A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tök. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tök. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. június 14., csütörtök

Tökfőzelék újragondolva



A főzelékek eddig is rendszeresen étlapon voltak nálunk, de be kell vallanom, hogy hosszú ideig úgy főztem, ahogy anyukámtól tanultam. Klasszikus rántás vagy habarás volt a sűrítés.
Amikor kicsit reformálni akartam, akkor a fehér lisztet lecseréltem teljeskiőrlésűre, de ez nem mindegyik ételnél vált be. Akkor maradt a habarás, hogy legalább a zsiradékot csökkentsem.
Később pedig találkoztam a tzatzikivel, ami ugye egy joghurtba fullasztott hatalmas mennyiségű reszelt uborka és valósággal függőséget okozott. Azután jött egy ehhez hasonló megoldás.
Annak az volt a lényege, hogy hosszú idő után kiderült számomra is, hogy a cukkinit meg lehet enni nyersen is. Szóval így került a képbe egy ilyen " joghurtos " változat. Azért az idézőjel, mert akkor még nem volt görögjoghurt, ezért, hogy sűrű és krémes joghurtot kapjunk, egy zseniális trükköt vetettünk be. Lecsöpögtettük a tejfölt!
Először persze a zsírosat, mert annak azért megszokottabb, jobb íze volt. Azután a csökkentett zsírtartalmút. Tökéletes megoldás volt!


Később az is kiderült, hogy a főzőtököt is meg lehet enni nyersen. Eddig sem főztem ki a szuszt belőle, de azért nem voltam ennyire kíméletes, mint mostanában ezzel a változattal.
A legyalult tököt én sosem sóztam be. Úgy tanultam, hogy nem kell.
Ecetet sem tettem bele soha, mert nem szerettem a savanyú főzeléket. Az a savanyú íz olyan menza feeling, meg munkahelyi menza érzés. A tejföl vagy a joghurt éppen elég pikáns ízt ad hozzá.


Itt van a lecsöpögtetett tejföl. Most sem volt itthon görögjoghurtom, de tudom, hogyan készíthetek hasonlót. Tejföl meg mindig van a hűtőben.
Van egy konyharuha, amit csak erre használtam mindig. Beleborítottam a nagy doboz tejfölt és összekötözve fellógattam . Erre mindenkinek volt egy tuti tippje, ebbe most nem mennék bele. Két óra múlva készen is volt a krémes joghurt.
Amikor még rendszeresen kenyeret is sütöttem, akkor ezt a lecsöpögött savót felhasználtam a kenyér vagy péksütemények sütéséhez. Most sajnos nem.

  • Tetszőleges zsiradékon megpároltam egy közepes fej apróra vágott hagymát
  • Hozzáadtam a vastag szálakra gyalult főzőtököt
  • Beletettem az összevágott kaprot
Innentől gyorsan megy minden. Erős tűzön párolom a tököt azért, hogy rövid idő alatt minél több folyadékot elpárologtasson, de ne puhuljon meg. Semmi folyadékot nem öntök alá! Nem marad teljesen nyers, de erősen roppanós marad.
Talán öt perc főzés elég is neki. Még nem mértem le az időt, de tényleg kevés kell.
Leveszem az edényt, belekeverem a joghurtot, megsózom. Ennyi!
Roppanós, friss, pikáns és nagyon finom!
Langyosan a legjobb. Ebédre és vacsorára is tökéletes.

2014. július 12., szombat

Töltött tök hússal és hús nélkül


Nagyon egyszerű, nagyon gyors, nagyon könnyű és nagyon finom!
Vacsorára készítettem egy hirtelen ötlet alapján. Volt egy kicsi, zsenge főzőtök, ami éppen arra volt alkalmas, hogy kb. fél óra alatt a tányérra kerüljön.
Nekem ugyan nem kellett most sem a hús, de egy evőkanálnyit azért belekevertem az enyémbe is.

  • Apróra vágott nyers hagyma, egy kicsi gerezd fokhagyma, provanszi fűszerkeverék, za'atar keverék, darálthús, reszeltsajt, só, bors------------ez volt a húsos töltelék
  • Apróra vágott hagyma, só, bors, provanszi fűszer és za'atar, apró kockákra vágott tök, amit a két darab szár felőli végéből vágtam le és reszelt sajt, 1 ek darálthús-----------ezeket kevertem össze



A félbe vágott tököt picit megsóztam és megtöltöttem. Bőven megszórtam sajttal és kivajazott sütőedényben a sütőben kb. fél óra alatt készre sütöttem. Friss kaporral szórtam meg.

