2009. október 30., péntek

Feljavított vegyes zöldség - gyors ebéd



Sosem mondtam, hogy csak piacon vagy zöldséges boltban vásárolok zöldséget, de ha már mirelitet veszek, akkor igyekszem finomat főzni belőle. Akciós zöldség volt, 40 dkg 745 ft. Na, ennyiért sosem venném meg, de most 250 ft.-ért adták. Kicsit csalódtam ugyan, mert ebben is, mint sok másban, a répa volt többségben, de azért elegendő brokkoli is volt benne. Kevés olajat tettem egy edénybe meg egy kis vajat és ezen megpároltam a zöldségeket. Mielőtt megpárolódott volna, ráöntöttem egy doboz tejszínt és egy tubus krémsajtot nyomtam bele. Szépen besűrűsödött és nem főztem túl a zöldségeket sem. Só, bors azért kellett bele.

A sütőben pedig sütőzacskóban elkészítettem mellé a csirkecombokat. Befűszereztem, tettem melléjük egy felvágott hagymát és egy felvágott almát. Hamar készen volt és nem kellett félnem, hogy megég. Szertem a sütőzacskót, mert praktikus, jó segítség és minden ízt magába zár. Zsír nélkül is lehet sütni benne húst.

Lecsós kacsamáj - étterem helyett.....

Nem tudom, hogy készítik ezt az ételt az éttermekben, mert, bár ritkán jutok el oda, de akkor sem eszem olyat, amit én is el tudok készíteni. Biztosan nem olyan zsírosan és nem olyan sósan, mint ott, ők pedig a só helyett használhatnának finom fűszereket is. Vagy néha a só az étel gyenge minőségét akarja leplezni? Igen. Jó, hogy sokféle főzési technika beáramlott már hozzánk, ezért végre megtanultunk jól tésztát főzni. Sokszor olvastam, hogy lassan elfelejtünk rágni. A jól főzött tésztán van még mit rágni és én így szeretem. Azóta vagyok tészta imádó, mióta így főzöm a tésztákat és megismertem a sokféle zöldséges szószt hozzájuk. A zöldségeket is roppanósra párolom, pirítom és így készítem a lecsó paprikáját is. Nyáron is, amikor sokszor és nagy mennyiségben főzöm, legfeljebb előveszem a befőző lábasomat, hogy a paprikának legyen helye.

A lecsót szeretjük, a pirított szárnyas májat szeretjük, és szeretjük a tésztát is. Kész is az ebéd összeállítása. Nem vagyok sznob, de szeretem a jó minőségű alapanyagokat, főleg, ha olcsó is. Próbáltam a magyar durum tésztát, valószínűleg a gyártási technológia leírásának tanulmányozása közben kettőt lapoztak véletlenül, mert a végeredmény nem akar hasonlítani az olasz tésztára. Jobban szétfől és össze is tapad. Lehet, hogy mégsem tudok tésztát főzni? Most egy akciós olasz tésztát vettem, dobozosat és sikerült jól megfőzni. Haraphatóra.

A lecsót most a megszokottól eltérően főztem, mert füstölt szalonna alappal kezdtem, erre tettem a szálasra és vastagabbra vágott hagymát. Sok hagymát használok, itt sem spóroltam vele. Amikor összefonnyadt a hagyma és a fokhagyma só nélkül, akkor tettem bele a nagy darabokra vágott paprikát. Jóval nagyobb szeletekre vagdostam, mint a normál lecsóba szoktam, mert azt akartam, hogy érezni lehessen. Innentől elég nagy hőmérsékleten pirítom, párolom tovább a paprikát, hogy ne főljön, hanem süljön. Kevergetni kell, de mindenképp megéri! Megpuhul és mégis ress marad. Az évnek ebben az időszakában és innentől nyárig már nem használok friss paradicsomot, csak konzervet. Nem tehetek róla, de megint csak az olasz darabolt a kedvencem.
A paprikára szórok őrölt pirospaprikát és ezután öntöm rá a paradicsomot. Megsózom,összeforralom és ha nagyon kevés a leve, akkor még öntök hozzá eltett paradicsomlét.


