2012. január 22., vasárnap

Vasárnapi ebéd


Sült oldalas hagyományos módon, kevés vízzel meg kacsazsírral sütve.
Chorizó fűszerkeverékkel szórtam meg és sült fokhagymapépet kentem a tetejére.


A krumplit nagyobb kockákra vágtam és forrástól számítva kb. öt percig főztem, leszűrtem és kurkumával meg csiliporral szórtam be. Sóztam és kacsazsírral elkeverve a sütőben ropogósra sütöttem.


Kacsazsíron hagymát pároltam húsos baconnal együtt.
A kelbimbókat blansíroztam, ezután a szalonnás hagymára öntöttem és összepároltam, azután kicsit átpirítottam. Só és bors került rá.


A répaszeleteket szintén kissé előfőztem, azután kacsazsírral elkevertem, za'atar fűszerkeveréket tettem rá, pici mézet, sót és borsot.
Ezután átpároltam és kicsit lesütöttem.
Ez a za'atar keverék most lenmagos-szezámmagos volt, nem a zöld fajta.

Bruschetta kecskesajttal, és céklás tormával


 A bruschetta közép-Olaszországból származó étel, amit már a XV. században is fogyasztottak. Pirított kenyérszeletet jelent, amit alapesetben fokhagymával dörzsölnek be, extra szűz olívaolajjal locsolnak meg, majd sóznak és borsoznak.
Na, ez a Wikipédia szerinti ismertető. Ezek szerint az nincs benne, hogy kovászos kenyérből készül. Nem baj, nekem változatlanul az a véleményem, hogy ebből jobb lesz.
A pirított kenyereket megdörzsöltem fokhagymával, de még a sütés előtt bekentem olajjal is.
Rátettem a sajt szeleteket, a szárított sonkát és friss kakukkfüvet, azután visszatettem a sütőbe, amíg a sajt kissé megolvad.
Amikor készen volt, akkor ecetes tormával kevert nyers céklát tettem rá ízesítőként.
Laktató és nagyon finom szendvicsek lettek.


Kenyérfélék a konyhámból


Van idő, amikor nagyon várom a hétvégéket, mert csak akkor van időm kipróbálni néhány trükköt, praktikát, ötletet vagy időigényes receptet.
Ilyen az élesztő nélküli, kovászos kenyér is.
Szombaton este bedagasztattam az én ügyes kenyérsütő gépemmel, azután eltettem éjszakára pihenni.
Másnap hagytam még egy ideig életre kelni, mert nem volt túl meggyőző az állapota.
Bevallom, kicsit csalódott voltam, pedig a kovászom igen aktív volt, mégis lassan kelt a kenyér. Valószínűleg hideg volt a levegő.


Délutánra mégis süthető állapotba került.
Jó illatú, jó állagú, finom kenyér lett belőle. Egészen más szerkezetű és tapintású, mint az élesztős.



Talán az átlagnál gyakrabban sütök túróval. Leginkább a zsömléket szeretem így készíteni.
Tovább marad puha, friss és így még egészségesebb is.
Leginkább az elfeledett, hűtőben árválkodó, lejárat előtti túró felhasználására ideális. Ebből pedig sokszor van a hűtőmben.


Az aszalt paradicsomos, olajbogyós kovászos kenyérnél egy minimális mennyiségű élesztőt is használtam, mert nem volt két napom a sütésre.
Azonnal akartam a kenyeret. Na jó, azért nem azonnal, de jóval rövidebb idő alatt készült el.
Ebből a kenyérből vacsorára bruschetta készült. Ha jól tudom, az olasz bruschettához is kovászos kenyeret használnak.
Tapasztalatom szerint ez a kenyér másképp pirul, ropogósabb lesz kívül, de nem szárad ki.


Bagetteket ritkábban sütök, mert a formázásához több idő kell. Sokkal gyorsabb a zsömléket meggömbölygetni, nincs vele nagy szétpakolás, nem kell nyújtófa, gyorsan mehetnek a tepsire kelni és már nincs is útban semmi.


