Citromkrém -- lemon curd -- tojás és cukor nélkül

A lemon curd ízig-vérig angol találmány.

Az angolok előszeretettel adták az ötórai teák elengedhetetlen süteményeihez, a scone vagy a crumpet mellé, de más aprósüteményeket, tortakrémeket is szívesen ízesítettek vele. Citrusos krém került palacsintákba, s még az éclair fánkokat is ezzel töltötték meg.

Sok recept kering a neten, sok gasztroblogger leírta már, én is elkészítettem többször citromból és narancsból is.

Azután  megtaláltam egy régebbi receptet, ami valahol elkallódott, mert még csak nem is emlékeztem rá, és azóta így készítem.
Ezt ugyanis tojás nélkül kell megfőzni.
Általában néhány hét az eltarthatósága a citromkrémnek--már ha marad addig --de így tojás nélkül egészen biztosan tovább eltartható.
Ez egy Jamie Oliver recept whiskyvel, amit én narancslikőrre cseréltem. Ez persze elhagyható.
Nekem nagyobb mennyiségből készült és ehhez igazítottam a többi hozzávalót, de szerintem ez a recept sincs kőbe vésve.
Meglepetés volt nekem a keményítő ilyen módon való használata. Úgy tudtam, ha sokáig főzzük, akkor éppen ellenkező módon reagál, tehát nem fogja sűríteni az ételt. Kicsit tartottam is tőle, de nem volt más választásom. A recept és Jamie tökéletes.

Én ugyan még csak az egyszerűbb változatot csináltam, de a leírások alapján készíthetünk többféle citrust tartalmazó változatot, de akár zöldfűszereket is tehetünk bele. Rozmaringgal, bazsalikommal, citromos kakukkfűvel is kísérletezhetünk, de a klasszikus, bevált desszertfűszereket is kipróbálhatjuk, készíthetünk fahéjjal, szegfűborssal, kardamommal ízesített krémet is. 

Egy adag krém hozzávalói:

• 150 ml citromlé // kb 3 citromból //
• 100 ml száraz vagy félszáraz, de lehet félédes fehérbor 
• 100 g vaj // nem margarin //
• 30 g étkezési keményítő
• 15 dkg cukor, de nekem az utóbbi években már édesítőszerrel készül, ami volt már xilit, de most negyedannyi cukor helyettesítő 
• a citrom vagy narancs vagy vegyesen lereszelt héja // általában egy citrom héja, de én többet szoktam beletenni // 
• 50 ml whiskey vagy más , de el is hagyható // én narancslikőrt teszek bele //

A vajat egy edényben felolvasztjuk és hozzáadjuk a keményítőt. Ezzel  kevergetés közben néhány percig főzzük.
Levesszük az edényt és így öntjük hozzá citromlevet, narancslevet, bort, cukrot, citrushéjat.
Visszatesszük és folyamatos kevergetés közben felforraljuk, ezután még főzzük, amíg besűrűsödik. Ez szintén még néhány perc. Nem kell megvárni, hogy végleges állagú legyen, mert ahogy hűl, úgy fog sűrűsödni.
A likőrt én a végén öntöttem bele és már csak egy percig főztem.
Amikor elkészült, akkor az edény alja épp, hogy kilátszik  a kevergetéskor.
Tisztára mosott kicsi üvegekben a hűtőben tároljuk.

Itt is megtaláltok
https://www.facebook.com/Daisy-receptjei-130136597418680/

Csokoládés, narancsos céklalekvár

Nagyon, de nagyon finom!
Nem az én ötletem, de egy kicsit átalakítottam. Kaldenekker György ötlete alapján készült.
Nagyon szeretjük a céklát és amióta sütéssel készítem elő vagy sült céklából készítek köretet, azóta még nagyobb kedvencünk. Nem volt kérdés, hogy kipróbálom-e?
Gyönyörű színe van és szerintem a cékla nem is érződik, bár azt lehet tudni a kóstolás után, hogy valami furcsa van benne.
A cékla sütése után már gyorsan elkészül, igaz, jó festék anyaga van, vigyázni kell az előkészületeknél.
Azt írom le, ahogyan én készítettem. ha valaki kíváncsi az eredetire, megnézheti itt.

