- 1 tk fahéj
- 2 tk sütőpor (azaz fél csomag)
- a hempergetéshez porcukor

A csokit megolvasszuk, majd hagyjuk kihűlni.
A vajat, a cukrot és a tojásokat kikeverjük , majd hozzáöntjük az olvasztott csokit, fahéjat, tejet és vaníliakivonatot is.
Ezután keverjük bele a lisztet a sütőporral együtt .
Tekerjük folpackba és egész éjszakára tegyük a hűtőbe.

Másnap vágjunk egyforma darabokat, formáljuk gombócokká, és alaposan hempergessük meg porcukorban.
Előmelegített sütőben 165-170 fokon süssük kb 10-12 percig.
Nagyon figyeljünk, mert ha túlsütjük kemény lesz (én így jártam egy adaggal). Mondjuk attól kekszként még elropogtatható.;-D

A másik idei kedvencem Latsia mogyorós süteménye.

Brutál karácsonyi édesség. Mogyoró és marcipán bőségesen.

Kicsit nehezen lehetett szétkenni a krémet a tésztán, mert a mogyorótól és a marcipántól ragadós.

Egy széles pengéjű kés vagy egy kenőkés sokat javít a helyzeten. 

A receptet szintén átmásoltam Latsia blogjáról.

MARCIPÁNOS MOGYORÓS SARKOCSKÁK
20 dkg liszt
1 csapott tk sütőpor
10 dkg cukor
1 csomag vaniliás cukor
1 csipet só
12, 5 dkg hideg vaj
1 tojás

10 dkg marcipánmassza
2 ek konyak
20 dkg durvára vágott mogyoró
20 dkg őrölt mogyoró
1, 5 dl tejföl
10 dkg cukor
2 csomag vaníliás cukor
fehér és keserű-csokibevonó

Liszt, sütőpor, 10 dkg cukor,  vaniliáscukor, só, vaj és a tojás – ezeket a keverőgéppel összekeverjük, majd kézzel sima tésztát gyúrunk belőle.
Kinyújtjuk kb. 35 x 40 cm-esre, beletesszük a tepsibe, villával megszurkáljuk.

A marcipánt durvára lereszeljük hozzáadjuk a konyakot, az őrölt mogyorót.
A tejfölt a cukorral és a vaníliás cukorral közepes lángon összemelegítjük, hogy a cukor elolvadjon. 
Azonnal a mogyoróra meg a marcipánra öntjük és a tésztán egyenletesen elsimítjuk. 
Megszórjuk a durvára vágott mogyoróval és előmelegített hagyományos sütőben kb. 175 fokon, légkeverésessel 150 fokon, gázsütőben a 2-es fokozaton kb. 25 percig sütjük.
A félig kihűlt tésztát kb. 4x4 cm-es darabokra vágjuk, majd félbevágjuk háromszögekre. 
A csokoládékat felolvasztjuk, először a fehér, majd a fekete csoki masszába mártjuk a sarkocskákat.

Sajnos nekem nem sikerült szép háromszögeket vágni, ráadásul a csokoládés mártogatásnál kicsit potyogott a mogyoró, ezért azt találtam ki, hogy nem mártogattam, hanem az olvasztott kétféle csokoládét rácsorgattam a kisült süteményre.

Szerintem nagyon jól néztek ki és nem utolsó sorban sokkal könnyebb is volt a díszítés. 

Talán a legfinomabb süteményem lett az idén. 

Előrelátó voltam, mert rögtön dupla adagot sütöttem, de még így is el kellett dugnom.

A kókuszgolyó csokibundában  egy külföldi blogról származik, de már több hazai blogon is találkoztam vele.

Nem a legkönnyebb a töltött golyókat megcsinálni - de lehet, hogy csak nekem nem volt az -- , viszont nagyon is érdemes foglalkozni vele.

Mutatós és finom sütemény lesz belőle.

Csokoládéval vontam be a megsült golyókat és cukorgyönggyel  díszítettem, illetve némelyikre olvasztott fehércsokit csorgattam. 

 A receptet idemásolom.

Hozzávalók

3 púpos evőkanál kakaó

2 tojás ( ebből 1 fehérje a kókuszhoz)

250 g margarin

4 púpos evőkanál porcukor

1 csomag sütőpor / szerintem kevesebb is elég / 

1 csomag vaníliacukor

400 g liszt

Kókuszos töltelék

120 g kókuszreszelék

200 g porcukor

1 tojásfehérje (amit a fentiekből félre teszel)

Elkészítés

Tedd egy tálba a tojásokat (az egyik fehérje nélkül, amit félre teszel), kakaót, olvasztott margarint, porcukrot, vaníliacukrot. Keverd jól össze mixerrel, amíg buborékos/ habos / lesz.

