2013. augusztus 25., vasárnap

Karfiolbundás tarjaszeletek paprikás, gombás raguval


Lisztben megforgatott, olajon elősütött tarjaszeletek. Ez a legegyszerűbb alkotóeleme ennek az ételnek. A húsokat általában sosem klopfolom ki. Szerintem ez már idejét múlt és nem is hasznos. Inkább több időt töltök a főzéssel, minthogy kiszárítsam.
A többi elkészítése sem bonyolult és előre is lehet dolgozni. Amikor csak lehet, kihasználok minden olyan lehetőséget, amivel elősegítem a későbbi konyhai munkámat. Ha már úgy is ott vagyok, akkor miért tölteném üresjáratokkal az értékes időt.
Így történt ez ezzel a zöldséges raguval is.
Az ünnepek előtti pénteken voltam vásárolni és a gondos tervezés ellenére  sem sikerült minden nyersanyagot felhasználni a következő napokban.
Vettem kaliforniai paprikát, ami már nem volt kicsattanóan feszes héjú, de amire nekem kellett, arra tökéletesen megfelelt. Mindenképpen meg akartam sütni, csak még azt  nem tudtam, hogyan?
Néhány nap elteltével már mindenképp kezdeni kellett vele vele valamit, de miután közben a család rövidebb diétázásra kényszerült, az igazi főzések elmaradtak.
Ezért a paprikából, a gombából egy párolt ragut terveztem, ami  a fagyasztóban kötött  ki.

  • 2 piros és 1 sárga paprika
  • 25 dkg gomba
  • 1 nagy vöröshagyma
  • kb. 5 dkg házi sonka 
  • 1/2 csomag rókagomba levespor
  • provanszi fűszerkeverék
  • 1/2 dl fehérbor
  • só, bors
  • friss kakukkfű
A hagymát szálasra vágtam és olajon megpároltam.
A felcsíkozott sonkát hozzá adtam és tovább sütöttem.
Hozzátettem a csíkokra vágott paprikákat és erős tűzön pároltam, de nem akartam megpuhítani.
A nagyobb szeletekre vágott gombát is beletettem, összesütöttem.
---így került a fagyasztóba
Felhasználáskor kiolvasztottam, felmelegítettem és beleöntöttem a bort, amivel addig forraltam / 2-3- perc /, amíg a bor alkohol tartalma elpárolgott.
Beletettem a fűszereket, kevés sót, borsot és kb 1 dl vízzel kikevert fél csomag gombás levesport.
Amikor sűrűsödött, akkor tejjel higítottam mártás sűrűségűre.


A karfiolbunda a palacsintatésztában / amit tökmagliszttel dúsítottam / sült karfiolrózsák maradékából készült. Olyan szép volt a karfiol, hogy nem akartam a maradékot lefagyasztani, levest meg most nem kellett főznöm. Gondoltam felturbózom valahogy a húst, hogy tartalmasabb legyen.

  • 1 nagy fej hagyma
  • 15 dkg karfiol
  • 15 dkg kenyérbél / saját kovászos, de ez természetesen nem kötelező /
  • 10 dkg sajt
Ezeket a hozzávalókat egy késes aprítóban morzsásra őröltem.

  • 1 egész tojás
  • só, bors
  • 2 kávéskanál z'aatar fűszerkeverék / bármivel helyettesíthető /
  • 1 mokkáskanál toscan fűszerkeverék
Az összekevert masszát elosztottam az elősütött húsok tetején és egy kizsírozott tepsiben 4 gerezd fokhagymával, kevés vizet  / kb. 1 dl / aláöntve 150°C-on kb. egy óra alatt megsütöttem.
Amikor már nagyon színesedett a húsok teteje, akkor lejjebb vettem a hőt és így fejeztem be.
Nagyon finom, puha és szaftos lett a hús, egyáltalán nem száradt ki. Ez az alacsony hőmérsékleten való sütésnek köszönhető.
Ez az összeállítás már csak egyszerű párolt rizst kívánt.

