Márványkuglóf tíz perc alatt

Na, jó! Lódítottam!
A kuglóf nem készül el ilyen rövid idő alatt, de az összeállítása igen.
A két kép valóban nem egyforma, a két sütemény sem. Azonban az, hogy így mutatom meg, azt jelenti, hogy nem csak egyszer készült.
Valinál láttam meg - igaz, nem most -, de csak mostanában sikerült megsütnöm. Most viszont kétszer is! Az egyik recept már nekem el volt téve, de megfeledkeztem róla.
A két sütemény két receptből készült, amelyek azonban alig különböznek egymástól. Az elkészítési módjukban is van eltérés, de ez még mindég nem jelenti azt, hogy nem lehetett volna egyforma kuglófot sütni belőle.
Az elsőnél kicsit folyósabb volt a tészta, ezért nem lehetett márványosra elkeverni, a másodiknál szinte potyogott a sütőformába, ezért lett ilyen szép az összekeverés után.

A következtetés az, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a leírásokkal van gond! Sőt!
Én vagyok az, aki kicsit lezseren kezeli a sütemény készítést. A kevert tészták elkészítése pedig ezt meg is engedi, feltéve, ha nem a szépség a fontos.
Be kell, hogy valljam, ennek ellenére a második sütésnél sem mértem ki a fél dl tejet, csak beleöntöttem.
Ez megint csak nem azt jelenti, hogy ennyire profi vagyok, hanem azt, hogy nem volt fontos, hogy igazán márványos legyen csak az, hogy finom legyen. Ennek ellenére most sikerült!
 Amiből megsütöttem

• 30 dkg vaj
• 30 dkg cukor / nekem csak 25 dkg volt, ennek is a fele barna /

Ezt jól ki kell keverni, ezután hozzáadni egyenként 5 db tojást.
Na, én kettesével tettem hozzá, de nem látszott rajta, hogy baj lenne.

• 30 dkg liszt  / nekem fehér tönkölyliszt volt /
• 1/2 dl tej
• 1/2 cs. sütőpor / én beletettem egy egészet /

Magánakcióként egy rúd vanília kikapart belsejét is hozzákevertem.
Szilikon kuglóf formát kicsit kikentem vajjal és beleöntöttem / potyogtattam / a tészta felét.
A másik felébe belekevertem 1 evőkanál kakaóport és rátettem az előző tésztára. Egy villával / én kínai pálcikával / lazán el kell keverni a kétféle masszát.
Előmelegített sütőben 180 fokon kb. 50 percig kell sütni.

Nekem 170, majd 160°C-os sütőben sült, félidőnél letakarva, nehogy megégjen kb. 40 percig.
Mindenki tapasztalja ki a sütőjét és számoljon aszerint!
A szilikon forma ellenére egy kicsit beleragadt, de kiügyeskedtem belőle.

Azt gondolom, hogy az én  kuglóf sütőm nagyobb, mint amiről mások írnak, mert az én süteményem kisebb, laposabb, mint amit máshol láttam.
Az eredeti recept azt írja, hogy egy citromos mázzal öntsük le, ha megsült, de nekem ez már sok lett volna a cukorból.
Aki akarja:  5 ek cukrot keverjen el 1/2 citrom levével

Ropogósra sült csülök

A fotó nem versenyre készült, de muszáj volt idehoznom, mert mostanra sikerült olyan ropogós bőrt sütnöm, ami teljes egészében ehető.
Sokszor sütöttem már bőrös malacot, vagy bőrös császárt, de eddig mindég sütőben kevés vizet aláöntve és különböző módon takargatva.
Az utolsó bevált módszert Jamie O.-től lestem el és igen jól bevált ---- a hús alá vizet öntök és egy összegyűrt, alaposan bevizezett sütőpapírral takarom le -----, de a megsült bőrnek csak egy része volt ehető, mert a ropogósra sült finom, de ami nem lesz ropogós, az gumi szerűen nyúlik és ragad.

Most azonban először megfőztem egy ízesített vízben / só, bors, fokhagyma, provanszi fűszerkeverék / a csülök darabokat és csak ezután tettem be a sütőbe sülni.
Így már az a bőr is ehető lett, ami nem tudott hólyagos, ropogósra sülni / pedig megforgattam a darabokat /
A bőr sütéséhez magas hőfok kell, így nem volt gond, mert a hús már puha volt.

Az ilyen egyben sült húsokat úgy szoktam a sütőben tenni, hogy a zsírozott sütőedénybe egy sor karikára vágott hagymát teszek és erre rakom a hús darabokat. A hagyma megvédi attól, hogy leragadjon.
Ha a hús fajtája vagy a a recept lehetővé teszi a megsült hagyma felhasználását, akkor megteszem.  Készítek belőle mártást úgy, hogy összeturmixolom a hagymát, fokhagymát, almát, körtét, mikor - mit.
Kiforralom, teszek bele pikáns lekvárt vagy tejszínt vagy bort.
Ha sütés közben megégett a hagyma, akkor csak azt a célt szolgálta, hogy ne a hús égjen le!

