Túrós mazsolás fánk

Vannak olyan receptek szép számmal, amelyekhez nem kell a tűzhely sütőjét használni. Vannak gasztro blogok, ahol jobbnál-jobb recepteket találok minden nap. Nem csináltam statisztikát, de szerintem 2/3-uk sütőben készül. Az én " emlékeim " is azt jelzik, hogy a sütő használata a hétköznapi főzés során nálam is erősen előtérbe került. Nem csak az egészséges ételek elkészítése során, hanem a készítés egyszerű és praktikus volta miatt is. Tudom, hogy nem lehet a sütőben készült ételt sem magára hagyni, de lényegesen könnyebbé teszi a folyamatot.
Most persze vadásznom kell az olyan recepteket, ahol ki lehet hagyni a sütésnél a sütő használatát. Rengeteg újságból kivágott receptes cetlit őrzök, rengeteg ismerősöktől kapott receptet őrzök, szintén cetliken. Lehetetlenség átnézni, ha keresek valamit. Most mégis szerencsém volt. Ez a túrós fánk olyan sikert aratott, hogy sütő ide vagy oda, ezt meg kell ismételni. A régebbi Nők lapja recepteket szerettem, ma már nem tudok mit kezdeni velük. Mindent mindennel összekevernek, kényszer szülte újdonságok vannak, mert versenyezni kell a többi receptes újsággal. Sajnálom, de remélem sokan vannak, akiknek még most is nagy segítséget nyújtanak ezek a receptek, mint nekem régebben. Az eredeti recepten csak annyit változtattam, hogy nem almát, hanem mazsolát tettem bele, és kimaradt a narancshéj is. Rum helyett pedig aroma került bele.

• 25 dkg félzsíros túró / ricotta /
• 25 dkg liszt
• 1/2 kk. sütőpor
• 1 narancs héja
• 5 dkg mazsola / 1 savanykás alma /
• 2 db tojás
• 20 dkg cukor
• 2 cs. vaníliás cukor
• 1/2 dl tej
• 3 ek rum

Én úgy készítettem, hogy mindent összeöntöttem és kikevertem. A recept is ezt írja, de szépen sorra veszi, hogy mi után, mit tegyünk az edénybe és végül keverjük össze. Tehát, végül is ugyan az.

Ha almakockákkal készítjük, akkor azt tegyük bele a masszába utoljára.

A sütéshez ajánlott 2-3 ujjnyi olaj kevés. A fánkok nem tudnak felemelkedni és laposak maradnak. A szaggatáshoz sem kell két kanál, egyet mártogatunk az olajba és azzal tesszük bele. Közepes hőfokú legyen az olaj, mert különben kívül megsül, belül pedig nyers maradhat. Fedő nélkül süssük szép aranybarna színűre.

Tálalásnál adjunk mellé narancs dzsemet vagy más enyhén savanykás lekvárt. Megszórhatjuk fahéjas porcukorral is.

Macik, hogy felvidítsanak

Írtam egy bejegyzést arról, hogy nem tudom használni a sütőm. Dulmina nagyon együttérzően reagált, és elküldte nekem ezeket az aranyos macikat. Amíg nézegettem őket, tényleg kicsit elfeledkeztem a bajomról. Köszönöm!

Sajnos ezek után újra elkapott a mitcsináljaksütőnélkül állapot. Állandóan az édességek körül jár az agyam, pedig nem eszem folyton süteményeket. Szaporodtak az -ezt meg kell csinálnom c. jegyzetek is.
Nem tudom, kinek lenne nagy szüksége egy kis vidámságra, amit ezek a macik adhatnak? Elküldöm Valinak, hogy ne legyen egyedül, és Trinitynek a későn nyíló szépséges virágai mellé.

Fél úton az elmúlás felé?