2013. augusztus 21., szerda

Cukkini rakottas burgonya takaróban


A cukkini nagyon sokoldalú zöldség. Talán még mindég nem merünk annyit kísérletezni, amennyi kihozná a sokszínűségét.
A sütemény készítés cukkinivel már nem újdonság, mégis nagyon sokan fintorognak még mindég, amikor erről hallanak. Előítélet ez, semmi más! Tessék kipróbálni egy egyszerű bögrés süteményt és szerelem lesz belőle. Sajnos nekem nincs itt ilyen receptem, de az internet bővelkedik bennük.
Nyersen is lehet enni, de aki nem elég bátor, az csak egy egyszerű salátába tegye úgy, mintha uborkát használna. Bátrabbak szintén találnak az internet segítségével recepteket a pácolt, marinírozott cukkinire.
 Leves készítésben verhetetlen!
Főzeléknek úgy, mintha tökből készítenénk, hihetetlenül finom, csak arra kell vigyázni, hogy ne főzzük pépesre, legyen roppanós.
Tészta szószok végtelen variációja létezik. Raguk alapanyagának tökéletes.
Reszelve lepényeket süthetünk belőle hasonlóan a tócsnihoz, de kenyérre való kencét is készíthetünk.
Nekem most olyan cukkinik voltak, amiből lehetett szeleteket vágni és ezeket kevés olajon átsütöttem.
Ebből készült a rakott étel.

  • nem kell nagyon vékony szeleteket vágni, mert akkor szétesik
  • a megsült cukkinik egy részét egy sütőedénybe raktam--kiolajozni csak egy picit kell, mert a cukkini is elég olajos marad
  • darált marhahúsból késztettem egy keveréket, de nem pároltam meg előre, mint általában szokták



  • a cukkinit lereszeltem finom reszelőn és besóztam, kinyomkodtam
  •  apróra vágott hagymát pároltam két gerezd fokhagymával
  • rátettem két maréknyi reszelt cukkinit és toscan fűszerkeverékkel átforgattam
  • só, bors
  • összekevertem a darált marhahússal és újra fűszereztem
A sütőedénybe tett cukkini szeletekre tettem a húsos masszát és beborítottam a maradék elősütött cukkinikkel.
Hagyományos módon krumplipürét készítettem egy fél mokkáskanálnyi frissen őrölt szerecsendióval és reszeltsajtot tettem bele bőségesen.
Egy darab tojással fogtam össze, hogy legyen tartása és a sütőben kb. 40 perc alatt összesütöttem.

A marhahúsnak egyébként is finom íze van, de így, hogy nem volt előre összesütve még különlegesebb volt. A hozzáadott reszelt cukkini pedig szaftossá tette.
Természetesen ízlés szerint variálható!

Köles tabbouleh


A tabbouleh saláta az arab konyhára jellemző. Szíriában és Libanonban népszerű, de megtalálhatjuk a török receptek között is.
Az eredeti tabbouleh kevesebb bulgurt tartalmaz és rengeteg vágott petrezselyemzöldet, ami itt salátalevélként szolgál.
A török változatban több a bulgur és ezt kisirnek nevezik.
Nincs kizárólagos elkészítési módja, a hozzávalók mennyisége változhat, de igazából itt nálunk szerintem nem is az a fontos, hogy mennyire az adott recept eredetijét készítjük el, hanem jelen esetben az, hogy egy egészséges köret, sok zöldséggel , egy saláta, ami köretként is megfelelő.
Készíthető kuszkuszból is, de én most rendhagyó módon kölesből készítettem, mert most egyik gabona féle sem volt itthon.

