Mungóbabos zöldségragu --- köret vagy egytálétel

A mungóbabbal az elmúlt években kerültem közelebbi kapcsolatba, de a lelkesedésem töretlen, a mungóbab megunhatatlan. 

Pontosabban ez a zöldségragu számomra olyan, amit bárhol, bármikor és bármennyit. Persze ennek csak egyik összetevője a mungóbab, de az kötelező. Ezen kívül azt tehetünk bele, amit szeretnénk.

Több változatban készítettem már , de amiben megegyeznek az az, hogy az ízesítése, fűszerezése az indiai ízvilágot tükrözi. Ezt én nagyon szeretem!

Ha őszinte akarok lenni , és miért ne lennék az, lehet, hogy nem tudom pontosan leírni a különféle változatok összetevőit, mert már nem emlékszem. Szerencsére ez nem is fontos, mert számos zöldséget keverhetünk bele. 

Az a fehér, görögjoghurt volt és nagyon finom hűsítője a csípős ragunak.

Azt hiszem, hogy ebben volt a barna bulgur is, így egytálétel lett belőle.

Az elkészítése egyébként nagyon egyszerű, mert csak össze kell főzni mindent, különösebb bonyolult előkészítés nélkül. A lényeg az ízesítés.
A mungóbabot be kell áztatni legalább egy éjszakára, mint a szárazbabot, azután meg kell főzni.
Az egész zacskó mungóbabot meg szoktam főzni, azután adagonként elcsomagolva a fagyasztóban tartom a későbbi felhasználásig.
Ugyanígy szoktam a csicseriborsót is megfőzni és elcsomagolni.

Ez a változat a következőkből állt:

• zsiradékon párolt apróra vágott hagyma
• répakockákat tettem bele és ezt kicsit megpároltam, mert a répa a legkeményebb hozzávaló
• a kiválasztott fűszereket rászórtam a hagymára és kicsit kipirítottam, de nem szabad megégetni
• cukkini, sárga-, és piros kaliforniai paprika kockák kerültek bele
• só, bors és vízzel felöntöttem, hogy megpárolódjon minden

Nem szoktam sok folyadékot hagyni rajta, de ha besűrűsödne nagyon, akkor lehet egy kicsi vízzel hígítani vagy tálalásnál görögjoghurttal.

 Hasonló fűszerekből elég nagy készletem van és a fűszerkeverékeket különösen kedvelem, de melléjük teszek még más fűszert is., mint pl. rómaiköményt, kurkumát, madras curryport .
A sabji fűszerkeverék az egyik kedvencem. Szinte mindegyik egy kicsit csípős. Na jó, van, amelyik egy kicsit jobban.

Az egyik változatban ezek a fűszerek voltak. A curry levél nagyon jó ízt ad és meg is lehet enni.

 

Ebben a változatban zellerszár  volt a kiegészítője a hagyma - répa - mungóbab hármasnak. 

És ahogy látom, még valami, de pontosan nem tudom. Talán cukkini volt ebben is még.

 Ha nem egytálétel, akkor köret is lehet.

 Ebben a változatban szintén sabji fűszerkeverék volt - ez a fajta elég csípős összeállítás , de tettem bele még mild madras curryport , kurkumát és rómaiköményt is.
A zöldségek között volt karfiol és tettem bele árpagyöngyöt is.
Az árpagyöngyöt  - gerslit - megfőztem , mielőtt beletettem . A végén ehhez a raguhoz hozzáöntöttem egy deciliternyi sűrű kókusztejet.
Egy kis görögjoghurt ennek is jót tesz, mert elég csípősre sikerült. Esetleg kevés citromlével is meg lehet locsolni.
Ez olyan tartalmas lett, hogy köretként sok lenne, de egytálételnek jól megállja a helyét.
Esetleg naan kenyér vagy csapati vagy valamilyen lepénykenyér kiegészítheti ezeket a ragukat.

Itt is megtaláltok
https://www.facebook.com/Daisy-receptjei-130136597418680/

Édesburgonyás, csicseriborsós főzelék aszaltszilvával, narancslével

Nem nagyon látszik rajta, de ez egy főzelék. ☺️ Van egy blog, ahol újragondolt főzelékek tárháza található. Főzelékes Feri 💗
Ez egy sütőtökös, csicseriborsós, aszaltszilvás " főzelék" narancslével, rómaiköménnyel.
Most én édesburgonyával és répával csináltam, mert a tökkel más terveim vannak.
Az eredeti receptem időnként átalakul :) Most oldalast sütöttem mellé. Hááát..... le kell mozogni a kalóriát 😀😀, de megéri.
https://daisyterme.blogspot.com/…/aszaltszilvas-sutotokos-c…
// most vettem észre, hogy a tányér ugyanaz most is 😆😆 //

