2012. augusztus 5., vasárnap
Tortilla wraps vagyis tortilla tekercsek
Gyors vacsora annyiból, amennyiben a tortilla lapokat nem nekem kell megsütnöm. Most ez történt, mert tényleg gyorsan akartam elkészíteni.
Van az úgy, hogy haza felé menet a boltban gondolkodom, mit kellene vacsorára enni? Fél ötnél előbb nem érek haza, ezért szóba sem jöhet bonyolult összeállítás. Nem kell mindég meleg vacsora, nem is szokott lenni,-- ha másnapra kell főznöm, akkor meg végképp nem -- de néha kevés idő-és munka ráfordításával finom ételt lehet összecsapni, ezért pedig érdemes a konyhában állni mondjuk délután 5-től 1/2 7-ig.
Csirkemell a fagyasztóból kiolvad, amíg megcsinálom a csicseriborsó krémet konzervből.
Befűszerezem a húst és állni hagyom, amíg összevágom a zöldségeket.
Uborkát vágok csíkokra; paprikát és magozott paradicsomot szintén csíkokra.
Rukkolát megmostam és kicentrifugáztam.
Lilahagymát vékonyan felszeleteltem
Megsütöttem a húst.
Fölszeleteltem és összeállítottam a mikróban felmelegített tortillával a tekercseket.
Hét órakor már lehetett vacsorázni!
Hús nélkül még rövidebb idő alatt el lehet készíteni. Érdemes!
Szalonnás karaj palacsintával
Vettem egy darab karajt. Ritkán kerül a kosaramba, de most nagyon szép volt. Gondoltam, vágok belőle szép zsebes szeleteket és majd valami finomsággal fogom megtölteni.
Sikerült is, de én jobbat akartam, ezért úgy gondoltam, kiklopfolom. Tizenéve már nem klopfolom a húst, de most azt akartam. Nem kellet volna! Szétszaggattam a zsebeket, ezért már nem lehetett volna megtölteni.
Volt viszont négy darab szétvert húsom, valamit kellett vele kezdeni.
Találtam a hűtőben sima füstölt szalonnát, ezt vágtam hajszál vékony szeletekre és ezt terítettem a húsokra.
Tettem rá még petr.zöldet , sót, borsot és föltekertem.
Olívaolajon rövid idő alatt megsütöttem, mivel jól szét volt verve, ezért nem kellet sok idő.
Készítettem egy hagymás paradicsomos babot köretnek, amit borsikafűvel fűszereztem.
Hagymát pároltam, konzerv paradicsomot tettem rá és konzerv babot öntöttem hozzá.
Úgy gondoltam, hogy a leggyorsabb köret egy sós palacsinta lesz./ teljeskiőrlésű lisztből még vacsorára is megengedhető /
Nagyon finom volt és gyorsan elkészült.
Görögdinnyehéj szirupban
Igen, a recept valóban ebből az újságból van--1994.
Készítettem már többször is, de nem minden évben kerül sorra. A receptet nem kell aktualizálni, nincs benne semmi különös, jó így, ahogy van és egyáltalán nem bonyolult.
Voltak olyan évek, amikor egyáltalán nem vettünk görögdinnyét, mégpedig azért, mert a dinnye csak jól behűtve élvezhető, ha pedig nincs kánikula, akkor nem kell a hideg dinnye sem.
Szerintem az igazi a régi méregzöld színű dinnye, de ebből az utóbbi években egyre kevesebb volt, mert a csíkosat egyszerűbb termeszteni. A sárgadinnye ritkábban volt ehetetlen, mint a görög, ráadásul, ha nem lehet felet venni, akkor az egész dinnye nem fogy el. Márpedig a dinnye szétvágását és így való árúsítását rendelet tiltja--ennek ellenére árulnak így --, nekünk pedig a 4-5 kg-os dinnye sok.
Szóval, dinnye híján nem készülhet dinnyehéj befőtt sem.
Most vettünk egyet, mert az egyik hiper úgy reklámozta, hogy fekete héjú mag szegény dinnye. Finom volt, de sajnos egy része most is megposshadt. Amit megettünk, abból készült a befőtt.
- Amennyi a dinnyehéj súlya, attól függ a cukor és víz mennyisége is. Nekem 30 dkg tisztított héjból lett a három kicsi --tormás --üvegnyi befőtt.
- 1 kg dinnyehéj -- 1 kg cukor -- 1 liter víz
- A dinnyehéjat meg kell szabadítani a kemény zöld héjától, de a piros belsejéből maradhat rajta egy vékonyabb rész. Ha kisebb darabokra vágjuk a héjat, akkor nem nehéz meghámozni.
- Kockákra vagy kisebb csíkokra vagy más tetszőleges darabokra vágjuk a megtisztított héjakat és enyhén ecetes vízben előfőzzük kb. 10 percig.
- Leszűrjük és a kimért cukorból és vízből szirupot főzünk.
