Datolyás tallér barnított vajjal

Szerintem ennek a süteménynek a lelke a barnított vaj és a barna cukor.
Egy picit megelőztem a gasztroforradalmat. Na jó, ez csak vicc volt.
Úgy vélem azonban, hogy a recept írója nem pontosan úgy értette, ahogy én az utóbbi tíz évben. A képen is látszik, hogy milyen régóta készítem ezt a süteményt. Bizony már 16 éve.
Akkor a barna cukor egyáltalán nem azt jelentette, amit ma.  Igazából talán én sem azzal csináltam.
Pontosabban azzal, amit a recept is ír és amiről persze már kiderült, hogy egyszerűen csak egy színezett fehér cukorról van szó.  Később megismertem a valódi barna cukrot, ami ízében és állagában tökéletes ellentéte a fehérnek.
Annak ellenére, hogy a receptben barnított vaj szerepel, azért ott van mellette a margarin lehetősége is. Mivel az is le van írva, hogy kell megcsinálni a barna vajat, én a kezdetektől ezzel sütöttem.
Arra már nem emlékszem, hogy jól sikerült-e, de az biztos, hogy évről évre jobb lett.
A gasztroblogok elterjedésével Mautner Zsófinak köszönhetően a barnított vaj is meghódította a konyhákat.
Érdekességként elmondom, hogy Zsófinál egy bejegyzés alatt a hozzászólásokból kiderült, hogy ez a francia néven // beurre noisette // elhíresült készítmény bizony nagyanyáink konyhájában is fellelhető volt olyan hétköznapi ételek kiegészítőjeként, mint a héjában sült krumpli, a krumpli ganca , ahol pergelt vajnak hívták vagy a tejbegrízre csorgatva , esetleg túróstésztára öntve. Szóval, legyünk büszkék, ez a miénk. Fedezzük fel újra!
Az idő múlásával aztán megismertem a tisztított vajat is az indiai ételekkel kapcsolatban, ami annyiban tér el , hogy megbarnítani nem kell annyira, de a habot le kell szedni róla. Ez a ghí.
Hát ezután egyszer nagy sietségemben a barnítás közben is leszedtem a habot és ez így maradt a mai napig. 

A barnított vajat egyszerű elkészíteni, de oda kell figyelni rá. Ajánlatos egy világosabb edényben készíteni, hogy látható legyen a vaj színének változása.
A vajat fel kell olvasztani és időnként megkeverve addig kell melegíteni / főzni / , amíg szép aranybarna színe lesz. Amikor habzik, azt jelenti, hogy a zsiradék szétválik a tejtől és ezután a vaj elkezd barnulni, az edény aljára pedig lerakódik a karamell színűre változott tejes maradék. Ezt nem lehet felhasználni. A vaj mennyisége csökkenni fog, de ezt a recept külön nem említi.


Hozzávalók:

• 25 dkg vajból barnított vajat készítünk
• 20 dkg datolya kimagozva 
• 25 dkg barna cukor --/ eredetileg a Koronás barna cukor /
• 1 cs .vaníliáscukor 
• csipet só
• 1 db tojás
• 3 ek narancslé
• 1 narancs reszelt héja--/ eredetileg 1cs szárított,aprított narancshéj / + 1/2 dob kandírozott narancskocka 
• 37 dkg liszt

A cukorból én nem szoktam ennyit beletenni, de ez ízlés dolga.
A kandírozott narancsot ma már sok helyen lehet kapni, de el is hagyható.
Minden alkalommal dupla adagot készítettem .

1. A  datolyát durvára aprítjuk
2. A cukrot, a vaníliáscukrot és a sót a vajhoz adjuk és robotgéppel kikeverjük
3. Hozzáadjuk a tojást, narancslevet és narancshéjat
4. Kanalanként adagoljuk bele a lisztet és kikeverjük
5. Beletesszük a datolyát is és kézzel összeállítjuk a tésztát

• Az alábbi képen látható az összeállított masszából készített tésztarudak
• Közel 2 kg lett, ebből csináltam 10 db 20 dkg-os rudat.

Nem lettek egyformák, de a súlyuk ugyanaz. Így lettek kisebb és kicsit nagyobb korongok.

• A tésztát minimum 2 órára a hűtőbe kell tenni, de nekem általában másnapig ott áll.
• A vajtól jól kikeményedik és könnyű szeletelni

• 1 tojásfehérjét villával lazán felverünk
• a tésztarudakat lekenjük vagy beleforgatjuk
• aprított pisztáciába forgatjuk és alaposan rányomkodjuk

Na ez nekem talán egyszer volt, mert sótlan pisztáciát nem igen lehetett kapni, később meg már nem is kerestem.
Több éven át úgy sütöttem, hogy semmibe nem forgattam bele.
Mostanában aprított mandulát használtam.

Körülbelül egy centis szeletekre vágjuk és 200%C-on 12 - 15 percig sütjük.
A dupla adagból összesen 176 db lett.

A kihűlt korong egyik felét olvasztott csokoládéba mártjuk.
Díszítést a recept nem ír, de nekem így szebbek és karácsonyibb a hangulat.

Az ízesítésen természetesen lehet változtatni, de nekem a kezdetektől így készül.

Csokis, diós csók habcsók alapporból

Ez bizony nem igényel semmi alaptudást, de ki kellett próbálnom 😁😁

Időnként előfordul velem, hogy muszáj kipróbálni egy számomra még ismeretlen alapanyagot, legyen az száraz, félkész, vagy nyers alapanyag. Általában nem használok ehhez hasonló termékeket, mert nem tudom kivenni belőle a fölösleges cukrot és ha nem édes a termék, akkor a fölösleges sót. Nem beszélve az ízfokozókról 😠😠

Most ez is kipipálva! Nincs vele bajom, alkalmanként belefér, de nekem nagyon édes és van helyette egy másik változatom.

Egy csomag alapporba kevertem 10 dkg diót és 10 dkg csokoládét.

Azért ilyen laposak, mert ez a por mennyiség a folyadékkal kikeverve elbírt volna még több száraz hozzávalót. 

Ha sűrűbb lenne az állaga, természetesen a sütési idő is hosszabb lenne.

Habcsókot nem csináltam belőle, de gondolom, működik.