Vöröslencsés kelkáposztaragu

Tulajdonképpen ötletadó étel, mert a fűszerezése szabadon variálható, a lényege az, hogy a lencse remekül sűrít, hasznos fehérjeforrás. A kókusztej tejszínnel is helyettesíthető.
Volt egy kissé fáradt kelkáposztám , amit sürgősen fel kellett használni, de nem akartam főzeléket csinálni belőle, mert abba burgonya is kell és én most nem akartam. Lehet persze anélkül is, de akkor meg nagyon gyenge lesz. A gyors kamramustra eredményeként találtam vöröslencsét és egyből összepárosítottam gondolatban a kelkáposztával abból az elgondolásból, hogy ez fogja besűríteni a káposztás valamit. Egyáltalán nem volt határozott elképzelésem, ezért kutakodtam tovább.
Van egy // két / három // fűszeres kosaram  és itt már kezdett körvonalazódni a végeredmény.
A vasárnapra szánt húsból elcsentem egy darabot és  így meg is volt minden.

• 1 közepes fej hagymát felkockáztam és 1 ek olaj és víz keverékén sóval megszórva puhára pároltam
• beletettem kb. 30 dkg felkockázott húst és  átforgattam
• ezután rászórtam a fűszereket ....1 tk sabji fűszerkeveréket....1/2 tk rogan johs fűszerkeverék....1/2 tk fokhagymapor.....1 tk kurkuma .....1/2 mk rómaikömény // azért csak ennyit, mert a fűszerkeverékekben is van // és kicsit szárazra párolva a hússal alaposan átsütöttem
• felöntöttem vízzel és a húst majdnem teljesen puhára pároltam
• ezután beletettem a lencsét és tovább főztem
• közben teljesen besűrűsödött , ezért , hogy a kelkáposzta is megfőljön, kellett még hozzá vizet önteni
• amikor a káposzta még kicsit ress volt, akkor belekevertem kb. 2 evőkanálnyi sűrű kókuszkrémet és egyet forraltam rajta

Mindenképp jó, ha kicsit szaftos marad, mert az állás közben még jócskán besűrűsödik.
Melegítéskor egy kis vízzel lehet higítani.

Friss korianderzöld sokat dobna az ízösszeállításon, de nekem csak fagyasztott volt és hát ez.....nem az igazi.
A piros kápiapaprika a tálaláskor nemcsak a színét dobta föl, de adott egy kis roppanósságot az egyébként puha ételnek.
A citrom nem dekoráció volt, hanem a kissé pikáns ízével nagyon felfrissítette az egészet, de persze ez nem kötelező.

Főzőbanános joghurtos karalábé

Szinte már unalmas, amikor azt írom, hogy ez az étel eredetileg nem ez lett volna, de menet közben többször módosult a terv és a végeredmény köszönő viszonyban sincs az eltervezettel.
Ez a karalábé egyszerű főzelékként végezte volna, ha nem akad a kezembe a főzőbanán -- amiből szintén mást terveztem -- és nem döntök úgy, hogy ezt bizony fel kell használni most, mert később már nem lesz rá időm.
Segítségül hívtam a Főzelékes Ferit és a recept ötleteit hasznosítva készítettem el ezt az ételt.
Azt hiszem, most ő is büszke lenne rám! Én nagyon élveztem.

• 3 db közepes karalábé
• 2 db főzőbanán
• 1 db hagyma
• olaj és vaj keveréke
• a karalábé zsenge levelei
• 1 evőkanál mild madras currypor
• 1 teáskanál kurkuma
• só, bors
• 3 ek görög joghurt
• víz
• korianderlevél apróra vágva

• Olaj és vaj keverékén megfonnyasztottam az apróra vágott hagymát
• Rátettem a kockákra vágott karalábét és erősebb tűzön állandóan kevergetve rövid ideig pároltam
• Megszórtam a fűszerekkel és tovább sütöttem néhány percig, hogy a fűszerek kiadják az aromájukat és illatozni kezdjenek
• Beletettem az összevágott főzőbanánt, a durvára felaprított karalábé leveleket, és kevés vizet aláöntve kb. 25 percig főztem
• Sóztam, borsoztam és hozzáadtam a joghurtot. 
• Alaposan átkevertem és egyet forraltam rajta. Főzni már nem kellett.

