2012. február 29., szerda

GoodFood magyarul


Nem azt akarom mondani, hogy egész életemben erre vártam, de amikor ma megláttam a boltban a polcon, megdobbant a szívem. Egy pillanatig nem is értettem, én ugyanis nem hallottam a megjelenéséről semmit.
Először azt hittem, hogy az angol újság magyar nyelvű kiadása. / titkon azt reméltem /
Alig vártam, hogy átlapozzam! Nekem nagyon tetszik!
Gyönyörű fotók, jó szerkesztés, átlátható és olvasható. Egyszerű receptek, elérhető alapanyagok, sok zöldség.
Igaz, nem tudom mindegyiknél eldönteni, melyik az átvett recept és melyik a magyar  / kivéve a direkt megjelölést / , de talán nem is ez a fontos. Inkább az, hogy már gondolatban pipálgattam, hogy melyiket fogom elkészíteni, mi legyen a sorrend. Hát, nem lesz egyszerű!
Találtam két ismerős gasztrobloggert is a készítők között. Igaz, csalódtam volna, ha teljesen kimaradnak ebből az újságból, így viszont, hogy Zsófi is vállalta a részvételt, ez már garancia arra, hogy színvonalas és használható újságot kapunk.

Egyszer írtam arról, hogy nagyot csalódtam az újonnan kiadott Magyar Konyha című újságban. Ezen szocializálódtam, sokat tanultam belőle, sok újdonságot, érdekességet olvastam éveken át, de az új újság már nem kötött le és gyanítom, nem csak engem. A csipesszel tányérra rakott borsószemek a fotókon nem azt az érzetet keltették, hogy ezt nekem otthon feltétlenül meg kellene főznöm.

A GoodFood újság előszavában megfogalmazott gondolat viszont épp azt tükrözi, amit hiányoltam a másik újságból.
" Mi a célunk? Többek között az, hogy az egyre jobb hazai éttermi gasztronómia után a családi is fejlődjön. Szándékaink szerint olyan ételeket kínálunk, amelyeket bárki meg tud főzni, aki egy kicsit is nyitott az ízek világára. "

Szóval, miért is nem lehetett ezt a Magyar Konyhában a magyar konyhával megvalósítani?
Nem kérdés, hogy melyik újságra fogok előfizetni. Sajnálom!

2012. február 22., szerda

Világhírű a magyar gasztronómia ! / ?? / Tehetek érte valamit?

Nem szándékozom beleásni magam a gasztronómia rejtelmeibe. Vannak erre avatottabb emberek nálam. Szívesen tanulok olyanoktól, akik meggyőzően hirdetik a tanokat , bár talán, hogy ki a meggyőző számomra, az szubjektív. Olyanokat tudok én is meggyőzni valamiről, akik engem tartanak hitelesnek. Na jó, nem bonyolítom tovább.

Arról  van szó, hogy mostanában a TV Paprika  műsorai igen erősen felzaklatnak, és akkor nagyon visszafogottan beszélek erről.
Bede Robi néhány éve / na jó, az elején / a kedvencem volt, aztán kicsit sokat színészkedett --  nem kellett volna -- , azután pedig sutba vágva a magyar nyelvtant, kezdett el magyaros ételeket főzni. Hűségesen követte Sera is.
Miért kell azt mondani a húsra, hogy husi?
Miért kell azt mondani a répára, hogy Ő?
Miért kell megszemélyesíteni a tárgyakat?
Ki- és mikor találta ki ezt a baromságot?????
Ki fogja - és mikor kitörölni a magyar szóhasználatból ezeket a kifejezéseket?
Ki fogja legalább a tv-ből kitiltani az ilyen beszédet?
Szegény Montágh Imre és szegény Grétsy László!!!  Mit vétettek az utókornak?
Nincs senki helyettük, aki szóvá tenné ezt az anomáliát?

Nem Őt, hanem AZT!!!!!!!!!!!