Kb. 5 dkg bulgurral érdemes kezdeni, ha valaki nem ismeri. Nem az íze miatt, mert az eléggé jellegtelen. Olyan íze lesz, amilyet adunk neki. Inkább a mennyiség miatt, hiszen úgy megdagad, mint a rizs.
Azután ki lehet kalkulálni, hogy hány adagra mennyi szükséges.
Lehet kevesebb gabona és több zöldség--akkor inkább saláta jellegű lesz, de lehet fordítva is és akkor tartalmasabb köret lesz belőle.
Az eredetihez jobban hasonlító változat

  • 5 dkg bulgur forró vízzel felöntve / dupla mennyiség /, addig ázzon, amíg a többi hozzávalóval elkészülünk--ha valaki nem bízik ebben a módszerben, akkor nyugodtan főzze meg kb. 5 perc alatt és hagyja állni, amíg magába szívja a vizet
  • 1 fej lilahagyma / eredetileg persze biztos nem ez / felszeletelve--nem kockázva
  • 4 közepes paradicsom a magja nélkül felkockázva
  • az uborka nem tartozik bele, de én szoktam azt is tenni hozzá felkockázva
  • 4-5-6-7 csokor petrezselyemzöld nem túl kicsire felvágva----ez a mennyiség még nálunk is túlzásnak tűnik, pedig azt gondoljuk, hogy mi ebben az országban elég sok petr.zöldet eszünk
  • egy csokor mentalevél összevágva
  • az öntet egyszerűen csak olívaolaj --ízlés szerint és citromlé, hogy kellően pikáns legyen / nekem 2 citrom leve volt rajta, de lehet több is /
Ha a menta kimarad, nem tragédia, de akkor nem az eredeti változat készül. Nekem az uborkával így sem volt az eredeti.

Láttam már olyan elkészítési módot is, amikor a felhasznált kuszkuszt nem áztatták be külön, hanem az összevágott paradicsom leve és a citromlé puhította meg. Ekkor persze a paradicsom magjait nem szabad kidobni, sőt az összes levére szükség van. Ebben az esetben hagyjuk állni legalább egy órát a salátát, hogy a kuszkusz megszívhassa magát. 

Mini palacsinták cobbler tésztából rozmaringos gyümölcsraguval


Hát, ez is úgy kezdődött, mint annyiszor máskor. Ettem volna valami édességet, de nagy kedvem nem volt hozzá, hogy el is készítsem.
Sajnos helyettem senki nem vállalja be, ezért keresgélni kezdtem az egyszerűbb édességek receptjei között.
A cobbler már többször bizonyított nálunk, nekem sem kihívás az elkészítése, de napok óta a palacsinta járt az eszembe.  Annál is inkább, mert a család egyesével ugyan, de néhány napos diétára volt fogva, ezért mindég volt okom arra, hogy ne süssek. Aztán úgy gondoltam, itt az idő, de miután nem fogyott volna el rövid időn belül, arra gondoltam, hogy mini palacsintákat készítek, de a cobbler tésztájából.
Tökéletes volt, csak kicsivel több folyadék kellett hozzá.
A benne levő cukor miatt könnyebben megéghet, ezért ajánlatos alacsonyabb hőfokon sütni. Még így is előfordult néhány sültebb szélű.
Finom édes lett, más, mint a sima palacsinta. A gyümölcsök pikáns íze jól illett hozzá.


Tészta hozzávalói

  • 25 dkg liszt
  • 5 dkg cukor
  • 0,5 cs sütőpor
  • 10 dkg olvasztott vaj
  • 1 tojás
  • kb.2,5 dl tej



A gyümölcsös ragu hozzávalói 

  • 15 szem szilva
  • 6 szem őszibarack
  • egy maréknyi mazsola
  • 3 ek cukor
  • kb. 0,5 dl balzsamecet
  • kb. 0,5 dl víz
  • 15 levél rozmaring
A barackokat meghámozom és negyedekre vágom--ha nagyobbak, akkor több darabba --, a szilvákat kimagozom és félbe vágom.
A cukrot karamellizálom, ráöntöm az ecetet--fröcsköl -- és ráteszem a gyümölcsöket is.
Ameddig a cukor feloldódik és az ecet elpárolog, addig párolom a gyümölcsöket. A keletkezett folyadék mellé öntöm a vizet és egyet forralok rajta.
Beleszórom az apróra vágott rozmaringot.


