Mezítláb a konyhában

A nyári hőség ellenére azért enni kell! Jó, tudom, nem feltétlenül kell a sütő hőségétől izzadni, amikor az udvaron is lehetne egy hideg sörrel és újsággal a kezemben.
Nem, ez nem megszállottság, csak ki kell használni minden időt, amikor lehet olyan dolgokat sütni, amire máskor a sietős napokon nincs idő.
A csigák kelt tésztából készültek és a fagyasztóban volt a töltelékül szolgáló pároltkáposzta. A kiflikbe is ez a töltelék került és sütés után a fagyasztóban kötöttek ki.
A csigák között sajtos is van.
A tortilla lepények szintén a fagyasztóban vannak, kiadagolva. Jó lesz majd sietős vacsora alapanyagaként elővenni.

Az idő lerövidítése okán a kenyér a gépben sült, addig a pidék a sütőben. Jó sok sajttal megszórva, alatta pedig mindenféle maradék a hűtőből.

Ezek pedig egyszerű kiflik egyforma tésztából, csak az egyik adag sósan, a másik édesen készült.
A sós már elfogyott, sőt egymás után három napon keresztül sütöttem meg, igaz egy részét elosztogattam. Az édes a sütés napján szintén a fagyasztóba került.

Vegyes savanyúság és pizzaszósz

Ha jól emlékszem tavaly csináltam ilyen vegyes savanyúságot és meglepően kedvező fogadtatásra talált. Nálunk a fiaim a bolti csemegeuborkát ették nagy mennyiségben, ezért ami ezen kívül elfogyott, azt megvettem a zöldségesnél. Csalamádét tettem el szinte évente, de más savanyúságot ritkábban és akkor is keveset. Igaz, mindég elfogyott, de sosem gondoltam, hogy növelni kellene a mennyiséget.
Ami a csalamádéból kimaradt, abból lett a vegyes savanyúság, az idén viszont szándékosan vettem a zöldségeket, hogy eltehessem ezeket a finomságokat.
Sosem pontos mennyiségeket vásároltam, csak úgy, ahogy gondoltam.
Most is kimaradt a zöld paradicsomból és azzal is kezdenem kellett valamit. Vettem hozzá még uborkát és hagymával együtt tettem el  úgy, ahogy máskor is szoktam, csak nem mindég egyforma a belevaló.
Ezt inkább salátának  mondják, mint savanyúságnak.
Nagyon szeretjük és más, mint a csalamádé.

A karfiolt is azért vettem, hogy igazán vegyes lehessen a savanyúság, de nagyon fel voltam háborodva, amikor ennyi zölddel kellett megvennem.
Régebbről úgy tudtam, hogy csak annyi zöldet lehet rajta hagyni, hogy a karfiol 1/3-a legyen.
Ha a termelők ennyi zölddel adják el, akkor a kereskedő nem fogja leszedni. Ezt nem ellenőrzi senki? Van egyáltalán még ilyen előírás?

Szepy azt mondta, csináljak belőle salátát, de ez akkor már a kukában volt, meg egyébként sem ettem még ilyet, de a környezetem sem és néha meg elég öreg a zöld része.
Különben is nem lehet olyan ára a zöld " salátának", mint a karfiolnak.

A pizzaszósz pedig annyira egyszerű, hogy nincs is receptje. Valahol biztosan van, de nekem most nem volt.

• Hagymát vágtam apróra és kevés olajon vízzel párolva puhára főztem
• Összedarabolt mag nélküli - héj nélküli paradicsomot tettem bele és addig főztem , amíg sűrűsödni nem kezdett. Ez kb. egy óra hossza volt, de tudtam közben mást csinálni, csak akkor kellett figyelni, amikor már sűrű volt.
• A vége felé tettem hozzá az apróra vagdosott bazsalikom leveleket és ezzel csak addig főztem, amíg összeestek
• Forrón üvegekbe szedtem --- akkorába, amennyit elhasználunk majd egyszerre, mert tartósítószer nélkül még a hűtőben sem fog sokáig elállni.
• Fejre állítottam öt percre, azután száraz dunsztban hagytam kihűlni.