•  1,5 kg tisztított, sütőben sült cékla
• 2 doboz 2:1-ben Koronás befőzőcukor
• 2 db narancs reszelt héja és kifacsart leve
• 2,5 dl gyümölcstea két filterrel készítve
• 30 dkg étcsokoládé / 45 % -os /
• 2 teáskanál citromsavpor

A héjástól megsütött céklát megtisztítottam és a legapróbb reszelőn lereszeltem. Na jó, nem én, hanem a gép.
Egy nagy lábasba tettem a céklát, a cukrot, a narancshéjat és a narancslé segítségével felolvasztott csokit.
A mikróban a száraz csokit nem igazán lehet felolvasztani, ezért tettem hozzá a narancsléből.
A tea azért kellett, mert a cékla nagyon száraz volt. Más gyümölcsök sokkal lédúsabbak, ezért úgy gondoltam, kellene valamilyen folyadék.
Éppen gyümölcsteát ittam, ezért jutott eszembe. Jó ötlet volt!
Folyadék nélkül is jó lett volna, de akkor egy sűrűbb, krémszerű állagot kapnánk.
Kaldenekker Gyuri is azt írja, hogy amit készített, az inkább egy krém.

Gyönyörű színe volt és szerintem nagyon finom lett.
Kellett egy kis önuralom a kóstolgatás közben. Gyorsan sütöttem egy omlós kekszet is, aminek ez a lekvár lett a tölteléke.

Mindent összekevertem és összefőztem. Jól felforraltam. Ez a befőzőcukorral nem tart sokáig. Nekem ez a kedvencem más sok év óta. Nagyon egyszerű és mindég sikerül a lekvár.
Alaposan kimosott, mikróban csírátlanított üvegekbe tettem.
Fejre állítottam kb. öt percre, azután a hűtőtáskában pihentetem holnapig. Igazából nem kellene a száraz  dunszt, de jól elvan ott holnapig.
Mindenképp lesz még egy adag belőle, sőt, lesz egy diabetikus változat is, mert van diabet. befőzőcukor is.

Nincs cékla íze! Aki nem tudja, miből készült, nem biztos, hogy megmondja, mitől van valamilyen érdekes íze. A csoki érződik és a narancs is.

Zölddió befőtt

Évek óta készítem, nagyon finom, különleges, de nem egyszerű elkészíteni. Pontosabban nem is nehéz, inkább azt mondanám, hogy időigényes.
A legfontosabb, hogy jó időben kell leszedni a diót, ami azt jelenti, hogy ne kezdjen el még héjasodni. Ez nálunk általában június eleje szokott lenni, ekkor már elég nagyok, de még puhák.

• A leszedett dió két végéről én levágom a szárvégeket, de ez igazából nem szükséges. Az viszont igen, hogy több helyen megszurkáljuk. Mi ezt már egyszerűen csak egy villával csináljuk, így kap elég lyukat.
• Az első 10 nap - 2 hét azzal telik, hogy a vízbe áztatott dióról naponta legalább kétszer / lehet háromszor is, ha valaki otthon van / le kell cserélni a vizet. 
• Ahogy telik az idő, úgy változik a dió színe. Az áztatás végére egészen besötétedik, néhol fekete foltos lesz. Ha kicsit habos a víz, az nem jelent rosszat, nem fog megbuggyanni és nem fog megrohadni sem. Az áztatás azért kell, hogy elveszítse a keserű ízét.

Általában elég a tíznapos áztatás, de nekem már többször volt két hétig is, mert csak a hétvégén érek rá ilyesmivel foglalkozni. Még sosem volt semmi baja a diónak. Most is két hétig ázott.

• Főzés előtt a leszűrt, kicsit szikkadt dió így néz ki. 

Nekem most kicsit több, mint 5 kiló dióm lett, ebből egy kg-t vettem el és diabetikus befőttet készítettem belőle, a többit hagyományosan készítettem el.
A befőtt elkészítése két napos, de a cukorszirupos dió is eláll hűvös helyen két napig, ha valami mégis közbe jönne.