Zöldbabos gombaleves vajas galuskával

Van már gombaleves recept a blogon, de ilyet még nem csináltam, hogy zöldbabot tettem bele.
Valójában sima, egyszerű levest akartam, de főzés közben úgy gondoltam, nincs benne elég gomba. Pedig volt!
Amikor a gomba már megpirult, akkor szinte elég puha is volt már, ezért a répa szóba sem jöhetett, de valamit akartam tenni bele. Először arra gondoltam, hogy liszttel besűrítem, mert azt már úgyis rég nem csináltam és attól az íze is más lesz. Közben körül néztem a fagyasztóban és megláttam egy fél csomag zöld színű babot.
A gomba és a bab fűszerezése hasonló, ezért úgy gondoltam, jól kijönnek egymással.
Igazam volt, mert a mostanában kedvenc fűszerkeverékem - provanszi - nagyon kellemes ízt adott a levesnek.  Ez nem fűszersó, csak fűszer keverék. Ezeket egyébként is sokat használom, de így egy zacskóban egyszerűbb. Igaz, figyelni kell az adagolásra.
A sűrítéshez pirítottam egy kis lisztet a gombával, mert most így volt kedvem.
Pirospaprikát is szoktam néha tenni bele, de most  ez nem volt.
ha a gombát pirítjuk és nem csak a levesben főzzük meg, nagyon finom roppanós lesz és nem is fől ki belőle minden víz. Nekem mindég nagyobb darabokban kerül a fazékba, mert nem szeretem az apró falatokat. Olyan, mintha már előre megrágták volna.

A vajas galuska  is ugyanaz, mint máskor, ezt már többször leírtam. Annyi a különbség köztük csak, hogy egyszer egy teáskanál vajat írtam, máskor meg egy evőkanál olvasztottat. Ez mennyiségben szinte ugyanaz, de az olvasztottat könnyebb elkeverni. Nem szoktam minden alakalommal olvasztani én sem.

A kanállal való adagolás némi elővigyázatosságot igényel, mert ahány ház, annyi kanál. Nekem van régi öblös kanalam is és van új fajta kisebb, laposabb.
A galuska liszt adagolásánál pl. lehet jelentősége.

Mezítláb a konyhában

A nyári hőség ellenére azért enni kell! Jó, tudom, nem feltétlenül kell a sütő hőségétől izzadni, amikor az udvaron is lehetne egy hideg sörrel és újsággal a kezemben.
Nem, ez nem megszállottság, csak ki kell használni minden időt, amikor lehet olyan dolgokat sütni, amire máskor a sietős napokon nincs idő.
A csigák kelt tésztából készültek és a fagyasztóban volt a töltelékül szolgáló pároltkáposzta. A kiflikbe is ez a töltelék került és sütés után a fagyasztóban kötöttek ki.
A csigák között sajtos is van.
A tortilla lepények szintén a fagyasztóban vannak, kiadagolva. Jó lesz majd sietős vacsora alapanyagaként elővenni.

Az idő lerövidítése okán a kenyér a gépben sült, addig a pidék a sütőben. Jó sok sajttal megszórva, alatta pedig mindenféle maradék a hűtőből.

Ezek pedig egyszerű kiflik egyforma tésztából, csak az egyik adag sósan, a másik édesen készült.
A sós már elfogyott, sőt egymás után három napon keresztül sütöttem meg, igaz egy részét elosztogattam. Az édes a sütés napján szintén a fagyasztóba került.

Vegyes savanyúság és pizzaszósz

Ha jól emlékszem tavaly csináltam ilyen vegyes savanyúságot és meglepően kedvező fogadtatásra talált. Nálunk a fiaim a bolti csemegeuborkát ették nagy mennyiségben, ezért ami ezen kívül elfogyott, azt megvettem a zöldségesnél. Csalamádét tettem el szinte évente, de más savanyúságot ritkábban és akkor is keveset. Igaz, mindég elfogyott, de sosem gondoltam, hogy növelni kellene a mennyiséget.
Ami a csalamádéból kimaradt, abból lett a vegyes savanyúság, az idén viszont szándékosan vettem a zöldségeket, hogy eltehessem ezeket a finomságokat.
Sosem pontos mennyiségeket vásároltam, csak úgy, ahogy gondoltam.
Most is kimaradt a zöld paradicsomból és azzal is kezdenem kellett valamit. Vettem hozzá még uborkát és hagymával együtt tettem el  úgy, ahogy máskor is szoktam, csak nem mindég egyforma a belevaló.
Ezt inkább salátának  mondják, mint savanyúságnak.
Nagyon szeretjük és más, mint a csalamádé.

A karfiolt is azért vettem, hogy igazán vegyes lehessen a savanyúság, de nagyon fel voltam háborodva, amikor ennyi zölddel kellett megvennem.
Régebbről úgy tudtam, hogy csak annyi zöldet lehet rajta hagyni, hogy a karfiol 1/3-a legyen.
Ha a termelők ennyi zölddel adják el, akkor a kereskedő nem fogja leszedni. Ezt nem ellenőrzi senki? Van egyáltalán még ilyen előírás?