A karalábé éppen roppanós maradt, de már nem volt nyers.
A víz elfőlt, a megmaradt leve később besűrűsödött a banántól.
Tulajdonképpen egy zöldség ragu lett, nem főzelék.
A banántól kissé édeskés az íze, / picit érettebb volt már / ezért tálalásnál joghurtot lehet még rátenni és lime levet csöpögtetni a tetejére ízlés szerint.
Vágott korianderlevelet szórtam a tetejére.

Lehet köret is valamilyen hús mellé, de lehet főétel naan kenyérrel, pitával vagy totillával és lehet mellé bulgurt, rizst is főzni.

Narancsos, sütőtökös, datolyás lencsefőzelék

Nem is gondoltam volna, hogy a lencse ilyen ideális alapanyag a különböző ízű ételek megalkotásához. Egyszerű barna lencse, de bármilyen ízvilág kihozható belőle.

Főzelékes Feri alias Szatmári Ferenc -- már írtam, hogy újra értelmezte a főzelék fogalmát. 

Nálam a hagyományos főzelék félék is rendszeresen asztalra kerültek, ezért nem volt kérdés, hogy ezeket az újra gondolt változatokat is ki fogom próbálni. 

Eddig mindegyik ízlett és választani sem tudnék, melyik a jobb?

Ezen a képen bizony a lencsefőzelék hozzávalói láthatók. A főzelék alapja  egyszerűbb, a tök és a datolya a kiegészítői.
Eredetileg 30 dkg lencsére van írva. Én fél kilóból készítettem.

• Kezdése a szokásos, hiszen gyakran kezdi Feri azzal az alappal, hogy vaj és olívaolaj keverékén apróra vágott hagymát fonnyaszt.
• Nekem most 1 közepes fej hagyma volt / eredetileg póréhagyma fehér része /  és 4 kicsi gerezd fokhagyma

1 csapott evőkanál curry por --- azt nem tudom, Feri mire gondolt itt, de nálam a curry por  nem a Kotányit jelenti, hanem a Madras curry porokat. Ezzel nem is szoktam spórolni, mert szeretjük az ízét. Amit én tettem bele, az :

• 1 kisebb és lapos evőkanál Hot Madras currypor
• 1 kisebb és laposabb evőkanál Mild Madras currypor
• 1 kisebb és laposabb evőkanál kurkuma por

A megpárolódott hagyma és fokhagyma keverékére szórtam a porokat és jól átkevertem. Kicsit illatozott a forróságtól.

• Beleöntöttem az átmosott lencsét -- sosem áztatom!!!
• Felöntöttem vízzel és alaplé híján elmorzsoltam bele egy --- nem, nem könycseppet --- leveskockát.

Feri nem használta, de én igen --- ha currypor, narancs, akkor kókusztej.

• 2 dl kókusztejet öntöttem bele
• Só, bors és puhára főztem / kb. 30 - 40 perc / 

Amikor megpuhult, akkor egy botmixerrel egy részét pürésítettem. Ez sűrítette a főzeléket, így nem kell bele sem liszt, sem keményítő.

• 1 db-- jó nagy -- narancs héját reszeltem bele és a fél narancs levét belecsavartam. Ezzel alaposan összeforgattam és 1 - 2 percig főztem.

Közben a sütőtököt kb. 2 cm-es kockákra vágtam és a datolyát is összevágtam.
Tetszés szerinti a mennyiség, nekem is több volt, mint  a receptben megadott, de én nagyobb adagot is készítettem.

• Eredetileg 30 dkg sütőtök és 8 - 10 dkg datolya.

Vajon pároltam. Pontosabban, igyekeztem pirítani inkább. Nem kell sok idő, mert akkor nagyon megpuhul, maradjon egy kicsit ress. A recept szerint kb. 5-6 perc.

• A tök kockákat és a datolyát együtt pirítottam és a narancs másik felének levét is rácsavartam.

Tálaláskor a lencsefőzelékre tettem a tökös, datolyás ragut, vágott petrezselyemzölddel és friss csilivel szórtam meg.
Természetesen kissé édeskés az alapíze, de a csilitől kellemesen pikáns csípős és a petr.zöldtől friss.

Zöldséges, húsos paradicsomleves

A paradicsomleves - a menza feeling miatt -- szerintem nagyon megosztó étel.
Ezt lehet szeretni és lehet nem szeretni. Személy szerint én igyekeztem kevésbé rászoktatni a gyerekeimet arra a cukros, ragacsos löttyre, ami ezt a levest jelentette az óvodában és az iskolában.
Én magam sosem szerettem igazán, de megettem, ha nem volt más.
Emlékeim szerint főképp azért nem ízlett, mert a cukros paradicsomon kívül semmi más íze nem volt.
Ha mégis az asztalra került nálunk, akkor semmiképp nem volt túlcukrozva.
Amikor azonban találkoztam egy másik ízvilággal a paradicsomleves kapcsán, nem volt kérdés, hogy kipróbálom-e?
Azóta is nyitott vagyok minden változatra, ezért természetes volt, hogy ez a leves is az asztalra fog kerülni.
A receptet itt találtam és " természetesen " nem pontosan készítettem el, de nem azért, mert az eredeti nem tetszett, hanem azért, mert csak emlékezetből készítettem.