HOZZÁVALÓK 1 kg-nyi mennyiséghez

• 1 kg zöld dió
• az előfőzéshez:  2 x 4 evőkanál 10 %-os ecet
• a sziruphoz:  1 kg kristálycukor----4 dl víz----5 szem szegfűszeg----kis db fahéj----1/2 citrom

-------Az 1 liter vizet felforraljuk a 4 ek ecettel és ebben a vízben az újraforrástól számítva kb. 4 percig főzzük a diót. Ha sok a dió, akkor kisebb adagokban. -----én több vizet készítek és arányosan több ecetet teszek bele és nagy lábasban egy adagban megfőzöm. Az öt kiló diót most kétszerre tudtam előfőzni.
---------A második főzés szintén arányosan az ecettel 1 liter víz + 4 ek ecet /--1kg dióhoz / , de ebben már addig főzzük a diókat, amíg meg nem puhul. Ez a dió nagyságától és gyengeségétől függően lehet kb. 15 - 20 perc. Közben óvatosan meg kell szurkálni, hogy mikor puhult meg? Ekkor már szinte fekete lesz.
---------A leszűrt diót félre tesszük addig, amíg elkészítjük a szirupot a 4 dl vízzel + 1 kg cukorral. Hozzáadjuk a fűszereket és az egészet kiforraljuk néhány perc alatt--kb. 4 - 5 perc.
---------A sziruppal felforraljuk a diót és az újraforrástól számítva főzzük kb. 4 - 5 percig.
Ebben a szirupban hagyjuk állni másnapig.
----------Másnap alaposan kimosott, csírátlanított / én a mikróban szoktam 850 W-on 3 percig / üvegekbe szedjük a diót.
Nem kell felforralni, csak majd a szirupot magában.
------A megrakott üvegeket alulról a tenyerünkkel kicsit ütögessük meg, hogy tömörüljön a dió, mert nyomkodni nem szabad, ugyanis a dió összenyomódik.
---------A szirupot felforraljuk és rászűrjük a dióra. Lezárjuk és vizes dunsztban kigőzöljük az újraforrástól számítva kb. 20 percig.

Változtattam rajta annyit, hogy a forró sziruppal felöntött üvegeket szárazdunsztba teszem, alaposan betakarom és így hagyom két napig. Elég meleget csinálnak maguknak, hogy ez is jó legyen utókezelésnek.

Nem kell fogkefével dörzsölni a diókat, ezt én akkor találtam a vödörben a diók között, amikor leöntöttem róla a vizet.  Az unokám azt játszotta  előtte, hogy megmosta a diókat és alaposan megdörzsölte, de beledobta a vödörbe a fogkefét.

Ezek nem az idei üvegek, mert azok még most is melegítik egymást a gyapjútakarók alatt.
-------------A leszűrt szirupot szörpként el szoktam tenni, mert mindég több lesz, mint amennyire szükség van. Tisztára mosott üvegekbe öntöm és kidunsztolom a befőttekkel együtt.

Fűszeres körtecsatni

Szerencsére egyre nagyobb divat lett csatnikat készíteni.Új, izgalmas ízek, változatos összeállítás. Minden sülthús mellé hidegen, melegen, pástétomok mellé hidegen, sajtok mellé finom kiegészítő.

A meghatározás a Vegavarázs blogról való, de gyanítom, nem egészen azt jelenti, amire én is utalnék.

"A csatni indiai eredetű étel, mely mára az egész világon ismert. Zöldségből és gyümölcsből készül, egyszerre édes, savanyú, fűszeres és égetően csípős. Azt mondják, a jó csatni olyan csípős, hogy nem lehet megenni, de olyan édes, hogy nem lehet otthagyni. A csatnik, akár főzve, akár nyersen készülnek, arra szolgálnak, hogy a többi étel ízét kiemeljék. Garantáltan felpezsdítik az ízlelőbimbókat, s bármely étkezésnek színt, zamatot és változatosságot kölcsönöznek. Serkentik az étvágyat és elősegítik az emésztést. Sós csemegék kísérői, fogyaszthatók mártások, mustár és szószók helyett. 
Csak néhány teáskanálnyit szolgáljunk felbelőle!"

Ez a meghatározás már egy kicsit közelebb visz az elterjedt változatokhoz.

