2013. július 22., hétfő

Borsós keema curry



Amikor először elolvastam a receptet, még nem tudtam, honnan olyan ismerős. Az összetétele, a hozzávalók ízesítése valamire hasonlított.
A Wikipédia szerint a keema egy dél-ázsiai étel, maga a kifejezés tulajdonképpen a darálthúst jelentette, amibe curryt, borsót és burgonyát tettek. Eredetileg persze bárányhússal készítették, de bármi más húsból is elkészíthető.
Ami miatt nekem ismerős volt, az az, hogy  ezt az összetételt lehet töltelékként samosába vagy naan kenyérbe is tölteni.
Ilyen töltött lepénykenyeret már én is készítettem, de abban nem volt borsó csak hús és burgonya. Természetesen jól megfűszerezve, mert az a lelke.
Valamilyen megmagyarázhatatlan vonzódásom van az indiai ételek iránt, pedig csak saját ételeim készítése közben ismerkedtem meg vele. Igyekeztem megvásárolni minden olyan fűszert, amire szükség volt, hogy megközelítőleg visszaadja az étel az eredetihez legjobban hasonlító ízvilágot.
Sajnos az eredetit még nem kóstoltam, bár kicsi kifőzde szerű éttermekben már ettem finomat.
Amelyik kifőzde tele van a nálunk élő más nemzetek képviselőivel, akik a hazai ízeket keresik, az nem lehet messze az igazitól.

Kínai kifőzdékben nem igen látni kínaiakat ebédelni!

Ez a recept a Good Food újságból van. Ebben annyi egyszerű, finom, könnyen elkészíthető és sokféle ízvilágot bemutató recept van, hogy, ha mostantól nem kellene dolgoznom, akkor is hónapokig tartana, amíg megfőznék mindent, amit eddig kinéztem.
Be kell vallanom, hogy javarészt képtelen vagyok betartani egy recept minden mondatát / ezért nem szeretek süteményt készíteni /, ez most itt sem sikerült. Szükségem van egy ötletre, de azután már enyém a terep.


A képen a "majdnem" jelző annak szól, hogy nem bárányhúsból készült.


  • 1 nagy fej vöröshagyma / nálam tényleg jó nagy /
  • 3 gerezd duci fokhagyma / eredetileg kettő normál /
  • 4 cm-es darab gyömbér / nekem nagyobb volt /
  • 2 zöld csilipaprika kimagozva / jó közepesek voltak, de szárított őröltet is tettem bele /
  • 3 ek olaj
  • 50 dkg darált bárányhús / nálam sajnos csak sertéshús volt /
  • 2 evőkanál garam masala 
  • 2 ek. kurkuma
  • 1/2 ek rómaikömény--ezt én tettem hozzá
  • 1/2 ek mild currypor --ezt én tettem hozzá
  • frissen őrölt bors
  • 200 gr. darabolt konzerv paradicsom / 400 gr-ot tettem bele /
  • 2 ek natúr joghurt / 1 kis doboz görög joghurtot használtam /
  • 20 dkg fagyasztott borsó / nekem kb. fél kg volt /
  • 1 kis csokor korianderzöld ----Na, ez nagyon hiányzott
  • 3 db közepes burgonya apró kockákra vágva --ezt szintén én tettem hozzá
  • A hagymát, fokhagymát, csilit és gyömbért egy robotgépben kellett volna összezúzni, de én csak apróra vágtam illetve lereszeltem, mert ilyen kicsi mennyiséget nem tud a gépem összezúzni. Az olajon addig kevergettem, amíg jó illatot nem árasztott.
  • Hozzáadtam a darálthúst és átsütöttem.
  • Beletettem a fűszereket, jól összeforgattam, erős tűzön átkevertem, hogy illatozzon
  • Hozzáadtam a borsót, paradicsomot és burgonyát
  • Beletettem a joghurtot és kevés vízzel felöntöttem, hogy össze tudjon főlni
Mire elkészült, elfőtt a fölösleges lé is, alig maradt alatta.
Tálalásnál sűrű joghurtot tettem a tetejére, citromszeletet és egy kis kegyes csalásként petr.zöldet.
Ha összeérik másnapra, még finomabb lesz.
Köretként indiai lepénykenyeret kell enni hozzá, vagy egyszerűen sima kenyeret, hiszen a krumpli is benne van.
Sokkal egyszerűbb elkészíteni, mint első olvasatra tűnik!

