2011. szeptember 11., vasárnap

Maradék hasznosítás


Máskor is szóba került már a maradék hasznosítás, de azt hiszem sokan vagyunk így vele. Néha előfordul, hogy  nem megfelelő logisztika vagy mostmástennék állapot miatt nem kerül felhasználásra minden alapanyag. Egy ideig lehet tárolni, de eljön az idő, amikor utolsó lehetőségként a fazékban végezheti és nem a kukában.
Na jó, még nem volt kuka közeli állapotban a ma felhasznált alapanyag, de maradt a befőzésből és maradt az előző napi főzésekből is.
A pénteki bevásárláskor még egyáltalán nem tudtam, mit fogok főzni, mire lesz időm, de vettem egy darab sertéscombot. Sertéshúst leginkább pörköltnek szoktam főzni, gondoltam, most is ez lesz a legegyszerűbb.
Amikor tisztítottam a húst, még akkor sem tudtam, mi lesz belőle, de látszott, hogy leeső darabok lesznek rajta, amiből csak pörkölt lehet.
Szépen körbe faragtam és közben jártam az agyam, hogy mire lenne jó. Maradt egy szép darab, amiből szeleteket lehetett vágni. Mielőtt ennek nekiestem, körülnéztem, mi van a hűtőben.
Találtam

  • 3 db gombát
  • 1 cukkinit
  • egy kis darab húsos szalonnát
  • 3 kisebb körtét
  • egy csomag mozzarellát
  • 20 dkg trappista sajtot
A húst felszeleteltem és egy tepsibe tettem besózva kevés vízzel leöntve és letakarva betettem a sütőbe.150°C-on jól elvolt, amíg elkészítettem a ragut.

Hagymát vágtam kockákra, megpároltam.
Rátettem az összevágott szalonnát és lesütöttem.
A gombát kisebb darabokra vágtam és lehetőleg erős tűzön pároltam, hogy inkább süljön, mint főljön.
Hozzáadtam a kisebb kockákra vágott cukkinit is és szintén erős tűzön sütöttem
Só, frissen őrölt bors, borsikafű és kakukkfű került bele.
Kukoricalisztes tejföllel behabartam, vízzel felengedtem és sűrűre főztem.
A körtéket kisebb kockákra vágtam és belekevertem.
Amikor kicsit kihűlt, belekevertem egy tojást.

A hús majdnem megpuhult már és egy kevés víz még maradt alatta.
A tepsiben elrendeztem a szeleteket és ráöntöttem a ragut. Szépen beterítette az egészet.
A mozzarellát rámorzsoltam és beszórtam a reszelt trappistával.
Takarás nélkül visszatettem a sütőbe 160 fokra és összesütöttem.

A körete sütőben sült rozmaringos burgonya volt.
Félbevágtam a krumplikat, besóztam, borsoztam, olajoztam, rozmaringgal megszórtam  és tepsibe tettem. Lazán letakartam alufóliával és 200 fokon sütöttem, amíg puha nem lett.
Megfordítottam a krumplikat és takarás nélkül szép pirosra sütöttem.

Jó kis ebéd kerekedett belőle és egészen feldobódtam  a savanyúság eltevés miatt  rám törő egyhangúságból.

Befőzés



Kicsit csal a kép, mert mielőtt eltettem volna az üvegeket, az előszobában gyűjtöttem össze őket, miután kivettem a vízből, letörölgettem és levagdostam a kilógó celofánokat. A tükör előtt még többnek látszik, pedig  enélkül is soknak tűnt. Leginkább akkor, amikor meg kellet hámozni. Sosem akart vége lenni, pedig volt segítségem. A férjem és a fiam is pucolta, én meg raktam az üvegbe. Alig vártam, hogy elfogyjon!
Jócskán meg kell dolgozni a téli élvezetekért.

Nekem nem sziruposak a befőttjeim, mert nem látom az értelmét, hogy miért legyen ragacsos és szirupban úszó a konyhám. Egyszer megpróbáltam és mondhatom, nem sok ragacs nélküli terület volt körülöttem.
A végeredmény pedig egyáltalán nem győzött meg, hogy jobb a szirupos befőtt, mint a vizes dunsztos.

Van egy kis merőkanalam, azzal szoktam mérni a cukrot, de ennek hiányában úgy gondolom, hogy ha elég édes a gyümölcs, akkor kb. 3 ek. cukor elég rá. A meggyre többet kell tenni.
Most a 44 kg őszibarackból összesen / a túléretteket leszámítva / 41 üveg lett és ehhez 4,5 kg cukrot használtam el. A facebookon még azt írtam, hogy 31 üveg lett, de közben kiderült, hogy egy lábasnyi üveg becsúszott a teraszon az asztal alá.

A meghámozott barackokat citromsavas vagy borkősavas vízben tartom addig, amíg nem használom fel.
Alaposan kimosott üvegekbe rakom szépen egymásra, hogy minél több férjen bele, közben két részletben beleszórom a cukrot és felöntöm csapvízzel. Néhány szem szegfűszeget is teszek bele.
Az üvegekre szaliciles vízbe mártott celofánt teszek, csavaros tetővel lezárom és egyenként újságpapírba csomagolva egy lábasba teszem. Felöntöm kétharmadig vízzel és letakarva az újraforrástól számítva kb. 20 percig forralom.
Ezalatt az üvegek teteje homorúra húzódik be a vákum miatt. Ez biztosítja az eltarthatóságát.

A szirupban megfőzött gyümölcsöt nem lehet szépen belerakni az üvegbe, mert forró, ezért több helyet is foglal el, több üveg kell hozzá.