Amiért tulajdonképpen elkezdtem írni, az az egyik műsor, amiben magyaros ételeket főztek egy húsos és egy vega változatban.
A címe: Jó szakács, rossz szakács

Gulyást főztek és ilyeneket hallottam közben

  • a húskockákat először külön megsütjük, mert ettől lesz pörkölt az étel
  • a gulyás mindég két edényben készül, az egyikben a húst sütjük, a másikban a zöldségeket
  • finom füstölt paprikát használjunk, ne valami vacakot  -------   sajnálom, hogy csak most derült ki számomra, hogy a magyar paprika vacak, mivel nem füstölt.
  • a zöldség negyedekre vágott hagyma, nagy kockákra vágott répa volt
  • amivel felöntötte az ételt, az pedig a sör --  minél barnább, annál jobb.
Szóval, milyen étel is jut eszedbe ezekről a hozzávalókról?
Nekem, mondjuk az ír gulyás, jó barna Guinnessel felöntve, vagy a franciák hasonló raguja, de, hogy nem a magyar gulyás, az szinte biztos!

Többször elhangzott a műsor közben, hogy kimbát főz a csaj köretnek. Érdekelt, hogy mi lehet az? A végére kihallottam egy mondatból, hogy Quinoa. Na, ezt fordították kimbának. Van ilyen neve?
Közben főlt a zöldséges vega gulyás is , amibe szójatej került, mondván -- a magyaroknál népszerű a szója.

Végem volt! Kiakadtam!
Kinek mutattuk be eddig a hazai gasztro kúltúránkat? Kinek akarjuk ezután még megmutatni?

Szegény Nigella is mellé lőtt a magyar szendviccsel, amit ő krémsajttal és feketecseresznye lekvárral megkent kenyérre értett.
Ki terjeszt ilyeneket?

Lehet, hogy csak egy félre fordítás az oka? / bár én ezt erősen kétlem /

Sajnos nem tudok angolul, de szerénytelenséggel állíthatom, hogy tudok főzni és amikor azt hallom, hogy egy evőkanál zöldborsót tegyünk a mártásba, akkor meggyőződésem, hogy egyszerűen csak zöldbors-ról van szó. Én annak is látom és a többi ízhez is ez passzol.

Egyre silányabbak a szinkronok és egyre több a hülyeség. Ez a paprika csatorna nem azért van, hogy főzni tanítson?
Egyre többször mondom vissza a tv-nek, hogy pl. az nem is az, te idióta! vagy azt, hogy szép lenne, ha úgy csinálnád! Meg még több festéket sem tűrő  szöveget.
Ezért egy jó ideje már alig nézem a műsorokat, csak a külföldi kedvenceimet, mert ők nem tehetnek a selejtes szinkronról.

Most kecmergek ki az influenzából és mivel a szemem sem bírtam nyitva tartani, hogy olvassak, ezért néztem / hallgattam / most ennyit a tv-t. Még jó, hogy ennek ellenére azért meggyógyultam.

Kovászos kenyér egy hétre


Most már ide merem hozni a fényképet a kenyeremről, mert már a harmadik alakalommal sütöm és biztos vagyok benne, hogy egy ideig heti rendszerességgel ezután is sütni fogom.
Történt ugyanis, hogy egy ideje- néhány hónapja - újra van kovászom, amivel kisebb-nagyobb terveim - és próbálkozásaim voltak.
Kis tervek zsömlével, bagettel és a nagyobbak a kenyérrel.
Igazából az első kenyér is jól sikerült, de alig akartam elhinni, ezért megvártam  a következő sütést.
Nincs semmi szenzáció, nem  fedeztem fel semmi újat és nem találtam ki új receptet, csak bebizonyosodott ismét, hogy kovászos kenyeret sütni érdemes.
Nagyon finom az öregtésztával készült kenyér is, de a kovászos más állagú.
Ruganyosabb a tészta állaga, más az illata és, ami nekem most furcsa volt, hogy talán tartósabb is.
Egy ilyen adag kenyér ugyan is kitart egy hétig, igaz mellette van mindég valami péksütemény, lepény, pizza stb., de a kenyérből marad egy hétig.
Általában az én kenyereim nem megszáradni szoktak, hanem megpenészedni, ha sokáig megmarad, de ennek semmi  baja sem volt.