2013. június 30., vasárnap

Gyümölcsös rizs köret csirkecurry mellé


A gyors csirkecurry az egyik visszatérő étel a konyhámban.
Nemcsak azért, mert valóban gyors, hanem, mert egyszerű is és finom annak, aki szereti a kissé csípős és fűszeres ételeket. Az erőset ki lehet hagyni a receptből, de a fűszereket nem lehet, hiszen akkor éppen a jellegzetességét veszíti el az étel.
A fűszeres lencsés rizs  szintén ennek a currynek a körete, de most úgy gondoltam, változtatok egy kicsit.
Nem volt mellényúlás a gyümölcsös rizs, ugyanolyan kellemes kísérője a csirkének, mint a lencsés változat, de az össz ízhatás egészen más lett.



  • kb. 40 dkg kerek szemű rizs
  • 1/2 fej hagyma apróra vágva
  • 3 evőkanálnyi mennyiség az apróra vagdalt aszalt sárgabarackból
  • 2 ek. menny az összevágott datolyából
  • 2 púpozott ek. mazsola
  • 3 ek. sótlan mogyoró
  • olívaolaj és vaj keveréke
  • 1/4 szerecsendió lereszelve
  • 1 fahéjrúd
  • frissen őrölt bors
  • húsalaplé / egy leveskocka / 
Az olaj és vaj keverékén megpároltam a hagymát és a mogyorót. Nem pirítottam, csak pároltam.
Hozzáadtam a gyümölcsöket és fűszereket a rizzsel együtt.
Felöntöttem a megfelelő mennyiségű folyadékkal és készre pároltam.
Összevágott korianderlevéllel lehetett volna megszórni, ha lett volna, de sajnos már évek óta nem jutok hozzá.

Nekem általában az az arány vált be a rizs főzésénél, hogy csak másfélszeres mennyiségű vízzel öntöm fel, mert a kétszeres mennyiség általában sok.
Manapság a teflonos edények miatt egyáltalán nem tilos főzés közben megkeverni a rizst, ezért, ha a főzés vége felé elfogy a víz, de a rizs még nem főtt meg, egyszerűen kell egy kevés vizet aláönteni.
 Kivenni már nem lehet belőle!

Carbonara--szénégető módra készült spagetti


Na, én valószínűleg nem fogok állást foglalni az eredeti elkészítési mód mellett, mert egymásnak ellentmondó, de egyenként hitelesnek tűnő forrásokból szedtem össze a tudományomat, amivel most nem tudok mit kezdeni.
A Tv-ben láttam egy olaszországot bemutató gasztro műsort, amelyben határozottan kijelentették, hogy  ennél a tésztánál semmi keresni valója a tejszínnek!
Nincs is ezzel semmi gond, hiszen enélkül is nagyon finom, jobban érződnek az ízek, főleg, ha valóban finom sonkával--húsos szalonnával -- , olívaolajjal és legalább parmezán helyett valami hasonló sajttal készítjük.
Egyszerű ízrobbanás, de csak frissen készítve élvezhető, mint sok más hasonló tészta étel.

Van egy nagyon szép, minőségi összeállítású, tészta ételeket bemutató --olasz fordításból --,szakácskönyvem, amiben a carbonara recept bizony tejszínnel van leírva.
Igaz, ez valószínűleg még így sem az a tocsogós fajta, mint a menzakaja. Ebben még pirított gomba is van, de a többi elkészítési mód megegyezik.
A leírás alapján nekem semmi kifogásom sem lenne a tejszín ellen.

  • kb.35 dkg spagetti / nekem most a makarónihoz hasonló bucatini, mert csak ez volt itthon /
  • 1 közepes hagyma apróra vágva / eredetileg ez sincs / 
  • 20 dkg füstölt sonka / ki kellett volna áztatni, mint a húsvéti sonkákat / az olaszok húsos tokaszalonnát használnak
  • 5 ger. fokhagyma
  • 1 cs petr.zöld
  • 3 dkg vaj
  • 1/2 dl olívaolaj
  • frissen őrölt bors
  • 2 tojás sárgája + 1 egész tojás / lehet több sárgája is vagy csak az /
  • parmezán jellegű sajt / eredetileg pecorino, de ez nálunk lehetetlen /


Az olaj és vaj keverékén megpároltam a hagymát, fokhagymát és sonkát.
Rátettem a petr.zöldet és a borsot.
Belekevertem a kifőzött al dante tésztát és melegen tartottam, mert a tojással már nem lehet melegíteni, ezért közvetlenül fogyasztás előtt kell a tojással összekeverni.
A tojásokat összekevertem és a sajt egy részét is beletettem, ezt a tésztára öntve tulajdonképpen a tészta hője hőkezeli / nem főzi /  a tojást.
Nincs teljesen átsütve a tojás, ezért frisset szabad csak használni!
A maradék sajtot a tányéron szórtam a tésztára.