Csatni (hindi: catni, angol: chutney)

Édes, de nem lekvár, savanyú, de nem savanyúság, fűszeres és gyakran égetően csípős, de nem ételízesítő, ám túl tömény ahhoz is, hogy köretként, főzelékként egyszerre nagyobb mennyiségben fogyasszunk belőle. Nem olyan híg, mint egy mártás; darabos, nem pedig krémszerű, mint egy püré. Zöldségből-gyümölcsből főzik, ecettel-cukorral tartósítják, inkább elteszik, mint frissen tálalják. Hidegen szokták fogyasztani. Indiai eredetű, de az angolszász világ régen a magáévá tette, és egyre terjed tovább. Eredetileg mangóból és más trópusi gyümölcsökből készül, hagymával, mazsolával, de ha megértjük a filozófiáját, helybéli alapanyagokból is főzhető kiváló csatni. Érdemes kísérletezni!
A magyar konyhába is beilleszthető: vadhúsok mellé áfonya helyett, főtt marha és egyéb leveshúsok mellé torma, mustár, paradicsomszósz helyett. Bármikor feladható saláták, savanyúságok, kompótok, a megszokott mártások helyett. Kiegészítheti a hideg vagy meleg előételeket.

Általában én is nézelődöm, mielőtt hozzálátok egy új változathoz, azután összeállítom a nekem legmegfelelőbbet. Leginkább az ízesítéshez keresek segítséget, mert nincs időm kísérletezni, melyik íz, melyikhez illik jobban.

Arra már rájöttem, hogy ezeknél a recepteknél sincs kőbe vésve a hozzávalók mennyisége, bár az arányokra azért érdemes figyelni. Ezen felül pedig szabad a tér!

Szerintem legyen egy kicsit édes, egy kicsit pikánsan savanyú, egy kicsit csípős. Ha a saját fogyasztásunkra készítem, akkor csípősebbre és fűszeresebbre szoktam, de így is nagyon ízletes.

Ez a recept eredetileg csak körtéből készült, de én hagymát is adtam hozzá.

• 2 kg érett körte meghámozva, feldarabolva citromsavas vízbe tartva felhasználásig
• 3 db közepes hagyma apróra vágva
• 2 db fahéjrúd összetörve
• 15 db szegfűbors
• 1 evőkanál rózsabors
• 1,5 diónyi nagyságú gyömbér durvára reszelve
• kb. 10 dkg xilit vagy cukor ízlés szerint
• kb. 1/2 dl fehér balzsamecet vagy almaecet
• 7 dkg aszalt áfonya / lehet több is, nekem ennyi volt / vagy mazsola

Először a hagymát kevés vízzel megpároltam. Kicsit megsóztam, hogy könnyebben engedje ki a levét.

Hozzáadtam a körtét és a fűszereket az ecet kivételével.

A főzéskor elég sok vizet enged, de ezt viszonylag hamar el lehet párologtatni. 

Amikor kezd sűrűsödni, akkor többször meg kell keverni, de óvatosan, hogy ne törjük össze.

Öntsük hozzá az ecetet is és főzzük még tovább kb. 10 percig.

Itt én most  csaltam egy kicsit, mert nem akartam, hogy a körte pépesre főljön, ezért a maradék levét pektinnel sűrítettem be. Nem ártott neki, mert csak annyi leve volt, hogy kissé krémes szósz lett belőle.

Egy teáskanál pektint tettem hozzá és alaposan elkevertem. Néhány perc főzés után készen is volt.

Mikróban csírátlanított üvegekbe tettem / 3 perc 850 W / , de ha nem lettek forróak az üvegek, akkor visszateszem még egy percre.
A csavaros tetők alá én teszek celofánt, de ez nem kötelező. A megtöltött üvegeket fejre állítom legalább öt percre, azután egy hűtőtáskában hagyom másnapig kihűlni.
A hűtőtáska kitűnő dunsztolási lehetőség, ha csak annyi üvegről van szó, ami ebbe belefér / akár két sorban is /.

