Tökmaglisztes pogácsa

Vettem tavaly egy csomag tökmaglisztet. Azért vettem meg, mert szerettem volna már kipróbálni a magliszteket és --szerintem--a bioboltos nem tudta az árát, mert majdnem fele annyiba került, mint  más hasonló. Alig van már belőle, mert tettem kenyérbe, lepényekbe, mártásba és most a pogácsába is kipróbáltam. Nagyon jó cucc!
Receptem van bőven, de tegnap láttam egyet a kenyeres oldalon és valamiért azt akartam kipróbálni, de most sem bírtam megállni, hogy ne változtassak rajta. Szerencsére nem rontottam el, csak az enyém nem lett olyan szép magas, mint az eredeti.
Dabi Anikó receptje után szabadon.

• 10 dkg tökmagliszt
• 15 dkg rétesliszt
• 40 dkg kenyérliszt
• 20 dkg krémsajt
• 1 tojás és 1 tojás sárgája
• kb. 1 kis doboznyi tejföl
• 3 kk só
• 25 dkg ráma
• 3 dkg élesztő felfuttatva fél dl tejben
• sajt és tökmag

Mindent összekevertem és annyi lisztet adtam még hozzá, hogy egy viszonylag puha, de jól kezelhető tésztát kapjak. A tojások nagysága is befolyásolja a liszt mennyiségét.
Hagytam pihenni és kelni egy kicsit kb. fél órát, azután kinyújtottam, kiszaggattam, megkentem a lazán felvert tojásfehérjével -- Anikóval egyetértek, mert én is így szoktam elhasználni, ha marad--megszórtam sajttal és az egyik adag talpára tökmagot ragasztottam.
Nekem gyorsabban sült,de ez meg sütő függő. 180°C-on 15 perc elég volt.

Karfiolos kéksajtos tésztaszósz

Nem vagyok  vegetariánus, de néha nagyon elegem van a húsból. Egy - egy ilyen  időszak alatt a családom is kénytelen visszafogni magát, de eddig sikerült úgy csinálnom, hogy nem nagyon szenvedték meg. Na jó, az  igazság az, hogy leggyakrabban úgy főzök, hogy a fiúknak ha lehet, legyen köretnek hús. 
Így aztán észre sem veszik, hogy egészségre nevelem őket. Legalábbis eddig  működött így a rendszer.
A húsmentes ételek igenis lehetnek finomak, táplálók, egészségesek és változatosak.
Már mondtam, hogy nálam egy étterem minősítése azzal kezdődik, hogy milyen vegetariánus étel van a kínálatban. A rántott akármik nagyon szánalmas válogatás és nagyon lusta és fantáziátlan szakácsra vall. Szerintem!
Személy szerint én szeretem az indiai konyhát, a rengeteg és változatos zöldség ételét / hús nélkül / és szeretem az olasz tészták mártásait megszámlálhatatlan változatban / hús nélkül /.
Amióta megismertem, azóta megunhatatlan --nekem mindenképp--az egyszerű olívaolajos, fokhagymás tészta. Az aglio e olio annyira egyszerű, hogy bármikor képes vagyok nekiállni, hogy elkészítsem és azt hiszem, bár még nem volt ilyen, hogy napokig elélnék rajta.
A közelmúltban sikerült vennem a mi egyszerű kis boltunkban // sok különlegességet vettem már itt / parmezán sajtot. Eddig el kellett zarándokolni érte, de most valahogy idekerült. Na azzal igazán finom ez az egyszerű tészta. Meg egy pohár borral.
A másik kedvencem a genovai pestos tészta--bazsalikom, fokhagyma, sajt, fenyőmag, olívaolaj.

A kéksajtokkkal szintén finom mártásokat lehet készíteni. Legyen bármelyik fajta, mindegyik finom lesz és egyáltalán nem kell olyan drága sajtot venni, amiből most én csináltam. Eredetileg ezt a sajtot sem erre szántam, de valahogy elveszett az eldugott sajtok között és azt gondoltam, hogy most már csak megfőzve lesz jó. 

A karfiol is maradék volt / leves után / és az eredeti szándékom az lett volna, hogy rántott karfiol legyen belőle, de nem volt kedvem hozzá, viszont lefagyasztani nem akartam, mert olyan szép volt. 

/ még mindég van két nagyobb virág belőle /

Eszembe jutott, hogy egyszer már a darált karfiolt beletettem egy hús bundájába, ami nagyon jól sikerült, ezért most itt végezte néhány darab.

• 1 fej hagyma --- 2 gerezd fokhagyma--- 4 karfiolrózsa aprítógépben összevágva
• bőséges olívaolaj és vaj keverékén megpároltam
• tejszínnel öntöttem fel és összeforraltam
• frissen őrölt bors és friss szerecsendió mellett egy kevés rózsaszín himalája sót tettem bele
• ezután az összes sajtot / kivéve, amit a kötelező kóstolás miatt megettem /
• a tészta főzővizéből kellett még hozzá tenni, mert sűrű lett

Mindent összeszedtem, ami minőségi, mert ez az étel most megérdemelte. Főleg a sajt miatt!

