Kacsaleves maceszgombóccal--VKF XXIX

Hétvégére teljesen begombócoltam! Amilyen nehezen és ötlettelenül indult ez a játék, annyira belejöttem a végére. Szó szerint, hiszen ezek a mai ebédhez készültek. Még a reggelinél is gombócot gyúrtam a sajtból, mielőtt megettem. / ez vicc volt / A kacsalevesről szintén nem akarnék most írni, mert ahány ház, annyi szokás, ezt talán nem kellene uniformizálni. Amit én szoktam az az, hogy szerecsendióvirágot teszek a húslevesbe és sárgarépát szoktam pirítani, amit felöntök egy kevés levessel és ezt szűröm a többi leveshez. Nagyon szép színe lesz tőle. Különben nem vagyok fanatikus húsleves főző és nem görcsölök, ha nem lesz átlátszóan tiszta. Szeretjük, de ennek ellenére nem főzöm, talán még havonta sem.

A maceszgombócot jó tíz évvel ezelőtt próbáltam ki. A gyerekeim nem rajongtak érte, de azért megették. Amíg lehetett maceszlisztet venni, addig néha került a levesbe, azután eltűnt a liszt és mostanában újra megtaláltam, jóval drágábban. Pontosan nagyon drágán. Úgy döntöttem jó lesz nekem a pászka lap is, majd én megőrölöm. Egyszer csak megláttam ezt a Corában, és vettem is két dobozzal. Ebből készült most a gombóc a levesbe.

A régi zacskókon volt recept, és nem is csak egy, de ezen a dobozon most nem volt. Ezért elővettem egy régebbi zsidó szakácskönyvemet, hogy azért nagyon ne rontsam el. Ebben a lehető legegyszerűbb variáció volt, de én emlékeztem valami másra is. Így készült:

• Egy doboz 12 dkg-os pászka
• 2 kisebb szelet tönkölyös kenyér
• 1 db tojás
• 1/2 párolt hagyma
• 1/2 mk gyömbérpor
• só
• bors
• víz, mert nem áztattam a kenyeret sem

A pászka lapokat és a kenyeret késes aprítóban összetörtem, ezután beleütöttem a tojást, hozzáadtam a párolt hagymát, sót és a fűszereket. Kicsit több, mint 1/2 dl vizet is kellett adnom hozzá, mert nagyon kemény volt. Sós vízben kicsi gombócokat főztem ki. 10-15 perc kell, hogy átfőljön.

Tönkölygombóc nyerskrumplival és paprikás csirkével VKF-XXIX

A paprikás csirke nem kíván recept leírást, hiszen ez az alap ételek közé tartozik. Mindenki ismeri, készíti és természetesen a saját receptjét tartja a legjobbnak. Jól van ez így, legalább fenn maradnak a különböző elkészítési módok, esetleg a különböző tájegységekről. Erről az ételről, vagyis az én paprikás csirkémről csak annyit szertnék írni, hogy ilyenmód egy kicsit hasonlít az éttermi elkészítésre. Tehát, ezt sem érdemes ott enni. A pörkölt alapot botmixerrel összetörtem, miután a csirke megfőtt és én azt ki is vettem belőle. Behabartam lisztes tejföllel, kiforraltam és visszatettem bele a csirkét. Láttam egy TV műsorban a celebek egyik kedvelt vendéglőjét, ahol éppen paprikás csirkét dícsért valaki. Nos, a szaftja pont így nézett ki, de a csirke egy külön rátett, sápadt csirkemell volt. Hát, én ilyet nem akarok enni. Az a hús főljön csak benne és vegye át a finom ízeket. Itt most a köret az izgalmasabb, mert a gombócolás jegyében készült. A pörköltbe nem tettem füstöltszalonnát, de a gombócba igen.