Tökfőzelék curryvel, kaporral


Tökfőzelék úgy, ahogy talán még a menzán is megették volna.
Na jó, ez azért egy kicsit talán túlzás, mert ezeket az ízeket gyerek korunkban még nem ismertük, és ahogy én a menzát ismertem, ezt is el tudták volna úgy rontani, hogy soha nem ettük volna meg.
Nekünk egyébként nincs semmi bajunk a hagyományos ízű főzelékkel sem, de ez az íz mindenki kedvence lett. Köszönhetően annak a blognak és a blog életben tartójának, ahol nagyon sok különleges ízű és összetételű főzelék receptjét lehet megtalálni. Feri, a főzelékes......
Többször készítettem már indiai ízvilágú, currys ételeket, amihez én legtöbbször a hot madras curryport használom. Ennek elég jellegzetes, kicsit csípős az íze, de nagyon finom a sütőtök krémlevesben is.
Feri receptje alapján már főztem egy zelleres, currys krumplifőzeléket is. Az is nagyon finom volt.
Ennek a főzeléknek most nem nála találtam meg a receptjét, de az ötlet bizony onnan származik.


Pontos mennyiségeket nem írok, mert én főzni nem úgy szoktam, hogy szóról szóra betartom a leírásokat. A főzésben éppen az a szép, hogy kreatív dolog. Akinek van egy kis gyakorlata, annak nem okoz gondot a hozzávalók mennyiségének kiválasztása, akinek pedig nincs gyakorlata, az nézzen szét Feri blogján.

  • Majdnem szokásos kezdés, hogy olaj és vaj keverékén összevágott hagymát párolunk. Én tettem most egy gerezd fokhagymát is hozzá. 
  • Amikor megpárolódott, akkor szórtam meg a curry porral, sóval, borssal.
  • Kockákra vágott krumplit tettem bele, felöntöttem vízzel és puhára főztem.
  • A krumplit most nem botmixerrel pépesítettem, csak összetörtem, hogy sűrű alapja legyen a főzeléknek. Beleszórtam a kaprot is.
  • A tököt kockákra vágtam és így tettem a főzelék alapba. 
  • Óvatosan kell főzni, mert hamar megpuhul, de azért  ne essen szét.
  • Feri a főzelékeket általában így fejezi be, de nekem nem volt elég sűrű, ezért eléggé el nem ítélhető módon egy tejfölös habarással besűrítettem.
Hát, szerintem nagyon finom lett! A curry ízét egyébként is szeretem, hetente meg tudnám enni az ilyen ízű ételeket.

2012. június 30., szombat

Töltött tök kapros tejszínes mártásban


Nagyon egyszerűen elkészíthető igazi nyári étel, hiszen a tököt fagyasztva csak  lereszelve lehet tárolni. Ilyenkor azonban meg is lehet tölteni és máris szebben néz ki, mint a nemszeretem főzelék. A tök ízét persze így sem lehet eltüntetni, de aki ettől is irtózik, az ne akarjon tököt enni semmilyen formában. Pedig a rántott tök is csak nyáron élvezhető és az is nagyon-nagyon finom.

  • A tököt megtölthetjük félbe vágva is és így, vastagabb- vékonyabb karikára vágva is. 
  • A tölteléke is tetszés szerint variálható, nem kell semmilyen receptet pontosan betartani.
  • Lehet egyszerű fasírtra emlékeztető húsmassza, lehet gombás-húsos vagy hús nélküli, lehet túrós-sajtos-spenótos stb. 
  • A szósz is lehet kapros, tejszínes, paradicsomos, gombás stb.
Nekem most darált sertéshúsból, főtt krumpli maradékból, párolt hagymából készült petrezselyemzöld, borsikafű, kakukkfű ízesítéssel.

