2014. november 23., vasárnap

Cretons---kanadai húskrém


Cretons / krötóhn /---nem először készítem, de nagyon nehezen írom a recepteket az utóbbi időben. Egyre kevesebb az időm--vagy egyre több a tenni valóm, nem tudom, de azért azt, ami érdemes egy bejegyzésre, azt igyekszem beírni.
Van egy blog, ahol sok finomságot találtam már, ez is innen van.


A szerző oldaláról vettem kölcsön, mert érdekes.
"  A cretons [francia szó, ejtsd kb. krötóhn – és persze raccsolj az r-rel! :) ] nevű húskrémmel akkor találkoztam először, amikor a “Mit esznek az amerikaiak reggelire?” című írásomhoz kerestem anyagot. Ezt az ételt Kanadai francia ajkú területein – Québecben – állítólag eredetileg az erdőben vagy a természetben nehéz körülmények között dolgozó emberek készítették maguknak. Mára afféle nemzeti étellé vált, és a franciául beszélő kanadaiak, valamint az USA közeli területein (Main állam) rendszeresen eszik reggelire.
A cretons egy darált sertéshúsból elsőre furcsának hangzó hozzávalókkal – tejjel, szegfűborssal, szegfűszeggel – főzött húskrém. Az ízesítése természetesen tetszés szerint változtatható, igazítható az általunk megszokott ízekhez. Az eredmény egy kellemesen kenhető, finom húskrém, amit nem csak a saját ízlésünk szerint alkothatunk, de a bolti májkrémekkel és hasonlókkal ellentétben garantáltan ízfokozó és adalékanyag mentes."

  • kb. 50 dkg darált sertéshús / nekem 60 dkg / 
  • 3,5 dl tej
  • kb. 15 dkg zsiradék / lehet több is kicsivel, ha nagyon száraz a hús /
  • 1 nagy fej  hagyma
  • 2-3 gerezd fokhagyma
  • szegfűszeg, szegfűbors, szerecsendió, bors, só stb.
  • 5 dkg zsemlemorzsa
Az én fűszerkeverékem így alakult a többszöri próbálkozás után

  • 1 teáskanál mustármag
  • 1 tk. koriandermag
  • 4-5 szem szegfűszeg / óvatosan vele, mert nagyon erős /
  • 7-8 szem borókabogyó
  • 8 db szegfűbors
  • 1/2 tk. édesköménymag
  • 1/2 szerecsendió reszelve
  • 10 szem feketebors



A zsemlemorzsát csak a végén kell beletenni, mert főzés közben letapad vagy leég.  / próbáltam /
Igazából nem is kell bele, én többször kihagytam és nem hiányzik belőle.
A zsiradék nekem több volt, mint a recept szerinti, de ezt ki kell tapasztalni.
Én is vegyesen tettem bele----harmad-harmad arányban kacsazsír, vaj és a hentestől házi disznózsír.
Az apróra vágott hagymát, fokhagymát, húst, tejet és a fűszereket mind egy lábasban összefőztem.
Nem túl gusztusos látvány a keverék, de elhihetitek, a végére ez már nem számít.
Főzés közben időnként meg kell keverni és legalább 1,5 óra főzési időt igényel.
Turmixolni eredetileg nem kell, de lehet. Nekem jobban tetszik, ha a főzés végén botmixerrel egy kicsit pépesítve van. Nem teljesen, ne legyen pépes, maradjon kissé darabos.
A zsemlemorzsától sűrűbb lesz, de a turmixolás majdnem ugyanazt az állagot adja.
Hűtőben kell tárolni, de fagyasztható is. Több, mint egy hétig is eláll---igaz, abban nekem nem volt zsemlemorzsa.
Az én fűszerkeverékem elég markáns, de nem tolakodó. Érződik a koriander és a szegfűbors.
Valamikor régen vettem én a boltban üveges húskrémet és annak volt ehhez hasonló íze. Most már tudom, hogy valószínűleg egy ehhez hasonló húskrém lehetett és az íze is korianderes volt. Engem arra emlékeztetett.

