2009. december 30., szerda

Sajtos , túrós rudak és csigák


  • 30 dkg liszt
  • 25 dkg túró
  • 25 dkg margarin
  • 1/2 cs. sütőpor
  • 1 mk szódabikarbóna
  • 2 kk só
  • 3-4 ek mák / nem darált /

A tészta hozzávalóit összegyúrjuk, a mákot is a tésztába keverjük. Kinyújtjuk 2-3 mm vastagra / lehet vastagabbra is, de akkor kicsit tovább kell sütni /és fölvagdossuk csíkokra. Tepsire tesszük, tojással megkenjük és megszórjuk sajttal, mákkal, köménnyel, sóval stb.

180-200 fokon sütjük kb. 15 percig.

A tojást én vízzel kevertem össze a kenéshez, mert egyszerre készült a kétféle sós, és nem akartam elhasználni két tojást. A feladatát így is ellátta tökéletesen.





  • 30 dkg liszt

  • 25 dkg túró

  • 25 dkg főtt, áttört burgonya

  • 25 dkg margarin

  • 2 kk. só

A tészta hozzávalóit egy késes pengéjű robotgéppel kevertem össze. Nekem éppen jó állagúra sikerült , de, ha pl. a túró nedvesebb, akkor kellhet még bele liszt.


Az összegyúrás után a tésztát kétfelé vettem és egyenként kinyújtottam. Nem szoktam pihentetni. Megközelítőleg téglalap formára kinyújtom, megkenem vízzel hígított felvert tojással és megszórom reszelt ajttal. Feltekerem és karikákat vágok belőle, ezeket elfektetem egy sütőlapra, és így sütöm meg a csigákat. A tetejüket szintén átkenem a tojással. Aki akarja még fokozni, akkor reszelt sajtot szórhat a csigákra sütés előtt. 180-200 fokon sütöm 15-20 percig, vagy amíg pirulni nem kezdenek.


Ennyi sótól nem lesz nagyon sós a tészta / sótól is függ /, de én nem szoktam sok sót használni, még akkor sem, ha borkorcsolyának készül valamilyen rágcsálni való.


A tésztára kb 20 dkg reszelt sajt fogy el, de lehet szórni rá többet is, mert elbírja.

Halászlé és pangasius filé kaprimártással

A karácsonyi halászlé körül nem szokott vita lenni. Mindenki szereti, senki nem akart még helyette más levest enni . Ami utána kerül az asztalra, az minden évben valami más. Régebben a rántott hal volt, de néhány éve rávettem a családom, hogy változtassunk. Nem volt nehéz dolgom és a rántott ponty így is megmaradt, csak nem a vacsora részeként. Készítettem már lazacot, kacsát, most pedig pangasiust.
A fagyasztott halfiléket felolvasztottam és nagyon minimálisan fűszereztem. Só, frissen őrölt bors, fokhagyma és citromlé ill. a reszelt héja is. Olívaolaj és vaj keverékén sütöttem meg a sütőben.
Egyszerű vajas fehér rizst főztem mellé, de a mártás igazán összefogta az egészet.
  • 2 ek lisztet
  • 5 dkg vajon habzásig futtattam
  • 1 ek dijoni mustárt és 1 ek magos mustárt tettem hozzá
  • 1 dl száraz fehérbort, amivel jól kikevertem
  • 2 dl húslevessel felöntöttem és kiforraltam/ erőleveskocka volt/
  • só, bors,chili - 2 db/ ízlés szerint /magok nélkül
  • 1 ek méz
  • amikor sűrűsödni kezd, 2-3 dl tejszínt öntök hozzá
  • 1 ek összetört kapribogyót
  • citromlével lehet még ízesíteni

Ez a mártás nagyon finom, pikáns ízű, kitűnően illik az ilyen sült halfiléhez. A halhús tömör, kicsit száraz, mindenképpen kell mellé egy mártás.

A halászlé receptjét nem írom le, mert ahány ház-annyi szokás. Mi ponty halászlét szoktunk készíteni, paszírozva, jó sűrűn, ha szerencsénk van, akkor sok ikrával és haltejjel meg néhány szelet beirdalt halszelettel.

Ha évközben könnyebben lehetne halhoz jutni, lassacskán csak rászokna a magyar ember is a hal evésre. Rajtunk nem múlik, mi javítunk a statisztikán.

HALÁSZLÉ

2009. december 27., vasárnap

Póréhagymás sherrys kagyló


Gyönyörű fagyasztott kagylókat vettem karácsony előtt a helyi CBA-ban. Akciós, nem lejárt, de majdnem féláron volt. Ezt nem lehetett kihagyni! A 24-ei előkészületek délutánján nagyon jól jött ez az alapanyag, mert az elkészítése szinte percekbe telik csak, de megenni lassan ízlelgetve szabad, hozzá pedig egy kis hűtött vodka nagyon jól esett.
A recept Jamie Oliver agyából pattant ki, de az én konyhámban landolt.
  • 50 dkg fagyasztott óriáskagyló/ a kicsi is jó /
  • 3 db póréhagyma zöldjével együtt
  • 10 dkg vaj
  • 3-4 ger. fokhagyma
  • 1/2 dl sherry / konyak is jó /
  • 1 dl tejszín
  • frissen őrölt bors

A póréhagyma zöldjét vékonyra vágjuk, a fehér részét vastagabbra és a fokhagymával a vajon összepároljuk.Sózzuk, borsozzuk, ráöntjük a sherryt, egy forralás után hozzáöntjük a tejszínt is. Összerottyantjuk és beletesszük a kagylókat. Ismét egy forralás és már tálalhatjuk is friss, fokhagymás pirítósal.

Kacsamájas húspástétom / terrine /

Karácsonyi reggelink évek óta ez a nagyon finom pástétom. Egy fakanál újságból való, de az eredtei recept ma már csak a sorvezető szerepét tölti be. Kell némi gyakorlat hozzá, hogy eltaláljuk az ízeket, mert a legnehezebb a meleg étel hideg ízét előre elképzelni. Ennek ellenére azt mondom, érdemes próbálkozni, mert egyre finomabb lesz! Kicsit erőteljesebben kell ízesíteni, hogy a hideg pástétom is ízes legyen.
  • 40 dkg darált marhahús
  • 1 kg darált sertéshús
  • 50 dkg darált kacsamáj / csirkemáj /
  • 50 dkg kacsamáj darabok
  • 2 fej hagyma apróra vágva
  • 2-3 ger. fokhagyma
  • 2-3 ek. konyak / sherry /
  • 0,5-0,8 dl száraz fehérbor
  • 1 ek. sűrített paradicsom
  • 1 nagy vagy 2 kicsi tojás
  • frissen őrölt bors
  • 1/2 szerecsendió reszelve
  • 1 mk kakukkfű
  • 1 mk borsikafű
  • 1/2 dl tejszín
  • 1/2 kg szeletelt bacon a forma kibéleléséhez + margarin
  • aszalt áfonya vagy aszalt szilva- barack
A májdarabokat és az aszalt gyümölcsöket már én újítottam a pástétomba, ezért egy kicsit elválik a húsréteg, néha el is törik a massza, de ez minket egyáltalán nem zavar.
A húsféléket összekeverjük a hagymákkal és a többi hozzávalóval, ízesítjük és jól összekeverjük. Ha nem elég pépes, akkor egy botturmixszal még összenyomhatjuk. Az áfonyát én most ekkor tettem bele.
Egy hosszúkás sütőedényt ill. pástétomformát margarinnal kikenünk és kibéleljük a szalonna csíkokkal úgy, hogy egyik fele annyira kilógjon, hogy a húsmasszát be tudjuk majd takarni vele. A massza egyik felét belenyomkodjuk az edénybe és erre tesszük a sós tejbe áztatott májdarabokat. Tehetünk most bele aszalt szilvát- és barackot is. Betakarjuk a húsmassza másik felével, kicsit az asztalhoz ütögetve tömörítjük és ráhajtjuk a szalonna csíkokat.
Az edényt egy akkora tepsibe tesszük, hogy legalább két ujjnyi vizet tudjunk önteni bele, de legjobb, ha a forma feléig ér a víz. A pástétom edényét letakarjuk alufóliával és a sütőben kb. 200 fokon 2,5-3 órát sütjük ebben a vízfürdőben.
Nem kell nézegetni, nem ég le, jól elvan magában.
Amikor készen van és kicsit kihűlt, levesszük az alufóliát, betakarjuk egy folpackal vagy ismét alufóliával és lenyomatjuk néhány konzervvel. Hidegre tesszük 24 órára.
Amikor reggelire ezt esszük, akkor nálunk mindig van mellé áfonyalekvár, narancskarika, pirítós.
Természetesen savanyúsággal, salátával is lehet enni, de mi szertjük a sós- édes párosítást.
Remekül használható előételként és vacsorára is. Ez egy bőséges adag, az eredeti recept kb. a fele mennyiséggel készült, ekkor a sütési idő kb 2 óra.