Olasz tésztát főztem --mert sznob vagyok --és ezzel kevertem össze a mártást. Sajnos csak vörösbor volt felbontva, de ha lett volna fehér, akkor tettem volna bele azt is. Biztos vagyok benne, hogy nem rontotta volna el.

A petrezselyemzöld egy kis friss ízt adott hozzá és a tányéron még meglocsoltam olívaolajjal. 

Lehet azért egyszerűbben is, de nekem most ilyen kedvem volt.

Gerslis savanyúkáposzta babbal

Tél van, még ha az időjárás nem is ezt mutatja. A kapható zöldségek viszont jól jelzik az évszakot. Ilyen a savanyúkáposzta is, ami ilyenkor a legfinomabb. Igaz, nem árt kiválasztani a kínálatból a legjobbat.
Igyekszem sokféle módon elkészíteni, hogy változatos legyen és ne unjon rá senki, még ha szereti is, egy idő után unalmas lehet.
Most eredetileg egy egyszerű köretet akartam készíteni, de a megvalósítás közben folyton változott az elképzelésem. Annyira, hogy majdnem egy tartalmas egytálétel lett  belőle.
A babos káposzta nagyon régóta létezik nálunk, bár nem készítem gyakran, de ez is egy lehetőség. Most is erre gondoltam, de közben eszembe jutott az árpagyöngy, meg a sólet, meg a finom házi kolbász a hentestől, meg ilyenek........
Végül egy köret lett belőle, ami a férfi ízlésnek és gyomornak tökéletesen megfelel, nekem egy kicsit sok volt, de hát én vagyok a kisebbség.

A mennyiségek tetszőlegesek, mint oly  sokszor, amikor én receptet írok.
Az egészség jegyében  a zsiradék most kókuszolaj volt. Jó, ez csak vicc, de tényleg azzal készítettem.

• A kókuszolajon megpároltam az összevágott hagymát a házi sós darált paprikával / a piros pöttyök a képen az étel tetején /
• Hozzáadtam a kissé kimosott savanyúkáposztát és a leöblített gerslit----ha egytálételnek készül, akkor lehet nagyobb mennyiségű gerslit tenni bele, de most nem volt olyan sok
• Felöntöttem húsalaplével / mert volt a fagyasztóban a múltkori levesből /, de lehet csak vízzel is vagy víz és leveskocka párosítással
• Megszórtam toscan fűszerkeverékkel és frissen őrölt borssal
• Addig főztem, amíg minden megpuhult
• A gersli egy kicsit besűrítette, éppen annyira, hogy ne legyen vizes, bár a levét amúgy is elfőztem volna
• A végén egy doboznyi konzerv babot tettem bele / egytálételnél kettőt tennék /
• Hozzáadtam egy kevés előre kisütött kolbászt is karikára vágva---ha egytálételnek készül, akkor jót tenne az ízének és minőségének belefőzve egy adag jó fajta húsos szalonna és legalább dupla mennyiségű kolbász
• Összeforraltam és ennyi!

Nem frissen ettük, ezért jól érezhető volt, hogy --jellemzően az ilyen ételekre--másnapra összeértek az ízek. Én éreztem, mert nekem kötelességből kóstolgatnom kellett főzés közben is. A fiúk csak a végeredményt élvezték.
Hát, nem lett rossz!

Narancsos citromkrém--Lemon curd / orange curd

A citromkrém jellegzetesen angol édesség. Minden bolt polcán megtalálható. Egészen biztosan alig hasonlít arra, amit itthon elkészítünk. Nem azért, mert nem így készítik, hanem azért mert a konzerv és a házi készítés között hatalmas a különbség.
Egyáltalán nem nehéz megcsinálni, nem jár sok munkával és nem jár sok kosszal sem, árban sem rossz, akkor meg miért vennénk gyárit?
Sok recept kering a neten, sok gasztroblogger leírta már, én is elkészítettem többször citromból és narancsból is. Most azonban megtaláltam egy régebbi receptet, ami valahol elkallódott, mert még csak nem is emlékeztem rá.
Ezt ugyanis tojás nélkül kell megfőzni.
Általában néhány hét az eltarthatósága a citromkrémnek--már ha marad addig --de így tojás nélkül egészen biztosan tovább eltartható.
Most karácsony idején ajándéknak adva jó választás, és sokkal előbb el lehet készíteni,mert a tojás nincs benne.
Ha mégis az utolsó pillanatban  készíti valaki, akkor az egyszerűsége miatt verhetetlen.
Ez egy Jamie Oliver recept whiskyvel, amit én narancslikőrre cseréltem. Ez persze elhagyható.
Nekem nagyobb mennyiségből készült és ehhez igazítottam a többi hozzávalót, de szerintem ez a recept sincs kőbe vésve.
Meglepetés volt nekem a keményítő ilyen módon való használata. Úgy tudtam, ha sokáig főzzük, akkor éppen ellenkező módon reagál, tehát nem fogja sűríteni az ételt. Kicsit tartottam is tőle, de nem volt más választásom. A recept és Jamie tökéletes.