Vajas omlóskeksz céklalekvárral


Nagyon mutatós sütemény és igazán könnyű elkészíteni. Mondom ezt én, aki nem szeret sütni, de szokott!
Ez a recept egy Stahl újságból van és engem a látványa fogott meg. No meg az, hogy az omlóstésztából készült sütemények a vajtól lesznek igazán finomak. Természetesen margarinnal is elkészíthető / igen, a vegák is életben maradnak a margarintól /.
Ez egy alaprecept, többféle aprósüteményhez is felhasználható.

  • 22 dkg puha vaj / nekem 20 dkg /-----én nem értem ezeket az 1-2-dekákat, de nem is foglalkozom vele
  • 15 dkg porcukor / nekem házi vaníliás kristálycukor /
  • 1/2 teáskanál só
  • 2 tojássárgája
  • 28 dkg finomliszt
Meglepődtem, de valóban összeállt a tészta. Nem kellett hozzá semmit tenni, jól gyúrható volt.
Az összeállított tésztát le kell hűteni. Nekem csak fél órát hűlt, de lehet többet is, sőt előre is elkészíthető.
Hűtőben akár két hétig is eláll és fagyasztani is lehet.


Na és innentől én nem foglalkozom a leírás pontosságával. Nem mértem ki a tészta felét, egyszerűen kettévágtam. Kinyújtottam egy téglalap alakúra, de nem mértem ki vonalzóval a széleket, csak késsel egyenesre vágtam. A leeső széleket összegyúrtam és egy sima kekszet sütöttem belőle.
A téglalapot négy csíkra vágtam.
Az alsót megkentem lekvárral---rátettem a következőt, amit szintén megkentem------erre még egy lapot tettem és azt is megkentem-----végül befedtem az utolsóval. Ezt már nem kell megkenni.
Így lett egy lekvárral rétegezett tésztacsíkom.
A másik tésztagombócot is hasonlóan készítettem el és ismét a hűtőbe tettem egy fél órára, hogy könnyebb legyen felvágni.
A rakott tészta tömböt felvágtam kb. fél centi vastagra és egy sütőpapíros tepsire fektettem a szeleteket.
Előmelegített sütőben---a recept szerint 180°C-on 13-15 perc alatt ----megsütjük.
Nekem kb. 8 perc alatt megsült.
Kicsit hagyjuk hűlni a tepsin, mert melegen még nagyon puha, de két perc után már szépen le lehet szedni. Ha teljesen kihűlt, akkor lesz finom ropogós, linzer jellegű.

Csokoládés, narancsos céklalekvár


Nagyon, de nagyon finom!
Nem az én ötletem, de egy kicsit átalakítottam. Kaldenekker György ötlete alapján készült.
Nagyon szeretjük a céklát és amióta sütéssel készítem elő vagy sült céklából készítek köretet, azóta még nagyobb kedvencünk. Nem volt kérdés, hogy kipróbálom-e?
Gyönyörű színe van és szerintem a cékla nem is érződik, bár azt lehet tudni a kóstolás után, hogy valami furcsa van benne.
A cékla sütése után már gyorsan elkészül, igaz, jó festék anyaga van, vigyázni kell az előkészületeknél.
Azt írom le, ahogyan én készítettem. ha valaki kíváncsi az eredetire, megnézheti itt.


  •  1,5 kg tisztított, sütőben sült cékla
  • 2 doboz 2:1-ben Koronás befőzőcukor
  • 2 db narancs reszelt héja és kifacsart leve
  • 2,5 dl gyümölcstea két filterrel készítve
  • 30 dkg étcsokoládé / 45 % -os /
  • 2 teáskanál citromsavpor
A héjástól megsütött céklát megtisztítottam és a legapróbb reszelőn lereszeltem. Na jó, nem én, hanem a gép.
Egy nagy lábasba tettem a céklát, a cukrot, a narancshéjat és a narancslé segítségével felolvasztott csokit.
A mikróban a száraz csokit nem igazán lehet felolvasztani, ezért tettem hozzá a narancsléből.
A tea azért kellett, mert a cékla nagyon száraz volt. Más gyümölcsök sokkal lédúsabbak, ezért úgy gondoltam, kellene valamilyen folyadék.
Éppen gyümölcsteát ittam, ezért jutott eszembe. Jó ötlet volt!
Folyadék nélkül is jó lett volna, de akkor egy sűrűbb, krémszerű állagot kapnánk.
Kaldenekker Gyuri is azt írja, hogy amit készített, az inkább egy krém.