Az utolsó adag - a múlt heti - tíz nap után fogyott el és ehető volt. A héja kicsit szívós volt már, de a belseje - kicsit szikkadt , de mégis puha volt.
A helyi boltban néhány hete nem tudok venni teljeskiőrlésű lisztet, ezért mostanában csak fehér   kenyeret sütök, amit többnyire jól megszórok lenmagpehellyel.



A kovászom vígan eláll a konyhában, nem kell hűtőbe tenni, mert elég hűvös van. 
Pénteken -- vagy, ha elfelejtem, szombaton --  el kezdem feléleszteni és vasárnap reggelre gyönyörű, aktív kovásszal kezdhetek neki a kenyérsütésnek. 
Ha kicsit lusta vagyok és csak délelőtt állítom össze a tésztát,  akkor bizony sütni csak késő este tudok. 
A kovászos kenyérnek ugyan is az a lényege, hogy lassan kelljen, esetleg kevés élesztővel rásegítve, ha még is szorít az idő. Hát, nálam általában, szorít. 
  • 3 dl víz
  • 30 dkg aktív búzakovász
  • 70 dkg fehér BL-80-as liszt
  • 1-2 ek burg. pehely / elhagyható /
  • 2 evők. olaj
  • 2 tk. só / só fajtától is függ / 
  • 1 ek méz
  • 0,8 dkg élesztő
A kenyérsütőgép szépen összekeveri a tésztát, azután én hagyom kelni kb. egy órát.
Megformázom  és beteszem egy nagyobb szögletes tepsibe.
Letakarom és félre teszem jó néhány órára. Mondjuk 8-9 órára.
Ha nagyon  meleg lenne a konyhában, akkor inkább kiteszem a kamrába, hogy minél lassabban kellejen. 
Ha már szép nagyra nőtt és kicsit megbökdösve, remeg a tészta, akkor beteszem a hideg sütőbe, amit bekapcsolok 200°C-ra.
Itt sütöm 20 percig, mert ennyi idő alatt nálam eléri a 200 fokot és elkezd színesedni a teteje.
Letakarom alufóliával és tovább sütöm változatlan hőfokon még 20 percig. 

Ha mégsem kapta meg még a kellő színt, akkor ilyenkor leveszem a fóliát, lespriccelem vízzel és légkeveréssel még sütöm 3 percig. 
Nekem nincsenek cserepes kenyereim, mert nincs akkora zárt sütőedényem, amiben meg lehetne sütni egy ekkora kenyeret. Ezek általában 1,5 kg körüli kenyerek.

Az élesztett öregtésztával készült péksütemények legalább ekkora élményt jelentenek. Olyan pihe könnyűek, hogy még ma is rácsodálkozom és nem tudok betelni az eredménnyel. 
Sajnos mind a kettő időigényes, ezért csak a hétvégére tudom beiktatni, de akkor sem mindég. Ezért nálunk mindég van mi után vágyakozni. 

2012. február 16., csütörtök

Paradicsomi horror


Kíváncsi ember vagyok. Szeretném tudni, hogyan termesztették ezt a paradicsomot, hogy ilyen látványt nyújtson, amikor felvágjuk?
Mielőtt elájulna valaki, gyorsan elárulom, hogy ezek nem kukacok, bár nagyon hasonlítanak rá. Ennek ellenére nekem nem volt túl bizalom gerjesztő, de én ezek nélkül sem eszem már ilyenkor paradicsomot. Seízűek, sápadtak, nyomottak, látszik rajtuk, hogy nagyon erőlködtek, mire ilyenre megértek.