• kb. fél kg csirkemell / nekem kicsit száraz így a hús, legközelebb más húsból vagy csirkecombból fogom csinálni /
• 2 db nagy sárgarépa
• 2 db közepes petr.gyökér
• 2 szál zellerzöld
• 1 cs. petr.zöld szár / ízesítésnek van eltéve a fagyasztóba annak a zöldnek a szára, amit szintén télire teszek el összevágva / 
• 1 db közepes hagyma
• provanszi fűszerkeverék, borsikafű, bazsalikom
• só, frissen őrölt bors
• 1 üveg sűrű paradicsomlé --- kb. 7, 5 dl
• víz --- a leves mennyiségéhez mérten, de kb.  2 liter volt
• gyufatészta ízlés szerint / az eredeti galuska helyett / 
• lisztet én nem használtam, nem sűrítettem külön

Az olajon megfonnyasztottam az apróra vágott hagymát egy kevés sóval.
Rátettem az összevágott húst és fehéredésig pároltam.
Ezután a zöldségek kerültek bele, kicsit összepároltam ezt is.
Ezután a paradicsomlé és a víz a szükséges mennyiségben. Só és bors meg a fűszerek.
----a paradicsomlében már nem főlnek könnyen puhára a zöldségek, mert a paradicsom sav tartalma nem engedi, ezért esetleg először csak a vízben kell puhára főzni és azután beleönteni a paradicsomot. Nekem éppen az volt  a jó, hogy nem lett teljesen puha. Figyeltem rá!
Hozzáadtam a tésztát és készre főztem.

Bőrös császár--ropogós bőrrel

Ez a bejegyzés tulajdonképpen csak azért született, mert biztos vagyok abban, hogy sokan vannak, akiket éppen úgy izgat a ropogós sült bőr létrehozása, mint eddig engem is. Szerintem nincs egyedüli üdvözítő technika, de vannak működő, jó megoldások. Nekem is van.
Kipróbáltam több lehetőséget és voltak kisebb-nagyobb sikereim is, de egyikkel sem voltam teljesen elégedett.
Mára azonban rájöttem, hogy nem is akarok mindig tökéletesen ropogós bőrt sütni, mert ennek vannak hétköznapi nehézségei.
Történetesen az, hogy egy ilyen manőver után az egész sütőt bizony ki kell takarítani. Pontosabban  nem kell, de úgyis azt fogjátok érezni, hogy kell.
Nagyon jól mutat a TV műsorokban és bizony az éttermi tányérokon is, de azokat a sütőket nem nekünk kell takarítani.
Évekkel ezelőtt egy Jamie Oliver által bemutatott technikára esküdtem, ami valóban működött, de nem volt teljes az eredmény. Nálam legalábbis nem. Gondolom azért az egész véghezvitele nagyban függ a sütő teljesítményétől és a működésétől is. Ha nem süt egyenletesen és elég magas hőfokon, akkor nehéz ilyen eredményt elérni.
Akkor Jamie azt javasolta, hogy egy sütőpapírt gyűrjünk össze, alaposan vizezzük be és ezzel takarjuk le lazán a sülő húst. Így nem lesz lefojtva, nem főlni fog, hanem sülni, de az aláöntött vizet pótolni kell. A hús bőre nagy valószínűséggel meg fog sülni.

A  másik fontos dolog, hogy rendesen be kell irdalni a húst és ehhez éles kés vagy egy egyszerű sniccer kell. A bőr alatt levő zsírréteget át lehet vágni, de a húst ne vagdossuk be.
Abban is eltértek a vélemények,hogy szabad-e a bőrt sózni vagy sem,
Évekig úgy tudtam én is, hogy nem. Azután ez is megdőlt. Sőt egyes külföldi főzőműsorokban egyenesen sós vizes fürdőben áztatják a húst sütés előtt.
A lényeg, hogy a fűszerezést ne felejtsük el.
Nekem most olyan fűszerkeverékem volt, amit egy régebbi alkalommal készített húskrémhez kevertem. Ilyenkor többet készítek, mint amennyire szükségem van, mert majd jó lesz valamire és nem romlik. Kicsi csavaros tetejű üvegekben, felcimkézve jól lehet tárolni.
Jellemző íze a koriander volt, mert a kész keveréket kiegészítettem további koriandermag és mustármag keverékével, de nem tolakodóan, jól kiegészítve a többit.