Hasonlót már máskor is csináltam, a mennyiségek ízléstől függően változtathatók.
Ha kicsit hígabbra hagyjuk, akkor kitűnő  alapja lehet tészta szószoknak.

Paradicsom aszalás otthon

Nem először álltam neki az aszalásnak. Készítettem már szilvát - kevés sikerrel, meggyet elég sokat --na, ez nagyon időigényes és természetesen paradicsomot is.
Volt olyan aszalványom, amelyik valóban napszárította lett. Nem igen éreztem ízbeli különbséget, de nagyon élveztem!
Sütőben még nem próbáltam, de segítségül volt, hogy ott kezdtem el ,mert nekem is van egy minden háztartásban nélkülözhetetlen aszalógép. Hittem én akkor, amikor jó néhány évvel ezelőtt megvettük.
Ma már nem venném meg!
Akkor még kevés helyen lehetett aszalt paradicsomot venni, azóta már kimérve szinte minden multinál kapható.

Ha el akarom tenni több hónapra és nem akarom olajjal teli üvegbe gyümöszölni, akkor bizony jól ki kell szárítani. Néhány hónap múlva ezek száraz, mégis gumi szerű állagúak lesznek. Elég nehéz apróra vágni, ha pl. kenyérbe szeretném dagasztani.
Végül pedig be kell vallanom, hogy egyáltalán nem gazdaságos.
Ez a 10 dkg-i mennyiség 2 kg lucullus paradicsomból készült.

• Forró vízbe téve lehúztam a héjakat
• Kimagoztam, bár ez a fajta nem túl leveses
• A félbe vágott darabokat az aszaló rácsokra tettem
• Nem egészen volt tele négy tálca
• Száradás közben időnként forgatni kell, mert az alsó mindég több hőt kap
• Ahogy száradtak, úgy rakosgattam összébb, végül egy tálcán elfértek

Sőt! Még az az egy sem volt tele.
A következtetésem az, hogy amennyi pénzbe, időbe, energiába került  nekem ezt elkészíteni, kb. annyiba kerül, ha megveszem egy multinál a 10 dkg-ot.
Igaz, az nem száraz, hanem olajban eltett, de ez egyáltalán nem akadálya a különféle felhasználásnak.

Tortilla wraps vagyis tortilla tekercsek

Gyors vacsora annyiból, amennyiben a tortilla lapokat nem nekem kell megsütnöm. Most ez történt, mert tényleg gyorsan akartam elkészíteni.
Van az úgy, hogy haza felé menet a boltban  gondolkodom, mit kellene vacsorára enni? Fél ötnél előbb nem érek haza, ezért szóba sem jöhet bonyolult összeállítás. Nem kell mindég meleg vacsora, nem is szokott lenni,-- ha másnapra kell főznöm, akkor meg végképp nem -- de néha kevés idő-és munka ráfordításával finom ételt lehet összecsapni, ezért pedig érdemes a konyhában állni mondjuk délután 5-től 1/2 7-ig.

Csirkemell a fagyasztóból kiolvad, amíg megcsinálom a csicseriborsó krémet konzervből.
Befűszerezem a húst és állni hagyom, amíg összevágom a zöldségeket.
 

Uborkát vágok csíkokra; paprikát és magozott paradicsomot szintén csíkokra.
Rukkolát megmostam és kicentrifugáztam.
Lilahagymát vékonyan felszeleteltem
Megsütöttem a húst.
Fölszeleteltem és összeállítottam a mikróban felmelegített tortillával a tekercseket.

Hét órakor már lehetett vacsorázni!
Hús nélkül még rövidebb idő alatt el lehet készíteni. Érdemes!