Lassan adagold hozzá a sütőporral összekevert lisztet, folyamatosan keverve egy fakanállal.  Végül, óvatosan gyúrd össze, hogy jól beépüljön a liszt. Tedd félre a kapott tésztát. Verd fel a tojásfehérjét, majd add hozzá a porcukrot és a kókuszt. Keverd jól össze egy fakanállal.

Formázz dióméretű golyókat a kakaós tésztából, lapítsd ki az öklöddel, és helyezz a közepükbe egy kis kókuszgolyót. Csomagold össze. A vége felé oszd el egyenlően a kókuszt, hogy mindegyikbe jusson.

Helyezd a kókuszgolyókat a nyílásukkal lefele egy sütőpapírral kibélelt tepsibe, majd tedd a 180 fokos sütőbe 20-25 percre (amikor megpirul a tetejük, kész vannak).

Nekem kisebb hőfokon sültek és rövidebb ideig. 

Rosé kacsamell még-még-még.....

Néhány mondat erejéig visszatérek a karácsonyi menühöz. Pontosabban csak a kacsamellről szeretnék írni.
Tudom, a képen látható tányér nem " trendi ". Amikor nálunk esznek családtagok, rendszerint abba a helyzetbe kerülök, hogy én szedem ki a tányérokra az ételt. Ez azért van, mert szinte sosem  főzök ilyenkor " normálisan " , és nehéz elmagyarázni, hogy mit- és hogyan képzeltem el a tálaláshoz.
A szűk családomban ezek az ételek egyáltalán nem taroznak a szokatlanok közé. Nem azért, mert mindég ilyet eszünk, hanem azért, mert nálam rendszeresen kerül ki a konyhából újdonság. Néha osztatlan sikert arat, máskor felejthető, de átlagban ismételhető. A férjem és a gyerekeim szeme sem rebben, ha nem ismerhető föl az étel a tányéron.
Nem szeretném, ha a vendégek azt éreznék, hogy ki van adagolva az étel, de egyszerűbb nekem tálalni, mint elmondani, mit-mivel szedjenek.
Ennyit a tányérról.
A kacsamell roséra sütve az egyik legfinomabb, amit eddig ettem.
Könyvtárnyi irodalmat olvastam már a blogokon az elkészítéséről, jegyzeteltem, memorizáltam és sóvárogtam. Éppen csak hozzákezdeni nem mertem.
A húgom segítségével jutottam néhány szép kacsamellhez és úgy gondoltam, ezek megérdemlik majd a karácsonyi tányérokat, de egyet feláldoztam belőlük, mert ki kellett próbálnom, hogy sikerül-e?
Sikerült! Nagyon- nagyon finom volt.
Igaz, ez a darab volt a legkisebb és a sütési ideje egészen más volt egymagában, mint a főétkezés másik négy darabja. Amikor ezekre került a sor, pici matematika, kicsivel több odafigyelés, nagy bátorság és indulhatott a sütés.
Sosem szerettem a szárazra sütött húsokat, változtattam is elég sokat, de ezt semmi sem tudja felülmúlni.
Nem vagyok gasztrosznob, de ha ezért mégis, akkor vállalom.

A következő alkalommal / mert van még  / megpróbálom leírni a sütési időket is. Nem azért, mert valami újat találtam ki, hanem azért, hogy tudjam, hol keressem és úgy, ahogy én készítettem.

Gasztroajándékok a karácsonyfa alá

Az utolsó pillanatban ugyan, de sikerült összeállítani azt a néhány csomagot, amivel szerettem volna számunkra kedves embereknek örömöt szerezni az ünnep alkalmából.
Volt olyan, ami korán elkészült, számítva arra, milyen jó lesz majd ajándékba adni, de volt olyan is, ami bizony az utolsó hétre maradt.

A süteményekkel kicsit jobb volt a helyzet, bár erősen szűkítettem az elkészítendő mennyiségen. Pontosabban nem is számszerűen, inkább a sokféleségét tekintve. Újabbnál újabb süteményeket találtam újságban és blogokon egyaránt. A bőség zavarában kellett döntenem, melyiket próbáljam ki. Kísérletezzek-e vagy maradjak a jól bevált saját receptjeimnél.
Úgy döntöttem, most biztosra kell menni, ha könnyíteni akarok a dolgomon.

Tudom, hogy örömöt szereztem a megajándékozottaknak, mert a kapott visszajelzések évről-évre ezt bizonyítják. Ismerem őket! Érdemes értük fáradozni.
Ez könnyítette meg a munkámat.
Igaz a mondás, hogy öröm kapni, de még nagyobb öröm, adni.