Lassan már két hete, hogy a gáztűzhelyem sütője nem működik. Még csak hetedik éve nyúzom--szinte szó szerint--, nem kellene ilyen nagy bajának lenni. Amikor megvettük, az volt az egyik döntő érv, hogy öt évre adtak garanciát rá. Persze addig nem is volt komoly baja, csak a sütő ajtaján az üveget kellett kétszer beragasztani. Most pedig az alsó fűtőszál tönkre ment. Remélem legalább is, hogy a telefonon felállított diagnózis helyes volt, ugyan is ennek alapján lett megrendelve az alkatrész egy olyan készülékhez, aminek a gyártását állítólag már megszüntették. Az eredeti gyárat felvásárolta egy még életképes másik vállalat, ezért talán sikerül egy ideillő fűtőszálat beszerezni, még ha magát a készüléket már nem is gyártják.
Sosem gondoltam volna, hogy ennyire megvisel majd egy látszólag személytelen konyhai berendezés hiánya. A személytelenségből akkor lépett ki, amikor felfedeztem a saját megváltozott érzéseimet iránta. Hiányzik! Nem simogatom, nem becézgetem, de megígértem neki, hogy jobban vigyázok majd rá, ha megint társak leszünk.
Amikor szembesültem azzal a jelenleg még megváltoztathatatlan állapottal, hogy nem működik, éppen egy kenyeret sütöttem a szokásos, bevált recept alapján. Arra, hogy a kenyér a közepétől lefelé nem akart megsülni, nem tudtam ésszerű magyarázatot találni. A félig sült kenyeret alsó sütéssel akartam helyre hozni, de a meleg sütőben nem derült ki, hogy nekem olyanom már nincs. Ezután jött a légkeveréses kísérlet, de a kenyér alja csak nem akart átsülni. Hitetlenkedésem eredménye egy másik félig sült kenyér is lett. Ezután jöttek a kisebb lepények, amiket csak úgy tudtam ehető állagúra sütni, hogy félidőben megfordítottam őket. Ekkor jött a felismerés: a sütő alsó fűtőszála nem működik.
Az első napokban még bizakodó voltam, nézegettem a blogok receptjeit, gondolatban elraktároztam a nekem tetszőket. Azután megint nézegettem a recepteket és már terveztem, mikor fogom megsütni egyiket vagy másikat. Néhány nap elteltével minden nap szembesültem azzal a ténnyel, hogy sem édeset, sem sósat bizony én nem fogok sütni. Amikor már a boltban majdnem megvettem a főzéshez való alapanyagokat, ami a sütőben való elkészítést jelentette volna és újfent eszembe jutott, hogy , na, ezt,- és ott, nem, akkor már nagyon elveszítettem a kedvem gasztronómiai szempontból. Csupa olyan étel jutott eszembe, amihez sütő kellene. Még egy egyszerű sültkrumpli köretet sem tudok csinálni, immár két hete! Olajban már legalább két éve nem sütöm. Rakott étel, sült hús bármilyen fajtája, sütemény, sós rágcsálni való, zöldség köret stb. Nem beszélve arról a kényelmes módszerről, ami a sütőben készült ételek laza felügyeletét jelenti.
Lassan telnek a napok és teljes bizonytalanságban. Kezdek kifogyni a sütő igénybe vétele nélkül készítendő ételekből. Már nincs is igazán kedvem főzni! Újból vadászom az ehető bolti kenyérre, mert a kenyérsütő gépben nem győzöm sütni a kenyeret három jó étvágyú férfi emberre. Hiányzik a kifli, lepény, pizza, mindenféle maradékkal megrakott pie-k.
Nem vagyok hisztis, de lassan már nem tudom másképp levezetni a bennem gyűlő feszültséget, amit az a kiszolgáltatottság okoz, hogy nem tudom használni a sütőmet.
Légyszíves gondoljátok át, hogy mit csináltatok volna az elmúlt hétvégén pl. ha nem használhattátok volna a sütőt? És ez csak három nap! Ugye megértetek?