Jamie szerint a sütés elején -- a hús nagyságától ill. a bőr nagyságától függően--erős tűzön süssük a húst, hogy a bőr jól megpiruljon. Ez lehet fél óra, de lehet egy óra is.
Nos, ennyi idő alatt már jól hallhatóan sercegni fog a kisülő zsír és a sütő belsejének vége.
Ha letakarjuk, akkor csak főlni fog, nem pirulni.
Ha a tepsibe nem teszünk vizet, akkor is lesz kisülő zsiradék és az is spriccel.
Ha mégis ropogós bőrt szeretnénk, akkor magas hőmérsékleten 200 - 220 °C süssük a húst.
Nekem ez egy 2,20 kg darab bőrös császár volt és kb. 40 percig sütöttem a bőrét.
Azután vizet öntöttem még a tepsibe, lazán letakartam és folyamatos vízpótlás mellett 90 - 100 °C-os sütőben kb. 3,5 óra alatt megsütöttem.
A párolás alatt már lehet akár fokhagymát és hagymát is tenni mellé ízesítőnek, de lehet zöldségeket is a tepsibe tenni.
A bőr már ropogós és ha nincs a takarással teljesen lezárva, akkor nem is fog visszapuhulni.
A sütés végén persze lehet ismét takarás nélkül sütni ezen az alacsony hőfokon akár még fél órát.

A hús nagyon puha lett, jó ízű, foszlós.
A bőr pedig üvegszerűen ropogós. Így a bőr egész felszíne megsült!
A sütőről nem készült kép, de az utána betett étel / cserépedényben / sülési ideje elején lehetett érezni az égett szagot.

Sütőtök indiai fűszerekkel

 Nem titok, hogy szeretem az indiai ízvilágot.
Nem tudom megmagyarázni, hogy miért? Igazi, autentikus ételt ugyan nem ettem, de a házi elkészítésben mindég igyekeztem összeszedni azokat a fűszereket és hozzávalókat, amelyekkel a legjobban hasonlító ételt lehet összeállítani. Hiszen ezek nélkül nincs értelme és ezek nélkül nem azt az ételt fogom elkészíteni, csak valamilyen hasonlót. A magyarosított indiainak pedig szerintem nem sok értelme van.

Azt hiszem sikerült olyan fűszerkészletet összegyűjtenem amiből tudok válogatni, ha egy hasonló étel elkészítéséhez ihletet kapok.
A fűszerkeverékek az új beszerzésem eredményei, de én az esélytelenek magabiztosságával felvértezve képes vagyok egészen más ételhez használni egy keveréket, mint amihez ajánlották.

A sabjitól ugyan talán most nem vagyok nagyon messze, de ez a sütőtökös étel most teljesen a saját elképzelésem alapján készült és nem akarok szerény lenni---nagyon finom lett.

• 1 db kicsi fej vöröshagymát olívaolajon megfonnyasztottam
• 1 teáskanál fekete mustármagot tettem rá és erős tűzön megpróbáltam kipattogtatni / nem túl nagy sikerrel / 
• kb.  1/2 kg tisztított sütőtököt kockákra vágva hozzáadtam és erősebb tűzön néhány percig folyamatos keverés mellett pirítottam
• a sabji fűszerkeverékből adtam hozzá egy lapos evőkanállal, jól átforgattam és beleöntöttem 2 dl kókusztejet
• sóztam, frissen őrölt borssal megszórtam és letakarva puhítottam, de vigyázva arra, hogy ne főljön szét.
• a végére elfőtt a leve, kissé csípős volt és a tök nagy része nem főlt pépesre
• korianderlevél jobban illett volna hozzá, de nekem sajnos nem volt, ezért vágott petr,zölddel szórtam meg

Joghurtos, mustáros lencsefőzelék

Az úgy van, hogy sonka főzés után a leve valószínűleg egy levesben vagy lencsefőzelékben végzi. Most én is így terveztem, de azután a kisördög megszólalt---valamit másképp kellene.
A sonkalében már benne volt az apróra vágott hagyma és babérlevél, de eszembe jutott Feri könyve, hátha találok benne valami finomat. Nem tévedtem, de miután előre nem terveztem meg, ezért azt használtam, ami volt. Nem rontottam el semmit csak kicsit más lett.