- A recept azt írja, hogy szedjük ki a héjakat és forraljuk fel a szirupot újra, ezután tegyük vissza a dinnyehéjakat. Szerintem NEM kell kiszedni, együtt fel lehet forralni -- én így szoktam --és újból eltenni másnapra.
- A szirupos főzést összesen 3x kell megcsinálni.
- A harmadik alkalommal már lehet az előkészített üvegekbe tenni, ráönteni a szirupot és száraz dunsztban hagyni, amíg kihűl.
- A recept nem ír semmilyen ízesítőt, de én teszek bele fahéjat, kicsi darab csillagánizst és egy vaília rudat, amit ilyenkor a cukorból szoktam kiszedni / házi vaníliáscukor /
Címkék:
befőzés,
egyszerű,
gyümölcs,
tartósítás
2012. augusztus 4., szombat
Sárgabarack csatni
Nagy divat lett az utóbbi években a csatni készítés. Sok helyen népszerűsítették és szerintem jó dolog, hogy ennyire ismert lett.
Több olyan alapanyag van, ami alkalmas erre, szinte csak a fantáziánk szab határt a variációknak. Ma már az interneten is több változatot lehet találni, de a leggyakoribb a sárgabarackból készített.
Nekem volt egy néhány évvel ezelőtti receptem, de akkor még nem volt ez a remek lehetőség, hogy egy blogban foglaljam össze a kedvenceimet, ezért a sok papírfecni között elkallódott. De most aztán semmi nem ment meg attól, hogy leírjam és ne kelljen arra hivatkoznom legközelebb, hogy nem találom.;)
Tulajdonképpen leginkább sültek mellé lehet enni, de aki szokott indiai ihletésű ételeket is főzni, az ezt is tudja majd hasznosítani.
Tojás mellé, sajtok mellé szintén fogyasztható és az sem bűn, ha halat sütünk hozzá, de egyszerűen egy fűszeres mártogatósként is megehetjük.
Amennyit készítettem, az nálunk sem fogy el, de ezekből lesz majd a gasztroajándék azoknak, akik ezt értékelik.
- 2 kg sárgabarack
- 0,5 kg hagyma
- 0,5 kg alma
- 20 dkg mazsola
- 2 ek. kurkuma
- 1 tk. őrölt szegfűszeg
- 1 ek.őrölt koriandermag
- 1 ek. őrölt mustármag
- 1 ek. őrölt római kömény
- 1 lapos ek. garam masala fűszerkeverék
- 1 ek. madras currypor / csípős /
- 15 db pici szárított csilipaprika
- 15 dkg barnacukor
- 1/2 dl almaecet
- 1/2 dl borecet
- 2-3 ek olívaolaj
Főzés közben kevergettem, hogy kiengedje a nedvességet a gyümölcs, mert vizet nem tettem hozzá.
Beletettem az összes fűszert és a mazsolát meg a cukrot is.
Én általában frissen darálom meg a magos fűszereket, de természetesen semmi baj a gyárilag őrölt fűszerekkel. A fűszerezés egyébként ízlés dolga, bátran lehet kísérletezni.
Összeforraltam és addig főztem, amíg a leve egy kissé el nem párolgott, hogy ne legyen nagyon híg, de az sem baj, ha hígabb, csak én így én jobban szeretem.
Beleöntöttem az ecetet is és újból összeforraltam.
15 db kicsi --eredetileg tormás -- üveget tudtam megtölteni.
A forró csatnival színültig töltöttem az üvegeket, celofánt tettem a csavaros tető alá és rácsavartam.
Az üvegeket kb. 5 percre fejre állítottam és ezután száraz dunsztban hagytam kihűlni.
Tartósítószer nincs benne, de sokáig eláll. Amikor felbontjuk, akkor viszont vigyázni kell, mert, ha valami zsír vagy morzsa kerül bele, hamar megromlik még a hűtőszekrényben is.
Készítettem hasonlóan szilvacsatnit is meg őszibarackot is, de ez a legnépszerűbb.
Címkék:
befőzés,
csatni,
gyümölcs,
tartósítás
2012. július 22., vasárnap
Tejfölös pogácsa egy kis csavarral
Nem szoktam pogácsát sütni, mert eddig úgy tudtam, hogy nem tudok.
Hajtogatottat meg végképp nem! Egyszer csináltam ilyet a férjem kedvéért, amikor töpörtyűs, leveles pogácsát sütöttem.
Volt kemény, kiszáradt próbálkozásom, volt sótlan / szó szerint / és volt egy elégetett. Ezek után feladtam!
A sós, sajtos rudak viszont régóta a kedvenceim, mert azok mindég sikerültek.
Nézegettem a papír cetlijeimet és megtaláltam egy kolléganőm receptjét. Az a pogácsa nagyon finom, puha volt, de hajtogatni kellett. A receptet azért leírtam, mert mások is leírták.
Most pedig bátorságot gyűjtöttem és rájöttem, hogy tudok pogácsát is sütni.
A csavar annyi a receptben, hogy két majdnem egyforma leírást találtam annyi különbséggel, hogy az egyikben volt főtt krumpli is.