A francia terrine (jelentése: agyag, forma, kiejtése: terín) szó eredetileg egy agyagból készült, jobbára fedeles tálat jelölt, ma már viszont az ebben az edényben készült ételt jelenti. S hogy milyen ételről is van szó? Nos, a terrine nem más, mint a legtöbb helyen ma is hosszú, keskeny formájú cseréptálban, gőzben készülő pástétom.

2009. december 9., szerda

Zsömlék egyszerűen





A sütés-főzés nálam nincs egyensúlyban. Főzni jobban szeretek, mint sütni, de az utóbbira is rá lehet venni. Ha pedig én érzem kihívásnak, akkor különösebb indok sem kell hozzá. A sütés meghatározás a kenyér- és péksütemény előállítására nem vonatkozik. Ebben a blogban ritkán lesznek erre vonatkozó receptek. Ennek egyik oka, hogy Limara minden hiányt pótol, a másik, hogy én is E. Margit-tól kaptam rengeteg segítséget, amikor elkezdtem a kenyérsütést. Később Limara segített. A harmadik ok pedig az, hogy én-- mint a vak ló, akiről azt hiszik, hogy csak bátor, azért megy fejjel a falnak--sokszor nem tarom be a receptek utasításait, azután persze korrigálok, de lássuk be, így nem lehet felelősségteljesen másnak hazsnosnak hitt információkat átadni.
A kenyérsütő gépemet már egy ideje én is főleg dagasztásra használom és sütőben sütök. Ha munka után nincs időm a sütőben sütéssel vacakolni, akkor szoktam a kenyeret a gépben megsütni.
Most mégis azért írok ezekről a zsömlékről, mert szerintem egyáltalán nem nehéz megsütni. Persze ehhez is kell idő és többszöri ránézés, de mégis lehet mellette mást is csinálni és nem olyan kényes, mint a kenyér.
Ami még fontos lehet, hogy most már le merem írni, hogy a leglényegesebb szerintem a liszt és folyadék aránya. A többi hozzávaló már nem befolyásolja igazán a végeredményt.
Ezzel is úgy vagyok, mint az egyszeri katonai ételosztásnál, ha kevés volt a leves, azt mondták, hogy még egy kis víz, egy kis só és lehet tovább osztani.
A zsömle tésztája is így készül a gépben. Ha víz helyett kefír kerül bele, ha a liszt minősége változik, ha több a teljes kiőrlésű liszt benne, az mind befolyásolja az összetevők arányát, de a tészta keverése közben könnyen kijavítható.

Nálam az a szabály, hogy
  • 50 dkg liszthez 3 dl folyadék kell
  • 60 dkg liszthez 3,5-4 dl folyadék kell
  • 70 dkg liszthez 4,5-5 dl folyadék kell

A hozzáadott víz mennyisége a 2-3 evőkanáltól a 1/2 dl-ig lehet, attól függően, hogy mennyi a telj. kiőrl liszt benne. Az én eddigi keverésem max. fele-fele arány volt, de akkor pótolni kell a vizet. Az élesztő 2,5 dkg-tól 3 dkg-ig lehet.

A hozzáadott burg.pehely, az őrölt lenmag, olaj vagy vaj-margarin, az öregtészta már nem változtat a tészta állagán. A tészta ne legyen nagyon kemény, de ne legyen lágy sem, mert akkor kelés közben elterül. Engem igazán ez sem zavart, mert könnyebb volt átharapni szendvicsként a gyerekeimnek. Már túl vagyok azon az időszakon, amikor olyan szépet akartam sütni, mint a pékségekben. Van sikerélményem, de ma már sokkal fontosabb, hogy inkább egészséges legyen, mint szép.

Az ilyen liszt és élesztő arányhoz igazából nincs is szükség öregtésztára, mert nélküle is nagyon laza szerkezetű lesz a zsömle. Másnap is jó, csak éppen nem meleg. Harmad napra meg már úgysem marad.
Dagasztani a géppel kb. 15 percig szoktam. Keleszteni pedig addig, amíg nem végzek azzal a dolgommal, amit közben csinálok, de 1/2 óránál azért nem tovább,mert a sok élesztőtől hamar beindul, viszont néha csak 15-20 percig. Nem a gép dagasztja újra, hanem én, amíg kiadagolom és megformázom a tésztát.

A tepsin hagyom kelni kb. a duplájára. Ha főzök és nyitva van az ablak, akkor lassabban kel, ha meleg van, akkor gyorsabban. Ha sütök valamit és foglalt a sütő, akkor beteszem a hűvösbe, a spájzba.

Sütési idő kb. 20-25 perc, a hőmérséklet kb. 180 fok.

Ez nem kőbe vésett szabály, mindenkinek más a sütője. Néhány sikertelen próbálkozást megér, hogy azután már félig odafigyelve is sikerüljön egy zsúfolt délutánon is.

Egyetlen zsömle, ami kilóg a sorból, az a szalonnás, hagymás változat. Nagyon finom vacsora volt belőle egy kevés olívaolajjal megkenve. A hagymát olajon megpároltam, azután a szalonnát is, lecsöpögtettem és úgy tettem a tésztához, de még így is volt benne annyi, hogy eléggé ellágyította a tésztát. Tettem hozzá még lisztet és a hiba ki volt javítva.



Csicsókaleves


Megkedveltük a csicsókát, de sajnos az elmúlt jó néhány évben sem sikerült többször hozzá jutnom, mint szezononként két-három alkalom. Levest is készítettem már többször, de most összehoztam azzal az egyedül árválkodó paszternákkal, ami szintén nagy becsben élte napjait a beszerzése óta.
Az én krémleveseim nem feltétlenül a selymes ízvilág kategóriába tartoznak, sokkal inkább fontos, hogy ne legyen sok fölösleges kalória benne. Ezért ritkán kezdem olajon párolással és ha lehet, nem sűrítem, esetleg csak burgonyával, a végén egy kis tejszínt azért teszek bele, hogy lágyítson az ízeken.
Most a csicsókát , paszternákot és hagymát olívaolajon megpirítottam egy kicsit. Felöntöttem vízzel, amibe tettem egy leveskockát. / egyenlőre alaplevet még csak a rizottóhoz főzök, de nincs lelkiismeret furdalásom, ha egy étteremnek jó a leveskocka, akkor nekem is /
Amikor minden megpuhult, akkor botmixerrel pürésítettem, ízesítettem és tejszínt öntöttem hozzá.
Sajttal megszórt pirított kenyérszeletekkel ettük, ízbombaként pedig meglocsoltam egy kevés tökmagolajjal.
A hozzávalók mennyisége itt nem fontos, mert ezek a levesek annyi zöldségből készülnek, amennyit szeretnénk tenni bele. Amit szívesebben eszünk, abból többet, amit kevésbé, abból kevesebbet. Ha a zöldség nem sűríti önmagát eléggé a turmixolás után, akkor mindég burgonyával együtt kezdem a leves készítését.