Nagymaros--Kézműves Fagylalt

Igen így, nagybetűvel. A hagyományos technológiával készült fagylaltot így nevezik. Annak a fagylaltozónak- amelyről a képek készültek- a tulajdonosa azt a hagyományt szeretné tovább vinni, amelyet a nagyapja hagyott rá. Ezért kezdte el felkutatni a fagylalt készítés múltját, és ezért döntött úgy, hogy ismét olyan fagylaltot fog készíteni, ami a kézművesség jegyében készül. A nagypapa-Galli János cukrászmester- a Hauer cukrászdában tanulta a csokoládé- és bonbon készítés alapjait. Erről lehet olvasni az unoka honlapján, amellyel szeretnék a fagylaltozó tevékenységét bemutatni. Az unoka, Flamich Gábor. Az ő fagylaltozójáról készültek a képek.

Ez a csöppnyi helyiség valóban csak egy fagylaltozó, cukrászdának túlzás lenne nevezni. Alig emelkedik ki a házak sorából, de nyáron a vendégeket váró hatalmas napvédő ernyők odavonzzák az arra járók tekintetét. Bemenni nem lehet, sütemény nincs, a fagylalt viszont valóban nagyon finom. Már a tölcsér választék is a bőség zavarával küzd, alig várjuk, hogy beleharaphassunk. Előbb még fagylalt kell bele! Ne várjon senki felfoghatatlanul széles választékot. Készítenek ugyan kb. 70 féle fagylaltot, de itt csak néhányat lehet kapni. Igaz, mindég más ízekből választhatunk. Nekem a hagyományos ízek a kedvenceim, de lehet, hogy ennek az is az oka, hogy a valóságtól nagyon elrugaszkodott ízeket kreáltak az elmúlt sok évben. Az alap ízek biztosan megvannak, csak elvették a hozzáadott adalékokkal. Sajnálom, hogy nem kóstoltam meg a sárgadinnye fagylaltot. Még élt bennem az előítélet és eszembe jutott a sárgadinnye ízű rágó. Ezzel elüldözhetnek a faluból. Tudom, ez ócska hasonlat, de éppen azt akartam mondani, hogy itt a gyümölcs, az gyümölcs és nem aroma. A gyümölcs természetes íze, a tej, a joghurt együtt adja azt a finomságot, amit itt fagylaltnak neveznek.

A vevőkör nem csak a nyári fagylaltozásra épül. A tulajdonos fantasztikusan finom bonbonokat és csokoládét készít. A mézes töltet az valódi méz, a mogyoró, az mogyoró, a kakaóbab töret is valódi. Kézzel készült, korlátozott mennyiségű, de nagy népszerűségnek örvendő édességek. Eddig is lehetett interneten email-ben rendelni, de ezután a honlap átalakításával szeretnék könnyebben elérhetővé tenni ezt a parányi üzletet.

Ilyen csoda szép csomagolásokban vihetjük el a bonbonokat és csokoládét. Magas kakaó tartalmú, ízesített és nagyon finom. Újdonság az antioxidáns tartalmú csokoládé. Erről a tulajdonos szívesen beszél, ha valaki úgy gondolja, érdemes kibővíteni a kérek-köszönöm párbeszédet a fagylalt vásárláskor.

A Dunakanyar egyébként is sok látni valót kínál az erre járóknak, legyenek azok biciklis túristák, gyalog túrázók, hajó kirándulók vagy gyerekekkel sétáló szülők, nagyszülők. A Dunakanyar nem csak a Duna jobb partján álló, ismertebb településekből áll. A bal parton legalább annyi érdekesség várja az ide látogatókat. Itt van Vác, Verőce, Nagymaros, a Börzsöny stb. Nem rég egy Nők Lapja cikk is éppen erre hívta fel a Dunakanyart felfedezni vágyók figyelmét.

A bonbonok bemutatása nem étel fotózás minőségű, de nem is ez volt a cél. A csokoládé csomagolása egyszerű, de éppen ezért szép. Az ára nem több, mint egy nagy abc-ben kapható minőségi csokoládé ára. Érdemes megkóstolni, mert még annál is finomabb.

