2012. augusztus 25., szombat

Mezítláb a konyhában


A nyári hőség ellenére azért enni kell! Jó, tudom, nem feltétlenül kell a sütő hőségétől izzadni, amikor az udvaron is lehetne egy hideg sörrel és újsággal a kezemben.
Nem, ez nem megszállottság, csak ki kell használni minden időt, amikor lehet olyan dolgokat sütni, amire máskor a sietős napokon nincs idő.
A csigák kelt tésztából készültek és a fagyasztóban volt a töltelékül szolgáló pároltkáposzta. A kiflikbe is ez a töltelék került és sütés után a fagyasztóban kötöttek ki.
A csigák között sajtos is van.
A tortilla lepények szintén a fagyasztóban vannak, kiadagolva. Jó lesz majd sietős vacsora alapanyagaként elővenni.


Az idő lerövidítése okán a kenyér a gépben sült, addig a pidék a sütőben. Jó sok sajttal megszórva, alatta pedig mindenféle maradék a hűtőből.


Ezek pedig egyszerű kiflik egyforma tésztából, csak az egyik adag sósan, a másik édesen készült.
A sós már elfogyott, sőt egymás után három napon keresztül sütöttem meg, igaz egy részét elosztogattam. Az édes a sütés napján szintén a fagyasztóba került.

Vegyes savanyúság és pizzaszósz


Ha jól emlékszem tavaly csináltam ilyen vegyes savanyúságot és meglepően kedvező fogadtatásra talált. Nálunk a fiaim a bolti csemegeuborkát ették nagy mennyiségben, ezért ami ezen kívül elfogyott, azt megvettem a zöldségesnél. Csalamádét tettem el szinte évente, de más savanyúságot ritkábban és akkor is keveset. Igaz, mindég elfogyott, de sosem gondoltam, hogy növelni kellene a mennyiséget.
Ami a csalamádéból kimaradt, abból lett a vegyes savanyúság, az idén viszont szándékosan vettem a zöldségeket, hogy eltehessem ezeket a finomságokat.
Sosem pontos mennyiségeket vásároltam, csak úgy, ahogy gondoltam.
Most is kimaradt a zöld paradicsomból és azzal is kezdenem kellett valamit. Vettem hozzá még uborkát és hagymával együtt tettem el  úgy, ahogy máskor is szoktam, csak nem mindég egyforma a belevaló.
Ezt inkább salátának  mondják, mint savanyúságnak.
Nagyon szeretjük és más, mint a csalamádé.


A karfiolt is azért vettem, hogy igazán vegyes lehessen a savanyúság, de nagyon fel voltam háborodva, amikor ennyi zölddel kellett megvennem.
Régebbről úgy tudtam, hogy csak annyi zöldet lehet rajta hagyni, hogy a karfiol 1/3-a legyen.
Ha a termelők ennyi zölddel adják el, akkor a kereskedő nem fogja leszedni. Ezt nem ellenőrzi senki? Van egyáltalán még ilyen előírás?


Szepy azt mondta, csináljak belőle salátát, de ez akkor már a kukában volt, meg egyébként sem ettem még ilyet, de a környezetem sem és néha meg elég öreg a zöld része.
Különben is nem lehet olyan ára a zöld " salátának", mint a karfiolnak.

A pizzaszósz pedig annyira egyszerű, hogy nincs is receptje. Valahol biztosan van, de nekem most nem volt.

  • Hagymát vágtam apróra és kevés olajon vízzel párolva puhára főztem
  • Összedarabolt mag nélküli - héj nélküli paradicsomot tettem bele és addig főztem , amíg sűrűsödni nem kezdett. Ez kb. egy óra hossza volt, de tudtam közben mást csinálni, csak akkor kellett figyelni, amikor már sűrű volt.
  • A vége felé tettem hozzá az apróra vagdosott bazsalikom leveleket és ezzel csak addig főztem, amíg összeestek
  • Forrón üvegekbe szedtem --- akkorába, amennyit elhasználunk majd egyszerre, mert tartósítószer nélkül még a hűtőben sem fog sokáig elállni.
  • Fejre állítottam öt percre, azután száraz dunsztban hagytam kihűlni.
Hasonlót már máskor is csináltam, a mennyiségek ízléstől függően változtathatók.
Ha kicsit hígabbra hagyjuk, akkor kitűnő  alapja lehet tészta szószoknak.

Paradicsom aszalás otthon


Nem először álltam neki az aszalásnak. Készítettem már szilvát - kevés sikerrel, meggyet elég sokat --na, ez nagyon időigényes és természetesen paradicsomot is.
Volt olyan aszalványom, amelyik valóban napszárította lett. Nem igen éreztem ízbeli különbséget, de nagyon élveztem!
Sütőben még nem próbáltam, de segítségül volt, hogy ott kezdtem el ,mert nekem is van egy minden háztartásban nélkülözhetetlen aszalógép. Hittem én akkor, amikor jó néhány évvel ezelőtt megvettük.
Ma már nem venném meg!
Akkor még kevés helyen lehetett aszalt paradicsomot venni, azóta már kimérve szinte minden multinál kapható.

Ha el akarom tenni több hónapra és nem akarom olajjal teli üvegbe gyümöszölni, akkor bizony jól ki kell szárítani. Néhány hónap múlva ezek száraz, mégis gumi szerű állagúak lesznek. Elég nehéz apróra vágni, ha pl. kenyérbe szeretném dagasztani.
Végül pedig be kell vallanom, hogy egyáltalán nem gazdaságos.
Ez a 10 dkg-i mennyiség 2 kg lucullus paradicsomból készült.

  • Forró vízbe téve lehúztam a héjakat
  • Kimagoztam, bár ez a fajta nem túl leveses
  • A félbe vágott darabokat az aszaló rácsokra tettem
  • Nem egészen volt tele négy tálca
  • Száradás közben időnként forgatni kell, mert az alsó mindég több hőt kap
  • Ahogy száradtak, úgy rakosgattam összébb, végül egy tálcán elfértek


Sőt! Még az az egy sem volt tele.
A következtetésem az, hogy amennyi pénzbe, időbe, energiába került  nekem ezt elkészíteni, kb. annyiba kerül, ha megveszem egy multinál a 10 dkg-ot.
Igaz, az nem száraz, hanem olajban eltett, de ez egyáltalán nem akadálya a különféle felhasználásnak.