Gyönyörű színe volt és szerintem nagyon finom lett.
Kellett egy kis önuralom a kóstolgatás közben. Gyorsan sütöttem egy omlós kekszet is, aminek ez a lekvár lett a tölteléke.

Mindent összekevertem és összefőztem. Jól felforraltam. Ez a befőzőcukorral nem tart sokáig. Nekem ez a kedvencem más sok év óta. Nagyon egyszerű és mindég sikerül a lekvár.
Alaposan kimosott, mikróban csírátlanított üvegekbe tettem.
Fejre állítottam kb. öt percre, azután a hűtőtáskában pihentetem holnapig. Igazából nem kellene a száraz  dunszt, de jól elvan ott holnapig.
Mindenképp lesz még egy adag belőle, sőt, lesz egy diabetikus változat is, mert van diabet. befőzőcukor is.

Nincs cékla íze! Aki nem tudja, miből készült, nem biztos, hogy megmondja, mitől van valamilyen érdekes íze. A csoki érződik és a narancs is.

2014. október 19., vasárnap

Aszaltszilvás-sütőtökös-csicseriborsós főzelék rosé kacsamellel


Nem ez az első recept, amit Feritől kipróbáltam. Biztos voltam abban, hogy csalódni nem fogok. Ezért is szerettem volna, ha a szakácskönyve is az enyém lesz. 
Ez a recept a könyvből van és minden alapanyag, amiből készül, nálunk gyakran megtalálható. Amikor végig lapoztam, nem is volt kérdés, melyik legyen az első étel, amit megfőzök.
Kacsamell volt a fagyasztóban, sütőtököt épp néhány nappal ezelőtt vettem, csicseriborsó és aszaltszilva mindig van itthon. Még korianderzöld is volt, igaz, az a fagyasztóban.
Ezek az ételek nem a megszokott főzelék állagát adják vissza, viszont a zöldségek eredeti íze így sokkal kifejezőbb, az étel pedig sokkal egészségesebb és szinte kivétel nélkül akár gluténmentes is lehet.
Előrebocsájtom, hogy hús nélkül is teljes értékű étel és egymagában-- egytálételként -- is nagyon finom!


A hozzávalók mennyisége természetesen meg van adva, mert egy szakácskönyvben így illik, de a főzés elég nagy mozgásteret biztosít, szemben a sütemény készítéssel,ahol muszáj betartani az előírásokat.
Be kell vallanom, most sem bírtam magammal és picit belenyúltam a receptbe, de ez semmit nem von le az értékéből.
  • 75 dkg főtt csicseriborsó / vagy konzerv /
  • 1 fej hagyma apróra vágva
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 25 dkg sütőtök / nekem kb. 60 dkg volt /
  • 1 ek vaj
  • 3 ek olívaolaj
  • 2 tk őrölt rómaikömény / én többet tettem bele /
  • 1 púpozott tk görögszénalevél----ez nincs az eredeti receptben
  • csilipehely----ez sincs az eredeti receptben
  • kb. 5 dl főzőlé vagy a konzerv leve vízzel kiegészítve / esetleg alaplé /
  • 1 narancs reszelt héja és kifacsart leve
  • 15 dkg aszaltszilva
  • só, frissen őrölt bors
  • 1/2 dl víz