Szalonnás karaj palacsintával

Vettem egy darab karajt. Ritkán kerül a kosaramba, de most nagyon szép volt. Gondoltam, vágok belőle szép zsebes szeleteket és majd valami finomsággal fogom megtölteni.
Sikerült is, de én jobbat akartam, ezért úgy gondoltam, kiklopfolom. Tizenéve már nem klopfolom a húst, de most azt akartam. Nem kellet volna! Szétszaggattam a zsebeket, ezért már nem lehetett volna megtölteni.
Volt viszont négy darab szétvert húsom, valamit kellett vele kezdeni.
Találtam a hűtőben sima füstölt szalonnát, ezt vágtam hajszál vékony szeletekre és ezt terítettem a húsokra.
Tettem rá még petr.zöldet , sót, borsot és föltekertem.
Olívaolajon rövid idő alatt megsütöttem, mivel jól szét volt verve, ezért nem kellet sok idő.

Készítettem egy hagymás paradicsomos babot köretnek, amit borsikafűvel fűszereztem.
Hagymát pároltam, konzerv paradicsomot tettem rá és konzerv babot öntöttem hozzá.

Úgy gondoltam, hogy a leggyorsabb köret egy sós palacsinta lesz./ teljeskiőrlésű lisztből még vacsorára is megengedhető /
Nagyon finom volt és gyorsan elkészült.

Görögdinnyehéj szirupban

Igen, a recept valóban ebből az újságból van--1994.
Készítettem már többször is, de nem  minden évben kerül sorra. A receptet nem kell aktualizálni, nincs benne semmi különös, jó így, ahogy van és egyáltalán nem bonyolult.
Voltak olyan évek, amikor egyáltalán nem vettünk görögdinnyét, mégpedig azért, mert a dinnye csak jól behűtve élvezhető, ha pedig nincs kánikula, akkor nem kell a hideg dinnye sem.
Szerintem az igazi a régi méregzöld színű dinnye, de ebből az utóbbi években egyre kevesebb volt, mert a csíkosat egyszerűbb termeszteni. A sárgadinnye ritkábban volt ehetetlen, mint a görög, ráadásul, ha nem lehet felet venni, akkor az egész dinnye nem fogy el. Márpedig a dinnye szétvágását és így való árúsítását rendelet tiltja--ennek ellenére árulnak így --, nekünk pedig a 4-5 kg-os dinnye sok.
Szóval, dinnye híján nem készülhet dinnyehéj befőtt sem.
Most vettünk egyet, mert az egyik hiper úgy reklámozta, hogy fekete héjú mag szegény dinnye. Finom volt, de sajnos egy része most is megposshadt. Amit megettünk, abból készült a befőtt.

• Amennyi a dinnyehéj súlya, attól függ a cukor és víz mennyisége is. Nekem 30 dkg tisztított héjból lett a három kicsi --tormás --üvegnyi befőtt.
• 1 kg dinnyehéj -- 1 kg cukor -- 1 liter víz 
• A dinnyehéjat meg kell szabadítani a kemény zöld héjától, de a piros belsejéből maradhat rajta egy vékonyabb rész. Ha kisebb darabokra vágjuk a héjat, akkor nem nehéz meghámozni.
• Kockákra vagy kisebb csíkokra vagy más tetszőleges darabokra vágjuk a megtisztított héjakat és enyhén ecetes vízben előfőzzük kb. 10 percig.
• Leszűrjük és a kimért cukorból és vízből szirupot főzünk.

Beletesszük a héjakat és felforraljuk, főzzük max. öt percig. Másnapig hagyjuk kihűlni.