Most mégis ezt készítettem, mert volt hozzá kedvem.
Grahamliszt van benne, öregtészta és sajt a tetején. Szendvicsnek való.


Ezek a kiflik régebben készültek, csak azért hagytam meg a képet, mert a formázása is régebbre vezethető vissza.
Még E. Margit csapatában sütögettem és egyszer ilyen kifliket sütöttem. Azok még szebbek voltak és sok Péklánynak tetszett. Az egyikük / még nem volt bloggerina / fia nevezte el így, mert hasonlít az állatkára. A Tatunak van ilyen csíkozott páncélja.
Ha tudtam volna, hogy egyszer még hasznosíthatom, levédettem volna a nevét.:D Na jó, ez nem komoly!

2012. január 14., szombat

Szilvalekváros párnák


Ez a sütemény annyira egyszerű, hogy még nekem is sikerült. Többször írtam már, hogy nem vagyok megszállott sütemény készítő, de enni szeretem. Így aztán kénytelen vagyok belefogni, mert a cukrászdai minőség vagy ócska vagy drága.
Ez a recept az egyik kolléganőmtől való, de az ő süteménye nem volt annyira kelt tészta jellegű, mint az enyém. Az kicsit omlósabb tésztájú volt.
Igaz, a receptet egy hétig memorizáltam, mert valahogy nem volt időm leírni, de állítom, hogy jól emlékszem rá. Most már csak az elkészítés technikájában lehet a különbség. Nem baj, nekünk így is ízlett.




  • 50 dkg liszt
  • 25 dkg margarin
  • 6 dkg porcukor
  • 2 tojás sárgája
  • 2 dkg élesztő
  • 2 evőkanál tejföl
  • kb. 1/2 dl tej
A késes robotgéppel kevertem össze a tésztát, de az élesztőt előzőleg felfuttattam  cukros tejben.
Nekem ugyan több lisztet vett fel, de talán a tojások is nagyobbak voltak, a tejet sem mértem ki és a kanalam is valószínűleg nagyobb volt.

Kifliket formázni sem volt kedvem, mert akkor a kiszúrt köröket kellett volna feltekergetni a megtöltés után. Egyszerűbb volt ezzel az ügyes kiszúró és összenyomó formával megcsinálni. Így lett belőle párnácska.
Az utolsó adagnál már nem akartam több maradék tésztát, ezért valódi kifli formára vágtam fel.


Előmelegített sütőben  170 fokon sütöttem kb. 12 percig. Később már rövidebb idő alatt megsült.
Még melegen beleforgattam porcukorba. Ezért is van viszonylag kevés cukor a tésztában és ezért nem volt baj a savanykás lekvár sem.
Bőven tettem bele lekvárt is, mert így megtöltve nem folyik ki belőle, de ez a lekvár egyébként is elég sűrű volt.
Ez még a nyári, Noszvajról hozott szerzemény. Cukor nélkül készült, kellemesen pikáns és üstben főzték.
Amikor készen lettem, akkor vettem észre, hogy mennyit elhasználtam. Bizony több, mint a fél üveggel elfogyott.
A bejglibe való diós és mákos töltelék is nagyon finom lenne benne, de lehetne gesztenyés töltelékkel is készíteni.
A cukorba forgatás miatt viszont az ilyen töltelékekbe szerintem kevesebb cukor kellene.


Amíg írtam ezt a bejegyzést, ettem még süteményt és most, hogy kihűlt, már egészen olyan volt, mint amit kóstoltam. Egyszóval, semmi baj a recepttel csak frissen, melegen puhább a tészta, azért volt más.

Gerslis zöldségragu köretként



Nagyon finom kolbászt lehet kapni a hentesünknél. Több fajta füstöltet és nagyon jó ízű sütni valót is.
Azon kaptam magam, hogy gyakrabban veszek sütni valót az utóbbi időben. A hurkájuk sajnos nem ízlik annyira, de a kolbász igen. Végül is ebből nagyon sok féle ételkombináció kihozható.
Olyan a fűszerezése, hogy bátran társítható egyéb dolgokkal, nem fog kiemelkedni az íze, hogy külön életet éljen az ételben.
Most egy kicsit angol beütésű ragu alappal kezdtem a köret készítését.