Hozzávalók:

• 50 dkg nyers krumpli reszelve



• 50 dkg liszt



• 20 dkg tlj.kiőrl. tönkölyliszt



• 2 db tojás



• só



• bors



• 1 nagy fej hagyma



• 5 dkg szalonna



• víz szükség szerint

Az apró kockákra vágott szalonnát egy kevés olajon kisütöttem, hozzáadtam a kis kockákra vágott hagymát és megpároltam, kihűtöttem. A krumplikat aprítógép segítségével finomra reszeltem és összekevertem a többi alapanyaggal. Annyi vizet adtam hozzá, hogy közepesen kemény nokedli tészta állagú legyen. Forrásban lévő sós vízben főztem ki. Ezek most szándékosan lettek ilyen nagyok, hogy fel lehessen szeletelni tálalásnál. Pontosan nem tudom, mennyi ideig főltek, de kb. 30-40 perc kellett nekik.

Ilyen joghurtos uborka,hagyma,paradicsom salátával ettük. A joghurtot lecsöpögtettem, olívaolajjal kievertem, sóztam, borsoztam és így tettem bele a zöldségeket.

Teljeskiőrlésű búzaliszttel készítettem már nokedlit, de ha sokat tettem bele, kicsit kesernyés lett az íze. A teljeskiőrlésű tönkölyliszttel nincs ilyen probléma.

Feljavított vegyes zöldség - gyors ebéd

Sosem mondtam, hogy csak piacon vagy zöldséges boltban vásárolok zöldséget, de ha már mirelitet veszek, akkor igyekszem finomat főzni belőle. Akciós zöldség volt, 40 dkg 745 ft. Na, ennyiért sosem venném meg, de most 250 ft.-ért adták. Kicsit csalódtam ugyan, mert ebben is, mint sok másban, a répa volt többségben, de azért elegendő brokkoli is volt benne. Kevés olajat tettem egy edénybe meg egy kis vajat és ezen megpároltam a zöldségeket. Mielőtt megpárolódott volna, ráöntöttem egy doboz tejszínt és egy tubus krémsajtot nyomtam bele. Szépen besűrűsödött és nem főztem túl a zöldségeket sem. Só, bors azért kellett bele.

A sütőben pedig sütőzacskóban elkészítettem mellé a csirkecombokat. Befűszereztem, tettem melléjük egy felvágott hagymát és egy felvágott almát. Hamar készen volt és nem kellett félnem, hogy megég. Szertem a sütőzacskót, mert praktikus, jó segítség és minden ízt magába zár. Zsír nélkül is lehet sütni benne húst.

Lecsós kacsamáj - étterem helyett.....

Nem tudom, hogy készítik ezt az ételt az éttermekben, mert, bár ritkán jutok el oda, de akkor sem eszem olyat, amit én is el tudok készíteni. Biztosan nem olyan zsírosan és nem olyan sósan, mint ott, ők pedig a só helyett használhatnának finom fűszereket is. Vagy néha a só az étel gyenge minőségét akarja leplezni? Igen. Jó, hogy sokféle főzési technika beáramlott már hozzánk, ezért végre megtanultunk jól tésztát főzni. Sokszor olvastam, hogy lassan elfelejtünk rágni. A jól főzött tésztán van még mit rágni és én így szeretem. Azóta vagyok tészta imádó, mióta így főzöm a tésztákat és megismertem a sokféle zöldséges szószt hozzájuk. A zöldségeket is roppanósra párolom, pirítom és így készítem a lecsó paprikáját is. Nyáron is, amikor sokszor és nagy mennyiségben főzöm, legfeljebb előveszem a befőző lábasomat, hogy a paprikának legyen helye.

A lecsót szeretjük, a pirított szárnyas májat szeretjük, és szeretjük a tésztát is. Kész is az ebéd összeállítása. Nem vagyok sznob, de szeretem a jó minőségű alapanyagokat, főleg, ha olcsó is. Próbáltam a magyar durum tésztát, valószínűleg a gyártási technológia leírásának tanulmányozása közben kettőt lapoztak véletlenül, mert a végeredmény nem akar hasonlítani az olasz tésztára. Jobban szétfől és össze is tapad. Lehet, hogy mégsem tudok tésztát főzni? Most egy akciós olasz tésztát vettem, dobozosat és sikerült jól megfőzni. Haraphatóra.