2013. augusztus 12., hétfő

Caponata -- szicíliai padlizsánragu


Ezt a padlizsános ragut minden évben elkészítem, de én sosem az eredeti caponatat főzöm, mégis ezt a nevet használom. Úgy gondolom, nem fognak kitiltani sehonnan és talán nem sértek semmit azzal, hogy egy picit változtattam rajta. Tulajdonképpen minden a valószínűsíthető eredeti recept szerint készül, csak én még cukkinit is teszek bele, mert ilyenkor elég sok van és az étel jellegén és állagán nem változtat semmit.
Aki nem rajongója a padlizsánnak, azzal is könnyebben meg lehet etetni ezt a zöldséges csodát, ha nem csak az van benne.


Az az összeállítás, ami a fenti képen van, egy tavalyi ragu hozzávalóit mutatja, és ezen jól látszik, hogy nem csak, hogy cukkini van benne, de még sült piros paprika is.
Nem én találtam ki, ez egy valós recept leírás volt és ez alapján készítettem én a caponatat az elmúlt években.
Amit az idén olvastam, azokban sokkal egyszerűbb az összeállítás, de hát a mi lecsónkból  is ezerféle létezik.


Ami nem hiányzik egyikből sem, az a mazsola, kapribogyó és olajbogyó / többnyire fekete, de lehet zöld is /
A pálmazsírt nem használom rendszeresen, de kaptam és elfőztem.
A felhasznált mennyiségek szabadon választhatók. Talán annyit, hogy nem olyan paradicsomos lében úszó a végeredmény, mint a mi lecsónk / bár én azt sem szeretem úgy /
Igazából ez sem teljesen így van, mert láttam már paradicsomosabb és levesesebb ragut is.
 Ami nekem volt most:

  • 2 közepes padlizsán
  • 5 db kicsi cukkini
  • 5 kicsi fej vöröshagyma
  • 3 kicsi fej lilahagyma
  • 4 gerezd fokhagyma
  • 7 közepes paradicsom / lehet egy doboz darabos konzerv is /
  • kb. 10 dkg fekete olajbogyó felszeletelve
  • 2 ek. kapribogyó
  • 3 ek. mazsola
  • 1 ek. cukor
  • ecetet én nem tettem bele, mert a paradicsom nem volt annyira édes / vörös- vagy fehérborecet /
  • só, bors
  • 5 dkg fenyőmagot is lehet bele tenni, nekem kesudió volt itthon, ebből tettem bele / elhagyható /
  • 1 tk szárított bazsalikom / sajnos csak ez volt / , de lehet petr.zöldet is tenni bele



Ha valamilyen magot akarunk tenni bele, akkor azt először száraz serpenyőben pirítsuk meg. A kesudiót azután én feldaraboltam nem túl apróra.
A padlizsánt felkockáztam, besóztam, leöblítettem és amikor megszikkadt egy kicsit, akkor olajon megsütöttem, de nem puhára.
Kiszedtem az  olajból és félre tettem.
Hasonlóan megsütöttem a cukkinit is, ha van, akkor a paprikát is és mindent kiszedek külön - külön.
Ha friss paradicsomot használok, akkor azt forró vízbe teszem és leszedem a héját.
A végén a  felkockázott hagymát sütöm és párolom.
Amikor ez készen van, akkor hozzáadok minden megsütött zöldséget, a paradicsomot, cukrot / ecetet /, olajbogyót, kapribogyót, a magot, fűszerezem és kb. negyed óra alatt összepárolom.


Lehet enni melegen, hidegen, másnapra összeérnek az ízei, lehet önálló fogás, de lehet körete húsnak is.
Tálaláskor megszórhatjuk friss bazsalikommal, de petrezselyemlevéllel is.
A húsos kép tavaly készült, a legfelső az idén.