Egyszer azt hallottam, hogy a bárányokat Ausztráliában hajóra teszik és mire elérnek Amerikába, már birkák lesznek. Így megoldották az állat tartást a növekedés alatt, és egy áron a szállítás is benne van.
Vajon mit esznek ennyi idő alatt és hányszor látják a napot?


Ezek a szerencsétlen paradicsomok mit érezhettek, hogy már akkor elkezdtek csírázni, amikor még meg sem értek rendesen.
Milyen tápoldaton nevelkedtek, hogy ennyire felgyorsult a növekedésük?
Ha tovább maradnak együtt, akkor ebből a sok csírából kis paradicsomok nőltek volna?
Olyan lett volna, mint a gránátalma.Tele sok apró paradicsommal.  Felvágás után kigurult volna belőle kb. egy
kilónyi koktélparadicsom?
Lehet, hogy ezen kellene még törpölni?

2012. február 12., vasárnap

Csokoládés torta karamellás mogyoróval --- Rachel Allen receptje



Nagyon meg akartam sütni ezt a csoki csodát, ezért pontosan betartottam a recept utasításait, bármennyire nehezemre is esett.
A sütemény  elkészítése nagyon egyszerű, de nekem azért sikerült jól megbonyolítani.
Az igazsághoz tartozik, hogy én is mindég mondom, hogy a hozzávalók milyensége és természetesen maga a sütő is befolyásolja a végeredményt. Nos, nálam a hozzávalók valamiért nem úgy működtek, mint Rachelnél.
A tésztával nem volt baj, bár egy kicsit nehéz volt kinyújtani. Pontosabban nagyon nehéz volt. Felért egy rövid karizom edzéssel.

  • 25 dkg liszt
  • 12,5 dkg vaj
  • 1 ek porcukor
  • 1 kisebb vagy 1/2 nagyobb tojás sárgája
A tésztát gyorsan összegyúrjuk és legalább 20 percig a hűtőben pihentetjük.
Ezután két folpack fólia között kinyújtjuk. Na, ez ment nehezen, mert a fólia nem akarta engedni a tészta terjeszkedését.
A megfelelő nagyság elérése után az egyik fóliát levesszük és a másik segítségével beleigazítjuk a sütőformába.
A fölösleges tésztát a széléről levágjuk.
Rachel szerint a tésztának jót tesz, ha ezután ismét hűtőben pihentetjük, hogy visszahűljön. Ő sem tette, ezért én sem.
A tésztát béleljük ki sütőpapírral és öntsünk rá sütő babot vagy valamilyen nehezéket, hogy sülés közben a tészta ne hólyagosodjon fel.
Süssük 20 percig, azután vegyük ki a babot és süssük még 15 percig 180°C-on.
Nekem alacsonyabb hőfok kell, de még így is kicsit megégett a tészta, amikor már nem volt benne a bab és a sütőpapír.
Ez a szerencsétlenség, ami a képen látszik,  akkor keletkezett, amikor kivettem a sütőből a babbal megrakott tésztát.
Természetesen fél kézzel, mert úgy gondoltam, hogy könnyű a tésztával bélelt sütőforma.


Valóban könnyű volt, de nem ez volt a baj, hanem az, hogy a forma alja kivehető, ezért amikor én fél kézzel megfogtam, alúlról felnyomtam az alját és ezzel kiemeltem a tésztát is.
Ezért kitört a már majdnem megsült tészta, ráadásul nem is csak egy helyen.
Amikor a formába tettem a nyers tésztát, a lelógó széleket leszedtem és újra egybe gyúrtam, hogy semmi ne vesszen kárba. Ezekből kifliket formáztam és mivel a sütőformában levő tészta kiszakadt, feláldoztam az egyiket, hogy betapasszam a hézagot. Sajnos nem sikerült teljesen, de már nem is érdekelt.
A maradékot megsütöttem és még melegen porcukorba forgattam.