Boldog ünnepeket kívánok!

Karácsony alkalmából szeretném megköszönni, hogy sokan találják érdemesnek a blogomat az olvasásra.  Nagy öröm ez nekem, mert sokáig azt gondoltam, nem tudok én olyanokat írni ide, ami megállja a helyét a sok érdekes, számos újdonságot hozó blog között.
Az jó ötletnek tűnt, hogy összegyűjtsem a receptjeimet és ne kelljen millió papírfecni között keresgélni, ha szükségem van rájuk.
Azután egy merész lépéssel nyilvánossá tettem és egyszercsak azt vettem észre, hogy egy figyelő szempár betette a blogomat a többiek közé. Köszönöm szépen!
Azóta - virtuálisan ugyan - , de megismerkedtem sok kedves, önzetlen, önfeláldozó, segítőkész bloggerrel és kaptam bíztató bejegyzéseket is, amelyek arra ösztönöztek, hogy folytassam.
Nem tudom meghatározni, milyen irányú a blogom képe? Vegyes, mert én is kíváncsi vagyok sok ízre, illatra,  textúrára és a visszajelzésekre a családomtól. Kísérletező kedvű vagyok és szeretek utazni, amit most leginkább a gasztronómia területén tehetek meg. Őszintén mondom, nagyon élvezem!

Boldog Karácsonyt kívánok minden kedves látogatómnak, olvasómnak és kíváncsiskodónak!

Várlak benneteket továbbra is sok szeretettel!

Töpörtyű halból és néhány gondolat ennek ürügyén

Megint belefutottam abba, hogy hiteles lesz-e, ha azt írom, hogy ez nekem már régebbi recept. Mostanában olvastam már valahol , valaki blogján a haltöpörtyűről, de nem ebben a változatban. Néhány éve volt a TV-ben egy főzős műsor és ott egy vidéki csárda szakácsa mesélte el, hogy bizony halból is készítenek töpörtyűt. Megmutatta, melyik részéből a halnak és elmondták természetesen azt is, hogyan. A fűszerezésre sajnos már nem emlékszem, csak arra, hogy prézli volt a lisztes keverékben. Ettől finom ropogós lett a bunda.

Az elmúlt években sem és sajnos most sem könnyű hozzájutni a halhoz, ha nincs valami hagyomány körülötte.
Van piac a közelünkben is, de délután már nincs hal, ha mégis marad a boltjukban, akkor olyan felárral, hogy én bizony azt nem veszem meg. Nem a délután miatt van a felár, hanem a szeletelt, filézett hal iszonyat drága.

Tudom, a multikban mindég lehet kapni, de az nekem nem esik útba. Nagy luxus lenne, ha csak a hal miatt mennék oda, amikor azt szeretnénk enni.
Nekem semmi bajom a hal szétszedésével, csak valaki kólintsa fejbe úgy, hogy lehetőleg ne élje túl.
A halpucolást a férjem megcsinálja -- ez a nehezebbik része -- a filézést pedig én mutattam meg neki. Azóta nagyon profi módon végzi el. Az irdalás sem lehetetlen feladat, de igényel egy kis gyakorlatot és nem utolsó sorban egy jó kést.

Innentől kezdve nem lehetne semmi akadálya, hogy kis hazánkban is több halat fogyasszunk és azok is merjenek enni, akik eddig féltek a szálkáktól.
Sajnos ezért ilyen alacsony a halfogyasztás nálunk, mert nem tanítottak meg minket a hal filézésére és irdalására. Még most is sokan vannak körülöttem, akiknek fogalmuk sincs erről a folyamatról.
Azoknak  a mai 30-40 éveseknek --  akik azért ettek kevesebb halat régen, mert a szüleik is féltek a szálkáktól -- a gyerekei sem fognak több halat enni, ezért ők sem adnak a saját gyerekeiknek. Kivétel persze a fogékony fiatalság, akik szakítani akarnak a rossz beidegződésekkel és szokásokkal.
Vágyakozva nézzük és hallgatjuk a tv-ben, hogy milyen finom halételeket készíthetnénk és ehetnénk, ha mernénk hozzáfogni.  A külföldi halak nagy része szálkamentes, így nem nehéz napi szinten enni.
Tudom, már nálunk is lehet kapni, na, de az ára?! Még a lazac sem kapható olyan áron, hogy gyakrabban kerüljön az asztalunkra.