• A sonka főzőlevében apróra vágott 1 fej hagymát és kevés fokhagymát főztem 3 babérlevéllel együtt
• Rómaiköményt / egy teáskanállal / tettem bele, 1/2 tk.őrölt koriandert és a 1/2 kg lencsét
• Só, bors és víz még egy kevés / az eredeti recept húsalaplével vagy vízzel készül / 
• A kisördög még 2 tk. görögszénalevelet is tetetett velem ebbe a főzelék alapba
• A megfőtt lencsét kissé összetörtem egy botmixerrel, hogy sűrűbb legyen
• 2 dl sűrű görög joghurtot kikevertem 1 ek. dijoni mustárral és 1 ek keményítővel---ezzel még ízesítettem és kicsit sűrítettem a lencsét
• a recept szerint apróra vágott piros kápia paprikát kellett volna rátenni a tálaláskor, de nekem nem volt

• Volt viszont répa, amit apró kockákra vágtam és a sütőben megsütöttem

Mire megpuhult, addigra sajnos kicsit elszíneződött. Szándékosan nem mondom, hogy megégett, mert Jamie Oliver óta tudjuk, hogy ez csak a cukor tartalma miatt karamellizálódott / nagy kacsintós smile /
Korianderlevél helyett petr.zöldet kapott a tetejére.
A sonkalé nem volt nagyon füstölt ízű, ezért egyáltalán nem zavarta az ízeket.

Fűszeres, joghurtos sült karfiol

 A karfiol sokrétűen felhasználható, bár talán kevésbé népszerű az egészben sütött változata, pedig valóban meg lehet sütni így is és nagyon látványos.
Ez a fűszeres joghurttal lekent karfiol nem éppen  a megszokott ízvilágot hozza, de aki szereti a hasonló ízeket, annak igazi élményt ad.
----A megadott mennyiség szerintem túl sok, teljesen fölösleges ennyit csinálni azért, hogy a hűtőben álljon. Nekem csak a fele adag készült, de még így sem kellett az egész.

• 360 ml joghurt
• 2 ek. pirospaprika
• 1 citrom reszelt héja
• 1 ek. rómaikömény
• 1 ek fokhagymapor / nekem 2 gerezd a fél adagba /
• 1 ek. currypor
• 1 tk feketebors
• 2 tk só

-------Na, én ezek helyett egy kész fűszerkeveréket használtam, amit az újonnan felfedezett / pakisztáni / boltban vettem és eredetileg ez egy sabji fűszerkeverék, de tökéletes volt itt is.
A fokhagyma és a pirospaprika maradt, de a többi a fűszerkeverék volt.
Egy szilikon ecset segítségével egyszerűen rá lehet kenni a karfiolra. A só nekem kicsit kevés volt, pedig mi elég sótlanul eszünk.

A sütési idő valóban elég ahhoz, hogy picit ressre süljön a karfiol, bár kevés vizet aláöntve könnyen lehet puhára főzni - sütni.
A paprika miatt viszont könnyen megéghet, ezért érdemes kb. 1/4 óra múlva alufóliával lazán letakarni.
Az enyém is elég sötét lett, de nem égett meg, mert akkor keserű lett volna.
200°C-os hőmérsékletete ír a recept, de szerintem elég a 180°C. A 35 - 40 perc viszont körülbelül elég, de meg lehet szúrni, hogy mennyire sült át.

Nekem köretnek készült, de lehet egy könnyű vacsora is.

Burgonyás-banános marharagu mogyorós rizzsel

Elhatároztam, hogy kipróbálom a főzőbanánt. Nem most, már régebben gondoltam erre, de nem volt lelőhelyem. Most azonban találtam egy remek kis boltot, ahol okrát is lehetett venni és a főzőbanán mellett még más számomra ismeretlen zöldség is volt. Az okrát is megfőztem már, de ezeknek a recepteknek a megírása kicsit több időt igényel, mint az egyszerűbbek, ezért nehezebben kezdek hozzá.
 / igyekszem pótolni /
Úgy indult, hogy először receptet kerestem ---most éppen az utóbbi Good Foodból ---, számba vettem a hozzávalók listáját, megnéztem, van-e nekem minden alapanyagom illetve kell-e beszerezni még valamit.

A főzőbanán egy harsogó zöld, nagyon kemény héjú, tömör húsú zöldség. Igen, szerintem ez nem gyümölcs, de lehet, hogy tévedek. A héját nem tudtam leszedni kézzel, mint a hagyományos banánról lehetne, csak késsel lehetett elvágni és késsel hámoztam meg szinte az egészet, annyira nehezen vált el a héj a banántól.
Olvastam már, hogy olyan, mint a krumpli, de szerintem sem az állaga, sem az íze nem hasonlít rá.
Az íze jellegtelen és az állaga inkább a főtt gesztenyére hasonlít.