A karamellás mogyoróhoz kell

  • 5 dkg vaj
  • 10 dkg világos barnacukor
  • 75 ml tejszín
  • 15 dkg aprított, pörkölt mogyoró
A mogyoró kivételével  a többi hozzávalót összemelegítettem és kb. 15 perc alatt /  Rachel szerint nyolc perc /  karamellt készítettem belőle.
Itt jött egy másik baki, mert mire a cukor karamellizálódott, addigra a tejszín -- szerintem -- elpárolgott. Amikor beletettem a mogyorót, nagyon száraz lett, ezért öntöttem bele még két evőkanálnyi tejszínt, bár nem tudtam, hogyan fog viselkedni. Kicsit nehezen keveredett el, de azért sikerült.


A langyosra hűlt tésztára kentem a szintén langyosra hűlt mogyorót. Ehhez nagyon jól jött a szilikonos keverő lapát, mert csak ezzel lehetett elkenni.

Az egésznek a tetejére csokoládé kerül, ami brutális mennyiségnek tűnik, és, hát az is.

  • 2 dl tejszín
  • 20 dkg csokoládé / nekem 52%-os /
A tejszínt fölmelegítjük forrásig és belekeverjük az összevágott csokoládét.
Ezután már nem kell forralni, csak a meleg tejszínt kevergetni, amíg a csoki felolvad.
Ha kihűlne, azért rá lehet melegíteni még segítségül.

A csokoládés tejszínt öntsük a tortára, kicsit forgassuk meg a formát, hogy egyenletesen elterüljön a csoki.
Ne tegyük azonnal a hűtőbe, mert akkor nem marad fényes a csokimáz.


Bevallom, a sok sikertelenség után először azt gondoltam, hogy a csokoládéba a biztonság kedvéért teszek kb. 5 dkg vajat, de azután a cél előtti hajrában elfelejtettem.
Nem kell bele! 
Kb. három óra hűtés után vágtam fel a süteményt és nagyon jól megdermedt a csokoládé a tetején.

Nem annyira édes, hogy fintorogni kellene tőle, de brutálisan tömény. 
A kakaópor szórás nem vesz el az édességéből, bár a holland kakaópor nem is kesernyés ízű.
Egy vékony szelet bőségesen elég belőle. Egyszerre. Na, de később......

Nyers céklasaláta mini palacsintákkal


Ennek az ételnek az elkészítése eredetileg két napos tevékenység volt, de ez nem jelenti azt, hogy nem lehet egyszerre elkészíteni. Azért volt két félidős, mert munka után  egyszerre csak egyikre volt időm. Miközben főztem a másnapi ebédet, előkészítettem és azután másnap befejeztem. Ebből lett a vacsora.

  • 3 tojásból kikevertem egy közepesnél sűrűbb palacsinta tésztát
  • 10 dkg főtt tarját és 1 dob. konzerv gombát aprítógépben  összevágtam
  • sót, borsot és provanszi fűszerkeveréket tettem hozzá
  • kb. 1/2 dl olajat is kevertem bele, hogy a sütésnél ne kelljen olajozni a serpenyőt
Evőkanállal halmokat raktam a serpenyőbe és lassú tűzön, hogy átsüljön, mindkét oldalát megsütöttem.

Az első napi kóstoláshoz kevertem egy tejfölös öntetet. így is finom volt, de nem ez volt a végcél.

  • 1 db.fóliás sajtkrém
  • 3 ek. sűrű tejföl
  • 1/2 hagyma nagyon apróra vágva
  • petr.zöld apróra vágva
  • medvehagyma / a fagyasztóból /
  • frissen őrölt bors




Másnap a mini palacsintákat sütőlemezre raktam és néhány kivételével, mindegyikre tettem még egy kisebb szelet tarját, erre pedig bőven szórtam reszelt sajtot.
Amire nem tettem csak sajtot, azok voltak az enyémek.
Addig sütöttem, amíg a sajt szépen ráolvadt és kapott egy kis színt is.