Ez pedig a kicsiket várja, hogy lefoglalják magukat, ha mégsem séta közben ennénk egy fagylaltot, hanem az árnyékot adó hatalmas ernyők alatt.

Aprókáposzta

Ezt az ételt talán lehetett volna látványosabban fényképezni, de gyanítom, hogy akkor is a szép cseréptál vagy kockás abrosz lett volna a középpontban. Ami itt látszik, az édeskáposzta, rizs és tejföl a tetején. Nem ismerem az eredetét, de nem ismeri a környezetemben sem senki. Én is akkor találkoztam vele először, amikor az anyósomnál ettem. Nem kellett, hogy ő tanítson főzni, de mindenkitől lehet tanulni, és ez sosem szégyen. Ráadásul ez az étel egyszerű, olcsó és finom. Fiatal házasként nekünk is voltak spórolós hóvégék. Akkor is jól jött, de azóta is rendszeresen főzöm. Nekem jobban ízlik az őszi-téli káposztából, mert ízesebb, aromásabb,de ilyenkor is szoktam készíteni.

• 1,5-2 kg káposzta
• 25-30 dkg rizs
• 1 nagy pohár tejföl
• 2 hagyma
• 1-1 mk. őrölt kömény, majoránna, bors
• só
• 2 tk. őrölt pirospaprika
• 1 ek. sűrített paradicsom
• 1 kis fehérpaprika / ha van/

Készítünk egy hagyományos pörkölt alapot és rátesszük a fűszereket, megsózzuk, fűszerpaprikát teszünk bele és felengedjük kb. 2 dl vízzel. A pörkölt alap hozzávalói egyénileg változtathatók.
Közben a káposztát csíkokra vágjuk. Nem kell nagyon vékonyra vágni. Beletesszük a pörkölt alapba, jól összeforgatjuk és a tejföl felét is hozzáadjuk. Annyi vizet öntünk rá, hogy éppen elérje a káposztát. Fölforraljuk, átkeverjük és lángelosztó vason, kis lángon megfőzzük. Addig főzzük, amíg a rizs megpuhul. Addigra a káposzta már biztosan jó lesz és valószínűleg a víz is elfől. Ha kemény még a rizs, akor teszünk hozzá egy kis vizet.
Nem lesz olyan száraz, mint a rizseshús szokott lenni ill. nem olyan, mint a pergősre főzött rizs, amikor éppen annyi vizet öntünk alá, amennyit felvesz. A tejföltől egy kicsit " mancsos" lesz. Ma már tudom, hogy az igazi rizottó is ilyen " mancsos". Én szeretem a kerek szemű rizst, ez sosem olyan száraz, mint a hosszó szemű fajták. Sajnos egyre többször hiánycikk.
Hús nélküli, akár böjtös étel is lehet, de néha jól esik hétköznap is, ha nincs hús az ebédben. Lehet, hogy első olvasatra olyan mumus, mint a rizseshús. Tudom, hogy sokan félnek tőle, de ezt muszáj gyakorolni és kitapasztalni, hogy milyen a rizs és melyik ételben, hogyan viselkedik. Kár lenne kihagyni a finom ételeket az első ijedelem miatt.