2013. augusztus 10., szombat

Őszibarackos lepény


Ezt a süteményt már többször megsütöttem, igaz kisebb változtatások mindég voltak benne, de a végeredmény szinte tökéletes volt. Ez már majdnem egy elronthatatlan sütemény. Ha én mondom, elhihetitek!
Készülhet bármilyen gyümölcsből, de télen befőttel is tökéletes.
A mandula ki is maradhat a tésztájából, de dióval is helyettesíthető.
A cukros dió, amit a gyümölcsre  kell tenni,elhagyható. / gyorsított változatnál én is szoktam /
A félig megsütött tésztára én szoktam lekvárt kenni, de ez nincs benne a receptben.
Ha nyers gyümölcsből készítem -- nem eper vagy málna -- pl. barackból, akkor néhány percig beteszem a sütőbe, hogy kicsit felpuhuljon.
A tésztát néha teljeskiőrlésű liszttel keverem. Kicsit szürkébb lesz, de nekünk úgy is finom.
A cukrot néha barnacukorral helyettesítem.



  • 35 dkg liszt
  • 20 dkg vaj / margarin /
  • 10 dkg cukor
  • 1 tojássárgája
  • 2 dkg darált mandula
  • csipet só
  • csipet őrölt fahéj
  • 1 ek rum / én nem szoktam /
  • 1-2 ek tej / vízzel is jó /
  • darált dió vagy mandula a szóráshoz
A fenti hozzávalókból tésztát gyúrunk és fél óra pihentetés után / nem szoktam pihentetni / kikent tepsibe tesszük és félig megsütjük.
A tészta tetejét kirakjuk tetszőlegesen a gyümölccsel és megszórjuk a cukros, fahéjas darált dióval.

Elkészítjük a piskótát a hagyományos módon 4 tojásból / az egy megmaradt fehérjét is hozzáadom / .

  • 5 tojásfehérjéből habot verünk
  • 4 ek cukorral kikeverjük
  • 4 tojássárgáját hozzákeverjük
  • 4 ek lisztet keverünk bele
A gyümölccsel kirakott tésztára öntjük és visszatesszük a sütőbe.
Addig sütjük, amíg a piskóta megsül és szép színt kap.

Mákos görögdinnyehéjlekvár


Az úgy volt, hogy a dinnyehéjat el akartam tenni úgy, mint tavaly, mert az finom volt és ilyet  nem csináltam már jó néhány éve.
A héjakat összegyűjtöttem, levagdostam  a kemény külső zöld részt és a héj darabokat enyhén ecetes vízben főztem kb. 40 percet. Úgy gondoltam, hogy majd másnap feldarabolom és folytatom--így ugyanis könnyebb felvagdosni, mint nyersen.
Azután úgy alakult az egyéb tennivalók miatt, hogy nem volt már kedvem a sok héjat felaprózni. Azt gondoltam, csinálok inkább egy lekvár szerű valamit.
Szerintem elég jellegtelen ízű a dinnyehéj, ezért úgy gondoltam,  hogy amilyen ízesítőt teszek bele, olyan lesz.
A citrom adta magát először, azután --mivel karácsonyra szántam --diót akartam tenni bele, de sajnos nem volt jó ízű, ezért a mákot választottam.
A gyömbér mindég kéznél van, és a fagyasztóból kivéve néhány perc múlva már lehet is reszelni. A vanília szintén  karácsonyi fűszer, így lassan összeálltak az ízei.
Teljesen szabadon választott akció volt, ezért ha nem sikerült volna, elfelejtem és ennyi. Ha sikerül, akkor pedig leírom, hogy emlékezzek rá. Évek óta ajándékozok hasonló érdekességeket és már kellett valamit újítani. A diabetikus elkészítés eredménye pedig mindég kétséges, de hasonló termékeket nem igen találni, ezért ez mindenképpen örömet okoz.