2013. június 29., szombat

Ételfotók---csak úgy


Hétvégi reggelinek tökéletes és változatosan elkészíthető a tojáslepény.
A tűzhely tetején kezdődik és a sütőben fejeződik be. Nálunk úgy készül, hogy ne száradjon ki a tojás.



Ez egy saját sütésű lepényből  készült, de a bolti tortilla lapok tökéletesen megfelelnek. annál is inkább, mert gyorsbüfék is gyári lapokat használnak, akkor miért kellene mindent itthon készíteni. Ha valaki nem tud ilyet sütni, ne kedvetlenedjen el, vegyen boltban és abból süsse meg.


A lapokra azt teszünk, amihez csak kedvünk van, de legyen rajta sajt mindenképp, mert ha átmelegítjük a lepényt, akkor az olvadó sajt összefogja.


Ez a ragu a sütőben sütöttek egyik egyszerű összetételű fajtája, csak úgy gondoltam, ha beteszem a sütőbe, könnyebb dolgom lesz, mert nem kell mellette állni, amíg fől.
Egyszerűen csak bolti sültkrumplit ettünk hozzá. / jelentem, túléltük!!!!  ;)/


Ez sem mostani kép, de igazából nem is akartam eredetileg sem receptet írni hozzá, csak azért tettem el, mert finom lett végül a húsvétról eltett, lefagyasztott sonkazsírral.


Erről már nem tudok semmit mondani, mert nem emlékszem, hogy készült? Ha eltettem a képet, akkor valószínűleg megérdemelte volna a leírást is, de mostanra már csak a kép maradt.


Ez a kép egy kicsit viccesre sikerült, de azért tartottam fontosnak, mert egy nagyon időhiányos esti vacsora készítésnél elfogyott a türelmem és  az elkészített ragu- és tészta egy részét bevágtam a fagyasztóba.
Bíztam benne, hogy majd fel tudom használni, de igazából nem érdekelt.
Amikor megláttam a fagyasztóban, akkor éppen volt időm és kíváncsi lettem, mi lett a tésztával.
Kiolvasztottam a konyhában és ilyen szépen életre kelt.
Nagyon finom pizzákat sütöttem belőle! A ragunak természetesen szintén semmi baja nem volt.


Nem tudom, jó megoldás-e, de nálunk szokás volt, hogy a húsok panírozása után a megmaradt tojást, lisztet, prézlit összekevertük és megsütöttük.
Egy idő után a prézlit én kihagytam, mert kemény lett tőle a lepény, viszont a tojásos-lisztes keverékhez mindenféle maradékot belekevertem és megsütöttem.
Most ebbe pl. kukorica konzervet, hagymát és egy kevés főtt tarját, ami maradék volt.

Lehet keverni bele babkonzervet, sonkát, húsos szalonnát,snidlinget, petr.zöldet, piros kalif.paprikát,sajtot stb.

Toscan csokitorta balzsamos meggyszósszal


Nem tudom, hogy lehet ilyen csokis  / és más sötét tónusú / képeket fotózni úgy, hogy látni is lehessen belőlük valamit? Tőlem ennyire tellett, de szerintem látszik, hogy a tészta nincs kiszárítva, hanem szaftos a belseje. Nem nyers, csak szaftosan puha. Nem tudok rá jobb kifejezést.
Ez egy brutál csokis sütemény, amit én még fokoztam egy kis kakaóval és gondolkodtam azon, hogy leöntöm a tetejét olvasztott csokival, de azután mégsem csináltam meg, mert a meggy öntet is elég volt.