Az előkészítés kicsit munkaigényes--olyan, mint a kínai ételeknél--de azután már könnyen megy, ha kéznél vannak az alapanyagok. Itt sem kőbe vésett a hozzávalók listája, én is változtattam rajta a lehetőségeimhez mérten.
A tamarind-pasztával kell kicsit csínján bánni, mert nagyon pikáns ízt tud adni az ételnek, igaz másnapra összeállnak az étel ízei. Ezen kívül az arra érzékenyeknél erőteljesebb bélmozgást okozhat.

• 80 dkg párolni való marhahús--- / nekem lábszár /
• 2 fej vöröshagyma felaprítva
• 2 szál ázsiai citromfű ---/ nekem porított változatban egy púpozott teáskanálnyi menny. /
• 2 evőkanál reszelt gyömbér
• 2 ek. tamarind-paszta ---/ ebből egy kanálnyi is elég szerintem /
• 3 gerezd zúzott fokhagyma
• 2 db mag nélkül összevágott csilipaprika---/ a recept nem írta /
• 1 tk őrölt kurkuma ---/ ez lehet kicsit több is /
• 2 evőkanál currypor---én a hot madras curryport szeretem, mert fűszeres és kissé csípős, bár a recept az enyhét írja
• 2 tk. barnacukor----barna, nem színezett!
• 4 dl kókusztej + ugyanennyi víz
• 50 dkg sárga burgonya---/ én édesburgonyát tettem bele, de még a sütőtök is jó lett volna /
• 3 kicsi vagy 2 nagy főzőbanán --a recept itt is éretlen banánt ír, de szerintem az nem az igazi
• 2 tk. garam masala fűszerkeverék
• korianderzöld és citrom a tálaláshoz
• napraforgóolaj, só, bors

----A húst vágjuk kockákra és több részletben süssük elő, pirítsuk meg. Ha elkészült, tegyük egy sütőben is használható lábasba.
----A hús után a serpenyőben pároljuk meg a hagymát és adjuk hozzá a gyömbért, fokhagymát, citromfüvet,tamarindpasztát, cukrot, curryport, kurkumát.

 -----Pirítsuk jól össze és öntsük hozzá a kókusztejet és még egy doboznyi vizet is.

---Öntsük rá az elősütött húskockákra, sózzuk meg, forraljuk fel és tegyük a sütőbe kb. egy - másfél  órára.

Ha a hús félig megpuhult, tegyük bele a burgonyát és a sütőben folytassuk a főzést még kb. egy órán át.
-----A befejezés előtt 10 perccel tegyük bele a 2 cm-es darabokra vágott banánt és a garam masalát.
A főzőbanánnak több idő szükséges, mire átfől. Nekem legalább fél óra kellett, de még így is maradtak benne picit keményebb darabok.
---Ha a ragunak sok leve lenne, akkor fedő nélkül főzzük el róla.
A sózást természetesen ne felejtsük el.

Kesudiós párolt rizs kellett volna mellé, de nekem nem volt, ezért durvára vágott mogyorót pirítottam meg és a recept szerinti pirított hagymakockákat tettem bele.
Korianderzöld híján petrezselyemzöldet szórtam rá.
-----Ötletként a recept a pirított hagymára azt írja, hogy vegyük meg nyugodtam azt, amit a hiperekben árulnak. Valóban jó ízű, nem túl sós és finom ropogós.

A teljesség igénye nélkül egy kis betekintés a fűszerek és hozzávalók világába. Ezek az ütősebb fűszerek, a gyengébbek, egyszerűbbek nincsenek a képen.

Csicseriborsós pulykacurry

A curry elnevezést eredetileg két, egymástól független indiai kifejezésből "honosították" a britek.

A kari egy elsősorban Dél-Indiában népszerű fűszernövény  a Távol-Keleten honos citrusféle cserje, amelynek levelét használják fűszerezésre, Indiában főleg vegetáriánus ételekhez. 

A karhí pedig édeskés-savanykás szósszal készült nyugat-indiai étel.

 A curry a tamil kari szónak egy túlságosan leegyszerűsített változata, melynek "szósz", "mártás" a jelentése. A curry az angolok révén vált általános kifejezéssé, amit mindenféle indiai étel fűszerezéseként értelmeztek.