  • vöröshagyma összevágva nagyobb kockákra
  • szárzeller feldarabolva
  • sárgarépa felkockázva
  • fejtett bab
  • gersli / árpagyöngy /
  • darabos paradicsom konzerv
  • friss kakukkfű
  • borsikafű
  • bors
  • zöldség alaplé / leveskockából /
  • 2 ek. kukoricaliszt
  • olaj / nekem most libazsír /


A libazsíron megpároltam a hagymát, zellert és a répát.
Hozzáadtam a babot, a gerslit és a paradicsomot.
Felöntöttem annyi lével, hogy kétujjnyira ellepje.
Megfűszereztem és megszórtam a liszttel.
Hagytam kicsit forrni, hogy a liszt elázzon, ezután összevertem és betettem a sütőbe kb. két órára 150°c-ra.
Éppen elforrta a levét és egy kissé besűrűsödött. Lehetett volna szaftosabb, hiszen az árpagyöngy még később is  szívja a folyadékot magába.

A klasszikus sültkolbász és krumpli párosításnál ez  finomabb és különlegesebb volt.

Za'atar-os fűszerezésű húsragu tortillában


A tortilla lapok nagyon felhasználó barát termékek, bár igen húzós az áruk. Különféle gyártók készítenek ilyet, de érdemes az akciókra is figyelni, ha nem akarunk magunk neki állni. Amit én megvettem, majdnem harmad áron volt, de egyáltalán nem biztos, hogy az igazi ára volt feltüntetve. Ráadásul a nyolc helyett kilenc darab volt a csomagban. Ez igazán jó arány, nem?

Amióta elkészítettem a lahmacun  nevű török lepényt, azóta különösen kedvencem lett az ilyen vékony tészta. Egy ideje már a pizzákat is ilyen vékony tésztával sütöm. Sokkal finomabb és gusztusosabb is.                 

http://daisyterme.blogspot.com/2011/03/lahmacun-torok-husos-lepeny.html

A za'atar-t pedig újból felfedeztem és próbálom mindenbe beletenni, amibe csak lehet. A húsragu fűszerezése nem különös dolog, de lessz ebből még más is. Például a zöldségragu is jó lehet vele.

  • 50 dkg darálthús
  • 1 kisebb fej hagyma apróra vágva
  • 2 ger. fokhagyma
  • 1 ek. za'atar / a zöld keverék /
  • bors
  • 1 ek. sűrített paradicsom
  • 1 mk. rómaikömény
  • kb. 2 ek olaj
Nyersen kevertem össze mindent és vékonyan megkentem a tortilla lapokat.
Reszelt sajtot szórtam rá és megsütöttem.
Még forrón kettéhajtottam és a belsejébe friss paradicsom szeleteket és összevágott petrezselyemzöldet tettem.


Finom vacsora lett belőle, most csak teával.

2012. január 7., szombat

Sült csicsóka za'atar-os sült fokhagymás páccal


Tavaly olvastam először erről a fűszerről. Pontosabban fűszer keverékről van szó, ami nem is csak egyféle összetételt jelent. Nekem is két különböző van. Az egyik szürkés-barna, a másik zöldes színű.
Amikor pizzát sütöttem, akkor használtam már a tészta megkenéséhez olajjal összekeverve.
Nincs átható íze, könnyen elfogadható. Észre sem vették, hogy valami furcsa íz van a tésztán. Vagy nem is volt furcsa?
A google keresője a "zaatar" beírására elsőre kiadta Égigérő paszuly blogját. Amit leír a fűszerről, saját tapasztalata, és ez éppen elég, hogy megismertessen vele. Ide másolok belőle egy részt.