Összehoztam a kettőt és lett egy finom pogácsánk.
- 50 dkg liszt
- 25 dkg margarin
- 2 tojás sárgája
- 2 dl tejföl
- 2 ek burg.püré por / kenyérsütéshez is ezt használom /
- 1/2 dl tej
- 2,5 dkg élesztő / eredetileg 3 dkg /
- kevés cukor
- 1/2 ek só
Fél órás pihentetések között összesen háromszor kellett hajtogatni.
Ujjnyi vastagra kinyújtottam, berácsoztam a tetejét, kiszaggattam és -- azért, hogy ne kelljen feltörni még egy tojást -- tojásfehérjével lekentem.
Előmelegített sütőben kb.190°C-on 15 perc alatt megsütöttem.
Ezt a receptet megtartom!
Őszibarackos cobbler vanília mártással
Ebben az édességben a legnagyobb problémát a helyes név meghatározása jelenti. Most valamiért nekem ez volt a természetes.
Az eredeti recept természetesen sima fehér lisztet írt, de én sokszor készítek grahamliszttel ételeket. Most viszont nem cseréltem le.
A sütőpor viszont 1 cs. volt, mert a saját recept leírásom nincs mindég kéznél / ezért sem szeretem a számítógépes tárolást / és volt egy papír cetlim -- mert abból még sok van -- és ezen egy egész csomag sütőpor volt írva.
A fehér liszttel együtt ezért ebből most egy nagyon laza tészta lett. Egészen meglepődtem!
A recept leírása egy másik bejegyzésben olvasható, ezért nem írom le még egyszer.
Ez a zöld marcipán nem tartozéka a receptnek, csak folyamatosan használom, hogy fogyjon.. Most ide is tettem, mert egyszer egy másik sütésnél a liszt egy részét mandula liszttel helyettesítettem és az nagyon finom volt.
Ez házi marcipán és azt gondoltam, hogy érezni majd a mandulás ízt. Tévedtem!
A barackok előpárolásánál most nem keletkezett annyi szaft, mint máskor és szinte száraznak tűnt a sütemény.
Hirtelen felindulásból készítettem egy vanília mártást.
Vanília mártás: 2 db tojás sárgáját 5 dkg házi vaníliás cukorral és egy lapos kanál liszttel összekevertem.
Hozzáöntöttem 1/2 liter tejet és addig főztem, amíg besűrűsödött.
Amikor elkészült, belekevertem 1 dkg vajat.
Ezzel már nem volt száraz a sütemény.
Bulgurral rakott cukkini
Amikor a család diétára szorul, elég a pirítós kenyér és a párolt rizs, de néhány nap után már valami tartalmasabbat kíván a férfi gyomor, ami még mindég nem bírja a pörköltet.
A cukkini kitűnő alapanyag, de hús nélkül több nap után már nem kell ez sem. A csirkemellet sosem tartottam sokra, pedig az utóbbi években felhasználtam jó pár étel elkészítésénél. Valószínűleg azok a régi élmények tartóztattak tőle, amikor a csirkemellet, mint cipőtalpat ettem. Ma is találkozom ilyennel.
Az éttermek kínálatában elég sok étel szerepel csirkemellből készítve. Gyanítom azért, mert ezt lehet viszonylag gyorsan friss ételként elkészíteni anélkül, hogy nagyobb előkészületeket igényelne a napi menü összeállítása. Mi van, ha mégsem fogy el az előkészített kacsa vagy marhahús?
- A cukkiniket / 2 db közepes / hosszában felszeleteltem és sózás nélkül olajjal megkenve sütőpapíros tepsin megsütöttem, de csak annyira, hogy színt kapjon -- nem baj, ha nem puhul meg
- A csirkemellet késes aprítóban / hogy ne kelljen darálót mosni / összevágtam és olajon kevés hagymával megpirítottam. A sülő húst szétszedegetni nem lehetetlen, de embertpróbáló feladat.
- Az unott rizs helyett a fagyasztóból elővett -- jobb napokat látott -- főtt bulgurral kevertem össze a csirkét, amibe tettem egy fél doboznyi tejszínes krémsajtot, egy tojást és egy kevés vizet. A fűszerezés csak borsikafű volt.
A megsült cukkinik egy részét margarinnal kikent tepsibe tettem, megsóztam és szétterítettem rajta a húsos keveréket.
Beborítottam a maradék cukkinivel, megsóztam és leöntöttem egy tojás és egy kevés tej keverékével.
Fél óra alatt összesütöttem a kb. 170°C-os sütőben. Ennyi idő alatt szépen összeállt, hiszen már minden meg volt főzve. A cukkini még így is roppanós maradt. Szerintem így volt igazán finom!
Nem tömény étel, jó adagra van szükség, hogy rendesen jól lakjunk vele. Ezért aztán mi kétszer szedtünk az ebédnél.Talán a fiúk már ki volt éhezve egy rendes kajára!
Címkék:
cukkini,
egytálétel,
főétel,
hús,
zöldség
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)