  • 2 db nyers céklát finom reszelőn lereszeltem
  • 1ek balzsamecetet öntöttem rá és jól elkevertem
  • az előző napi tejfölös öntetet hozzákevertem 
Meglepően finom lett! Tulajdonképpen ez volt a körete a palacsintáknak.

Ehhez hasonló zöldséges palacsintát többször készítettem már. Mindég más kerül  bele amihez éppen kedvem van, vagy éppen van itthon. Lehet bele tenni kukoricát, borsót, babot, húsos szalonnát,hagymát, sajtot stb.
Általában valamilyen tejfölös vagy joghurtos mártogatóst készítek mellé.

2012. február 5., vasárnap

Megtöltöttem a kekszes dobozt ---Narancsos csokis keksz és Zabpelyhes keksz


Ennek a keksznek a receptje Dulminától származik és nem először sütöttem meg, de az igazsághoz tartozik, hogy most sem ragaszkodtam a pontos leíráshoz.
Dulmina receptjei sokszor adtak ötleteket, szeretem a zöldséges kombinációit, de ugyan így szeretem a süteményeit is. Mert egészségesek!
A zabpehely régóta kedvencem a süteményeknél, de eddig csak olyan kanalazzunkhalmokatatepsire variációkat sütöttem.
Ezt a zabpelyhes kekszet sem sikerült eddig szalonképes formában elkészíteni, csak kanalas változatban.
Most azonban rászántam az időt és jól megdermeszetettem a fagyasztóban a tésztát.


  • 6,5 dl zabpehely
  • 4 dl grahamliszt
  • 1 dl barnacukor / nem a festett /
  • 5 dkg kókuszreszelék / eredetileg nincs benne /
  • 2 teáskanál sütőpor
  • 1/2 tk. só
Ezeket a késes aprítóban jól összekevertem és hozzáadtam a többi anyagot

  • 15 dkg puha vaj
  • 2 evőkanál méz
  • 10 dkg aszalt barack apróra vágva / az eredeti 1,5 dl aszalt áfonya /
  • 1 dl mazsola
  • kb. 1 dl víz
Annyi víz kell bele, hogy jól összeálljon a massza, formázható legyen.
Hengert formáztam belőle és folpackba csomagolva betettem a fagyasztóba kb. 40 percre.

Megpróbáltam kb. egy centis szeleteket vágni belőle és nálam 170°C-on sültek meg kb. 15-20 perc aklatt.
Picit hagyjuk állni, mert melegen még nagyon puha.
Ropogós, de nem kemény a keksz. Nekem nagyon ízlik.



Ezt a narancsos kekszet azért nem sütöttem meg eddig, mert nem volt narancslekvárom.
 A recept szerzője ugyan ad alternatívát  --- baracklekvár és reszelt narancshéj --- , de én szerettem volna narancsos kekszet sütni.

  • 20 dkg liszt
  • 4 dkg holland kakaópor
  • 2 tk. sütőpor
  • 8 dkg cukor / nálam barna /
  • 2 ek. narancslekvár
  • 3 dkg kandírozott narancshéj
  • 10 dkg vaj
  • 2 ek méz
Kikeverjük a hozzávalókat és a recept szerint golyókat formálunk belőle és így tesszük a tepsire megsütni.

Nekem most keksz formában sültek, ezért ezt a masszát is hengerré formáltam és folpackba csomagolva ez is a fagyasztóba került.
Hűtés után jól lehetett szeletelni , de a sütésnél nagyon kell figyelni, mert a kakaó miatt hamar megéghet.
Nekem is megégett néhány szelet és hiába faragtam le a az égett részeket, a keksz így is kesernyés lett.
170 °C-on  kb. 10-12 perc alatt elkészülnek. Mielőtt leszednénk a tepsiről, hagyjuk egy rövid ideig hűlni.



A zabpelyhes keksz egy adag volt, de a kakaós másfél adagban készült, mert ezt kevésnek találtam.