2009. december 2., szerda

Halpogácsa tonhalból

Szembesülnöm kellett egy olyan tulajdonságommal, amely nem vet jó fényt gasztronómiai fellángolásom hitelesítésére. Már írtam a tonhal szerzeményemről és írtam az ilyenkor eluralkodó telhetetlenségemről is. Sajnos tűlünk idegen volt a hal íze, nem ettük akkora élménnyel, amire ilyenkor azt mondanák, hogy ezt kár lett volna kihagyni. Kihagyni egyébként tényleg kár lett volna, legalább megtudtuk, mi az, amire néha vágyakoztunk. Semmi baj nem volt a hallal. Velünk volt baj, pontosabban velünk sem, mert nem hibáztathatunk senkit, hogy nem a tengerparton nőttünk föl, vagy, hogy nem oda jártunk minden évben nyaralni.
Úgy jártunk, mint amikor azt mondja valaki, hogy imádja a kínai konyha remekeit. Igen, itt Magyarországon. Kínában viszont nagy valószínűséggel nem enné meg a föltálalt ételt, mert az nem magyarosított ízű, hanem erdeti kínai.
A megszerzett halat meg kellett enni, de hogyan? Bevillant a halpogácsa, mint alternatív megoldás, hiszen a többféle íz majd segít a halnak.











Két csomag, azaz egy kg volt a hal. Tettem hozzá egy csomag surimit is. Jó, tudom, ez sem rák, de legalább édeskés, kicsit tompít a hal ízén. Egyébként azt hiszem a rák ellen nem lenne semmi kifogásom. Aprórákot már használtam párszor és a kagylót is szeretjük. Persze csak konzervet ettünk eddig.
Tettem hozzá 10 dkg zabpelyhet, tojást, fokhagymát, párolt hagymát, tejszínt, sót, borsot.
A masszából pogácsákat formáztam és kevés olajon kisütöttem. Sűrű állagú lett, de határozottan jó ízű.
Sajnos a képek egy része használhatatlan, de ismétlésre már nincs lehetőségem, ezért mégis ide tettem.
A cékla köretként készült. Először csináltam egy redukciót 1 dl vörösborból, 1 dl balzsamecetből, cukorból. Felére beforraltam, vajat adtam hozzá és egy dl vizet. Ezt öntöttem a közben lilahagymán megpárolt csíkokra vágott céklához. Összeforraltam és készen is volt.

Párolt rizzsel, balzsamos céklával igazán finom ételt sikerült főzni ebből a jobb sorsra érdemes halból. / és még mindég van egy csomag a fagyaszóban /

2009. november 28., szombat

Kakukkfüves csirke zsályás zöldségekkel

Szerencsésnek mondhatom magam, mert különösebb megrázkódtatás nélkül sikerült a családom rászoktatni a zöldségekre. Meggyőződéssel vallom, hogy csecsemő korban kell elkezdeni, nem szabad erőltetni, de mindenképpen el kell tüntetni a családi konyhából a mesterséges, ízesített, színesített, szagosított nagyipari termékeket. Semmi sem tilos, de ésszel és mértékkel kell fogyasztani. Könnyen beszélek én, mondhatják, akik alig ismernek. Könnyen beszélek én, mondják, akik ismernek, mert már nagyok a gyerekeim. Igen, de egyik sem hajlandó áldozatot hozni azért, hogy a gyereke ne a mesterséges ízfokozókon nőljön fel. Lehet, hogy nekem valóban könnyebb volt, mert abban az időben pénzem ugyan több volt, de szerencsére választék annál kevesebb. Ez a szemlélet azonban nem pénz kérdése, viszont az ellenkezője annál kényelmesebb.



A zöldség nem mumus! Ma sem csinálnám másképp, pedig rengeteg energiámba került, sok szabadidőtől estem el, biztosan sokmindenről lemaradtam, de úgy gondolom, hogy megérte.



Mindég az volt a vágyam, hogy otthon végezhető munkám legyen, akkor kényelmesebben éltem volna az életem, de ehhez később kellett volna születnem. Most már csak akkor leszek itthon, ha az unokáimnak fogok sütni-főzni. Ez is csak arra bizonyíték, hogy ha nem csak beszélni akarunk az egészséges táplálkozásról, hanem úgy is élni, akkor minden nehézség ellenére meg lehet csinálni. Ez egy olyan befektetés, ami száz százalékig megtérül.



Visszakanyarodva a zöldségekhez, nálunk viszonylag kevés savanyúság fogy a tél folyamán, mert sokszor eszünk zöldségköretet a húsok mellé. Néhány éve kezdtem el kísérletezni a sütőtökkel és nagy örömömre mindenkinél tetszést aratott. Eleinte csak külön sütöttem, külön ízesítéssel, később már kevertem a többivel. Így kezdődött a cékla köretként való felhasználása is. Azóta elvétve fordul elő a hagyományos ecetes cékla. Nem azért, mert nem jó, csak a sült jobb ízű.


A hétvégi ebéd ihletője most Dolce Vita volt. Nekem férfiakat kell etetnem, ezért krumpli is került bele. Ilyen meggondolásból készült külön tepsiben a hús és a köret is.




  • 1,5 kg sütőtök jól megmosva, héjastól összevágva


  • 6 db lilahagyma cikkekre vágva


  • 6 db közepes répa nagyobb darabokban


  • 6 db közepes krumpli darabokban




  • frissen őrölt bors


  • 1 kk. fahéj


  • 2 kk. borsikafű


  • olaj


  • zsályalevelek a fagyasztóból


A zöldségeket a fűszerekkel és az olajjal összeforgattam és egy tepsibe tettem, alufóliával letakartam és kb. 40 percig sütöttem 170 fokon. Ezután levettem a fóliát és még 15 percig 200 fokon sült.



A csirke sütése semmiben nem tér el a hagyományostól. A fűszerezése só, bors, borsikafű, kakukkfű, szárított zsálya. Egy kevés pirospaprikával elkevert olajjal kentem be a combokat, hogy szép színük legyen. Víz nem kell a sütéshez, mert van bennük annyi, amennyi szükséges. Alufólia alatt sültek ezek is kb. 40 percig, mert nagyok voltak. Ezután fólia nélkül még 20 percig.


A zöldségköret bőséges volt, savanyúság nem kellett és ennyi krumpli kellett a fiúknak.

Ismét egy elismerés

KataKonyha küldte nekem ezt a képet, ami azt jelenti, hogy az én blogomat olvasók között is van olyan, aki szívesen jön újra. Nem vagyok olyan termékeny, mint ahogyan terveztem, de nagyon élvezem, hogy megmutathatom azt, amit én tudok. Sokat tanultam eddigi életem során, mert szenvedélyem lett a főzés, de nem tudok meghatározni egy irányt, ami különösen kedves lenne. Azt hiszem így jártam jobban, mert rengeteg lehetőségem van, hogy új dolgokat próbáljak ki és ismerkedjek ill. megismertessem a családom különféle ételekkel és elkészítési módokkal. Ezért ez a blog kicsit kuszának tűnhet, de én meg akartam mutatni, hogy mennyire megfér egymás mellett a befőzés, az egyszerű ételek készítése és az olyan különlegességek, amit szerényebben, de el lehet készíteni itthon is, hogy az ízlelőbimbók kifejlődésük folyamán hozzászokjanak.
Ha ezeket olvasva az idelátogatók jól érzik magukat, annak nagyon örülök!
Sok olyan blog van, amit szívesen olvasok, mégha nem is látja a tulajdonosa, hogy nála jártam. Néha csak futok egyet, de ha időm engedi, még visszamenőleg is olvasgatok.
Tudom, nem sorolhatok fel mindenkit, így a teljesség igénye nélkül küldöm tovább

Napmátka

Max

Tomakonyha /bármit szól is, én szeretem olvasni /

a közös konyha(kert)

Spenótreceptek / mostanában ugyan nem működik, de hátha.../

Limara

Dulmina

Sofia


Vali


Trinity


Tündér


Szepyke


malackaraj


Tudom, hogy megkapták másoktól azok is, akiket én most nem soroltam fel.