• A recept azt írja, hogy szedjük ki a héjakat és forraljuk fel a szirupot újra, ezután tegyük vissza a dinnyehéjakat. Szerintem NEM kell kiszedni, együtt fel lehet forralni -- én így szoktam --és újból eltenni másnapra.
• A szirupos főzést összesen 3x kell megcsinálni.
• A harmadik alkalommal már lehet az előkészített üvegekbe tenni, ráönteni a szirupot és száraz dunsztban hagyni, amíg kihűl.
• A recept nem ír semmilyen ízesítőt, de én teszek bele fahéjat, kicsi darab csillagánizst és egy vaília rudat, amit ilyenkor a cukorból szoktam kiszedni / házi vaníliáscukor /

A megmaradt szirup nagyon finom, nem szabad kiönteni. Ami nekem megmaradt, azt beletettem a fagylalt alapanyagai közé és így használtam fel.

Sárgabarack csatni

Nagy divat lett az utóbbi években a csatni készítés. Sok helyen népszerűsítették és szerintem jó dolog, hogy ennyire ismert lett.
Több olyan alapanyag van, ami alkalmas erre, szinte csak a fantáziánk szab határt a variációknak.  Ma már az interneten is több változatot lehet találni, de a leggyakoribb a sárgabarackból készített.
Nekem volt egy néhány évvel ezelőtti receptem, de akkor még nem volt ez a remek lehetőség, hogy egy blogban foglaljam össze a kedvenceimet, ezért a sok papírfecni között elkallódott. De most aztán semmi nem ment meg attól, hogy leírjam és ne kelljen arra hivatkoznom legközelebb, hogy nem találom.;)
Tulajdonképpen leginkább sültek mellé lehet enni, de aki szokott indiai ihletésű ételeket is főzni, az ezt is tudja majd hasznosítani.
Tojás mellé, sajtok mellé szintén fogyasztható és az sem bűn, ha halat sütünk hozzá, de egyszerűen egy fűszeres mártogatósként is megehetjük.
Amennyit készítettem, az nálunk sem fogy el, de ezekből lesz majd a gasztroajándék azoknak, akik ezt értékelik.

• 2 kg sárgabarack
• 0,5 kg hagyma
• 0,5 kg alma
• 20 dkg mazsola
• 2 ek. kurkuma
• 1 tk. őrölt szegfűszeg
• 1 ek.őrölt koriandermag
• 1 ek. őrölt mustármag
• 1 ek. őrölt római kömény
• 1 lapos ek. garam masala fűszerkeverék
• 1 ek. madras currypor / csípős /
• 15 db pici szárított csilipaprika
• 15 dkg barnacukor
• 1/2 dl almaecet
• 1/2 dl borecet
• 2-3 ek olívaolaj

Az olajon megfonnyasztottam az összevágott hagymát, rátettem a kimagozott, felkockázott barackot és almát.
Főzés közben kevergettem, hogy kiengedje a nedvességet a gyümölcs, mert vizet nem tettem hozzá.
Beletettem az összes fűszert és a mazsolát meg a cukrot is.
Én általában frissen darálom meg a magos fűszereket, de természetesen semmi baj a gyárilag őrölt fűszerekkel. A fűszerezés egyébként ízlés dolga, bátran lehet kísérletezni.
Összeforraltam és addig főztem, amíg a leve egy kissé el nem párolgott, hogy ne legyen nagyon híg, de az sem baj, ha hígabb, csak én így én jobban szeretem.
Beleöntöttem az ecetet is és újból összeforraltam.
15 db kicsi --eredetileg tormás -- üveget tudtam megtölteni.
A forró csatnival színültig töltöttem az üvegeket, celofánt tettem a csavaros tető alá és rácsavartam.
Az üvegeket kb. 5 percre fejre állítottam és ezután száraz dunsztban hagytam kihűlni.
Tartósítószer nincs benne, de sokáig eláll. Amikor felbontjuk, akkor viszont vigyázni kell, mert, ha valami zsír vagy morzsa kerül bele, hamar megromlik még a hűtőszekrényben is.

Készítettem hasonlóan szilvacsatnit is meg őszibarackot is, de ez a legnépszerűbb.