  • 1 kg tisztított dinnyehéj lett összesen, de igazából a befőzőcukorral úgy kell számolni, hogy a gyümölcs tisztítatlan mennyiségét kell alapul venni, ezért így számoltam vissza + egy kicsit több cukorral
  • a dinnyehéjat késes aprítóban összevágtam és annyi vizet öntöttem rá, hogy ellepje
  • a cukor kivételével mindent a lábasba tettem és 1 órán át főztem--kellet ennyi, mert a dinnyehéj nagyon kemény volt -----  lehet könnyebbé tenni, ha az ecetes vízben puhábbra főzzük a héjakat, mert akkor nem kell figyelni, hogy le ne égjen és, hogy el ne főljön róla a víz
  • a végén annyi folyadék legyen alatta, hogy éppen ellepje a héjat
  • amikor megpuhult a dinnyehéj, akkor 10 percre levettem a tűzről, mert eredetileg a cukrot a hideg gyümölcshöz kell keverni, hogy ne legyen csomós ---- ezért is jobb az ecetes vízben puhára főzni a héjakat, mert akkor ebben a részben már a cukorral összekeverve lehet kezdeni a főzést--- nekem szerencsém volt, nem csomósodott össze
  • lehet próbaképpen kivenni egy keveset és egy tányérra tenni, hogy mennyire zselésedik meg---én is megcsináltam most ezt a próbát és így tudtam tulajdonképpen megkóstolni, mert a végén éppen tele lettek az üvegek és nem maradt kóstoló
  • amikor jó az állaga, akkor mehetnek az üvegekbe,  na-benzoátos vízbe mártott celofán                       / ez el is maradhat / és rá a kupak, fejre állítás és én száraz dunsztban hagyom kihűlni, de erre nincs szükség.



A hagyományos változat hozzávalói

  • 50 dkg tisztított dinnyehéj
  • 30 dkg Koronás 3:1-ben befőzőcukor / sok éve ezt használom, én nem váltok másra /
  • 1 dkg reszelt gyömbér
  • 1/2 vaníliarúd felének kikapart magjai és a héj belefőzve
  • 1/2 citrom reszelt héja
  • 1 evőkanél szemes mák



A diabetikus változat hozzávalói

  • 50 dkg tisztított dinnyehéj
  • 20 dkg diabet. befőzőcukor
  • 1 dkg reszelt gyömbér
  • 1/2 vaníliarúd felének kikapart magjai és a héja belefőzve
  • 1/2 citrom reszelt héja
  • 1 evőkanál szemes mák
Tulajdonképpen egy dzsem szerű lekvár lett belőle, ami vajas kenyérrel is finom, de sajtokhoz, egyéb édességekhez is ajánlható.

2013. augusztus 8., csütörtök

Lasagne paradicsomos raguval és cukkinis besamellel


A lasagne régóta kedvenc étel a családban, főleg a gyerekeim szerették, hiszen kevés olyan gyerek van, aki nem szereti a milánóit. Amiről persze ma már tudjuk, hogy nem is az, de ez nem von le semmit az értékéből. A lasagne raguja persze nem azonos a bolognai szósz ízesítésével, de nagyon hasonló, pontosabban olyan, amilyet mi akarunk. Nekem a provanszi és toscan fűszerkeverék bevált az ilyen olaszos ill. mediterrán ízvilágú ételeknél.
A besamel is kötelező kísérője, mert ettől lesz kellemesen krémes a  tésztás ragu.
Most a nyár közepén sok háztartásban gondot okoz, a cukkini- rengeteg feldolgozása. Én is így voltam már ezzel, pedig szeretjük, de egy idő után unalmas lesz. Ezért egy bőséges adagot belekevertem a besamelbe.