A fagyasztásról még egyszer

Ez a kép ugyan nem azt mutatja, hogyan lehet paradicsomot eltenni a fagyasztóba, de azért van némi köze hozzá. Néhány évvel ezelőtt bele vetettem magam az aszalásba. Többet olvastam róla, mint amennyit csináltam, ez igaz, de az alapokat próbáltam hasznosítani a gyakorlatban is. Hát, itt is ragadtam le, az alapoknál. A meggy nagyon finom volt, spórolósan ugyan, de kitartott a téli süteményekig. Rengeteg munka volt vele, igazából nem éri meg itthon csinálni, mert ennyi pénzért / gyümölcs, víz, áram,munka / nagyobb mennyiséget kapok a boltban. Tudom, tudom......tudom, hogy mi van ill. mi nincs benne. Ezen / is / lehet vitatkozni, de én úgy gondolom, hogy nekem és a gyerekeimnek is sikerült olyan környezeti szennyeződésektől mentes időszakban ill. erősebb immunrendszerrel felnőlni, hogy nem károsítom a családom tagjainak szervezetét azzal, ha nem én ültetem a gabonát és nem én nevelem a tehenet, amiből az ennivalónk készül. Jó, lehet, hogy ez egy kicsit erős volt. Annyit akartam ezzel a véget nem érő mondattal közölni, hogy nem tudok, és nem is akarok itthon előállítani minden élelmiszert, ami a konyhámba kerül. Azt viszont nem tagadom, hogy érdekel minden olyan lehetőség, amivel ki tudom szűrni a sok szemetet, amivel élelmiszer néven ma meg akarnak etetni minket. Megteszem, ami tőlem telik, kenyeret sütök, rendszeresen főzök, befőzök és sütök, de képtelenség mindent házilag előállítani. Ha sok aszalt gyümölcs fogyna nálunk--lenne rá kereslet--és kis gyerekek lennének a családban, valószínűleg még erre is hajlandó lennék. Azt is tudom, hogy a káros anyagoktól mentes környezet az ember immunrendszerét teszi lustává. Ez pedig nagyobb bajt okozna, mint az élelmiszer adalékok, amiket nem tudunk elkerülni.


Visszatérve az aszaláshoz: 2,5 kg paradicsomból aszalógépben készítve sikerült összesen 75 gr. aszalványt előállítanom. A paradicsomból kiszedett magok és kevés paradicsom hús a fagyasztóban végezte kiporciózva, bezacskózva. Pörkölt alapú ételek jó kiegészítője lesz majd télen. Van paradicsomlé is, de ezt is sajnáltam könteni.


A zsálya szintén kedvelt fűszerem, de nehéz hozzájutni. Nyáron még csak-csak lehet kapni, de a cserepes fűszernövények télen eltűnnek a boltokból. A kisebbekből biztosan. Tavaly a szomszéd nénitől kaptam egy óriási tövet, de nem jutott eszembe, hogy lefagyasszam. Szárított fűszerem mindég van itthon, de az más. Szerettem volna kipróbálni a sörtésztában sütött zsálya leveleket is. Most, amit eltettem, úgy néz ki, hogy télen is csinálhatok ilyet. Érdekesen fagyott meg, nem lett vizes / ezért volt papír között / és nem volt kemény sem.

A múltkor már sütöttem zsálya leveleket, de nem a klasszikus sörtésztában, hanem a karfiol sütésekor, a megmaradt szokásos bundában, mert muszály volt kipróbálnom. Naggggyyyon, de nagyon finom volt! Különleges íze van az ilyen módon megsült leveleknek. Mindenkinek ízlett.
A zöld leveleket, ha nem csavarom ösze, úgy szoktam eltenni, hogy leszedegetem, és egy tálcára rakosgatom zsírpapír lapok közé. Így összetapadás nélkül fagy meg. Ezután egy műa. dobozba teszem úgy, hogy rétegeket elválasztok papírral, mert így könnyebb kivenni belőle. Később sem fagy össze egymással.

Ez a lestyán, és csak azért vettem elő, hogy fényképet készítsek róla. Ez is papírlapok között, tálcán, kissé lenyomva lett lefagyasztva. Nagyon egyszerűen használható télen, és én szívesen teszem minden levesbe, ami elbírja.

A kaliforniai paprikát sikerült a CBA-ban nagyon jó áron venni. Került is kb. 4 kg a kosárba. Nem kötött ki a fagyasztóba mind, mert közben élvezkedtem, és főztem is vele. A múltkor írtam, hogy szeletekben sütöttem meg és nem egészben, ahogy mindenhol terjesztik. Így sokkal egyszerűbb, könnyebb, és tisztább. Elvagdosom, kimagozom, megkenem olajjal és megsütöm. Az első képet csak azért tettem ide, hogy megmutassam, mennyire száraz a leszedett héja a paprikának. Amikor egészben sütöttem, akkor a paprikában nagyon sok lé képződött sütés alatt, ami kifolyt a szétszedéskor és elvitte a paprika finom ízét is. Nem beszélve arról, hogy így nagyon finom, ressre sül a paprika húsa, míg a másik sütésnél megpuhul, ami nem mindég kellene.