  • 20 dkg jó minőségű étcsokoládét / 70 % /  összeolvasztottam --én mikróban szoktam vízgőz helyett -- 25 dkg margarinnal / vajjal / 
  • 7 db normál méretű tojást kikevertem 20 dkg barnacukorral és 10 dkg házi vaníliáscukorral
  • 10 dkg lisztet
  • 3 dkg kakaóport tettem hozzá meg egy csipet sót
  • hozzákevertem a csokoládét 
Egy 26 cm- es tortaformába öntöttem és az eredeti leírás szerinti 180°C helyett én csak 160°c-on sütöttem, de a sütési idő ugyanannyi volt, vagyis 35-40 perc. Nem árt ismerni a saját sütőnket!
A teteje ugyan felemelkedett és kirepedt, de a közepe éppen eléggé megsült ahhoz, hogy még ne száradjon ki.
Amikor kivettem a sütőből, még melegen lenyomtam a tetejét, hogy ne legyen púpos. Vigyázni kell, mert nagyon forró, de egy alufóliát ráfektetve és egy összehajtogatott konyharuhát rátéve egyszerűen kivitelezhető.

Meggyszósz:

  • 3 ek barnacukrot óvatosan karamellizáltam / mert nem látszik a színe /
  • 1/2 dl balzsamecetet öntöttem rá és
  • 20 dkg magozott meggyet
Összefőztem és a kiengedett levét besűrítettem olyan vanílapuding porral, amelyikben valódi vanília darálék van. Kb. fél csomag port elkevertem 3 kanál vízzel és ezt öntöttem bele.
Összeforraltam amíg besűrűsödött.

Csirkeszárnyak salátával


A csirkeszárny változatlanul kedvelt étel nálunk, annak ellenére, hogy évek óta megnyúzom a csirke részeit, hogy ne együk a bőrét.
Néha kivételt teszek, mert az egyszerű sült csirkecomb -- pl. töltve -- nehezen lehetne kivitelezhető a bőre nélkül. Néha a ropogósra sütött bőr íze bűnre csábít.
A csirkeszárnyakról nem lehet leszedni a bőrt, nem is próbáltam még sosem, mert ilyenkor igyekszem kompenzálni az egészségtelenebb oldalát, hogy lelkiismeret furdalás nélkül is megehessük vacsorára is.
Gyakran készítek mellé valamilyen salátát és, ha lehet nem a zsíros majonézes fajtát.
Bizton mondom, bőségesen jól lehet lakni így is vele.
A csirkeszárnyakat tetszőlegesen fűszerezem-- össze-vissza, ami eszembe jut -- olajjal meglocsolom és így teszem egy sütőpapíros tepsibe.
Alufóliával letakarom és kb. fél órát sütöm így, azután leveszem a fóliát és szép ropogósra sütöm.

A salátaöntet leggyakrabban csak joghurt vagy kefír, magos mustár, citromlé, méz és olívaolaj.
Néha teszek bele túró maradékot is vagy sajtot és édesítésként reszelt almát.

  • 2 dl kefír
  • 1 ek. magos mustár
  • fél citrom leve
  • 1 alma lereszelve
  • 2 ek házi túró
  • 3 ek olívaolaj
  • só, bors, snidling, petr.zöld
Összevágtam jó sok salátalevelet és beleforgattam az öntetbe.
Tettem bele felkockázott paradicsomot és beleöntöttem egy konzerv fehérbabot, amit előtte kissé összenyomkodtam.
Ennyire egyszerű volt és nagyon finom!

2013. június 9., vasárnap

Sült camambert sajt sült zöldségraguval


Ismét gömbcukkini, mert meggyőződésem, hogy könnyebb ress-re sütni, mint a hagyományosat.

  • vöröshagyma
  • fokhagyma
  • cukkini
  • gomba
  • koktélparadicsom
  • provanszi- és toscan fűszerkeverék
  • frissen őrölt bors
  • friss petr.zöld 


A hozzávalók mennyisége tetszőleges, mert mindenki saját ízlése szerint állítsa össze a zöldségeket. A lényeg az, hogy ne főzzük puhára, hanem legyen kissé roppanós mindegyik, még a hagyma is.
Úgy gondolom, ezek a zöldséges ételek csak akkor finomak, ha nem pép lesz belőlük.

Viszonylag erős tűzön süssük össze a zöldségeket. Először  a hagyma, fokhagyma és utoljára a paradicsom.
A koktélparadicsomtól lesz édeskés és azt gondolom ezt az ízt kár lenne cukorral pótolni.

Amikor a zöldségeket megsütöttem, akkor rátettem a sajtot és a sütőben kicsit megolvasztottam, ami ennél a camambert jellegű sajtnál nem igazán működött, de így is éppen jó volt.