  • 2 db közepes vastagságú tök volt, én vastag karikákra vágtam
  • 1/2 kg hús
  • kb. 15 dkg főtt krumpli lereszelve
  • 1 fej hagyma megpárolva
  • borsikafű, kakukkfű,
  • só, bors, vágott petr.zöld
  • vágott kapor
  • 1/2 liter tejszín
  • 1 tojás
  • kb. 10 dkg reszelt sajt
A meghámozott tök karikákat kicsit besóztam és megtöltöttem a húsmasszával.
Margarinnal kikent tepsibe tettem.
A tojást összekevertem a sajttal és a tökök tetejét ezzel borítottam be.
Ráöntöttem a vágott kaporral elkevert tejszínt.Víz nem kell rá, mert  a tök is enged magából.
Alufóliával letakartam és kb.180 fokos sütőben sütöttem 35 percig.
A hús átsült, de a tök nem főlt szét.
Ha szép homogén mártást szeretnénk, akkor a megsült tököt szedjük ki a tepsiből, turmixoljuk le a mártást és így tálaljuk a tököt.


Pici szépséghiba volt, hogy a mártás nem volt sima, de nekem nem volt időm a turmixolásra. Az íze viszont semmit sem változott ettől.
Ha a sütés végén levesszük a fóliát, a sajtot rápiríthatjuk a tök tetejére.


2010. augusztus 11., szerda

Sült tarja kapros tökkel


Először kaptam egy gyönyörű nagy tököt, azután olvastam itt egy beszámolót a Pastrami étteremről, azután úgy döntöttem, hogy ilyet én is tudok. Sőt! A brézingelt kifejezést eddig nem ismertem, de gondolom, nagyon hasonló lehet az, ahogyan az én párolva sütött pecsenyém is elkészül.
A beszámoló kicsit elmarasztalja az étterem szakácsait, mert a hús ugyan finom, de a tököt sikerült szétfőzniük. A hús mellé tálalt kapros tök a tökfőzelékre hasonlít, ezért gondoltam úgy, hogy ilyet én is tudok.
Sajnálom, hogy az egyébként általam nagyra becsült Fiúk ennyire leeresztettek, hogy egy ilyen egyszerű ételt így elrontottak.
Mennyit hallottunk arról, hogy elfelejtettünk rágni.
Szóval, mit is tanítanak nekünk a korszerű konyhatechnológiáról? Vagy csak a tésztát kell al dante főzni? Sokszor hallottuk már, milyen sokat veszít egy étel az értékes anyagaiból, ha túlfőzik. Főleg a zöldségekre igaz ez.
Én akkor sem főztem puhára a tököt, amikor még nem volt divat ilyesmiről beszélni.
Ha valamit meg lehet enni nyersen is, azt végképp nem kell agyonfőzni.
  • A tökfőzeléket én úgy kezdem főzni, hogy felteszek egy lábasban kb. fele mennyiségű vizet, mint amennyi lé lesz összesen a főzelék. Ebben a vízben főzöm kb. fél órát az összekötözött kaprot, hagymaleveleket, paprika darabot és néha paradicsomot is.
  • Ezután teszem bele a legyalult tököt, megsózom és adok hozzá 1-2 ek. fehérborecetet. Nem szeretjük savanyúan a főzelékeket, de a töknél az állaga megőrzéséhez szükség van rá. Ennyitől nem lett savanyú, de azért én szoktam tenni bele egy kevés cukrot.
  • Rövid ideig kell főzni, hogy a végére is ress maradjon. Főzés közben is enged vizet magából.
  • Rántást készítek és tejjel engedem föl. Ha nem lett savanyú, de elbírna egy kis pikáns ízt, akkor tejfölt teszek hozzá vagy kovászos uborka levet, ha van.
  • Ha híg lenne a főzelék tejfölös habarással még lehet segíteni rajta.
  • A főzés végén kiveszem belőle az összekötözött kaprot és sajnos a paprikát, paradicsomot is, mert nem eszi meg senki. A hagyma el szokott fogyni.
  • Összevágott friss kaprot szórok bele és egyet még forralok rajta.
A tarját besóztam, megszórtam őrölt köménnyel és borssal és libazsírral kikent tepsiben fokhagyma-hagyma ágyon fóliával letakarva megsütöttem. 170-180 fokon sült kb. egy órát.
Vizet azért nem öntöttem alá, mert a hús még fagyos volt és éppen elegendő volt  az, amit sütés közben kiengedett magából.

Nem étteremben ugyan, de iszonyatosan finomat ettünk.