A fűszerárus fiú, akit Farkassal kiválasztottunk magunknak, nagyon kedves volt, türelmesen válaszolgatott kérdéseinkre. Elmondta, hogy mi micsoda, amit meg nem tudtunk beazonosítani, arról azt, hogy mibe használják.
 A rengeteg kardamom, fahéj, sáfrány, római kömény mellett hoztam haza sumacot és néhány fűszerkeveréket. 
A sumacról itthon kiderült, hogy van magyar neve – szömörce vagy cserző szumák – sőt, kapni is lehet. Savanykás íze van, mindenfélét megszórnak vele: húsokat, rizst, hagymát. De jó vele a kebab is, a padlizsán, vagy a lencse, csicsriborsó. 
A fűszerkeverékeket a fűszerárus fiú ajánlására vásároltuk. Miután nem minden összetevőt tudtunk megfejteni, aszerint válogattunk, hogy mihez használják. A kedvencemmel rizst ízesítenek. Volt benne sáfrány, gyömbér és mazsola. Meg még ki tudja mi, elfogyott, mielőtt mindent be tudtam volna azonosítani. 
Aztán vásároltunk egy szezámmagos, zöld keveréket, amivel salátákat szórnak meg. Elképesztően finom, fokhagymás tejfölbe szórva isteni mártogatós. Miután az összetevői közül csak az oregánót tudtam biztonsággal „kiszagolni”, azt hittem, ilyet sem eszem többé. Sőt, azt is hittem, hogy helyi specialitás volt, hiszen az árusnak papírja volt a növények ismeretéről, akár ő is keverhette volna. Amikor már teljesen lemondtam az ismétlésről, kiderült, hogy ez egy igen ismert fűszerkeverék, a zaatar, vagy za'atar, amit itthon is könnyűszerrel el lehet készíteni. 

Lehet szórni salátára, húsokra, sajtokra. Kenyértésztára, sütés előtt. Különböző salátaöntetekbe. Vagy mártásokba, mártogatósokba. Tejfölbe, tejszínbe, majonézbe, joghurtba. Csak figyeljünk arra, hogy van benne só!

A szezámmag miatt hat hónap alatt érdemes elhasználni, bár, ha valaki megkóstolja, egészen biztosan pillanatok alatt elfogy. Hűtőgépben tovább eltartható, mint szobahőmérsékleten. Szömörcét arab boltokban lehet kapni, elképzelhető, hogy az Ázsiában is. Kitűnő gasztróajándék.

Hozzávalók:

2 ek szömörce 
4 ek kakukkfű
3 ek szezámmag
4 ek majoranna
4 ek oregánó
1 tk só

A szezámmagot száraz serpenyőben megpirítom és azonnal beleöntöm egy tálba, nehogy odaégjen. A fűszereket porrá darálom a sóval, és összekeverem a szezámmaggal.



A sült fokhagymák nagyon jól sikerültek, finom, krémes lett a belseje.
Az egész fejeket sütőzacskóban sütöttem 160°C-on kb. egy órán át.
A kissé kihűlt fejek alján a gyökér rész kemény közepét kiszedtem, így a gerezdek alján kinyílt a héj és könnyen ki lehetett nyomni a pépet belőle.



  • egy fej fokhagyma pépes belseje
  • olívaolaj
  • méz 1 teáskanállal
  • za'atar keverék / zöld /  1 evőkanállal
  • bors
  • száraz csilipehely




Ebbe a keverékbe forgattam bele a darabokra vágott csicsókát.
Sütőpapíros tepsibe tettem és 220°C-os sütőben  kb. 20 perc alatt megsütöttem.
A sütési idő a mennyiségtől és a darabok nagyságától  is függ, de szerencsére a sütőben sütésnél nem törik nagyon össze a zöldség.


Nagyon finom, kissé fűszeres köret lehet, de nálunk elfogyott csak úgy.
Vacsorára is nagyszerű lehet, de érdemes jókora mennyiséget készíteni belőle.