A lecsót most a megszokottól eltérően főztem, mert füstölt szalonna alappal kezdtem, erre tettem a szálasra és vastagabbra vágott hagymát. Sok hagymát használok, itt sem spóroltam vele. Amikor összefonnyadt a hagyma és a fokhagyma só nélkül, akkor tettem bele a nagy darabokra vágott paprikát. Jóval nagyobb szeletekre vagdostam, mint a normál lecsóba szoktam, mert azt akartam, hogy érezni lehessen. Innentől elég nagy hőmérsékleten pirítom, párolom tovább a paprikát, hogy ne főljön, hanem süljön. Kevergetni kell, de mindenképp megéri! Megpuhul és mégis ress marad. Az évnek ebben az időszakában és innentől nyárig már nem használok friss paradicsomot, csak konzervet. Nem tehetek róla, de megint csak az olasz darabolt a kedvencem.
A paprikára szórok őrölt pirospaprikát és ezután öntöm rá a paradicsomot. Megsózom,összeforralom és ha nagyon kevés a leve, akkor még öntök hozzá eltett paradicsomlét.

• 1 kg paprika


• 2 fej hagyma


• 2 ger. fokhagyma


• 5 dkg szalonna


• 1 kk. őrölt pirospaprika


• 1 dob. darabolt paradicsom


• 1 dl paradicsomlé


• só, bors

A májat befűszerezem és olajon nem túl hosszú idő alatt megsütöm hagymával, fokhagymával. Ezt is magasabb hőmérsékleten, hogy tudjon pirulni és amíg elfő a leve, addigra meg is sül. Közben meg is fordítom. A máj:

• 80 dkg kacsamáj


• 1 fej hagyma kockára vágva


• 3 ger. fokhagyma


• olaj


• 1 mk. kakukkfű


• 1 mk. borsikafű


• 1 mk. majoranna


• frissen őrölt bors


• só


• friss rozmaring

Nem kell feltétlenül friss fűszereket használni, de ha hozzájutunk, ne hagyjuk ki. Én általában keverni szoktam a szárított és friss fűszereket, mert nem nevelek fűszerkertet, de elteszem a fagyasztóba a szép, de feleslegessé vált zöld növényeket.

Ha marad a májból, akkor finom vacsora lehet belőle hidegen is, lehet szendvics töltelék, de készülhet belőle májkrém is.

Gombóc a sütőből - VKF XXIX. forduló

Ez a gombóc bizony a sütőben készült. Bevallom, amilyen lelkesen kezdtem tervezni a gombócos forduló ételeit, olyan fantáziátlan lett a folytatás. Ami eszembe jutott, arra mindég azt mondtam, hogy ez túl egyszerű, ez túl ismert, ez túl.....Szóval, nem volt ötletem. Eszembe jutott az is, hogy ha gombóc, akkor burgonya, és, ha így van, akkor abban a könyvben biztosan találok valamit, aminek az a címe, hogy 500 recept burgonyából. Régi könyv, de nem nagyon használtam. Néha átlapoztam, azután visszatettem a heyére. Az itt található recepteket a kazahsztáni Burgonya- és Zöldséggazdálkodási Tudományos Kísérleti Intézet dolgozói gyűjtötték össze . /nem nevetni! /
A receptek valószínűleg nem a tehetősebb emberek konyhájából valók, mert sok hozzávaló régebben biztosan megtalálható volt a kertben és a ház körül, emellett bőségesen használtak egyszerű és olcsó alapanyagokat is.
Így néztek ki a hozzávalók félig előkészítve.

• 50 dkg héjában főtt burgonya
• 20 dkg liszt
• 1 dl tej
• 2 db tojás
• 8 dkg cukor
• 2 dkg élesztő
• 1 citrom reszelt héja
• 2 szelet kenyér
• 1 ek vaj
• só

A megfőtt burgonyát még melegen áttörjük / én reszelni szoktam /. A tojást, tejet és élesztőt összekeverjük, hozzáöntjük a krumplihoz, a citr.héjat, sót, cukrot és a lisztet is hozzáadjuk. Összegyúrjuk egy lágy tésztává. Ha nagyon ragad, akkor egy kis lisztet még adhatunk hozzá, mert ez a krumpli fajtájától is függ.