Mákos görögdinnyehéjlekvár

Az úgy volt, hogy a dinnyehéjat el akartam tenni úgy, mint tavaly, mert az finom volt és ilyet  nem csináltam már jó néhány éve.
A héjakat összegyűjtöttem, levagdostam  a kemény külső zöld részt és a héj darabokat enyhén ecetes vízben főztem kb. 40 percet. Úgy gondoltam, hogy majd másnap feldarabolom és folytatom--így ugyanis könnyebb felvagdosni, mint nyersen.
Azután úgy alakult az egyéb tennivalók miatt, hogy nem volt már kedvem a sok héjat felaprózni. Azt gondoltam, csinálok inkább egy lekvár szerű valamit.
Szerintem elég jellegtelen ízű a dinnyehéj, ezért úgy gondoltam,  hogy amilyen ízesítőt teszek bele, olyan lesz.
A citrom adta magát először, azután --mivel karácsonyra szántam --diót akartam tenni bele, de sajnos nem volt jó ízű, ezért a mákot választottam.
A gyömbér mindég kéznél van, és a fagyasztóból kivéve néhány perc múlva már lehet is reszelni. A vanília szintén  karácsonyi fűszer, így lassan összeálltak az ízei.
Teljesen szabadon választott akció volt, ezért ha nem sikerült volna, elfelejtem és ennyi. Ha sikerül, akkor pedig leírom, hogy emlékezzek rá. Évek óta ajándékozok hasonló érdekességeket és már kellett valamit újítani. A diabetikus elkészítés eredménye pedig mindég kétséges, de hasonló termékeket nem igen találni, ezért ez mindenképpen örömet okoz.

• 1 kg tisztított dinnyehéj lett összesen, de igazából a befőzőcukorral úgy kell számolni, hogy a gyümölcs tisztítatlan mennyiségét kell alapul venni, ezért így számoltam vissza + egy kicsit több cukorral
• a dinnyehéjat késes aprítóban összevágtam és annyi vizet öntöttem rá, hogy ellepje
• a cukor kivételével mindent a lábasba tettem és 1 órán át főztem--kellet ennyi, mert a dinnyehéj nagyon kemény volt -----  lehet könnyebbé tenni, ha az ecetes vízben puhábbra főzzük a héjakat, mert akkor nem kell figyelni, hogy le ne égjen és, hogy el ne főljön róla a víz
• a végén annyi folyadék legyen alatta, hogy éppen ellepje a héjat
• amikor megpuhult a dinnyehéj, akkor 10 percre levettem a tűzről, mert eredetileg a cukrot a hideg gyümölcshöz kell keverni, hogy ne legyen csomós ---- ezért is jobb az ecetes vízben puhára főzni a héjakat, mert akkor ebben a részben már a cukorral összekeverve lehet kezdeni a főzést--- nekem szerencsém volt, nem csomósodott össze
• lehet próbaképpen kivenni egy keveset és egy tányérra tenni, hogy mennyire zselésedik meg---én is megcsináltam most ezt a próbát és így tudtam tulajdonképpen megkóstolni, mert a végén éppen tele lettek az üvegek és nem maradt kóstoló
• amikor jó az állaga, akkor mehetnek az üvegekbe,  na-benzoátos vízbe mártott celofán                       / ez el is maradhat / és rá a kupak, fejre állítás és én száraz dunsztban hagyom kihűlni, de erre nincs szükség.

A hagyományos változat hozzávalói

• 50 dkg tisztított dinnyehéj
• 30 dkg Koronás 3:1-ben befőzőcukor / sok éve ezt használom, én nem váltok másra /
• 1 dkg reszelt gyömbér
• 1/2 vaníliarúd felének kikapart magjai és a héj belefőzve
• 1/2 citrom reszelt héja
• 1 evőkanél szemes mák

A diabetikus változat hozzávalói

• 50 dkg tisztított dinnyehéj
• 20 dkg diabet. befőzőcukor
• 1 dkg reszelt gyömbér
• 1/2 vaníliarúd felének kikapart magjai és a héja belefőzve
• 1/2 citrom reszelt héja
• 1 evőkanál szemes mák

Tulajdonképpen egy dzsem szerű lekvár lett belőle, ami vajas kenyérrel is finom, de sajtokhoz, egyéb édességekhez is ajánlható.

Vagy nincs recept vagy nem fontos

A házi sajtot én is elkészítettem, de nem lesz gyakran az asztalon. Tudom, ebben legalább nincs olyan anyag, ami nem való bele, de az ár / érték arány nem a legjobb.
Fél kg túró a Lidl-ben 400 ft + 1 liter tej 200 ft + 1 db tojás + ráfordított idő = ezért az árért kb. ennyi mennyiségű gauda sajtot tudok venni  Lidl-ben.
Kicsit gumiszerű, viszont lehet sütni, csak ezért fogok legközelebb nekiállni.