Na, akkor ennek az ételnek a neve  kari.
Talán ez az első ilyen típusú étel, amit recept nélkül készítettem, saját elképzelés alapján.
Nagyon szeretem az indiai ízvilágot, elég sok fűszerem van az ízesítéshez és viszonylag sok  szakácskönyvem ill. receptes füzetem van hozzá.
Ez az étel úgy kezdődött, hogy pulykahúsból pörköltet akartam főzni, de közben elszabadult a fantáziám. Ráérős nap volt, szabadon keringtek a gondolataim, igazi alkotó állapot.
Előre szólok, nem lesz pontos mennyiségekről szóló recept, mert nekem meggyőződésem, hogy a főzésben nincsenek kőbe vésett szabályok csak irányvonalak!

• pörkölt alapként úgy kezdtem---ez később nagyon jól jött --, hogy tulajdonképpen egy sofritot készítettem, vagyis késes aprítóban összevágtam vöröshagymát--sárgarépát--zellert / lehet zellerszárat is /-------késes aprító híján a zöldségeket le kell reszelni.
• olajon megpároltam a zöldséges keveréket, kevés vízzel felengedtem
• ezek után belekevertem két evőkanál piros curry pasztát---Lidl termék / van sárga és zöld is /, nagyon jó. Ettől kissé besűrűsödött a mártás alap

-----a zöld markánsan fűszeres

-----a sárga kissé csípős

-----a piros a legenyhébb

Lehet házilag is elkészíteni, de szerintem nem érdemes ezzel bajlódni. Sajnos most nincs  képem arról, amit használtam, de a kisebb kiszerelést elég gyakran lehet kapni.

• egy diónyi gyömbért lereszeltem
• kb. 1/2 evőkanálnyi rómaiköményt tettem bele / mi szeretjük /
• kb. 1/2 ek. madras currypor
• 1 tk. csípős csilipor
• kb. 1/2 ek kurkumapor
• 1 tk. őrölt koriander-és mustármag keveréke

Beletettem a felvagdosott pulykacombot és összeforgattam.

• 1/2 doboz aprított paradicsomkonzervet adtam hozzá és felöntöttem vízzel
• sóztam, frissen őrölt borssal megszórtam és addig főztem, amíg a hús megpuhult
• beletettem egy üveg főtt csicseriborsót
• kb. 1 dl kókusztejet öntöttem hozzá / maradék volt, lehet többet is /
• 4 db kisebb kaffir lime levelet adtam hozzá-----ezzel vigyázni kell, mert savanyú ízt ad

A végére a megmaradt szósz kellemesen sűrű lett.

Sajnos csak fagyasztott korianderlevél volt itthon, de a friss sokat lendített volna az ízeken.

Köretként lehet rizst főzni, de mi a kókusztejes, tökmaglisztes pitával ettük.

Csicseriborsós és currys receptek még találhatók a blogban.

Teriyaki szószos csirkeszárny kókusztejes, tökmaglisztes pitával és házi őszibarack csatnival

Na, sikerült jó hosszú címet adni ennek a végtelenül egyszerű ételnek.
Tulajdonképpen azért, hogy ne csappanjon meg az érdeklődés, mert annyira finom, hogy muszáj odafigyelni rá.  :)
A csirkeszárny  nem olyan népszerű, mint amilyen finom. Kicsit lenézett része a csirkének, pedig az íze vetekszik a csirkemellével. Nem elegáns, nálunk az éttermi étlapon nem igen szerepel, annál inkább Kínában.
Igaz, azt mondják, ők megesznek mindent, aminek négy lába van, de nem asztal, megesznek mindent, ami a vízben úszik, de nem hajó és ......a harmadikat elfelejtettem :(

 Ezek a csirkeszárnyak apró combocskái, amit kicsit pácoltam sütés előtt.

• teriyaki szósz
• szójaszósz
• reszelt gyömbér
• reszelt fokhagyma
• olívaolaj
• csilipor
• csirkeszárny fűszerkeverék
• só, bors

A pácolás után olajban kisütöttem. Nem, nincsenek megégve, csak a szószok cukortartalma karamellizálódott.
Sajnos a piros csilipaprikám a fagyasztóban maradt, ezért a színe miatt egyszerűen a piros kaliforniai paprikát vágtam rá, de , hogy a csili ne maradjon le, a zöldet aprítottam a tetejére.

A pita kókusztejes, tökmaglisztes keverékből készült. A kókusztej egy másik ételből maradt ki, ezért tettem bele. Az ízén nem érződött semmi :(

Ízesítőnek a mangócsatnit gondoltam mellé, de nekem nem igazán ízlett. Túlságosan markánsan fűszeres volt. Aztán eszembe jutott, hogy van nekem sajátom is! A bolti labdába sem rúghat a házi készítésű mellett!