  • 1 kg paprika

  • 2 fej hagyma

  • 2 ger. fokhagyma

  • 5 dkg szalonna

  • 1 kk. őrölt pirospaprika

  • 1 dob. darabolt paradicsom

  • 1 dl paradicsomlé

  • só, bors

A májat befűszerezem és olajon nem túl hosszú idő alatt megsütöm hagymával, fokhagymával. Ezt is magasabb hőmérsékleten, hogy tudjon pirulni és amíg elfő a leve, addigra meg is sül. Közben meg is fordítom. A máj:



  • 80 dkg kacsamáj

  • 1 fej hagyma kockára vágva

  • 3 ger. fokhagyma

  • olaj

  • 1 mk. kakukkfű

  • 1 mk. borsikafű

  • 1 mk. majoranna

  • frissen őrölt bors


  • friss rozmaring

Nem kell feltétlenül friss fűszereket használni, de ha hozzájutunk, ne hagyjuk ki. Én általában keverni szoktam a szárított és friss fűszereket, mert nem nevelek fűszerkertet, de elteszem a fagyasztóba a szép, de feleslegessé vált zöld növényeket.


Ha marad a májból, akkor finom vacsora lehet belőle hidegen is, lehet szendvics töltelék, de készülhet belőle májkrém is.


2009. október 29., csütörtök

Gombóc a sütőből - VKF XXIX. forduló


Ez a gombóc bizony a sütőben készült. Bevallom, amilyen lelkesen kezdtem tervezni a gombócos forduló ételeit, olyan fantáziátlan lett a folytatás. Ami eszembe jutott, arra mindég azt mondtam, hogy ez túl egyszerű, ez túl ismert, ez túl.....Szóval, nem volt ötletem. Eszembe jutott az is, hogy ha gombóc, akkor burgonya, és, ha így van, akkor abban a könyvben biztosan találok valamit, aminek az a címe, hogy 500 recept burgonyából. Régi könyv, de nem nagyon használtam. Néha átlapoztam, azután visszatettem a heyére. Az itt található recepteket a kazahsztáni Burgonya- és Zöldséggazdálkodási Tudományos Kísérleti Intézet dolgozói gyűjtötték össze . /nem nevetni! /
A receptek valószínűleg nem a tehetősebb emberek konyhájából valók, mert sok hozzávaló régebben biztosan megtalálható volt a kertben és a ház körül, emellett bőségesen használtak egyszerű és olcsó alapanyagokat is.
Így néztek ki a hozzávalók félig előkészítve.

  • 50 dkg héjában főtt burgonya
  • 20 dkg liszt
  • 1 dl tej
  • 2 db tojás
  • 8 dkg cukor
  • 2 dkg élesztő
  • 1 citrom reszelt héja
  • 2 szelet kenyér
  • 1 ek vaj

A megfőtt burgonyát még melegen áttörjük / én reszelni szoktam /. A tojást, tejet és élesztőt összekeverjük, hozzáöntjük a krumplihoz, a citr.héjat, sót, cukrot és a lisztet is hozzáadjuk. Összegyúrjuk egy lágy tésztává. Ha nagyon ragad, akkor egy kis lisztet még adhatunk hozzá, mert ez a krumpli fajtájától is függ.

A tésztát megkelesztjük, ezután gombócnyi darabokat vágunk belőle, kilapítjuk, megtöltjük, összegömbölygetjük és sütőpapírral bélelt tepsire tesszük.

Töltelék: a két szelet kenyeret kis kockákra vágjuk és a vajban megpirítjuk. Az enyémek nem azért barnák, mert megégtek, hanem ,mert én ritkán sütök fehér keneret. A kenyér kockákat kihűtjük , mielőtt felhasználjuk.










A gombócokat nem kell lekenni semmivel és formázás után már nem kell keleszteni. Nekem ugyan keltek addig, amíg bemelegedett a sütő, ezután kb. 180 fokon sültek kb . 25 percig.
A töltelék szinte csak szimbolikus. Ízre nem meghatározható, ha nem tudnám, hogy vajban pirítottam, még ezt az ízt sem érezném ki.

Gyümölcs mártás:
  • 15 dkg aszalt gyümölcs vegyesen
  • 3 dkg vaj
  • 1 dl tejföl
  • 2 ek liszt
  • 1 kk. őrölt fahéj
  • frissen őrölt bors 3-4 tekerésnyi
  • kb 4 dl víz / én teát használtam/

Az eredeti recept még nem a mikrohullámú sütő idején készült, ezért egy kicsit bonyolultan írja le a teendőket. Ahogy én készítettem, semmit nem von le az értékéből, és tulajdonképpen a mikró el is hagyható.