2009. november 20., péntek

Sült fokhagyma mustármagos gauda sajttal

Tudom, hogy a sült fokhagyma leírását nem tőlem fogják megismerni a gasztroblogokat olvasók, de nekem most sikerült először jól megsütnöm. Annyira finom, mint ahogyan leírták azok, akiknél én is láttam és kedvet kaptam hozzá, hogy elkészítsem. Az ízesítés szabadon választott, a sütés módja is. Mindenkinek más válik be, amiben ügyesebbnek érzi magát. Próbáltam úgy, ahogy olvastam, de vagy nem sült meg vagy megégett a sok kicsi fokhagymagerezd. Most mégegyszer nekiindultam és úgy döntöttem, hogy előveszem a jól bevált sütőzacskót.


Hatalmas fej fokhagymákat vettem és 3 db-ot szétszedtem gerezdekre, de a héját rajta hagytam. Betettem mindet egy sütőzacskóba, öntöttem rá 2 ek. szezámolajat és 1 ek. olívaolajat. Megsóztam, tettem mellé kakukkfű ágakat a fagyasztóból és 1 db negyedekre vágott almát.
Összekötöttem a zacskót és egy tepsibe tettem. 180 fokos sütőben sütöttem 20 percig, ezután 160 fokon még 25 percig. Hihetetlenül jó illata volt és a gerezdek vajpuhára sültek.
Közben sütöttem egy rozmaringos fehér kenyérbucit és összefőztem a forralt bort.

A langyos kenyér, a meleg, puha, ízes fokhagyma és a forró bor olyan feledhetetlen ízélményt adott, hogy a hideg estéken muszály lesz ismételni. Került mellé egy kevé csiliszósz is, amiből még van néhány kis üveggel a spájz polcomon.

2009. november 15., vasárnap

Rakott kelkáposzta a nem szeretem időszakon túl




Nem szeretem! Sokszor hallottam én is ezt, amíg kicsik voltak a fiaim. Szerencsére nem volt túl sok étel, amit ezzel illettek, de nehezítette a dolgom, hogy a két gyerek nem ugyan arra az ételre mondta. Az egyik nem szerette a gombalevest, a másik a paradicsomos káposztát, az egyik nem szerette a tökfőzeléket, a paradicsomlevest, a fokhagymás uborkasalátát, a másik nem volt annyira válogatós. Uborkasaláta két féle készült egy ideig, gombaleves mellé pedig paradicsomleves is. Az egyik gyerek nem volt napközis, mert nem akart, és a nagymama azt mondta, hogy szegény gyerek, miért kell..........Majd ő főz, és ehet ott is. / anyós mami / Evett! A mami azt főzte, amit ő akart enni. Ezért lett válogatós és ezért az még ma is, de mára már legalább egyszer megeszi egy évben a nemszeretem ételt is. A másik gyerek napközi, menza, kollégium. Nem válogat, sőt elborzaszt, amikor hidegen, lábasból, maradékot, így is jó lesz ételt eszik. Kicsit, mint az anyja, aki szintén menzán szocializálódott.


Ez a menza volt az, ami utálatos ételt csinált a zöldségekből. Szeretném tudni, hol tanították azokat a szakácsokat, akik ilyen borzalmakat voltak képesek főzni az iskolákban? Azok, akik ennek ellenére nem utáltak meg bizonyos ételeket, szebb jövőképük lett. Mert a zöldség finom, egészséges és a belőle készült étel nem gusztustalan. Arra már nem emlékszem, hogy a kelkáposztához hogyan viszonyultak, de gyanítom, nem volt kedvenc, mert ritkán készült. nem úgy most! Az egyik gyerek ugyan a főzeléket nem eszi, de a rakott kelt mind a kettő. Annyira, hogy még a munkahelyre is jó. A hozzá szokás lassú volt, de egyszer csak azt vettem észre, hogy elfogyott a hűtőből az étel. Szóval, így kezdődött.


A fűszerezésre nem tudok pontos mennyiségeket írni, mert ízlés függő, egyébként meg én bátran fűszerezek, viszont bátortalanul sózok.




  • 1,5 kg-os kelkáposzta


  • 60 dkg darálthús


  • 15-20 dkg rizs


  • 1 nagy hagyma


  • 2 ger. fokhagyma


  • só, bors, köménymag, majoranna


  • paradicsom a pörkölt alaphoz


  • paprikacsutka " "


  • 1/2 l tejföl


Nem régen azt olvastam, hogy a kelkáposzta és saláta külső zöld levelei egészségesebbek, mint a belsők. Lehet, hogy igaz, de ezek a legrondábbak, foltosak és én eldobom. A kelkáposzta torzsáját ék alakban kivágom, a káposzta fejet egy nagy fazékbn elkezdem főzni sós vízben, a leeső leveleket kiszedem és a végén a kicsi maradék fejet tovább főzöm.



Közben a hagymával pörkölt alapot készítek, a húst ráteszem és fehéredésig pirítom. A rizst megmosom és ráteszem a húsra, ráöntök annyi vizet, amennyi a rizs kétszerese. Fűszerezem és addig főzöm, amíg a rizs majdnem puha. Ekkor hozzákeverem a tejföl felét és belevágom a maradék kis kelkáposzta fejet, apróra. Kiválogatom a szükséges leveleket és a maradékot szintén belevágom a rizses masszába. Kóstolok és ízesítek.



Egy tepsit kizsírozok / igen, zsírozom / megszórom zsemlemorzsával és kibélelem két rétegben a félig főtt kelkáposzta levelekkel. Beleöntöm a húsos-rizses-káposztás masszát és beterítem a többi levéllel, szintén két rétegben. A tetejére öntöm a maradék tejfölt, amit elekevertem egy kevés őrölt pirospaprikával. Erre kerül néhány füstöltszalonna szelet, néha több, néha kevesebb. Esetleg füstölt kolbász karika. Hihetetlenül finom a füstös íze a tejfölös káposztának a tetején.



Alufóliával letakarom és kb. 1/2 órát sütöm 180 fokon. Leveszem az alufóliát és megsütöm a szalonnát a tetején.



Ha valamelyik gyerek leszedi a káposzta leveleket, mert nem szereti, akkor sem veszi észre a többit a rizses-húsos masszában. Kész átverés! Kész győzelem!