A dagadót még sosem sikerült úgy elkészítenem, hogy ne legyen szálkás a hús, ha megsült.  Bármennyire vigyáztam is, hogy ne szárítsam ki, amikor a végén megpirítottam, akkor lett száraz a hús.
A múltkoriban gondoltam egy merészet és szétterítettem a húst, vagyis felvágtam, hogy kinyithassam és a tölteléket nem beledugdostam, hanem feltekertem vele. Így sütöttem meg és csodák csodájára olyan finom szaftos lett és nem száradt ki, hogy igazán meglepődtem.
Pirított hagymás batáta készült mellé.
 

Kovászos tésztából készült pizza vagy pizzalepény, ahogy én szeretem nevezni. Vékony tészta, nagyon rövid idő alatt megsül és nagyon szeretjük.
Más állagú a tészta, mint az élesztős, de ez csak egy ötlet volt, mert éppen volt kovászom, ami aktív is volt.

Ez a szelet kenyér az utóbbi idők egyik legjobban sikerült kovászos kenyerem utolsó szelete, ami éppen egy hetes volt a kép készítésekor.
A héja persze kemény, szikkadt, mint a Nagymamám idejében, de a kenyér ehető. Persze aki finnyás és minden nap friss bolti kenyeret vesz, az nem fogja ezt megenni. Mi megettük!

Azt hiszem ehhez a képhez nem kell semmit hozzáfűznöm.
Talán csak annyit, hogy nem csináltam sok lekvárt, össz. 4 kg volt a barack, és a Koronás befőzőcukorral készült. Én ebben hiszek már sok-sok éve.

Szilvalekváros muffinok zöld marcipánnal a tetejükön, ami nem akart megolvadni és ilyen furcsa lett, mire megsült. Kicsit meg is kapta a színét a cukor miatt.

Ezt a salátát lecsöpögtetett joghurtból készítettem és a csilitől meg a citromlétől kissé pikáns lett, de nagyon frissítő.

Kovászos  hajtogatott tésztából készült zsömlének nem nevezhető szendvics alap. Játszottam!
Kicsit hőgutát kaptam a konyhában---ez ma készült.

A ciabatta viszont nem mostani darab. A tészta nagyon finom volt frissen, de másnapra megkeményedett, sőt, alig tudtam elharapni, olyan rágós lett. Úgy készült, mint a gyökérkenyér, mégsem lett jó!.

Ezek viszont fantasztikusan finomak lettek!
Aktív kovásszal készült zsemlék, amibe rozsliszt, telj.kiőrl. tönkölyliszt, fehérliszt, burg. pehely és kefír került. Laza, puha állagú lett, nagyon jól sikerült.

Ételfotók, amelyekhez sosem készült el a recept

Sokszor készítek májkrémet csirkemájból. Többféle ízesítést próbáltam és azt hiszem ennek még nincs vége, hiszen a variációk lehetősége végtelen.
Itt ezen a krémen barnított zsályás vaj van, nagyon különleges íze volt és valóban szigeteli is a krémet.

Török cukkinikrém---arra emlékszem, hogy jó íze volt és arra is, hogy máskor is el akartam készíteni, de sajnos olyan sokáig váratott magára a leírása, hogy elfelejtettem, mit tettem bele.

Cukkini rakottas-----fogalmam sincs,hogy  miből- és hogyan készítettem! Azért jól néz ki, nem?

Nagyon kedvező áron tudtam venni    -- szerintem jó minőségű -- polip konzervet, és ezt a salátát készítettem belőle. Két konzervből bőséges három adagos vacsora lett.

Halpaprikás afrikai harcsából.

Húsvét óta váratott magára, de már nem tudom, hol a recept, pedig gluténmentes répatortát sütöttem.

Egyszerű sajtos, de olyan jó fázisképeket készítettem a tésztáról, hogy ezért akartam leírni. Laza volt, könnyű és finom!

Burgonyás pizza ---- nem akartam elhinni, hogy valóban jó, ezért megsütöttem.
Teljeskiőrlésű lisztből készült tészta, nagyon vékonyra szeletelt nyers burgonyával a tetején és apróra vágott rozmaring levelekkel megszórva.
Valóban nagyon finom!