A tésztát megkelesztjük, ezután gombócnyi darabokat vágunk belőle, kilapítjuk, megtöltjük, összegömbölygetjük és sütőpapírral bélelt tepsire tesszük.

Töltelék: a két szelet kenyeret kis kockákra vágjuk és a vajban megpirítjuk. Az enyémek nem azért barnák, mert megégtek, hanem ,mert én ritkán sütök fehér keneret. A kenyér kockákat kihűtjük , mielőtt felhasználjuk.

A gombócokat nem kell lekenni semmivel és formázás után már nem kell keleszteni. Nekem ugyan keltek addig, amíg bemelegedett a sütő, ezután kb. 180 fokon sültek kb . 25 percig.
A töltelék szinte csak szimbolikus. Ízre nem meghatározható, ha nem tudnám, hogy vajban pirítottam, még ezt az ízt sem érezném ki.

Gyümölcs mártás:

• 15 dkg aszalt gyümölcs vegyesen
• 3 dkg vaj
• 1 dl tejföl
• 2 ek liszt
• 1 kk. őrölt fahéj
• frissen őrölt bors 3-4 tekerésnyi
• kb 4 dl víz / én teát használtam/

Az eredeti recept még nem a mikrohullámú sütő idején készült, ezért egy kicsit bonyolultan írja le a teendőket. Ahogy én készítettem, semmit nem von le az értékéből, és tulajdonképpen a mikró el is hagyható.

A gyümölcsöket kevés folyadékban a mikróban egy perc alatt fölpuhítottam. Ezután lábasba tettem és ráöntöttem a többi teát. Addig főztem, amíg jól meg nem puhultak. Ezután botmixerrel összetörtem, hozzáadtam a vajat, a fűszereket és újból összeforraltam. Végül behabartam és még egy kevés vízzel felöntöttem, mert nagyon besűrűsödött. Cukor nem kell bele, mert elég édes az aszalt gyümölcsöktől, a bors kellemesen kiérződik a szószból és a tejföl is éppen bele való.

A gombóc tésztája kicsit sűrű, de nem tapadósan tömör. A szósz színe kicsit bizarr lett, de ezen nem tudtam változtatni.

Sajtszószos tészta a pizzériából

Ennek a szósznak az erdete egy pizzériához vezethető vissza. Már olyan variációkban is készítettem, hogy a kitalálója sem ismerne rá. Régebben, amikor még a munkám miatt nagyon szűkös idővel kellett gazdálkodnom és egy-egy alkalommal két-, de akár három féle ételt is főztem előre, ez a szósz mindég kisegített. Akkoriban persze a sima, egyszerű formájában, de így is finom volt. A szószt és a tésztát sosem kevertem össze, hogy ne szívja magába, így azután két nap múlva is élvezhető volt, nem lett belőle egy szottyos mancs. Na, ez igazi gasztronómiai kifejezés lett! Azért is itt hagyom. Ma is előveszem, ha éppen elszállt mellettem az ihlet és engem nem talált el. Valódi mennyiségek nincsenek, mert szinte minden ízlés szerint készülhet, azért megpróbálok valami megközelítőt írni.

• egy nagy fej hagyma
• 2-3 ger. fokhagyma
• 10 dkg sonka
• víz szükség szerint
• 2 db 10 dkg-os tejszínes sajtkrém
• 2 dl tejszín
• só, bors, olaj,vaj/ margarin/

Ha jól emlékszem ilyen volt az eredeti szósz. Mivel ez kevésnek és kevésbé laktatónak bizonyult, az idők folyamán tettem bele darálthúst vagy apróra összevágott húsos szalonnát, tarját, gombát, borsót. Dupla mennyiség volt a sajt, tejszín és ha több szószt akartam, akkor tejet öntöttem bele és keményítővel behabartam. Apróra vágott snidling vagy petr.zöld is került bele.