A snack nem tilos csak nem egészséges


Egészséges-e, azon lehet vitatkozni, de mindenképpen jobb, mint a bolti sós, zsíros, adalékos valami. Igaz, nincs olyan szép zacskója, nincs benne ajándék matrica sem, meg kell várni, míg megsül, és nem lehet az iskolába menet megvenni, de határozottan állítom, hogy be lehet illeszteni a megfelelő helyre. Már, persze, ha van ilyen. Nekünk szerencsénk volt a csipszekkel, mert nem volt rá igénye a fiaimnak. Ma már eszegetik ezt is, ha sütök, pedig nem szoktam megsózni, van ennek íze így is. Sütni is leginkább akkor szoktam, ha vendégek jönnek hozzánk, és naívan próbálom az egészségesebb élelmiszerek felé terelni a gyerekeket és felnőtteket egyaránt. Nem sok sikerrel! A bolti vacakhoz szokott ízlelőbimbókkal rendelkezők ezeket nem díjazzák. Van abban valami igazság, hogy a gyári ízfokozók - márpedig mindenben van-tönkre teszik az ízlelőbimbókat. Nem akarok visszatérni a nyers húshoz, de igenis akarok új ismeretek adni a körülöttem élőknek arról, hogy milyen ízű a paradicsom só nélkül és milyen ízű a magyar napon érett eper cukor nélkül. Márpedig csak ezt az epret lehet megenni a maga természetességében, mert csak ennek van íze.
Ez a csipsznek való sokféle formában létezik, persze ennek a sonkásnak sem a bele sütött sonkától van íze, de nem is azért találták ki, higy a szendvicsbe kerüljön egy szelet sonka helyett. Nem akarok reklámot csinálni ennek a terméknek, csak gondoltam, egy természetes konyhán élő család étkezésébe ez is belefér. Akinek van ideje, az persze ennél is jobbat készíthet édesburgonyából, céklából, almából, répából stb. Sok erő és kitartás, türelem és rengeteg idő kell ahhoz, hogy az iskola és a környezetünk ellenében a gyerekeinket és a családunkat a jó felé terelgessük. Nehezen hisszük el, hogy idővel megtérül. Sokan csak a mának élnek, ma és most akarják jól érezni magukat, de mi lesz 20-30 év múlva velünk?

2009. november 11., szerda

Kacsacombok savanyúkáposztával, almával, hagymával

Ez az étel már elég rég óta szerepel a családi étlapon. Valószínűleg valamilyen újságból való, de az évek során több variációban is készítettem, ezért igazán nem is tudom, melyik volt az eredeti. A különbség abban rejlik csak, hogy milyen húsból készül. Csináltam sertéstarjával, ami nagyon finom volt, könnyebb változata csirkecombbal készült, de a kacsacombok is illenek hozzá.
Kevés hús, sok zöldség, finom íz, kevés munka, könnyű elkészítés egyenlő ideális étel.
A mennyiségek tetszőlegesek, mert mindenki annyit tesz belőle, amennyit szeret. Mi sok hagymát eszünk, de ennél az ételnél sok a káposzta és az alma is.
  • nyers, karikára vágott krumpli
  • karikára vágott hagyma
  • cikkekre vágott alma
  • elősütött hús
  • savanyúkáposzta
  • ízesített tejföl

Ebben a sorrendben szoktam a tepsibe tenni, mert úgy tapasztaltam, hogy így keverednek a legjobban az ízek sütés közben.

A húst fűszrezve, sózva elősütöm. A tepsit kikenem /margarinnal, zsírral, olajjal-lehet választani / és beleteszem a vastagabb karikákra vágott burgonyát. Nem kell egy rétegben tenni, de akkor külön-külön kell sózni, fűszerezni. Ehez az ételhez én kakukkfüvet, borsikafüvet, borsot használok fűszerezésnek. A következő réteg a vastagabb karikára vágott hagyma, erre jön az alma. Ezután ráteszem a húst és beterítem a kissé átmosott káposztával. Ezt is megszórom a fűszerekkel, mert a borsikafű és a kakukkfű nagyon kellemes aromát ad neki.

A tetejét leöntöm tejföllel úgy, hogy mindenhol befedje. Ráöntöm a hús sütésekor keletkezett levet és a maradék olajat. Aláöntök kb. 2 dl vizet, alufóliával rendesen betakarom és beteszem a sütőbe kb. 1,5 órára, de ez attól is függ, hogy milyen húsból készítem. A sütés végén leveszem a fóliát és kicsit megszínezem a tetejét, de nem kell megpirítani a káposztát.








Bármilyen húsból elkészítve nagyon szívesen esszük, de a tarja a legsikeresebb. Állás közben összeérnek az ízek, másnap még finomabb. Tálalásnál nagy kockákat lehet vágni belőle, mindenkinek egy szelet hússal vagy egy combbal a tetején.
A képek sajnos elég rosszak, de ezek egy régebben készült ételről vannak. Most még nem készítettem el, de gondoltam a receptet közzéteszem, ha már Márton napja alkalmából hullanak ezek a jószágok. Ez az étel a sült kacsa alternatívája azoknak, akik nem ragaszkodnak a hagyományos kacsasülthöz.

Sütőtökös csirkés masnitészta


Amikor szabadságon vagyok, a főzés is inkább lesz alkotás, mint a munkás napokon. Sosem valóságos teher, de a bevált ételek biztosan sikerülnek, a kísérletezés nem ilyen napokra való. Ez az étel abból készült, amit a hűtőben találtam, és ami magában semmire sem lett volna elég.
  • 40 dkg korona durum tészta / rövidebb főzési idővel egészen jó lett /
  • kb 5 dkg húsos szalonna
  • 1 nagy fej hagyma
  • 3 ger. fokhagyma
  • kb. 25 dkg nagyon finomra vágott csmell a fagyasztóból
  • 3 karika kétujjnyi vastag sütőtök
  • 2 dl tejszín
  • tökmag
  • tökmagolaj
  • bors
  • olívaolaj és vaj

Az olajon megpárolom a nagyobb kockákra vágott hagymát. Kicsit megsózom, hogy hamarabb puhuljon. Hozzáadom a szalonnát és a fokhagymát. Ezután ráteszem a csirkehúst és összepárolom az egészet. Ezután mehet bele a kockákra vágott tök, ennek nem kell sok idő, hogy ne törjön össze. Ráöntöm a tejszínt, sózom, borsozom, teszek rá egy kevés petr.zöldet és egyet forralok rajta. Kellemesen édeskés a hagymától és a töktől, de elég fűszeres a szalonnától és a fokhagymától. Szükség esetén a tészta főzővizével higítom. Nekem kellett hozzá tenni.

Tálalásnál megszórom még pirított tökmaggal és locsolok rá egy kevés tökmagolajat.

Diabetikus birsalmasajt


Szerencsére nem kellett átélnünk, milyen érzés, amikor egy felnövekvő cukorbetegnek azt kell mindani valamilyen édességre, hogy ezt, nem! Ha a gyerek ebbe nől bele, talán könnyebb, de ebben sem vagyok biztos. Örültem, amikor a boltok polcain felfedeztem az egyre bővülő kínálatot, amikor láttam aprócska, de méregdrága mikulást, azután láttam szaloncukrot, igaz csak egy féle ízesítéssel. Mégis, elkezdődött valami, hogy az egyre növekvő számú cukorbeteget is ember számba vegyék.
Az otthon készíthető lekvároknak meg volt a lehetősége, annál is inkább megérte, mert a bolti választék silány volt, az íze még elfogadható, de ahogy kinézett.....! Mitől lett szürke a baracklekvár? Tudom, hogy birsalmasajt nélkül lehet élni, de amikor tavaly megleptem egy kedves ismerősömet, olyan gyermeki örömmel újságolta, hogy milyen finom volt, és, hogy szinte egyszerre megette az egészet, elhatároztam, az idén is készítek ilyet. Megjelent a boltok polcain a diabetikus befőzőcukor, hogy egyszerűbbé tegye a házi lekvár készítést. Ezzel kísérleteztem tavaly és kitűnően vizsgázott. Igaz, elég drága, sőt, kifejezetten drága, de megéri, ha látom az őszinte ragyogást annak a szemében, aki már nagyon régóta nem evett olyan édességet, amit nagyon szeretett, és nem is számított arra, hogy egyszer még ehet. A cukorbetegnek be kell tartani bizonyos szabályokat, ezért remélem, hogy az idén lassabban fog elfogyni ez a finomság.
  • 50 dkg birs pép
  • 1 dob diabet. befőzőcukor
  • 1 narancs reszelt héja
  • pirított dió
A birsalma nem volt lemérve, amikor előkészítettem, mert nekem a pép súlya kellett. Fél kg-onként volt elcsomagolva a fagyasztóban, mert nem volt időm egyszerre elkészíteni. Az előkészítésnél a birsek szőrét szárazon a legkönnyebb ledörzsölni. Én papírtölővel törölgettem és meglepően egyszerű volt. Alapos mosás után feldaraboltuk és csak a magházát szedtük ki, de azt azért is célszerű, mert sok almának a közepe kukacos, rohadt. A bolti nemesített, biztosan hibátlan, de én a szomszédból kaptam. Garantáltan bio volt. A darabolt almát citromsavas vízben áztattuk, amíg fel nem vágtuk mindet. A főzés annyi vízben történt, ami éppen ellepte. A főzési idő rövid, talán 15 perc volt. Amikor az almák kezdenek kifordulni a héjból, akkor már bőven jók. Ezután egy nagy szűrűben leszűrtem és hagytam kicsit kihűlni. Ezután húsdarálón ledaráltam és lemértem, kiadagoltam a szükséges mennyiségeket. Szép világos volt a színe, bár engem az sem zavar, ha sötét színű marad.
A készítés utolsó része az, amikor a birs pépet összekeverem a cukorral, jó alaposan elkeverem és felteszem főlni. Nagyon hamar összeáll, mert elég sok a zselésítő anyag ennyi cukorban. Talán tíz percig kevergettem. Vigyázni kell, mert nagyon pöfög. Hozzákeverem a narancs reszelt héját és beleteszem a durvára tört pirított diót is.