Még egy gondolat a multik halpultjáról. Nem vagyok benne biztos, hogy csak náluk jellemző.
Felháborodva nézem már évek óta, mennyire átverik a vevőket a halfilével. Azért látom én ezt, mert az itthon filézett halnak valahogy sokkal nagyobb a filéje. Úgy szoktam mondani, hogy a boltban csak deréktól lefelé árulják. Na, de kérem, hová lesz a fölső szélesebb része?
Ráadásul a farok felőli vége értéktelenebb is, mert azon sokkal kevesebb a halhús.
A filé mindég jóval drágább, mint a szelet, de akkor miért csak a maradékot adják el filének?
Hogyan lehet így rávenni az embereket a halfogyasztás növelésére, ha közben meg átverik?

Nem áll szándékomban filéző tanfolyamot indítani, csak érdekesség képpen mutatom meg, hogy a halnak tulajdonképpen a hasaalja része az, amelyik teljesen szálka mentes. Vékony halhús, de biztonságos. Nem nagy darab, de a gyerekeknek éppen elég, hogy hozzá szoktassuk őket a halhoz. Ezek a halak éppen két kg alattiak voltak és egy ilyen darabból öt kis szeletet lehetett kihozni.
Három halból nekem kb. 30 db. lett.
A halak irdalás és panírozás után a fagyasztóba kerültek, hogy karácsony napján már ne kelljen ilyen koszos munkát végezni.
A halcsontokból pedig megfőztük a halászlé alapot, ami paszírozás után szintén a fagyasztóba került.
Évek óta így készítem, eleinte a szükség hozta, de később meg én szoktam rá.
 Minden filédarabot ketté vágtam és így lett 12 db szeletem. Ez még kevés lesz, de majd néhány szeletet még veszünk.
Sajnálom, hogy az irdalásról nem készítettem képet, de nem ez volt az eredeti gondolatom.
A halnak a másik részét viszont sajnáltam eltenni, mert végre ehettünk egy jót.

Ami mindég benne van a keverékben, az a liszt, zsemlemorzsa, fokhagyma, pirospaprika.
Most tettem bele  tönkölykorpát, reszelt citromhéjat, borsikafüvet, borsot és őrölt rozmaringot.
A besózott haldarabokat beleforgattam ebbe a keverékbe és olajon kisütöttem.  A liszt teljeskiőrlésű tönkölyliszt volt.
Az avokádókrém teljesen puritán volt és csak azért ettük hozzá, mert éppen puhára érett az egyik avokádó.

30 év alatt sok minden történik

Ezt a süteményes füzetet csak szeretném megmutatni. Egy 1997-es kiadás és elég sokat sütöttem belőle. Olyan receptek is vannak benne, amelyek akkor még nem számítottak kihagyhatatlannak és nem is voltak annyira népszerűek, mint ma. Nem voltak még gasztroblogok és nem kellett vigyázni arra sem, hogy nehogy véletlenül elorozzunk valaki elől egy receptet.
Tiszteletben tartom én is azt, ha valaki saját fejlesztésű receptet tesz közzé, méltán büszke arra, hogy Ő találta ki, de valljuk meg őszintén, az a recept, amelyik hozzávalói közül egyet kihagyunk vagy másra cseréljük, még nem lesz új recept. Néha belefutok én is túlérzékeny bloggerek felháborodásába és nem értem.
Ebben a füzetben is van sok olyan aprósütemény és keksz féle, amelyik alapja lehetne néhány blogos receptnek, de attól ez még nem az enyém. Nekem az elmúlt 30 néhány évben annyi receptes papírom gyűlt össze, hogy könyvtárnyi könyvet lehetne készíteni belőle. Időnként megpróbálok selejtezni közülük, mert újból és újból feltűnnek régi receptek " mai " újságokban is. Néha nehéz azt mondani, hogy egy elkészített étel receptjét X vagy Y blogjáról vettem, amikor nekem már tizen, huszon éve megvan. Néhány fiatalabb blogger sokkal hatékonyabb a receptek közlése terén, de még sokan főzni sem tudtak, amikor én már kiollóztam és eltettem egy receptet.
Nem akarok megbántani senkit, engem sem bántott még senki, de voltak már olyan ételreceptjeim, amit azért írtam le a blogon, mert nehéz lett volna elmesélni, hogy ez miért nem az, ami.
Sütemény fronton is rengeteg papírom van, pedig sosem szerettem igazán sütni, de azt is muszály volt.
A grahamliszt sem volt annyira ismert, mint ma, pedig az Apukám grahamkenyeret evett 35 évvel ezelőtt, mert az egészséges. Igaz, az a kenyér akkor sűrű, tömör, nehéz volt. Igazi volt.