• 100 ml citromlé / kb. 2 citrom /---na, nekem a két citrom 150 ml lett
• 150 ml narancslé / kb. 2 narancs /---nekem 3 narancsból 250 ml lett
• 10 dkg vaj --nem margarin
• 3 dkg étkezési keményítő
• 100 ml bor---nekem félszáraz fehérbor volt
• 15 dkg cukor----nekem xilit volt és az arányokat kiszámítva is több kellett bele
• 1 citrom reszelt héja----én egy narancs héját is beletettem
• 50 ml whisky helyett én narancslikőrt tettem bele

A vajat egy edényben felolvasztjuk és hozzáadjuk a keményítőt. Ezzel  kevergetés közben néhány percig főzzük.
Levesszük az edényt és így öntjük hozzá citromlevet, narancslevet, bort, cukrot, citrushéjat.
Visszatesszük és folyamatos kevergetés közben felforraljuk, ezután még főzzük, amíg besűrűsödik. Ez szintén még néhány perc. Nem kell megvárni, hogy végleges állagú legyen, mert ahogy hűl, úgy fog sűrűsödni.
A likőrt én a végén öntöttem bele és már csak egy percig főztem.
Amikor elkészült, akkor az edény alja még nem látszik ki a kevergetéskor.
Tisztára mosott kicsi üvegekben a hűtőben tároljuk.

Kalács mellé, linzerek mellé, piskóták mellé nagyon finom. Ha elég sűrű lett, akkor még süteményt is tölthetünk vele.

Spenótos-túrós lasagne

Hát bizony, ha csak a képet látnám, nem kapnék kedvet a kóstoláshoz.
Ezt majdnem olyan nehéz vagy lehetetlen fényképezni, mint a céklás vagy a csokoládés ételeket.
A teteje nincs megégve, csak a spenótos besamel van megsülve rajta.
Sajnos pontos adagokat most sem fogok írni, mert nem szoktam főzés közben méregetni sem mérleggel, sem kanállal.
Ami fontos, hogy a besamel mennyisége bőséges legyen és nem kell nagyon besűríteni, mert a tésztának kell a folyadék.

• egy fej hagymát apróra vágtam és két gerezd fokhagymával olajos vajon megpároltam
• 45 dkg mirelit leveles spenótot tettem rá, megsóztam és a saját levében megpároltam
• amikor elfőtte a vizet, akkor lisztet szórtam rá --ez lett a besamel alapja --, kicsit átkevertem és felöntöttem tejjel, vagyis elkésztettem a viszonylag híg besamelt
• frissen őrölt borsot és frissen reszelt szerecsendiót adtam hozzá

Egy sütőedényt kikentem vajjal és a langyosra hűlt besamelből öntöttem bele annyit, hogy befedje az alját

• friss lasagne lapokkal kiraktam / én nem használok szárazat /  és 25 dkg házi túró és 3,5 dl sűrű tejföl, sós keverékének felével lekentem
• ismét spenótos besamel következett
• erre 25 dkg reszelt pannónia sajt fele került
• ezután belecsempésztem némi maradék sonka felvágottat, amit a helyi hentesünk készít, ezért csupa hús, kellemesen füstölt és nagyon finom / csak mert maradék volt /
• újból egy sor tészta, túró, besamel, sajt 
• záró rétegnek egy tészta sor és erre öntöttem a maradék spenótos besamelt

160 °C-on sütöttem kb. 40 percig.
Nem szívta magába a tészta az összes besamelt, ezért nagyon jó állaga lett a végén, éppen annyira laza, hogy összetartsa a kész ételt.
Egyáltalán nem hiányzik belőle a hús. Most sem terveztem, de legközelebb sem teszek bele szándékosan semmi húsfélét.