A zeller zöldet pedig így szoktam eltenni. Frissentartó fóliába tekerem és úgy teszem zacskóba a csomagokat. Nem tudom megmondani, melyik módszert, miért éppen annál a zöldségnél használom, de nekem így vált be. Látszólag sok munka ez nyáron, de nagyon élvezem, mikor télen a levesekbe, pitékbe és különféle ételekbe olyan zöldséget tehetek, ami nyáron a napon érett meg és nem mesterségesen érlelték üvegházakban. Itt nem csak az egészséges alapanyag fontos, hanem az ÍZ. Így, nagy betűvel. Ezzel nem lehet és nem is érdemes vitába szállni.

A tekergetés nem mindég egyszerű. Meg kellett találnom, hogy a legkönnyebb kitekerni, amikor fel akarom használni. Igazából a fólia anyagától is függ, de ez legyen a legnagyobb baj! Fagyosan teszem a fővő levesbe és olyan lesz, mint a friss. Még a piacon is megleptem ezzel egy nénit, aki azt mondta, hogy nem jó a kiolvadt zellert a levesbe tenni. Nem tudom, én sose csináltam másképp. Így viszont minden évben. Már most kezd elfogyni a hely a fagyasztómban.

Nem csak a befőzés a tartósítás

Munkámból kifolyólag az elmúlt huszon...év megtanított arra, hogy egy kicsit több idő ráfordításával, a különböző alapanyagok előkészítésével olyan előnyre tehetek szert később, a rohanó, alig van időm napokon, hogy elfogulatlanul dícsérni fogom magam. A fagyasztási őrületem akkor kezdődött, amikor a fiaim kicsik voltak, és én bébi étel helyett főztem nekik. Tél végén nem sok zöldség van, ami egy 4 hónapos babának adható főzelék szoktatáshoz. A krumpli az alap, de kell hozzá más is. Cékla, répa, a karfiol még nem. Ekkor olvastam egy újságban, hogy a mirelit zöldségek sokkal egészségesebbek a gyerekeknek, mint az éppen kapható primőrök. Harminc évvel ezelőtt még nem sokszor estünk kísértésbe a primőröktől, de az, hogy a fagyasztott zöldség és gyümölcs akkor kerül a hűtőházakba, amikor annak szezonja van, ezért inkább tartalmazza az egészséges alkotóelemeket, mint az agyon permetezett primőr, számomra elfogadható érv volt. A konzerv is ide tartozik, de azt a tartósító szerek miatt nem nagyon kedveltem. Ma már a konzerv gyártása is lehet egészségesebb. Vagy csak lehetne? Nem tudom. Azóta is alig használok konzervet.A fagyasztóm nagysága időről-időre nőtt, de nekem most is kevés. Hús mindég van benne, összevágva aszerint, hogy mire akarom felhasználni. Tisztán, főzésre készen. Igen, nagy munka az előkészítése, de meghálálja magát! Zöldborsót nem teszek el, mert nagyon finomat lehet kapni, elfogadható áron, ebből teszek el 1-2 zacskóval. Sajnos a friss borsó tisztítás után csak a felét adja, de ilyen a fejteni való bab is. A tökről már írtam, hogy nem tudok olyan gusztosos, vastag csíkokat gyalulni, mint amilyet venni tudok. Ezen kívül sok mindent gyömöszölök a fagyasztóba. Most kezdem a petrezselyem zölddel. A petr. gyökéren most még sok a zöld, azt is elteszem, de már lehet kapni a piacon szép zöld csokrokat is. Kicsit drága még, de kezdetnek jó. Később többet veszek majd. Nagyon sokat teszek el, néha 30-40-50 cs.-ot is. Attól függ, mennyi van egy csokorba kötve. Régebben húsdarálón daráltam le a zöldeket és így tettem műanyag dobozokba. Ma már van egy konyhai kisgépem, ami összeaprítja a zöldet. Néhány éve azt is kitaláltam, hogy a megmaradt petr.zöld szárakat szintén el lehet tenni, és télen finom ízesítője lesz a leveseknek. A felső képen a letépkedett, maradék szárak láthatók. Nem fagynak össze a zacskóban.