Ez elég nagy doboznak tűnik, de nem feneketlen. Talán erre a hétre elég lesz.

Hagymapakora csilis mangóval


A pakora indiai zöldségétel, ami nagyon leegyszerűsítve úgy készül, hogy keverünk egy palacsinta tésztát, beletesszük a kedvünk szerinti zöldségeket, megfűszerezzük és kanalanként az olajba adagolva kisütjük.
Nekem sajnos nem volt sem sárgaborsólisztem, sem csicseri lisztem, de be fogok szerezni egy adagot, mert kíváncsi vagyok, milyen lenne a tészta ezekkel.
Most én telj. kiőrl. rozsliszttel készítettem, ezért kicsit sötétek, de nincsenek megégve.
Igazából nem rajongok az ilyen olajban sütött ételekért. Az utóbbi években a tudatosabb táplálkozás és az " ételmód " váltás miatt nagyon ritkán kerül az asztalunkra.
A sok zöldség felhasználhatósága viszont szimpatikussá tette.
Az eredeti recept szerint a hozzávalók

  • 12 dkg csicseriborsó- vagy sárgaborsóliszt
  • 7 dkg sima liszt
  • 1 tojás
  • 4 nagy fej hagyma
  • 4 ger. zúzott fokhagyama
  • 1,5 teásk. sütőpor
  • 1 tk. őrölt csili / cslipor /


Az én fűszerezésem szerint került bele

  • 1 evőkanál  zöld za'atar
  • 1 ek. barna za'atar
  • 1 tk. rómaikömény
  • 1 tk. frissen őrölt bors
Azért, hogy legyen mibe mártogatni, készítettem egy mangószószt. Természetesen csilivel.
Egyszer egy alkalmi vételnél két mangót néhány napi utóérlelést követően betuszkoltam a fagyasztóba, mert aktuálisan nem volt semmi ötletem vele.
Most kiolvasztottam és kiderült, hogy nem is volt nagyon éretlen.
Botmixerrel összetörtem, de nem teljesen pépesre és belekevertem egy kicsi üveg csilikrémet.
Ízesíteni is akartam, de úgy döntöttem a kóstolásnál, hogy ebbe ugyan nem kell semmi más.


A zöldségpakorát bármiféle vékonyra szeletelt zöldségből hasonló módon lehet elkészíteni.

Kovászos zsömlék


Mostanában gyakrabban sütök kovásszal, mert olyan hideg van a konyhámban, hogy simán eláll a kovász kint a konyha pulton is. Nem kell hűtőben tartani, ezért állandóan szem előtt van, egész héten várakozik, pénteken megetetem és szombatra feléled, mert akkor már csinálok neki egy kis meleget éjszakára. Vasárnapra egy kenyérhez még marad aktív kovászom, ezért azzal sütök, a többi pedig ismét vár a sorára egy hétig.
A mai kenyeremről nem tudtam képet hozni, mert már órák óta kel és még mindég nem érte el a sütési állapotát.

A zsömléket és a virslis tekercsek tésztáját  még előtte kevertem be, mert ebbe több élesztőt tettem.

  • 15 dkg kovász
  • 1 tojás sárgája
  • 2,3 dkg élesztő / ennyi maradékom volt /
  •  375 gr. kefír -- ez egy nagy doboznyi mennyiség
  • 2 ek olaj
  • 2 ek. lenmagpehely
  • kb. 60 dkg liszt, de  ezt pontosan nem mértem, mert úgy adagoltam hozzá, hogy jó állagú tésztát kapjak
Ez a tészta is lassan kezdett kelni, de amikor már meleg volt a konyhában, akkor beindult.
A zsömlék nagyon könnyű, laza szerkezetűek lettek, jól fölfújódtak.  Szépek lettek.
Szerintem a kovászos tészta rugalmasabb, jól kezelhető, de lehet, hogy nincs igazam, nekem most mégis úgy tűnt. Könnyű volt vele dolgozni.