Ebből a mennyiségből ezzel a hat kis formával tudtam sajtot készíteni. A formákat kibéleltem folpackkal és mielőtt beletettem a pépet, kicsit megspricceltem vízzel is. Mire kihűltek, már szinte össze is állt és megdermedt teljesen. Másnap kiszedegettem őket és sütőpapíros rácsra tettem, hogy kellően kiszáradjanak. Naponta megforgatom, már harmadik napja száradnak, de még hagyom, mert szeretném jól kiszárítani, nehogy megpenészedjen. Régen, kezdő koromban egy nagy mennyiség teljesen penészes lett, mert korán csomagoltam el, azóta hagyom, akár két hétig is száradni.
Én ezt a keverési arányt találtam magamnak, de természetesen lehet kísérletezni, most már van mivel.
Ez a másik mennyiség hagyományosan készült. 1 kg birspéphez 80 dkg cukrot adok, ízesítem narancshéjjal, dióval, esetleg mazsolával és összefőzöm. Ha jól le van csöpögtetve darálás előtt, akkor nem kell sokáig főzni. Azért szoktam darálni és nem turmixolni, mert jobban szeretem, ha kicsit darabos marad.

2009. november 8., vasárnap

Müzliszelet

Az egészséges táplálkozást több oldalról lehet megközelíteni és különböző fokozatokon keresztül lehet elérni. Az én családom sem lesz vegetariánus, pedig nagyon szeretjük és viszonylag sokat esszük is a zöldségeket. A klasszikus köret- hármas egyeduralmát sikerült alaposan csökkentenem, igaz nem ment gyorsan, de a kitartó szoktatás meghozta az eredményt. A sütemények közül is próbáltam olyanokat választani, ami nemcsak a zsíros krémekről és fehérlisztes tésztákról szólt. Alkalmanként a liszt egy részét teljeskiőrlésűre cseréltem, de csak ott, ahol nem rontott a végeredményen. Nem akartam, hogy éppen az ellenkezőjét érjem el, így viszont mindég elfogadta a család a változtatásokat. Természetesen ez mindég több energiát igényel, mint egyszerűen csak összedobni valami cukros, zsíros édességet. Ettünk mi is ilyeneket, de mindég éreztem, hogy ezen változtatni kell. A legegyszerűbb az volt, hogy a lisztet kevertem, a cukor mennyiségét csökkentettem, használtam mézet vagy barna cukrot. Arra viszont nem vagyok hajlandó, hogy teljes egészében megreformáljam a konyhámat. Szeretünk jókat enni és van, aminek az eredeti íze a legfinomabb.
Amikor ezt az édességet megláttam itt, igazán megörültem. Máskor is hallottam házi müzliről, láttam a tv-ben Nigella saját kreációját és olvastam Stahl J. müzlijéről is, de azok nem sütemény jellegűek voltak. Zabpelyhes aprósüteményeket már régebben is sütöttem, de azoknál kanállal kellett halmokat rakni a tepsire. Nem bonyolult tevékenység az, de a tepsibe öntés még ennél is egyszerűbb. A végeredmény pedig nagyon finom és nem utolsó sorban, egészséges is.A recept igazán felhasználó barát, mert egyszerűen csak egy bögrével vagy pohárral kell kimérni a hozzávalókat. Nekem egy kb. 3 dl-es pohár volt a mércém.
  • 2 bögre zabpehely / nekem vegyes pehely volt /
  • 1 " teljes kiőrlésű búzaliszt / nekem graham liszt volt /
  • 1 " kókuszreszelék
  • 1 " olajos mag, lehet vegyesen is; dió, mandula, mogyoró, tökmag, napraforgómag
  • 1 " aszalt gyüm. vegyesen; mazsola, szilva, barack, datolya, füge stb.
  • 1/2 " cukor / én kihagytam a lekvár miatt /
  • 1 " hígabb lekvár / szilvalekvárt használtam /
  • 1,5 " tej / vagy tejpor és víz /
  • 3 db alma finomra reszelve
  • 2 db tojás
  • 1/2 cs. sütőpor
  • 1 cs vaníliás cukor
  • 1/2 tk só
  • 1 tk fahéj, gyömbér, szerecsendió ízlés szerint
  • szezámmag
Minden hozzávalót összekevertem és beleöntöttem egy sütőpapírral bélelt tepsibe. Lenyomkodtam és a tetejét bőven megszórtam szezámmaggal. Az eredeti recept azt írja, hogy keverjük bele, de nekem így jobban tetszett. Ezt a mennyiséget egy 24x35-ös tepsibe sütöttem meg. 170 fokon kb. 50 perc kellett hozzá, de ajánlatos tűpróbával ellenőrizni.
Nagyon finom volt, gyorsan elfogyott és amint feltöltöm a készleteimet, újra meg fogom sütni ebben az összetételben.
Megsütöttem egy olyan variációban, amikor is nem volt kedvem almát reszelni, kihagytam belőle, de kicsit száraz lett. Hiányzott belőle az alma, de talán egy kis plusz folyadék segített volna, igaz nekem hiányzott az alma íze is.

2009. november 1., vasárnap

Kacsaleves maceszgombóccal--VKF XXIX

Hétvégére teljesen begombócoltam! Amilyen nehezen és ötlettelenül indult ez a játék, annyira belejöttem a végére. Szó szerint, hiszen ezek a mai ebédhez készültek. Még a reggelinél is gombócot gyúrtam a sajtból, mielőtt megettem. / ez vicc volt / A kacsalevesről szintén nem akarnék most írni, mert ahány ház, annyi szokás, ezt talán nem kellene uniformizálni. Amit én szoktam az az, hogy szerecsendióvirágot teszek a húslevesbe és sárgarépát szoktam pirítani, amit felöntök egy kevés levessel és ezt szűröm a többi leveshez. Nagyon szép színe lesz tőle. Különben nem vagyok fanatikus húsleves főző és nem görcsölök, ha nem lesz átlátszóan tiszta. Szeretjük, de ennek ellenére nem főzöm, talán még havonta sem.
A maceszgombócot jó tíz évvel ezelőtt próbáltam ki. A gyerekeim nem rajongtak érte, de azért megették. Amíg lehetett maceszlisztet venni, addig néha került a levesbe, azután eltűnt a liszt és mostanában újra megtaláltam, jóval drágábban. Pontosan nagyon drágán. Úgy döntöttem jó lesz nekem a pászka lap is, majd én megőrölöm. Egyszer csak megláttam ezt a Corában, és vettem is két dobozzal. Ebből készült most a gombóc a levesbe.