  • A szilvát a vízzel, a narancslével és a héjával addig főzzük, amíg a leve elforr.
  • Az olaj és vaj keverékén a hagymát kevés sóval megszórva megpároltam, hozzáadtam a rómaiköményt , a görögszénalevelet és egy kevés csiliplyhet és a fokhagymát. Beletettem a tök vastagabb végéből összevágott darabokat, a főtt csicseriborsó egyharmadát  és kb. 1 dl főzőlével puhára főztem, majd az egészet botmixerrel pürésítettem.
  • Ezután beletettem a többi csicseriborsót és az aszaltszilvát és rövid idő alatt összeforraltam.
  • Közben  a tök szárából --ahol  nincsenek magok -- kicsi kockákat vágtam és kevés olajjal meglocsolva sütőben megsütöttem, de csak annyira, hogy ne legyen nyers és ne főljön szét. 
  • Feri ezt úgy írja, hogy serpenyőben süssük meg kb. 3-4 perc alatt, de én már nem akartam több olajat beletenni.
  • Só, bors és narancslé  az ízesítője ízlés szerint.
Tálaláskor a pirított tök kockákkal és korianderlevéllel tálaltam.

  •  A kacsamell úgy került ide, hogy Feri azt írta, ha ez is kerül a főzelék mellé, akkor  szavakkal ki sem fejezhető az ízek adta élmény. 
  • Hát, ezt nem lehetett kihagyni!
Egészen biztos, hogy nem most készült utoljára!

2014. október 5., vasárnap

Rugelach


Egy kis magyarázat Mautner Zsófitól
" A rugelach, ez a különböző édes töltelékkel megtöltött (lekvár, dió, mazsola, fahéj, vagy csoki) kifli zsidó eredetű recept, állítólag lengyel.
 Bizonyos források pedig azt írják, hogy leginkább Bécsben volt népszerű a kifli (félhold) formájú sütik készítése, ugyanis ezzel ünnepelték a törökök fölötti győzelmet
New York-ban ilyentájt sok pékség megtelik ennek a sütinek a fantasztikus illatával és az emberek kilószámra viszik 

A tészta krémsajttal (cream cheese) készül, ettől elég (hajaj!) nehéz vele dolgozni, úgyhogy egyrészt nagyon fontos jól lehűteni, hogy nyújtható legyen, másrészt sok lisztet kell alá szórni. A töltelék nagyon édes ( a tészta nem annyira) és kicsit karamellizálódik sütés alatt. A végeredmény pedig? Életveszély. "

Hozzávalók:
  • 30 dkg liszt
  • 25 dkg puha vaj / persze margarin is lehet /
  • 25 dkg krémsajt / nekem mascarpone volt, de Philadelphia az eredeti /
  • 1 mk. só
  • 12 dkg porcukor / én kristálycukorral csináltam / 
A krémsajt miatt valóban nem könnyű dolgozni a tésztával, sőt......... de erre csak utólag jöttem rá. A tészta rendes összeállításához is kellett még liszt és nagyon fontos a hűtés is. Még így sem lesz teljesen könnyen kezelhető a tészta.
Készítsünk három gombócot a tésztából és legalább egy óra hosszára tegyük a hűtőbe.

Töltelék:
  • 1/2 cs.mazsola 
  • 15-20 dkg dió
  • 5 dkg barnacukor/ lehet édesebbre is / 
Ezt egy késes aprítóban morzsásra  őröltem és kevés fahéjat kevertem hozzá. Ez a töltelék nem lett nagyon édes, de én nem is akartam olyanra csinálni.
  • baracklekvár a tészta megkenéséhez
  • porcukor fahéjjal összekeverve, a kisült tekercsek átforgatásához