Az olaj és a vaj keverékén megfonnyasztom a z összevágott hagymát és fokhagymát. Hozzáadom a húsos szalonnát és a darálthúst, amit fehéredésig kevergetek, Most 20 dkg pulyka darálthúst tettem bele. Sóztam, borsoztam és belenyomtam a két sajtkrémet is. Kevergetés közben szépen elolvad, de ha keményebb a sajt, akkor már is lehet hozzáönteni a tejszínt. Ettől kellően besűrűsödik, de ha több szószt akarunk, akkor jöhet bele a víz vagy tej és a keményítő sűrítőnek.

Ha gombát vagy borsót is tennénk bele, akkor a hús után tegyük, még a sajt előtt.

Nagyon kellemes ízű, lágy szósz lesz, mert a tejszínes sajt, a tejszín és a vaj vagy margarin, mind ezt az összhatást erősíti. A tészta, amit kifőzünk mellé, legyen minél csavartabb vagy bordázottabb, hogy a lehető legtöbb szósz tapadhasson rá.

Csalános péksütemény

A csalán a tavasz egyik vitaminforrása. Olcsó és könnyen beszerezhető. A mi udvarunkban is kiirthatatlan, de még így sem elég egy mártás vagy leves elkészítéséhez. Túróval keverve már készült belőle tésztalepény töltelék és tettem már zsömlébe is.


Most ősz idején a jó idő ismét előhozta az új, zsenge hajtásokat. Az esős idő után frissen, zsengén kínálták magukat a csalán levelek. Mielőtt a sajátomat észre vettem volna a kert eldugott sarkában, kimentem az utcára és learattam a csalán termést. Olyan sok volt, hogy megtehettem, hogy csak a fölső, fiatal leveleket szedtem le. A többi amúgy sem volt szép, hiszen a növények már öreg tövön élnek.

Először úgy gondoltam, hogy elegendő mennyiség lett egy tészta töltelékéhez, de a forrázás után kiderült, hogy ez bizony nagyon összement, ezért a töltött tészta ötletét elvetettem. Kicsavartam és összevágtam, mint a spenótot szoktam. Így azonban már sok volt ahhoz, hogy belegyúrjam a tésztába. Arra gondoltam, hátha a kész zsömlén érezni lehet majd valamilyen fura ízt, és nem mertem beletenni az összeset, de nem kellett volna ettől tartanom. A megmaradt csalánt megszárítottam és darálón porrá őröltem. Jó lesz egy másik sütésre. A tésztába került még szárított paradicsom is, amit én tettem el, tehát száraz volt, nem a bolti olajos, ami üvegben van, de mivel ilyet is tettem el, legközelebb én is fogok belőle tésztába gyúrni. Az olaj nem árt neki. Így nézett ki a kinyújtott tészta. Piros és zöld, sokat sejtető foltokkal.

A tészta egy egyszerű kenyértészta volt: 50 dkg fehér liszt; 3 dl folyadék / kefír+víz /; 3 dkg élesztő; 1 ek. burg.pehely, só, cukor, olaj

A dagasztás és kelesztés után a tésztát elosztottam 18 kb. egyforma részre. 3-3 lapot használtam föl egyszerre úgy, hogy 1 lapot kör alakúra nyújtottam, megkentem olvasztott margarinnal, rátettem egy másik lapot, azt is megkentem margarinnal és erre még egy kinyújtott lap került.
Így kaptam 6 kör alakú lapot, ami egyenként 3 rétegű volt.

Kettőt kinyújtottam nagyobbra, felcikkeztem hat darabra és kiflit tekertem belőle.

A csillagokkal játszottam, nem is sikerültek rendesen, de a legnagyobb bűnöm az, hogy azt sem tudom, hol láttam a formázását, ezért most ezt nem írom le. Ha valaki ráismer, írja meg és pótolom ide. Nagyon finom, másnap is puha tészta lett a margarinos rétegezéstől, igaz, így egyáltalán nem kalóriaszegény, de most ennyit megért nekem. A csillagokat keményítővel elkevert vízzel kentem meg, hogy rátapadjanak a magok, a kifliket nem kentem le.

180 fokon sült 20-25 percig