Padlizsános ragu tésztára

Hőségriadó van vagy sem, enni akkor is kell. Lehet persze gyümölcsön is élni néhány napig, talán még jót is teszünk a szervezetünknek, de valljuk be őszintén, ilyen elvetelmült dologra leginkább mi, nők vagyunk képesek.
Ez a zöldséges ragu viszont olyan rövid idő alatt elkészül, hogy nem érdemes ellene ágálni.


Az igazsághoz tartozik, hogy a tészta már a hűtőben várakozott, mert néha a fagyasztóban is van maradék tésztám. Egyszerűen felolvasztható, semmi baja nincsen, kár lenne kidobni a maradékokat.

• 1 db közepes padlizsán héjastól kicsi kockákra vágva
• 2 db hagyma közepes nagyságú kockákra vágva
• 1 db óriás piros kaliforniai paprika hasonlóra vágva
• 1 ek. sűrített paradicsom
• 4 db paradicsom mag- és héj nélküli húsa
• 2 kk. provanszi fűszerkeverék
• olívaolaj
• só
• frissen őrölt bors

Szokásomtól eltérően nem sóztam be a padlizsánt. Régóta használom a padlizsánt minden formájában, de eddig mindég besóztam használat előtt, mert féltem, hogy keserű lesz. Egyre többször lehetett olvasni arról, hogy ma már más fajtákat termesztenek, nem kell sózni. Hát legyen! Most éppen jól jött ez a gyorsított változat.

Folyamatosan főztem és közben készítettem elő a következő zöldséget, így elég hatékony volt a konyhában töltött idő kihasználtsága.

• Először az olajban a hagymát pároltam, közben összevágtam a paprikát
• Együtt sütöttem tovább mind a kettőt. Inkább sütöttem, mint pároltam, hogy ne puhuljon meg nagyon. Közben összevágtam a padlizsánt.
• Hozzáadtam az előzőkhöz , megsóztam és tovább pároltam.
• Beletettem a sűrített paradicsomot, a fűszereket, borsot és összesütöttem.
• Közben a paradicsomokat leforráztam és eléggé el nem ítélhető módon kézzel széttrancsírozva, széttépkedve tettem bele a raguba.
• Még egy forralás és készen is volt.
• Kellően sűrű, de ízlés szerint lehet változtatni ezen.
• Ha lett volna bazsalikomom, akkor azt még tettem volna rá, de a nagy meleg miatt a boltban sem maradtak élve a fűszernövények. Nekem meg sajnos az idén nincsen.

Hát lehet ezeknek ellenállni?

A zöldségesnél olcsóbban adták, mert nem szépek. Ez igaz lehet, de én ezzel sem értek egyet, mert ezeken legalább látszik, hogy nem lombikban nevelték őket. Megvettem és jól tettem.

Nem szeretnék olyanoknál ebédelni, akik ezeket a gyönyörűségeket nem vették meg. Mi lehet ott az etalon? Én sem vagyok biomán, de tudom, hogy az ilyen paradicsom csak jobb és finomabb lehet, mint az ikresített változat.

Csirkemájjal és borsóval töltött dagadó

Nem készítek túl gyakran sült dagadót, mert kicsit száraznak találom ezt a húst. Káposztában használom, nincs kitiltva a konyhámból, de sütve ritkán készül. Gyerek koromban Anyukám többször sütötte, de hát akkor nem volt még ilyen széles húsválaszték. Az emlékeimben úgy él, hogy a hús bizony nagyon is szálkásra sült. Azt hiszem alufólia sem volt még akkor, nem is tudom, hogy letakarták-e valamivel.


Általában hagyományos töltelékkel szoktam sütni, már amennyiben ez annak számít. Tudom, hogy más tájegységeken, más a hagyományos. Amire én gondolok, az a csirkemáj-zsömle-párolt hagyma-tojás-petr.zöld. A csirkemáj elkaparva vagy darálva.




Most mégis változtattam. A csirke máj maradt, de nagyobb darabokra vágtam.

A párolt hagyma is maradt, de azt is nagyobb darabokra vágtam. Borsót tettem hozzá és ezt töltöttem a húsba. Lehetett volna gombát is tenni a borsó helyett, de az nem volt itthon.

Alufóliával letakarva sütöttem egy olyan tepsiben, amibe egy rácsot lehet tenni, tehát a hús nem ér a tepsibe.

A rácsra sütőpapírt tettem, bezsíroztam mangalica zsírral és erre fektettem a húst.

A hús alá egy kevés vizet öntöttem és a változatosság kedvéért még egy kis cidert is. Csak hogy fogyjon.

Ha lett volna kedvem hozzá, akkor a sütés végén megmaradt levet beforralhattam volna pacsenyelének, mert nagyon kellemes íze lett a cidernek köszönhetően.

Talán, ha nincs 36 fok a konyhámban, meg is teszem.

Répasaláta langyosan

Ciderfüggő lettem tavaly. Sok-sok finom almabor fogyott el nálunk, de az idén hiba csúszott a számításba. Nagy örömmel mentünk a Lidl-be az újabb készletért, de a mohóságban csak itthon vettem észre, hogy ez bizony édes bor. Az édeset pedig nem szeretjük. Ha nagyon jól be van hűtve, akkor azért iható, de nem az igazi.

Muszály valamit kezdeni vele, hogy sokáig ne emlékeztessen erre a melléfogásra.

