Tönkölybúza saláta Anne Barelltől

Élettani hatásai
Legkiemelkedőbb jótékony tulajdonságai közé tartozik, hogy mindegyik vitaminból, ásványanyagból többet hordoz, mint más búzák, és a B12 kivételével, az összes B-vitamin megtalálható benne. Fehérje mennyisége 30-50%-kal több, szénhidrát mennyisége pedig kevesebb a hagyományos búzához képest. 

Valószínűleg nem általános alapanyag a konyhákban, de érdemes megismerkedni vele.

A legegyszerűbben felhasználható forma a főzőtasakos kiszerelés.
Igaz, erre is ráírták, hogy előző este áztassuk be, de semmi szükség rá. Engem is visszatartott egy ideig ez a figyelmeztetés -- igaz a búza már  itthon volt -- azután úgy döntöttem, nekem erre nincs időm és feltettem főlni.
Nem kellett órákon át várakozni, szépen megfőlt normál időn belül.
A dobozban két tasak van, de már nem emlékszem, mi lett az elsőből.
Most viszont a Tv-ben látott recept alapján kezdtem el a főzést.
Anne Barellt nagyon szeretem!
Egy látszólag hiperaktív szakács, állandóan mosolyog, szélesen gesztikulál és olyan meggyőző, hogy kétség sem fér hozzá, amit elmond és megfőz, az csak tökéletes lehet.

• a megfőzött búzát egy előkészített alapanyagnak tekinthetjük
• kockákra vágott bacont pirítunk és a kisült szalonnakockákat kiszedjük, a felesleges olajat leöntjük
• ha kell, friss olajat öntünk az edénybe és apróra vágott hagymát fonnyasztunk benne
• nagyobb darabokra vágott gombát adunk hozzá / én provanszi fűszerkeverékkel fűszereztem / és alaposan átforgatva megpirítjuk
• egy pohár száraz fehérborral felöntjük, sózzuk, borsozzuk és hozzáadjuk a búzát
• visszatesszük a megpirított szalonnakockákat és alaposan összeforgatjuk

A búza kellemesen roppanós marad, azt gondolom, ezt nem lehet szétfőzni, de azért érdemes odafigyelni.
Tulajdonképpen ennek nem sok köze van a salátához. Szerintem inkább egy nagyon finom köret, de az elnevezés nem von le az élvezeti értékéből semmit.

Tönkölybúzával töltött dagadó paleo körettel

Nem, nem paleozom, de előre bocsájtom, semmi kifogásom ellene. Nagyon finom és nagyon egészséges ételeket esznek ők, de szerintem a szigorúságuk egy kicsit túlzás. Nekem! Igaz, ha valamiért muszáj lenne, talán én is ragaszkodnék a szabályokhoz.
Az egészséges étkezés számomra is fontos már nagyon régóta, de nincsenek kőbe vésett szabályok.
Sok érdekes alapanyagot próbáltam már ki több-kevesebb sikerrel, voltak felejthető próbálkozások is, de a többség beilleszthető lett a napi étkezések közé. Igaz, nem napi rendszerességgel, de állandósult sok alapanyag.
Ilyen a tönkölybúza is, amit már két éve próbáltam ki először, de csak néhány alkalommal készítettem, viszont mindég szem előtt volt.
Most megint vettem és eltettem, hogy majd lesz vele valami.
Amikor a dagadót akartam elkészíteni, a köret ötlete volt meg először, amihez a lenmagliszt kellett és miközben ezt kerestem, megtaláltam a tönkölybúzát.
Hát, így születnek a receptek.

• a tönkölybúzát megfőztem sós vízben
• apróra vágott hagymát pároltam
• csirkemájat kis darabokra vágtam
• tojást tettem  a keverékbe
• só, bors, majoránna, kicsi toscan fűszerkeverék
• friss kenyérmorzsa, hogy felszívja a fölösleges nedvességet

Ezzel töltöttem meg a húst.
Már többször írtam, hogy szinte minden alkalommal, amikor nagyobb darab sertéshúst vagy csirkecombokat sütök, akkor karikára vágott hagymával ágyazok meg a sütőedényben a húsoknak. Így ugyanis nem ég le és a sütés végén egy nagyon egyszerű, gyors mártást tudok készíteni.
-----A hús alatt maradt zsíros szaftot / --ha sok a zsír, azt le kell önteni róla /  a hagymával és a fokhagymával összeturmixoltam, egy evőkanálnyi tejföllel együtt és már készen is volt a mártás.

Zöldbab tojásmártásban

Ez a zöld színű zöldbab már akkor a kedvencem volt, amikor még alig lehetett kapni a boltokban. Frissről szó sem lehetett, de a mirelit pultban is hiába kerestem. Nem is emlékszem, hol kerültem közelebbi ismeretségbe vele.

Arra viszont igen, mikor főzhettem én az első finomságot belőle.