Az alábbi képek a lasagneről nem most készültek, de a fázisfotók csak annyiban térnek el a mostanitól, hogy a ragura öntözött besamel egyszerű sima, a mostanit pedig összekevertem a reszelt cukkinivel.
A húsos raguba általában teszek egy doboz darabolt konzerv paradicsomot, hogy a sűrített-től ne legyen paradicsomszósz jellege, de azért legyen benne.

  • Olajon apróra vágott hagymát / 1 nagyobb / és kevés fokhagymát / 2 gerezd / párolok
  • Darálthúst / kb 50dkg / teszek rá és addig kevergetem, amíg a hús kifehéredik
  • Só, bors, provanszi fűszerkeverék kerül bele
  • Egy doboz konzerv paradicsom adja meg a szükséges paradicsomos ízt
  • Ezzel már nem kell főzni, csak összeforralni
  • Ha nagyon száraz lenne, öntök alá még vizet, mert a tésztalapoknak is kell folyadék a főzésnél




  • A sütőtepsit kikenem olajjal és öntök bele kb. egy dl vizet,amit meg is sózok egy kicsit.
  • Ezután teszem bele az első réteg tésztát, amire a ragu felét szétterítem.
  • A ragura mindég öntök egy keveset a besamelből, mert így finomabb lesz
  • A besamelt is hígabbra készítem, mert a sütés közben a tésztalapok sok folyadékot vesznek fel.
  • Most két darab közepes cukkinit reszeltem le és egy rövid párolás, sózás után lecsöpögtetve kevertem a besamelbe
  • Erre reszeltsajtot is szórok


A reszeltsajt helyett most mozzarellát tépkedtem szét, azt tettem a lapok közé.
Az egyszerű rétegezésnél minden sor tésztára ragu kerül egy kevés besamellel megöntözve, a fölső tésztarétegre pedig a többi besamel.


Most viszont egy olyan réteg is készült a cukkinis besamelből , amit két  tészta közé öntöttem, mert volt bőségesen.
/ezért osztottam a húsos ragut csak két felé, egyébként három adagban szoktam szétönteni a tészták között./
A legfölső tésztasort bőségesen leöntöttem a cukkinis mártással és kb. 160 - 170 fokos sütőben megsütöttem 40 percig.
A cukkini íze szinte teljesen eltűnt, viszont finom szaftos lett a tészta.

2013. augusztus 4., vasárnap

Kolbászos lecsó balzsamecetes kacsamájjal és naan kenyérrel


Nem szándékozom receptet írni, mert a lecsó olyan, mint a foci. Mindenkinek van róla véleménye! A jobb az, hogy mindenkinek van egy tuti receptje is. Ahány ház, annyiféle lecsó. Ezt jól bizonyítják a több helyszínen megrendezett lecsófesztiválok is.
A lecsós szelet néven ismertté vált menzakaja nem tudom, milyen összetételű volt, de amikor én főztem meg itthon, akkor én a lecsós alapját fokhagymával ízesítettem. Nem rontott rajta, de nem is volt fokhagyma íze.
Ezt a lecsót is fokhagymával főztem, de nem tettem bele sokat, mert a máj  viszont kapott bőségesen.
A lecsót füstöltszalonna alapon kezdtem jó sok hagymával, amit szálasra vágtam és igyekeztem alaposan megpárolni.
Nálam  a lecsóban mindég haraphatóan roppanós marad a paprika, erre nagyon kényes vagyok.
Szerintem az agyonfőzött paprikánál nincs rosszabb!
Lehet, hogy ez abból adódik, hogy gyerek koromban meg nem ettem volna a paprikát a lecsóból, mert a pöndörödő paprikahéj kaparta a torkom és ezt nagyon nem csíptem.


A kacsamájat tulajdonképpen azért sütöttem meg mellé, mert a fagyasztóban volt maradék és önálló ételnek már kevés lett volna.
Bőséges fokhagymás, hagymás alapon borsos-mustáros fűszerkeverékkel ízesítve erős tűzön sütöttem. A végén öntöttem alá balzsamecetet és ezt jól ki is forraltam.