Cukkinis zöldségragu sültkolbásszal

Sajnos a  cukkini ideje már leáldozott, de annyira szeretem,  hogy még egy utolsó esélyt kapott. A gömbcukkini az új kedvenc, most is ezt vettem. Eddig úgy tűnt, hogy jobb állagú és könnyebb roppanósra készíteni, mint a hagyományos fajtát, de ez lehet, hogy nem így van.
Az ilyen hasonló zöldségraguk nyáron többször készültek, mert egyszerű, ízletes és könnyű étel volt.
Azért, hogy férfiasabb legyen, többször sütöttem a zöldségek mellé kolbászt.
Igaz, kell egy jó hentes--nem árt jóban lenni vele--és kell, hogy jó kolbászt készítsen. Az előző csapat is jól végezte a dolgát,de a mostani még jobb! Fiatal, energikus és nagyon kreatív társaság.
A sütni való kolbász új dimenzióba került nálam. Kitűnő kiegészítő és nagyon gyorsan elkészül, ha valamelyik egyszerűbb ételt úgy akarom elkészíteni, hogy a fiúknak is megfeleljen.
Ez már a sokadik ilyen próbálkozás, de tavaszig ismét lesz néhány.
Vaslábasban főztem, mert imádom  és mert a wok után szerintem ebben lehet úgy  párolni, hogy ne főljön pépesre a zöldség. Erős tűz és jó hőtartó edény a siker egy része.

• libazsír
• 2 óriás hagyma nagyobbra kockázva
• 2 gerezd fokhagyma
• 2 nagy sárgarépa felvágva
• 3 erősebb szál szárzeller összevágva
• 2 dob. konzerv fehérbab
• 1 dob. konzerv kockázott paradicsom
• 3 db. nagyobb gömbcukkini
• 1 ek. toscan fűszerkeverék
• 1tk. csilis fűszerkeverék
• só, frissen őrölt bors
• kb. 1 dl víz

A zsíron megpároltam a hagymát a fokhagymával, de néhány perc után hozzáadtam a répát is, mert annak kell idő a puhuláshoz.
Ezután a zellerszárat tettem bele és amikor már félig megfőlt minden, akkor jött a cukkini, de mielőtt megpuhult volna, hozzáöntöttem a babot és a paradicsomot.
A fűszereket beleszórtam és felöntöttem vízzel.
A kolbászokat megsütöttem a sütőben egy kevés zsíron úgy, hogy ne száradjanak ki.
Amikor a ragu elkészült,beletettem a kolbászokat a zsírjával együtt és még egyszer összeforraltam.

Besűrűsödött, krémes és még is könnyű ragu lett belőle.

Rukkolapestos gnocchi

Pestot lehet készíteni másból is, mint csak bazsalikomból. Csináltam már petrezselyemzöldből, salátából, sült kalif.paprikából, medvehagymából, de nagy kedvencem a rukkola.

Fenyőmagot sem teszek bele, mert van dió, mandula és akár mogyoró is, lényeg az, hogy legyen benne valami ropogós állag is. Fokhagyma persze kell, de olyat készítünk, ami tetszik, legfeljebb nem hívjuk pestónak.

A gnocchi tulajdonképpen a magyar nudlinak felel meg, hiszen ez is főtt krumplis tésztából készül, csak nálunk nem volt szokás sütőtököt vagy spenótot keverni a tésztába. Mi édesen ettük, most pedig a többi változat a népszerű. 

Személy szerint én nagyon örülök, hogy megismertem.

Amikor elkezdtem ilyet csinálni, mindenképpen olyan szépeket akartam, mint a könyvekben a képeken, olyan szép hullámosat, formásat, mert azt mondták, akkor jobban tapad rá a szósz. Ez igaz lehet, de akkor is fölösleges munka! Nem is sikerült, mert ha puhább a tészta, akkor ragad. Az olasz liszt más, annak jobb a tartása.

Nekem tökéletesen megfelelt ez az egyszerűbb forma is!

A szilvásgombóc receptje nincs kőbe vésve. Az arányok változnak, hiába ír a recept egy pontos mértéket.

• Függ a krumpli állagától / fajtájától /, függ a liszt minőségétől, de általában az arány kb. a főtt krumpli mennyiségének 1/3-a a liszt mennyisége. 
• Egy db tojást is kell bele, bár lehet nélküle is készíteni.
• Egy evőkanál zsír vagy 1-2 ek  olaj
• só

A tészta legyen jól kezelhető, de rugalmas, ne ragadjon.
A tésztát cipókra osztottam, rudakat sodortam belőle és egyszerűen késsel feldaraboltam. Jól beliszteztem és tálcán hagytam pihenni.
A könnyebb kezelhetőség érdekében betettem a fagyasztóba kb. 30 percre és csak ezután főztem ki.
Rövid idő kell csak a főzéshez, amikor feljönnek a víz felszínére, akkor szinte készen is van.
Egy adagot véglegesen lefagyasztottam, hiszen a munka kosszal jár, idő kell hozzá, akkor már legyen egy kis haszon is belőle.
Ez az étel annyira egyszerű, hogy megérdemli a pestóban az olívaolajat és a tetejére a jó sajtot!

Ha lenne több időm a tésztát elkészíteni vagy valaki rendszeresen meglepne vele, akkor akár hetente főzném.