A tulipán a kertből van, ebből is látszik, hogy mikor sültek ki a zsömlék.

Spárgás lepény paradicsom salátával.

Egy sajttorta, aminek a krémje zselatin helyet fehér csokoládéval van megkötve. Friss eperkrémmel körítve.
A fehércsokis ötlet Latsia blogjáról van " átemelve " , és nagyon bevált.

Valahol biztosan megtalálnám ennek a csokis keksznek a receptjét, de most nem tudom, hol a papír cetli?
A krém mellette valószínűleg a Lemon curd, ami sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk.

Nem az első adag és készült diabetikus változatban is. A recept megtalálható itt a blogon is.

A csokis pöfeteg méltán népszerű sütemény, mert nagyon egyszerű és nagyon látványos. Ezek lettek a legszebbek, pedig többször megsütöttem már.

Ez a padlizsán dzsem nem lett olyan, mint az eredeti. A színe semmiképpen, az ízét nem tudom.
Érdekes, hogy egy ilyen népszerű zöldségből lehet lekvárt is készíteni.

Ez a rétes egy  hamis leveles tésztából készült. Valószínűleg az elmélet jó, de nálam a gyakorlat nem hozta a várt eredményt. Gyanítom, hogy ez sem a recept hibája, hiszen olyan bloggertől van, akinek elhiszem, hogy jó a leírás.

Diabetikus-sütőtökös sajttorta.
Szerintem finom volt, benne a nem túl olcsó xilit, de nem lett olyan sikere, amilyet gondoltam.:((

Ennél az édességnél a sodó volt a lényeg.
Azt hiszem ez volt az első saját készítésű sodóm és annyira finom, laza és habos volt, hogy egészen elérzékenyültem. Még másnap is ilyen volt. A recept egy régebbi szakácskönyvből való, semmi különlegesség nincs benne.

Csilizselé

Egy ideig hezitáltam az elkészítésével, mert sok olyan receptet teszek el, amiről azt gondolom, hogy ez nekem is kell, azután mégis megijedek a tennivalóktól. Nehezebbnek gondolom, mint amilyen valójában és később már  bánom, hogy nem kezdtem hozzá előbb.
Most pedig már dugdosom az üvegeket, hogy amíg a következőadag el nem készül, legalább lássam az eredményt.
Nekem egy kicsit ugyan kevés lett bele a csilipaprika, de ez ízlés dolga. Nálam az volt a baj, hogy  nagyobb mennyiséget készítettem, mint amit a recept ír, ezért nem lett elég erős.
Most egy édes-csípős zselé lett belőle, ami viszont csípős fájdalom nélkül eteti magát.

 A receptet Duende blogján találtam és miután úgy láttam, hogy nem kőbe vésett, egy kicsit változtattam rajta, de csak azért, mert egyszerűen nem tudom megállni. Ilyenkor már meglódul a fantáziám, de nem árt egy jó alap hozzá. Ez a recept pedig az!

Kettő kisebb kápiapaprika,
10 csilipaprika ( a kettő együtt ledarálva 15 dkg lett)
- ez az a nagyon kicsi, de brutális fajta -,
35 dkg cukor,
1 dl mézecet (fehérborecet),
1 csipet só,
4,5 dl víz
és a tasak leírása szerinti mennyiségű 3:1 befőzőcucc:

Amit én készítettem, annak a mennyiségét is lemértem, hogy ki tudjam számolni, mennyi zselésítő anyag kell hozzá, hogy ne legyen kemény a végeredmény. Ez fontos, mert a zselé remegős, nem tömör.
Ezekből az arányokból lehet dolgozni, a mennyiséget pedig bátran lehet változtatni az igényeknek megfelelően.
Meg kell kóstolni, hogy elég ecetes-e vagy éppen nem túl sok-e az ecet.
Szerintem - így utólag -  a számolás a legnehezebb  az egészben!

Nekem nem kápia paprikám volt, hanem kissé bágyadt - ezért olcsóbb - piros kaliforniai paprikákat vettem és sütőben megsütöttem. 
Lehúztam a héjukat és így dolgoztam vele. Összesen 70 dkg lett.
Az ecet sherry ecet és fehérborecet keveréke volt, mert az volt itthon.
A csilipaprikák magozásához gumikesztyű kötelező!