Az úúúgy volt, hogy rokon látogatás címen minden évben megyünk  Gyula környékére. Odajutni a Tisza hídon át lehet. Történt egyszer, régen,nem is tudom pontosan mikor, de 10-11 éve talán, hogy azon a bizonyos hídon nemtudommármilyen munkálatokat végeztek és ezért egyszerre csak egy irányú forgalom volt.
Sokáig álltunk a várakozó sorban, és egyszer csak azt láttam, hogy az előttünk álló nagy teherautó telis- tele van az én kedvenc babommal. Sosem volt rám jellemző a lerohanó stílus, ezért jó sokáig gondolkodtam, hogy merjem-e.....Éppen az utolsó pillanatban, de mivel a sofőrök kiszálltak az autókból várakozás közben, odamentem az én emberemhez és félve megkérdeztem, hogy nem lehetne-e,hogy én egy kicsit....... onnan...... csak kóstolót...... és különben is...... észre sem vennék.
Én voltam a legjobban meglepődve, amikor azt mondta ez a kedves Ember, hogy persze, nyugodtan! Fölugrott az autó platójára és szedett nekem egy nagy zacskónyi babot. Sajnos más nem volt, amibe szedhettünk volna még, pedig többet akart adni. Annyi időm még volt, hogy megkérdezzem, hová viszik a babot és miért nem látok én ilyet a boltokban? Igazából nem is lepődtem meg, amikor azt mondta, hogy külföldre viszik. Azt hiszem ezt a babot hívják francia babnak, de lehet, hogy tévedek.

Azután eltelt pár év, úgy 5-6, és találtam ilyen babot a közeli városi piacon. Keveset, de volt. Azután még néhány év, és lett itt, nálunk a zöldségesnél is. Néha, és nem is olyan szép! Azután már volt mirelit, amerre mentem, minden felé.

Van vágott és van egész szálas is. Mi leginkább köretként szeretjük.

Ezt a receptet egy francia szakácskönyvnek nevezett válogatás könyvben találtam néhány éve és azóta rendszeresen felbukkan az étlapon. Lehet, hogy nem eredeti, de nekünk ízlik.

• 50 dkg zsenge vajbab / nálam ebből a zöldből készül /


• 3 dkg vaj v. margarin


• 2 ek. liszt


• 4-5 dl húslé / én leveskockából csináltam /


• 2 db. tojás sárgája


• 1 db. citrom leve / dupla adagnál sok lehet a két citrom /


• 1 ek. összevágott petr. zöld / lehet bővebben is /


• só, bors

A babot sós vízben kb. 20 perc alatt megfőzzük. A mirelitet természetesen rövidebb ideig kell főzni. Én nem szoktam összevágni, de lehet bátran aprítani, nem ront az ízén. Nekem jobban tetszik a szálas bab.
Közben elkészítjük a mártást. Tulajdonképpen egy rántás alapot készítünk a margarinnal és a liszttel, amit a húslével engedünk fel. Addig főzzük, amíg kissé besűrűsödik.
Egy tálkában elkeverjük a tojások sárgáját a citromlével, majd a tűzről levett mártáshoz keverjük. Sózzuk, borsozzuk és addig főzzük még, amíg újra felforr. Ha kellően besűrűsödött, hozzáöntjük a leszűrt, lecsöpögtetett babot és elkeverjük. Zöldpetr.-el megszórjuk.

Nálunk mindig dupla adag készül, és én azt szeretem, ha van elég sok sűrű mártás a babon. Aki szokott főzeléket sűríteni, annak nem gond a mennyiségeket megváltoztatni. A citrom elég jellegzetes az ételben, aki nem szereti a savanyú ízt, az kóstolgassa, vagy kezdje kevesebb citromlével. A dupla adag elkészítésénél viszont nekem is sok a két citrom leve. Persze attól is függ, hogy mekkorák a citromok.

Meleg nyári napokon, vacsorára csak a babot szoktuk enni sült csirkeszárnnyal vagy csak pirítóst eszünk hozzá. Most, vasárnapi ebédként hagymán sült pulykacomb és főtt, vajas tönkölybúza volt mellé.

Tönkölybúza

A tönkölybúza csíráztatása nem tartozik a sikeres tevékenységeim közé. Arra gondoltam, ha már esszük és sütök is a lisztjével, miért ne csíráztathatnám. Az nem derült ki a csomagolásából, hogy a mag a héjával együtt van a tasakban, én pedig nem tudom, hogyan arassam le a kicsírázott hajtásokat úgy, hogy ne kelljen megenni a maghéjat. Amíg tanakodtam, addig a hajtások ilyen szépen megnőttek. Azt hiszem enni már így nem jó / nekem nem ízlett /, de dísznek jó volt.








A mákos, mézes főtt tönkölybúza viszont legalább olyan finom, mint a kukorica. Nekem még jobban ízlett, mert a kukoricánál nem mindegy, hogy az, milyen minőségű? Azt hiszem a búzánál nincs ilyen gond.
















Ez egy tönkölybúzás, körtés, rucolás saláta langyosan, sült csirkeszárnyakkal. A búzát enyhén sós vízben megfőztem / ez már a fagyasztóból került elő /, a körtét felszeleteltem és átforgattam egy kevés citromlében.
Az öntet édes, magos mustárból, sherry ecetből, mézből és barackmagolajból készült. Olívaolaj tökéletes helyette. Só, bors ízlés szerint. A tetejére francia kéksajtot morzsoltam.
Ez egy újonnan felfedezett sajt. Sajnos nem mindég lehet kapni, pedig nagyon finom, krémes, lágy ízű. A magyar hasonló sajttal egy árban van, de ez összehasonlíthatatlanul finomabb!