A naan kenyér újra felfedezett kedvencünk. Mostanában már többször sütöttem, de régebbi az ismeretségünk.
Tulajdonképpen egy élesztős kenyértészta, amiben a folyadék joghurt, de egyes receptek szerint egy része vízzel is pótolható. Az élesztő mellett azonban sütőpor is van benne.
Az sem egyértelmű, hogy kell-e bele tojás vagy nem?
Az viszont biztos, hogy száraz serpenyőben -- jobb helyeken tandorban -- kell megsütni.
Az enyémben nincs tojás, az élesztőt sem szoktam kimérni, mert nem kell olyan pontosan, mint más kenyérfélénél.
Sokféle ízesítéssel készítik, az enyém most fele mennyiségű teljeskiőrlésű tönkölyliszttel készült.

Ecetes paprika köret kacsamellel


A kacsamell újkori sütési módjáról már sok blogon lehetett olvasni. Írtam róla én is, mert amióta megismerkedtem ezzel, azóta csak így vagyok hajlandó megsütni! Nem, ez nem sznobság, hanem az étel élvezete, ami a  hús agyonsütésénél messzire elkerülhet minket.
Természetesen senkit nem akarok megbántani, ha átsütve- vagy kiszárítva sütve puhán vagy szálkásan szereti valaki, akkor egye úgy, de én szerencsésnek tartom magam, hogy megtanultam így megsütni a kacsamellet.
Néha picit véresebb, máskor közepesen átsült, de mi így szívesen esszük. Most egy picit véresebb lett.


A köret egyszerű volt. Olívaolajon -- nem használom mindenre, de , ha olyan az étel, amikor minden zsiradék is a tányérra kerül, akkor igyekszem egészségesebbet használni --- egy kicsi kacsazsír hozzáadásával vastagabb szálakra vágott hagymát pirítottam.
Hozzáadtam a vastagabb csíkokra vágott színes kaliforniai paprikákat  -- sárga, piros és zöld.
Só és frissen őrölt bors ízesítette, azután rizsecetet öntöttem rá, hogy kicsit pikánsabb legyen.
Ez azért is volt jó, mert amikor ettük, akkor csak langyos volt a paprika és jobban érvényesült az íze a frissensült kacsával.
Volt néhány szelet kissé szikkadt kovászos kenyerem és ezekből sajtos krutonokat készítettem, azt ettük mellé.
A kovászos kenyér ropogósabbra sül, mint a sima bolti. Ropog, de nem szárad ki, nem lesz élvezhetetlenül kemény.

Mascarponés, túrós édesség


A körte befőzéséből maradt néhány érett példány, amit nem akartam üvegbe tenni, de már ázott a citromos vízben és úgy nem olyan jó ízű nyersen megenni.
Gondoltam, csinálok egy gyümölcskocsonyát és megfőztem a körtéket kompótnak, a levébe zselatint tettem és formákba öntve behűtöttem. Sajnos a zselé nem dermedt meg még másnapra sem, de egy kicsit megkötött.
Körülnéztem, mivel tudnám párosítani, hogy ehető legyen és találtam egy fél doboz mascarponét a hűtőben.

  • 25 dkg túró
  • fél doboz mascarpone / lehet egész doboz is /
  • 2 dl Hulala tejszín
  • 1 ek házilag készült vaníliáscukor
  • 2 ek méz
A tejszínt felvertem habnak és belekevertem a többi anyagot.
A tálba rétegeztem a túrós krémet, összetördelt vajaskekszet, a félig megdermedt körtés zselét és a tetejét megszórtam --a kontraszt kedvéért -- cukordrazsénak álcázott napraforgómagokkal.


A körte kompót elég ízes volt, ezért nem kellett a tejszínes krémhez túl sok ízesítőt tenni.
Egy kis reszelt citromhéj azért nem rontaná el.