A régi zacskókon volt recept, és nem is csak egy, de ezen a dobozon most nem volt. Ezért elővettem egy régebbi zsidó szakácskönyvemet, hogy azért nagyon ne rontsam el. Ebben a lehető legegyszerűbb variáció volt, de én emlékeztem valami másra is. Így készült:
  • Egy doboz 12 dkg-os pászka
  • 2 kisebb szelet tönkölyös kenyér
  • 1 db tojás
  • 1/2 párolt hagyma
  • 1/2 mk gyömbérpor
  • bors
  • víz, mert nem áztattam a kenyeret sem

A pászka lapokat és a kenyeret késes aprítóban összetörtem, ezután beleütöttem a tojást, hozzáadtam a párolt hagymát, sót és a fűszereket. Kicsit több, mint 1/2 dl vizet is kellett adnom hozzá, mert nagyon kemény volt. Sós vízben kicsi gombócokat főztem ki. 10-15 perc kell, hogy átfőljön.

Tönkölygombóc nyerskrumplival és paprikás csirkével VKF-XXIX

A paprikás csirke nem kíván recept leírást, hiszen ez az alap ételek közé tartozik. Mindenki ismeri, készíti és természetesen a saját receptjét tartja a legjobbnak. Jól van ez így, legalább fenn maradnak a különböző elkészítési módok, esetleg a különböző tájegységekről. Erről az ételről, vagyis az én paprikás csirkémről csak annyit szertnék írni, hogy ilyenmód egy kicsit hasonlít az éttermi elkészítésre. Tehát, ezt sem érdemes ott enni. A pörkölt alapot botmixerrel összetörtem, miután a csirke megfőtt és én azt ki is vettem belőle. Behabartam lisztes tejföllel, kiforraltam és visszatettem bele a csirkét. Láttam egy TV műsorban a celebek egyik kedvelt vendéglőjét, ahol éppen paprikás csirkét dícsért valaki. Nos, a szaftja pont így nézett ki, de a csirke egy külön rátett, sápadt csirkemell volt. Hát, én ilyet nem akarok enni. Az a hús főljön csak benne és vegye át a finom ízeket. Itt most a köret az izgalmasabb, mert a gombócolás jegyében készült. A pörköltbe nem tettem füstöltszalonnát, de a gombócba igen.






Hozzávalók:




  • 50 dkg nyers krumpli reszelve


  • 50 dkg liszt


  • 20 dkg tlj.kiőrl. tönkölyliszt


  • 2 db tojás




  • bors


  • 1 nagy fej hagyma


  • 5 dkg szalonna


  • víz szükség szerint

Az apró kockákra vágott szalonnát egy kevés olajon kisütöttem, hozzáadtam a kis kockákra vágott hagymát és megpároltam, kihűtöttem. A krumplikat aprítógép segítségével finomra reszeltem és összekevertem a többi alapanyaggal. Annyi vizet adtam hozzá, hogy közepesen kemény nokedli tészta állagú legyen. Forrásban lévő sós vízben főztem ki. Ezek most szándékosan lettek ilyen nagyok, hogy fel lehessen szeletelni tálalásnál. Pontosan nem tudom, mennyi ideig főltek, de kb. 30-40 perc kellett nekik.



Ilyen joghurtos uborka,hagyma,paradicsom salátával ettük. A joghurtot lecsöpögtettem, olívaolajjal kievertem, sóztam, borsoztam és így tettem bele a zöldségeket.

Teljeskiőrlésű búzaliszttel készítettem már nokedlit, de ha sokat tettem bele, kicsit kesernyés lett az íze. A teljeskiőrlésű tönkölyliszttel nincs ilyen probléma.

2009. október 30., péntek

Feljavított vegyes zöldség - gyors ebéd



Sosem mondtam, hogy csak piacon vagy zöldséges boltban vásárolok zöldséget, de ha már mirelitet veszek, akkor igyekszem finomat főzni belőle. Akciós zöldség volt, 40 dkg 745 ft. Na, ennyiért sosem venném meg, de most 250 ft.-ért adták. Kicsit csalódtam ugyan, mert ebben is, mint sok másban, a répa volt többségben, de azért elegendő brokkoli is volt benne. Kevés olajat tettem egy edénybe meg egy kis vajat és ezen megpároltam a zöldségeket. Mielőtt megpárolódott volna, ráöntöttem egy doboz tejszínt és egy tubus krémsajtot nyomtam bele. Szépen besűrűsödött és nem főztem túl a zöldségeket sem. Só, bors azért kellett bele.

A sütőben pedig sütőzacskóban elkészítettem mellé a csirkecombokat. Befűszereztem, tettem melléjük egy felvágott hagymát és egy felvágott almát. Hamar készen volt és nem kellett félnem, hogy megég. Szertem a sütőzacskót, mert praktikus, jó segítség és minden ízt magába zár. Zsír nélkül is lehet sütni benne húst.

Lecsós kacsamáj - étterem helyett.....

Nem tudom, hogy készítik ezt az ételt az éttermekben, mert, bár ritkán jutok el oda, de akkor sem eszem olyat, amit én is el tudok készíteni. Biztosan nem olyan zsírosan és nem olyan sósan, mint ott, ők pedig a só helyett használhatnának finom fűszereket is. Vagy néha a só az étel gyenge minőségét akarja leplezni? Igen. Jó, hogy sokféle főzési technika beáramlott már hozzánk, ezért végre megtanultunk jól tésztát főzni. Sokszor olvastam, hogy lassan elfelejtünk rágni. A jól főzött tésztán van még mit rágni és én így szeretem. Azóta vagyok tészta imádó, mióta így főzöm a tésztákat és megismertem a sokféle zöldséges szószt hozzájuk. A zöldségeket is roppanósra párolom, pirítom és így készítem a lecsó paprikáját is. Nyáron is, amikor sokszor és nagy mennyiségben főzöm, legfeljebb előveszem a befőző lábasomat, hogy a paprikának legyen helye.

A lecsót szeretjük, a pirított szárnyas májat szeretjük, és szeretjük a tésztát is. Kész is az ebéd összeállítása. Nem vagyok sznob, de szeretem a jó minőségű alapanyagokat, főleg, ha olcsó is. Próbáltam a magyar durum tésztát, valószínűleg a gyártási technológia leírásának tanulmányozása közben kettőt lapoztak véletlenül, mert a végeredmény nem akar hasonlítani az olasz tésztára. Jobban szétfől és össze is tapad. Lehet, hogy mégsem tudok tésztát főzni? Most egy akciós olasz tésztát vettem, dobozosat és sikerült jól megfőzni. Haraphatóra.

A lecsót most a megszokottól eltérően főztem, mert füstölt szalonna alappal kezdtem, erre tettem a szálasra és vastagabbra vágott hagymát. Sok hagymát használok, itt sem spóroltam vele. Amikor összefonnyadt a hagyma és a fokhagyma só nélkül, akkor tettem bele a nagy darabokra vágott paprikát. Jóval nagyobb szeletekre vagdostam, mint a normál lecsóba szoktam, mert azt akartam, hogy érezni lehessen. Innentől elég nagy hőmérsékleten pirítom, párolom tovább a paprikát, hogy ne főljön, hanem süljön. Kevergetni kell, de mindenképp megéri! Megpuhul és mégis ress marad. Az évnek ebben az időszakában és innentől nyárig már nem használok friss paradicsomot, csak konzervet. Nem tehetek róla, de megint csak az olasz darabolt a kedvencem.
A paprikára szórok őrölt pirospaprikát és ezután öntöm rá a paradicsomot. Megsózom,összeforralom és ha nagyon kevés a leve, akkor még öntök hozzá eltett paradicsomlét.