A túlérett barackokból készült a lekvár. Most tettem bele kikapart belsejű vaníliarudakat is a magjával együtt. Majdnem 4 kg volt a barack, így az idén elég sok lekvárunk lett. Talán jövőre nem is kell csinálnom.
Recept nincs, hiszen minden befőzőcukor zacskóján van. Nekem ugyan a koronás befőzőcukor vált be, de sajnos muszáj használnom mást is, mert nem lehet mindég kapni.

Eljutottam végre idáig


Kicsit fárasztó hétvégén vagyok túl, mert eléggé elmaradtam a befőzéssel és ezért rohamtempóban kellett pótolnom.
Sajnos csak másodállásban vagyok háziasszony, ezért csak a hétvégéim maradnak arra, hogy elraktározzam a családom számára  a téli muníciót.
Ezért a mostani szombatunk azzal kezdődött, hogy fölpakoltunk és reggel elindultunk a városi piacra.
Látszik, hogy nem ez az időszak a befőzés aktuális ideje, de azért mindent kaptunk, amit beterveztem, igaz néhányszor körbe kellett járni az árúsokat.  Talán kicsit drágább is már a zöldség, de még így is megéri, mert  amit majd télen eszünk, legalább tudjuk, mi van benne és olyan, amilyet mi szeretünk. Viszont éppen ennek okán - mármint, hogy drágább - elmarad néhány dolog, amit szerettem volna az idén kipróbálni.
Kecsapot például még sosem tettem el és van még néhány ízesítő ami tervbe van véve, de így az idén is elmarad.
Tavaly mindenféle befőzés elmaradt, mert egy kisebb műtét volt mind a két kezemen felváltva, de ez elég volt ahhoz, hogy szinte az egész nyáron nem tudtam rendesen használni az ujjaimat.
Így azután ki is fogytunk minden házi konzervből, még az utolsó kicsi üvegek is elfogytak. Pontosabban maradt egyetlen üveg zöldséges szósz, ami valahogy elkeveredett. Ilyet viszont az idén szintén nem csináltam.

A vegyes savanyúság mindég kevésnek bizonyul, de annyira sok zöldséget eszünk télen köret gyanánt, hogy ezek mellé viszont nem kell a hagyományos savanyúság. Minden évben úgy gondolom, hogy van elég választék a többi savanyúval együtt.  Az idén sem lett ez másként, majd meglátjuk mi marad meg tavaszra.

Mi úgy szeretjük, ha kicsit édeskés az íze a savanyúnak, de a cukor mennyisége tetszés szerint változtatható. Nekem van tartósítószer is a felöntőlében, mert nem pánikolok és mert évtizedek óta így készülnek a savanyúságok a családban. Igyekszem más területen kiszűrni és elhagyni a mesterséges anyagokat, de befőzésnél nincs időm próbálkozni, biztosra kell mennem, hogy sikerüljön és elálljon télire.

Savanyúság felöntőlé

  • 3 liter víz
  • 30 dkg cukor
  • 10 dkg só
  • 1 kávéskanál szódabikarbóna
  • 1 kk szalicil
  • 1 kk borkén
  • 2,5 dl 20%-os ecet
  • babérlevél, mustármag, koriandermag, szemesbors, torma, esetleg meggyfalevél
Az ecet nélkül összeforraljuk a lé hozzávalóit és az ecetet a végén tesszük bele, de már nem forraljuk.
Az üvegek aljára teszem a fűszereket és ezután teszem bele a zöldségeket.
A langyos levet öntjük az üvegbe tett zöldségekre, de nem kötjük le. Letakarjuk és másnapig állni hagyjuk, mert  a zöldségek a levet magukba szívják, ezért másnap pótolni kell.
Minden üvegtető alá teszek celofánt, mert így a savas lé nem teszi tönkre a tetők belsejét.


Csalamádé felöntőlé

  • 4 liter víz
  • 40 dkg cukor
  • 1 kk szalicil
  • 1 kk borkén
  • 2,5 dl 20%-os ecet
  • babérlevél, mustármag, koriandermag, torma, szemesbors
  • kb. 1- és 1,5 kg zöldség mindenből
A zöldségeket összevágjuk tetszőleges formára és külön - külön besózzuk. Egyenként kb. 2-3 dkg sót teszünk rá. Kezdjük a káposztával, mert az nehezebben ázik el, de mire mindennel elkészülünk ez is átérik a sóban.
 Ezután jól nyomkodjuk ki a zöldségeket és tegyük egy nagy edénybe, öntsük rá a forró felöntőlét és hagyjuk így állni másnapig.
Ezt a felöntőlét is összeforraljuk, de az ecetet szintén csak a végén öntjük bele.
Nem szeretem, ha a fűszermagok a fogam alatt ropognak, ezért itt is - és főleg itt - az üveg aljára teszek mindent és ezután szorosan belenyomkodom a csalamádét.
Ezzel együtt majdnem elég lé is kerül az üvegekbe, nem sokat kell pótolni.


A sózott paradicsompaprika is minden évben elkészül. Remek ételízesítő télen, amikor szűkében vagyunk a természetes ízeknek.
Nagyon egyszerűen elkészíthető, de kell hozzá egy húsdaráló vagy egy késes aprító.

  • 1 kg paprika 
  • 15 dkg só
  • 1 mk szalicil
Na, most én ebből kihagytam a szalicilt, mert a mikróban sterilizáltam az üvegeket és szaliciles vízbe mártott celofánnal borítottam be őket, erre tettem a csavaros tetőt.


A darált paprikát keverjük össze a sóval és másnapig hagyjuk állni, közben - lehetőség szerint - keverjük át. Nekem ez nem mindég sikerül, de még nem ártott neki.
másnap üvegekbe teszem, lezárom és mehet a végleges helyére.
Télen felbontás után a hűtőben tartom.