Piros kaliforniai paprikát is teszek el. Ennek nincs szezonja, amikor olcsóbb lenne, de van akció és van értékcsökkent árú. Ennek semmi baja, csak ráncos, puha, kicsit fonnyadt, de megsütni tökéletes alapanyag. Eddig sokat kínlódtam az egészben sütött paprikával, a forgatással, de most kipróbáltam, milyen az, ha félbe vágom és úgy teszem kimagozva a tepsibe. Tökéletes! Szépen sül és nem kell félnem, hogy megégethet a forró sütő. / merthogy én nem veszem ki a tepsit, hanem benyúlkálok. / A héja könnyen lejön és a paprika húsa kevésbé sül meg, mintha egészben sütném, miközben fől a húsa. Szóval ezt apránként csinálom, amikor alkalmas paprikára találok. Körülbelüli mennyiséget teszek műa. dobozokba. Természetesen minden fel van címkézve.

Ez pedig egy olyan ötlet, amiben sokáig nem hittem. Én elég sok petrezselyem zöldet használok, ritkán szoktam kis mennyiséget összevágni. Most még is volt ilyen alkalom, és eszembe jutott, kipróbáltam. Nem rossz megoldás! Egy pohár és egy konyhai olló kell hozzá. A pohárban remekül össze lehet aprítani a petr.zöldet és a mentát is. Az a kevés mennyiség nem kenődik el a deszkán és nem kell még egy edény, amiben tárolom a felhasználásig. A friss fűszernövény keveréket is így vágtam össze, meg a bazsalikomot is. Mindenre jó, ha kicsi a mennyiség. Nálam a kis mennyiség az egy csokor petr.zöld. Nagyobb csomag, nagyobb pohár.

Ezek a magok pedig azért vannak itt, mert néhány éve olvastam arról, hogy a meggymagnak jótékony hatása is van. Utána nézhettem volna a google-ban, de nekem elég annyi is, hogy a tisztított / nem könnyű / magokat egy vászon zsákba kell tölteni és felmelegítve a fájó testrészre téve fájdalom csillapító hatást fejt ki. Tavaly sajnos megpenészedett, de az idén sikerült jól kiszárítani. Az biztos, hogy szükség lesz rá, de hogy hasznos lesz-e, az majd kiderül. Egy próbát megér, ha már itt vannak a magok.

Most van itt a főtt, csemege kukorica szezonja. Az idén már nem tettem el a kukorica bajuszt, de néhány éve még igen. Régen, szülés után muszáj volt laza fogyókúrát csinálnom, persze szigorúan csak a szoptatás után. A kukorica bajusz megszárítva, teának elkészítve fogyókúrás ital. Nem rossz ízű és a nyáron elég sokat össze lehet gyűjteni. Nekem még öt év múlva is volt belőle. / Kata érdeklődésére utána néztem és kiegészítést írtam a megjegyzésekhez /.

Bazsalikom leveleket összevágva, olajjal összekeverve kicsi dobozokban szoktam eltenni. Télen nem mindég van szép fűszernövény a boltokban. Más fűszernövényt én fagyasztani szoktam inkább, mint szárítani. Nagyobb leveleseket zsírpapír lapok közé fektetek és így teszem tálcára. Most a zsálya levelek vannak betéve, de ha megfagyott, azt is el kell rendeznem a végleges formájában. Tavaly ilyen módon sok lestyánt tettem el. Szinte minden levesbe jutott, amibe kellett.
Ha kiszedem, majd hozok fényképet, hogy milyen lett.