• Két hete már sütöttem csirkecombokat ciderben megfürdetve, de nem készült fénykép, mert olyan gyorsan elfogyott. Nem lett édes, viszont gyönyörű színt kapott a sütés végére, mert az édes lé karamellizálódott rajta. Lesz ismétlés!

A répa már régóta kedvenc köretem, sok változata készült, de legtöbbször olyan mindent bele alapon, ezért nem tudok receptet írni belőle. Talán egyszer majd sikerül.

Most is arra készültem, de közben eszembe jutott, hogy ezt is meg lehetne főzni ciderben. Víz-cukor vagy méz és ecet helyett 3:1-ben a cider.

• 50 dkg répa tetszőlegesen felvágva
• olívaolaj és vaj
• frissen őrölt bors
• só
• csilipaprika
• 1 ek méz
• 3 dl cider
• kb. 1/2 dl balzsamecet
• két szál póréhagyma zöld része felszeletelve
• apróra vágott mentalevél

A répákat az olajos vajon kezdem párolni, kicsit megsózom és rövid idő múlva ráöntöm a cidert. Fedő alatt kell párolni, de ha zsenge a répa, akkor fedő nélkül és kevesebb almaborral, hogy elfőljön , mire elkészül a répa.

Ha már puhul a répa, akkor hozzáöntöm a balzsamecetet, rászórom a borsot és a csilit és hozzáadom a mézet is.
A póréhagymát is csak most teszem bele, hogy kicsit ress maradjon. Szinte nem is marad leve, de nem is kell.

Tálalásnál szórom rá a mentát. Ha néhány órát áll vagy akár egy napot, akkor jobban összeérnek az ízei. Én nem szeretek semmit hűtőhidegen enni, ezért ezt a répát is csak annyira melegítettem meg, hogy szobahőmérsékletű legyen.

Nekem vacsora volt tegnap este, de kilenc óra után már csak ilyesmit lehet enni lelkiismeret furdalás nélkül. No, meg kenyér és hús nélkül.

Kenyérsütőgépben készült kenyér teljeskiőrlésű lisztből

Nem most kezdtem a kenyérsütést, kipróbáltam már több, különböző összetételű receptet. Volt benne jó néhány saját magam által kevert is, de nem mindegyik lett sikeres. Sosem akartam tanítani a kenyérsütést, de szívesen elmeséltem minden ismerősömnek, ha kíváncsi volt rá, hogy milyen remek dolog otthon sütni a kenyeret. Lehet, hogy bennem van a hiba, de én nem bírom ki, hogy ne változtassak egy recepten. Nagyon szívesen használom a mások által kipróbált, pontos és használható recepteket, de itt véget is ért számomra a kihívás. Ötlet, ihlet, esetleg némi hiányosság az összetevőket illetően és már is elkerülhetetlen a változtatás.

A mostani recepten viszont nem állt szándékomban változtatni, ugyanis nagyon megörültem, hogy találtam egy olyat, amiben rengeteg teljeskiőrlésű liszt van. Ezt muszály volt az eredeti leírás alapján elkészíteni, hogy sikerüljön, mert már régóta szeretnék egy ilyen kenyeret. / sajnos nem sikerült megállni /

Az eddigi legbátrabb lisztkeverési arány nálam az 50-50% volt, de már ez is elég ragadós tésztát eredményezett, ezért ritkán használtam.

Napmátka gyönyörű kenyere teljes siker volt!

Ekkora kenyeret, ami ennyi teljeskiőrlésű lisztből készül, még sosem sütöttem.

Ennek a nagyságnak a magyarázata az öregtészta és egy kevés sikér.

A büntetés pedig a változtatásért az lett, hogy kicsit törékeny lett a kenyérszelet, de csak a hét vége felé, amikor már az utolsó szeleteket ettük. Hogy miért? Azt nem tudom.

• 50 dkg telj.kiőrl. búzaliszt
• 20 dkg telj. kiőrl. tönkölyliszt
• 10 dkg BL-80-as liszt
• 10 dkg öregtészta
• 2 teáskanál só
• 1/2 mk aszkorbinsav
• 2 dkg margarin
• 3 ek olaj
• 1 tk sikér
• 1 ek méz
• 2,5 dkg élesztő

Kenyrsütőgép Volkorn-progjamján kell sütni. Nekem persze nem sikerült a fix programon megsütni, mert a recept a változtatásokkal már nem volt erre alkalmas.

• Gyönyörűen összekeverte a gép , éppen jó volt a folyadék és liszt aránya. Öröm volt nézni a gömbölyödő tésztát!
• A dagasztás végén én kivettem a lapátokat, megigazítottam egy kicsit a tésztát és hagytam kelni, ill. hagytam, hogy a program menjen tovább.
• Egyébként is a konyhában volt dolgom, de semmiképp nem hagytam volna magára a gépet, mert sosem lehet tudni......
• Még jó, hogy így döntöttem, ugyanis a programból még két óra volt hátra, de az én tésztám már kitöltötte majdnem az üstöt.
• Átkapcsoltam sütésre és most már békén hagytam.
• Az öregtészta, a sikér és talán a kicsivel több élesztő megtette a magáét.

Gyorsan leírtam a változtatásokat, mert olyan csodaszép kenyerem lett, hogy ezt a receptet mindenképpen megtartom.

Ha valaki megírná, hogy mitől lett kicsit törékeny, azt nagyon szívesen venném.