  • 1 kg paprika

  • 2 fej hagyma

  • 2 ger. fokhagyma

  • 5 dkg szalonna

  • 1 kk. őrölt pirospaprika

  • 1 dob. darabolt paradicsom

  • 1 dl paradicsomlé

  • só, bors

A májat befűszerezem és olajon nem túl hosszú idő alatt megsütöm hagymával, fokhagymával. Ezt is magasabb hőmérsékleten, hogy tudjon pirulni és amíg elfő a leve, addigra meg is sül. Közben meg is fordítom. A máj:



  • 80 dkg kacsamáj

  • 1 fej hagyma kockára vágva

  • 3 ger. fokhagyma

  • olaj

  • 1 mk. kakukkfű

  • 1 mk. borsikafű

  • 1 mk. majoranna

  • frissen őrölt bors


  • friss rozmaring

Nem kell feltétlenül friss fűszereket használni, de ha hozzájutunk, ne hagyjuk ki. Én általában keverni szoktam a szárított és friss fűszereket, mert nem nevelek fűszerkertet, de elteszem a fagyasztóba a szép, de feleslegessé vált zöld növényeket.


Ha marad a májból, akkor finom vacsora lehet belőle hidegen is, lehet szendvics töltelék, de készülhet belőle májkrém is.


2009. október 29., csütörtök

Gombóc a sütőből - VKF XXIX. forduló


Ez a gombóc bizony a sütőben készült. Bevallom, amilyen lelkesen kezdtem tervezni a gombócos forduló ételeit, olyan fantáziátlan lett a folytatás. Ami eszembe jutott, arra mindég azt mondtam, hogy ez túl egyszerű, ez túl ismert, ez túl.....Szóval, nem volt ötletem. Eszembe jutott az is, hogy ha gombóc, akkor burgonya, és, ha így van, akkor abban a könyvben biztosan találok valamit, aminek az a címe, hogy 500 recept burgonyából. Régi könyv, de nem nagyon használtam. Néha átlapoztam, azután visszatettem a heyére. Az itt található recepteket a kazahsztáni Burgonya- és Zöldséggazdálkodási Tudományos Kísérleti Intézet dolgozói gyűjtötték össze . /nem nevetni! /
A receptek valószínűleg nem a tehetősebb emberek konyhájából valók, mert sok hozzávaló régebben biztosan megtalálható volt a kertben és a ház körül, emellett bőségesen használtak egyszerű és olcsó alapanyagokat is.
Így néztek ki a hozzávalók félig előkészítve.

  • 50 dkg héjában főtt burgonya
  • 20 dkg liszt
  • 1 dl tej
  • 2 db tojás
  • 8 dkg cukor
  • 2 dkg élesztő
  • 1 citrom reszelt héja
  • 2 szelet kenyér
  • 1 ek vaj

A megfőtt burgonyát még melegen áttörjük / én reszelni szoktam /. A tojást, tejet és élesztőt összekeverjük, hozzáöntjük a krumplihoz, a citr.héjat, sót, cukrot és a lisztet is hozzáadjuk. Összegyúrjuk egy lágy tésztává. Ha nagyon ragad, akkor egy kis lisztet még adhatunk hozzá, mert ez a krumpli fajtájától is függ.

A tésztát megkelesztjük, ezután gombócnyi darabokat vágunk belőle, kilapítjuk, megtöltjük, összegömbölygetjük és sütőpapírral bélelt tepsire tesszük.

Töltelék: a két szelet kenyeret kis kockákra vágjuk és a vajban megpirítjuk. Az enyémek nem azért barnák, mert megégtek, hanem ,mert én ritkán sütök fehér keneret. A kenyér kockákat kihűtjük , mielőtt felhasználjuk.










A gombócokat nem kell lekenni semmivel és formázás után már nem kell keleszteni. Nekem ugyan keltek addig, amíg bemelegedett a sütő, ezután kb. 180 fokon sültek kb . 25 percig.
A töltelék szinte csak szimbolikus. Ízre nem meghatározható, ha nem tudnám, hogy vajban pirítottam, még ezt az ízt sem érezném ki.

Gyümölcs mártás:
  • 15 dkg aszalt gyümölcs vegyesen
  • 3 dkg vaj
  • 1 dl tejföl
  • 2 ek liszt
  • 1 kk. őrölt fahéj
  • frissen őrölt bors 3-4 tekerésnyi
  • kb 4 dl víz / én teát használtam/

Az eredeti recept még nem a mikrohullámú sütő idején készült, ezért egy kicsit bonyolultan írja le a teendőket. Ahogy én készítettem, semmit nem von le az értékéből, és tulajdonképpen a mikró el is hagyható.

A gyümölcsöket kevés folyadékban a mikróban egy perc alatt fölpuhítottam. Ezután lábasba tettem és ráöntöttem a többi teát. Addig főztem, amíg jól meg nem puhultak. Ezután botmixerrel összetörtem, hozzáadtam a vajat, a fűszereket és újból összeforraltam. Végül behabartam és még egy kevés vízzel felöntöttem, mert nagyon besűrűsödött. Cukor nem kell bele, mert elég édes az aszalt gyümölcsöktől, a bors kellemesen kiérződik a szószból és a tejföl is éppen bele való.


A gombóc tésztája kicsit sűrű, de nem tapadósan tömör. A szósz színe kicsit bizarr lett, de ezen nem tudtam változtatni.

2009. október 28., szerda

Sajtszószos tészta a pizzériából

Ennek a szósznak az erdete egy pizzériához vezethető vissza. Már olyan variációkban is készítettem, hogy a kitalálója sem ismerne rá. Régebben, amikor még a munkám miatt nagyon szűkös idővel kellett gazdálkodnom és egy-egy alkalommal két-, de akár három féle ételt is főztem előre, ez a szósz mindég kisegített. Akkoriban persze a sima, egyszerű formájában, de így is finom volt. A szószt és a tésztát sosem kevertem össze, hogy ne szívja magába, így azután két nap múlva is élvezhető volt, nem lett belőle egy szottyos mancs. Na, ez igazi gasztronómiai kifejezés lett! Azért is itt hagyom. Ma is előveszem, ha éppen elszállt mellettem az ihlet és engem nem talált el. Valódi mennyiségek nincsenek, mert szinte minden ízlés szerint készülhet, azért megpróbálok valami megközelítőt írni.
  • egy nagy fej hagyma
  • 2-3 ger. fokhagyma
  • 10 dkg sonka
  • víz szükség szerint
  • 2 db 10 dkg-os tejszínes sajtkrém
  • 2 dl tejszín
  • só, bors, olaj,vaj/ margarin/

Ha jól emlékszem ilyen volt az eredeti szósz. Mivel ez kevésnek és kevésbé laktatónak bizonyult, az idők folyamán tettem bele darálthúst vagy apróra összevágott húsos szalonnát, tarját, gombát, borsót. Dupla mennyiség volt a sajt, tejszín és ha több szószt akartam, akkor tejet öntöttem bele és keményítővel behabartam. Apróra vágott snidling vagy petr.zöld is került bele.









Az olaj és a vaj keverékén megfonnyasztom a z összevágott hagymát és fokhagymát. Hozzáadom a húsos szalonnát és a darálthúst, amit fehéredésig kevergetek, Most 20 dkg pulyka darálthúst tettem bele. Sóztam, borsoztam és belenyomtam a két sajtkrémet is. Kevergetés közben szépen elolvad, de ha keményebb a sajt, akkor már is lehet hozzáönteni a tejszínt. Ettől kellően besűrűsödik, de ha több szószt akarunk, akkor jöhet bele a víz vagy tej és a keményítő sűrítőnek.
Ha gombát vagy borsót is tennénk bele, akkor a hús után tegyük, még a sajt előtt.





Nagyon kellemes ízű, lágy szósz lesz, mert a tejszínes sajt, a tejszín és a vaj vagy margarin, mind ezt az összhatást erősíti. A tészta, amit kifőzünk mellé, legyen minél csavartabb vagy bordázottabb, hogy a lehető legtöbb szósz tapadhasson rá.