• A megsült paprikákat és a magozott csiliket egy késes aprítóban összevágtam kb. 1/2 dl vízzel, de akinek nincs ilyen, az  darálja le.
• A cukrot, a sót és a vizet -- amikor már kiszámoltam a súly alapján az arányokat -- összemelegítettem és az ecettel együtt felforraltam.
• A paprikákhoz kevertem a zselésítő anyagot és beletettem a cukros vízbe.
• Felforraltam ismét és még főztem egy ideig. 5 - 10 perc elég, 

Kimosott, csírátlanított kis üvegekbe tettem és a tető rácsavarása után fejre állítottam öt percre, azután a biztonság kedvéért a hűtőtáskában megágyaztam és másnapig ott hagytam az üvegeket.

Kevés üveg esetében remek dunsztolási megoldás a hűtőtáska, hiszen, ha  megtartja a hideget, akkor megtartja a meleget is. Régóta használom, bevált!

Vajas kenyérrel is nagyon finom, de tojással, pirítóssal,sajtokkal is lehet enni. Húsok mellé is kitűnő és bátran kísérletezzünk az ízekkel!

Vegyes savanyúság és pizzaszósz

Ha jól emlékszem tavaly csináltam ilyen vegyes savanyúságot és meglepően kedvező fogadtatásra talált. Nálunk a fiaim a bolti csemegeuborkát ették nagy mennyiségben, ezért ami ezen kívül elfogyott, azt megvettem a zöldségesnél. Csalamádét tettem el szinte évente, de más savanyúságot ritkábban és akkor is keveset. Igaz, mindég elfogyott, de sosem gondoltam, hogy növelni kellene a mennyiséget.
Ami a csalamádéból kimaradt, abból lett a vegyes savanyúság, az idén viszont szándékosan vettem a zöldségeket, hogy eltehessem ezeket a finomságokat.
Sosem pontos mennyiségeket vásároltam, csak úgy, ahogy gondoltam.
Most is kimaradt a zöld paradicsomból és azzal is kezdenem kellett valamit. Vettem hozzá még uborkát és hagymával együtt tettem el  úgy, ahogy máskor is szoktam, csak nem mindég egyforma a belevaló.
Ezt inkább salátának  mondják, mint savanyúságnak.
Nagyon szeretjük és más, mint a csalamádé.

A karfiolt is azért vettem, hogy igazán vegyes lehessen a savanyúság, de nagyon fel voltam háborodva, amikor ennyi zölddel kellett megvennem.
Régebbről úgy tudtam, hogy csak annyi zöldet lehet rajta hagyni, hogy a karfiol 1/3-a legyen.
Ha a termelők ennyi zölddel adják el, akkor a kereskedő nem fogja leszedni. Ezt nem ellenőrzi senki? Van egyáltalán még ilyen előírás?

Szepy azt mondta, csináljak belőle salátát, de ez akkor már a kukában volt, meg egyébként sem ettem még ilyet, de a környezetem sem és néha meg elég öreg a zöld része.
Különben is nem lehet olyan ára a zöld " salátának", mint a karfiolnak.

A pizzaszósz pedig annyira egyszerű, hogy nincs is receptje. Valahol biztosan van, de nekem most nem volt.

• Hagymát vágtam apróra és kevés olajon vízzel párolva puhára főztem
• Összedarabolt mag nélküli - héj nélküli paradicsomot tettem bele és addig főztem , amíg sűrűsödni nem kezdett. Ez kb. egy óra hossza volt, de tudtam közben mást csinálni, csak akkor kellett figyelni, amikor már sűrű volt.
• A vége felé tettem hozzá az apróra vagdosott bazsalikom leveleket és ezzel csak addig főztem, amíg összeestek
• Forrón üvegekbe szedtem --- akkorába, amennyit elhasználunk majd egyszerre, mert tartósítószer nélkül még a hűtőben sem fog sokáig elállni.
• Fejre állítottam öt percre, azután száraz dunsztban hagytam kihűlni.

Hasonlót már máskor is csináltam, a mennyiségek ízléstől függően változtathatók.
Ha kicsit hígabbra hagyjuk, akkor kitűnő  alapja lehet tészta szószoknak.