A tésztát kinyújtottam,--lehetőleg vékonyra kell--- megkentem a lekvárral, megszórtam a diós keverékkel és feltekertem, de egy lapból két kisebb tekercset készítettem.
----a tekercseket érdemes újra a hűtőbe tenni, mert úgy könnyebben kezelhető lesz. Én nem tettem, de így is használható volt.
Ezeket felvagdostam és állítva tettem a tepsire. 
---Az eredet rugelach pici kifli formára van tekerve, de így sokkal egyszerűbb és nekem ez nagyon sokat számít.
Kb. 170°C-on sütöttem 20 percig. A meleg sütemény még puha, ezért óvatosan kell bánni vele, de 1-2 perc múlva már jól kezelhető. Érdemes ennyit várni, mielőtt a cukorba forgatjuk.
Még melegen beleforgattam a  fahéjas porcukorba.
Egy recept szerint a még sületlen tésztát kell fahéjas cukorba forgatni és azután felvagdosni és megsütni. Nekem ez túl macerás lett volna, de biztosan úgy is nagyon finom lenne.
Nagyon-nagyon finom és nem annyira bonyolult, mint első olvasatra tűnik.
Most, hogy már ismerem a tészta tulajdonságait, biztos vagyok benne, hogy máskor is megsütöm.

Karfiol, répa és lenmagliszt a köretben


Egyszerű köret zöldségekből.
A testvérem paleozik és ugyan nem megszállott konyhatündér, de egészen jó ételeket hoz össze a paleo diéta jegyében. Én nem paleosan készítettem, csak hasonlóan.
Ennek az ételnek az alapja is tőle származik, de én gyorsan leegyszerűsítettem.Szerintem neki is tetszeni fog!

  • sárgarépát finomra lereszeltem
  • karfiolt késes aprítóban morzsásra vágtam
  • apróra vágott hagymát pároltam olajon
  • a nagyobb mennyiség miatt két tojást adtam hozzá
  • toscan fűszerkeverékkel ízesítettem, sóval, frissen őrölt borssal
  • lenmaglisztet adtam hozzá, hogy sűrűbb legyen
  • sütőpapíros tepsibe öntöttem és megsütöttem
Ennyire egyszerű!
Nagyon könnyű, nagyon finom köret lett belőle.

Eredetileg főtt karfiolból és főtt répából készült és kanálnyi halmokat kellett kisütni.

Tönkölybúzával töltött dagadó paleo körettel


Nem, nem paleozom, de előre bocsájtom, semmi kifogásom ellene. Nagyon finom és nagyon egészséges ételeket esznek ők, de szerintem a szigorúságuk egy kicsit túlzás. Nekem! Igaz, ha valamiért muszáj lenne, talán én is ragaszkodnék a szabályokhoz.
Az egészséges étkezés számomra is fontos már nagyon régóta, de nincsenek kőbe vésett szabályok.
Sok érdekes alapanyagot próbáltam már ki több-kevesebb sikerrel, voltak felejthető próbálkozások is, de a többség beilleszthető lett a napi étkezések közé. Igaz, nem napi rendszerességgel, de állandósult sok alapanyag.
Ilyen a tönkölybúza is, amit már két éve próbáltam ki először, de csak néhány alkalommal készítettem, viszont mindég szem előtt volt.
Most megint vettem és eltettem, hogy majd lesz vele valami.
Amikor a dagadót akartam elkészíteni, a köret ötlete volt meg először, amihez a lenmagliszt kellett és miközben ezt kerestem, megtaláltam a tönkölybúzát.
Hát, így születnek a receptek.



  • a tönkölybúzát megfőztem sós vízben
  • apróra vágott hagymát pároltam
  • csirkemájat kis darabokra vágtam
  • tojást tettem  a keverékbe
  • só, bors, majoránna, kicsi toscan fűszerkeverék
  • friss kenyérmorzsa, hogy felszívja a fölösleges nedvességet
Ezzel töltöttem meg a húst.
Már többször írtam, hogy szinte minden alkalommal, amikor nagyobb darab sertéshúst vagy csirkecombokat sütök, akkor karikára vágott hagymával ágyazok meg a sütőedényben a húsoknak. Így ugyanis nem ég le és a sütés végén egy nagyon egyszerű, gyors mártást tudok készíteni.
-----A hús alatt maradt zsíros szaftot / --ha sok a zsír, azt le kell önteni róla /  a hagymával és a fokhagymával összeturmixoltam, egy evőkanálnyi tejföllel együtt és már készen is volt a mártás.