2010. augusztus 14., szombat

Paradicsom aszalás a napocska segítségével

 
Hát, ennyi lett! Nem kevés, csak elkapott a szokásos telhetetlenségem és kicsit lehangolt a végeredmény mennyisége.  A szépségük azonban kárpótolt. Köszönöm Krisztának, hogy időben figyelmeztetett erre a néhány napra, amikor lehet napon szárított paradicsomot készíteni. Biztosan lesznek még ilyen napok, de nekem ez most a szabadságom idelyére esett, amikor sikerült ezt is beiktatni.
Ilyesmit nem lehet távirányítással  végezni, bármennyire is kitanulta és az ilyen irányú tevékenységeket a maximumra fejlesztette egy gasztroblogger férje. Napjában többször megnéztem őket, kicsit igazítottam rajtuk, hogy jobban érje a nap.
Valamiért mindég hajlamos vagyok elfelejteni, hogy olyan távolságból, ahonnan a nap küldi a sugarait a Földre, nincs jelentősége, ha néhány centivel odébb teszek valamit.

Sajnos nem volt olyan erős a napsütés az országnak ezen a területén, amilyenre én számítottam, de azért az első nap  után szépen kezdtek zsugorodni a paradicsomok.
Nem voltak egyformák, ezért nem is készültek el egyszerre. No, ezért is kellet nézegetni többször is.
Olyan sok mindenről lemaradok, azért mert napi fix időben kell dolgoznom egy munkahelyen. Eddig is jött rám néha utálat, de amióta a gasztroblogok közelébe kerültem és állandó időzavarban vagyok, többször érzem ezt. Mennyi minden más hasznosabb dologgal tölthetném az időm.
Vezessék már be a részmunkaidőt végre hivatalosan!!  Akkor itthon elkészítheném mindazt, amit most még kénytelen vagyok boltban megvenni.
Sokan nem hiszik el nekem, de még a konyhapénzzel is jobban lehet spórolni, ha valaki sokat van itthon. Sok olyan ételt meg tudok főzni, amit előre elkészítve nem gusztusos fogyasztani.

 

Íme, itt a végeredmény. Három csoportba szedtem végül az elkészült aszalványt, mert bizony volt, ami a gondos ellenőrzés dacára is jobban kiszáradt. Nem baj, mert azok legfeljebb kenyérben megsütve végzik.

A besózás viszont remek tanács volt, ez sokat segített a siker érdekében. Ezért lettek ilyen szépek.
A második napon több volt a felhő, de ha kisütött a nap, akkor jobban égetett. / én legalább is megégtem / Úgy döntöttem, hogy harmadik nap is lesz, de ekkor már kinyitogattam az összezsugorodott, de még nedves paradicsomokat.
Na, ekkor száradtak ki a kisebbek, vékonyabbak. Még így is sokkal puhábbak lettek, mint, amikor aszalógépben készítettem.

Sajnos nincs elég tapasztalatom, ezért nem mertem eltenni csak úgy dobozban vagy üvegben, ezért kiadagoltam és egy kis fokhagymával, rozmaringgal ízesítve, olajjal felöntve kicsi üvegekbe tettem és bedugtam a fagyasztóba.   Az olaj zsírszerűre dermed, de megvédi a paradicsomokat.


Tavasszal vettem a multiban akciós aszaltparadicsomot, ami szintén puha volt, de olajban eltett. Nem használtam el mindet, tartalékoltam jobb időkre és lesz, ami lesz alapon, betettem a fagyasztóba.
Tökéletes volt! A fekete olajbogyót is így mentettem meg az enyészettől.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.