Szepy azt mondta, csináljak belőle salátát, de ez akkor már a kukában volt, meg egyébként sem ettem még ilyet, de a környezetem sem és néha meg elég öreg a zöld része.
Különben is nem lehet olyan ára a zöld " salátának", mint a karfiolnak.

A pizzaszósz pedig annyira egyszerű, hogy nincs is receptje. Valahol biztosan van, de nekem most nem volt.

• Hagymát vágtam apróra és kevés olajon vízzel párolva puhára főztem
• Összedarabolt mag nélküli - héj nélküli paradicsomot tettem bele és addig főztem , amíg sűrűsödni nem kezdett. Ez kb. egy óra hossza volt, de tudtam közben mást csinálni, csak akkor kellett figyelni, amikor már sűrű volt.
• A vége felé tettem hozzá az apróra vagdosott bazsalikom leveleket és ezzel csak addig főztem, amíg összeestek
• Forrón üvegekbe szedtem --- akkorába, amennyit elhasználunk majd egyszerre, mert tartósítószer nélkül még a hűtőben sem fog sokáig elállni.
• Fejre állítottam öt percre, azután száraz dunsztban hagytam kihűlni.

Hasonlót már máskor is csináltam, a mennyiségek ízléstől függően változtathatók.
Ha kicsit hígabbra hagyjuk, akkor kitűnő  alapja lehet tészta szószoknak.

Paradicsom aszalás otthon

Nem először álltam neki az aszalásnak. Készítettem már szilvát - kevés sikerrel, meggyet elég sokat --na, ez nagyon időigényes és természetesen paradicsomot is.
Volt olyan aszalványom, amelyik valóban napszárította lett. Nem igen éreztem ízbeli különbséget, de nagyon élveztem!
Sütőben még nem próbáltam, de segítségül volt, hogy ott kezdtem el ,mert nekem is van egy minden háztartásban nélkülözhetetlen aszalógép. Hittem én akkor, amikor jó néhány évvel ezelőtt megvettük.
Ma már nem venném meg!
Akkor még kevés helyen lehetett aszalt paradicsomot venni, azóta már kimérve szinte minden multinál kapható.

Ha el akarom tenni több hónapra és nem akarom olajjal teli üvegbe gyümöszölni, akkor bizony jól ki kell szárítani. Néhány hónap múlva ezek száraz, mégis gumi szerű állagúak lesznek. Elég nehéz apróra vágni, ha pl. kenyérbe szeretném dagasztani.
Végül pedig be kell vallanom, hogy egyáltalán nem gazdaságos.
Ez a 10 dkg-i mennyiség 2 kg lucullus paradicsomból készült.

• Forró vízbe téve lehúztam a héjakat
• Kimagoztam, bár ez a fajta nem túl leveses
• A félbe vágott darabokat az aszaló rácsokra tettem
• Nem egészen volt tele négy tálca
• Száradás közben időnként forgatni kell, mert az alsó mindég több hőt kap
• Ahogy száradtak, úgy rakosgattam összébb, végül egy tálcán elfértek

Sőt! Még az az egy sem volt tele.
A következtetésem az, hogy amennyi pénzbe, időbe, energiába került  nekem ezt elkészíteni, kb. annyiba kerül, ha megveszem egy multinál a 10 dkg-ot.
Igaz, az nem száraz, hanem olajban eltett, de ez egyáltalán nem akadálya a különféle felhasználásnak.

Tortilla wraps vagyis tortilla tekercsek

Gyors vacsora annyiból, amennyiben a tortilla lapokat nem nekem kell megsütnöm. Most ez történt, mert tényleg gyorsan akartam elkészíteni.
Van az úgy, hogy haza felé menet a boltban  gondolkodom, mit kellene vacsorára enni? Fél ötnél előbb nem érek haza, ezért szóba sem jöhet bonyolult összeállítás. Nem kell mindég meleg vacsora, nem is szokott lenni,-- ha másnapra kell főznöm, akkor meg végképp nem -- de néha kevés idő-és munka ráfordításával finom ételt lehet összecsapni, ezért pedig érdemes a konyhában állni mondjuk délután 5-től 1/2 7-ig.

Csirkemell a fagyasztóból kiolvad, amíg megcsinálom a csicseriborsó krémet konzervből.
Befűszerezem a húst és állni hagyom, amíg összevágom a zöldségeket.
 

Uborkát vágok csíkokra; paprikát és magozott paradicsomot szintén csíkokra.
Rukkolát megmostam és kicentrifugáztam.
Lilahagymát vékonyan felszeleteltem
Megsütöttem a húst.
Fölszeleteltem és összeállítottam a mikróban felmelegített tortillával a tekercseket.

Hét órakor már lehetett vacsorázni!
Hús nélkül még rövidebb idő alatt el lehet készíteni. Érdemes!