2012. február 4., szombat

Farsangi fánk



Sok fánk recept található újságokban, szakácskönyvekben és a neten is. Hasonlóak de ennek ellenére  mindenki esküszik az övére, mert az vált be.
Nem különleges egy fánk tészta összeállítása, csupán a kelt tészta elkészítéséhez kell némi gyakorlat.
Nem akarok " saját" receptet írni, mert ez nem lenne az, hiszen én is szakácskönyvből tanultam meg sok mindent. A töltött fánk recept működő képes, mert úgy gondolom, hogy ha azt el lehetett belőle készíteni, akkor egy sima fánk is biztosan sikerül belőle.
A szalagok attól lesznek, ha bő olajban sütjük és a fánk lebegni tud az olajban, mert sütés közben még megnől a tészta térfogata.


Gyömbéres, kókusztejes sütőtök krémleves


Viszonylag gyakran készítek sütőtökből krémlevest, de eddig még egyetlen bejegyzés sem született erről, pedig volt már többször currys változat is belőle.
A hozzávalók mennyisége nem fontos, ez főleg ízlés szerint változhat, de a tök természetesen nem maradhat ki belőle.

  • olaj és vaj keverékén megpároltam az összevágott hagymát
  • rátettem a kockázott tököt és krumplit
  • sóztam, borsoztam, őrölt gyömbért tettem bele, felöntöttem vízzel, adtam hozzá egy leveskockát
  • puhára főztem, majd pépesítettem
  • hozzáadtam a kókusztejet és jól kikevertem
  • egyet forraltam rajta és készen is volt




A levesbetét sem volt újdonság, hasonló többször készült már.
Most az apró kockákra vágott tököt először a sütőben megsütöttem, azután kevertem a sült szalonnás magokhoz.
Húsos szalonnát pirítottam, tettem bele szezámmagot és lenmagot, ezután a sült tök kockákat.

Pavlovát sütni nem lehetetlen!


" Ember küzdj, és bízva bízzál!"
Tudtam, hogy nem fogok beletörődni a sikertelenségbe és addig csinálom majd, amíg sikerül.
Kis mennyiségekkel próbálkoztam, mert, ha mégis a kukába kerül, legalább ne legyen nagyon szembetűnő a pazarlás.
Ezek előtt volt még egy kudarcra ítélt pavlova kezdemény, de az még a sütésig sem jutott el, mert a tojásfehérjét sem sikerült felverni.



  • 2 db tojásfehérje
  • 3 ek porcukor
  • 1 lapos ek. étkezési keményítő
  • 1 ek. fehérborecet
  • 1 ek. levendula szirup / opcionális /
A tojásfehérjéket elkezdjük felverni és amikor már majdnem kész, akkor belekeverjük a porcukrot és tovább verjük, amíg sűrű, tömör masszát nem kapunk.
Ezután hozzáadjuk a keményítőt, az ecetet és összekeverjük.
Sütőpapíros tepsire tesszük a halmocskákat, de ha kissé megolajozzuk a papírt, sokkal könnyebb lesz a sütés után leszedni a habcsókokat.
Nekem forróbb a sütőm, mint az átlag, ezért égettem el először a Pavlovát.  Most 160°C-ra előmelegített sütőbe tettem a tepsit és rögtön lejjebb vettem a hőfokot 120°C-ra. Így sütöttem készre, ami nekem kb. 20-25 perc volt. / ez más sütőnél kb. plusz 20°C-ot jelenthet, de mindenképpen figyelni kell /

Ebből a mennyiségből én először négy mini Pavlovát sütöttem. Második alkalommal hat kisebb és laposabb habcsók lett belőle.
Nagyobb adagban sütve  -- egy nagy tortának -- a sütése időben is többet jelent.


Ezen a képen az látszik, hogy milyen könnyű, habos lett a közepe. Nincs kiszáradva. Kívül ropogósan törékeny, belül lágyan krémes.