A gyümölcsöket kevés folyadékban a mikróban egy perc alatt fölpuhítottam. Ezután lábasba tettem és ráöntöttem a többi teát. Addig főztem, amíg jól meg nem puhultak. Ezután botmixerrel összetörtem, hozzáadtam a vajat, a fűszereket és újból összeforraltam. Végül behabartam és még egy kevés vízzel felöntöttem, mert nagyon besűrűsödött. Cukor nem kell bele, mert elég édes az aszalt gyümölcsöktől, a bors kellemesen kiérződik a szószból és a tejföl is éppen bele való.


A gombóc tésztája kicsit sűrű, de nem tapadósan tömör. A szósz színe kicsit bizarr lett, de ezen nem tudtam változtatni.

2009. október 28., szerda

Sajtszószos tészta a pizzériából

Ennek a szósznak az erdete egy pizzériához vezethető vissza. Már olyan variációkban is készítettem, hogy a kitalálója sem ismerne rá. Régebben, amikor még a munkám miatt nagyon szűkös idővel kellett gazdálkodnom és egy-egy alkalommal két-, de akár három féle ételt is főztem előre, ez a szósz mindég kisegített. Akkoriban persze a sima, egyszerű formájában, de így is finom volt. A szószt és a tésztát sosem kevertem össze, hogy ne szívja magába, így azután két nap múlva is élvezhető volt, nem lett belőle egy szottyos mancs. Na, ez igazi gasztronómiai kifejezés lett! Azért is itt hagyom. Ma is előveszem, ha éppen elszállt mellettem az ihlet és engem nem talált el. Valódi mennyiségek nincsenek, mert szinte minden ízlés szerint készülhet, azért megpróbálok valami megközelítőt írni.
  • egy nagy fej hagyma
  • 2-3 ger. fokhagyma
  • 10 dkg sonka
  • víz szükség szerint
  • 2 db 10 dkg-os tejszínes sajtkrém
  • 2 dl tejszín
  • só, bors, olaj,vaj/ margarin/

Ha jól emlékszem ilyen volt az eredeti szósz. Mivel ez kevésnek és kevésbé laktatónak bizonyult, az idők folyamán tettem bele darálthúst vagy apróra összevágott húsos szalonnát, tarját, gombát, borsót. Dupla mennyiség volt a sajt, tejszín és ha több szószt akartam, akkor tejet öntöttem bele és keményítővel behabartam. Apróra vágott snidling vagy petr.zöld is került bele.









Az olaj és a vaj keverékén megfonnyasztom a z összevágott hagymát és fokhagymát. Hozzáadom a húsos szalonnát és a darálthúst, amit fehéredésig kevergetek, Most 20 dkg pulyka darálthúst tettem bele. Sóztam, borsoztam és belenyomtam a két sajtkrémet is. Kevergetés közben szépen elolvad, de ha keményebb a sajt, akkor már is lehet hozzáönteni a tejszínt. Ettől kellően besűrűsödik, de ha több szószt akarunk, akkor jöhet bele a víz vagy tej és a keményítő sűrítőnek.
Ha gombát vagy borsót is tennénk bele, akkor a hús után tegyük, még a sajt előtt.





Nagyon kellemes ízű, lágy szósz lesz, mert a tejszínes sajt, a tejszín és a vaj vagy margarin, mind ezt az összhatást erősíti. A tészta, amit kifőzünk mellé, legyen minél csavartabb vagy bordázottabb, hogy a lehető legtöbb szósz tapadhasson rá.

Csalános péksütemény


A csalán a tavasz egyik vitaminforrása. Olcsó és könnyen beszerezhető. A mi udvarunkban is kiirthatatlan, de még így sem elég egy mártás vagy leves elkészítéséhez. Túróval keverve már készült belőle tésztalepény töltelék és tettem már zsömlébe is.


Most ősz idején a jó idő ismét előhozta az új, zsenge hajtásokat. Az esős idő után frissen, zsengén kínálták magukat a csalán levelek. Mielőtt a sajátomat észre vettem volna a kert eldugott sarkában, kimentem az utcára és learattam a csalán termést. Olyan sok volt, hogy megtehettem, hogy csak a fölső, fiatal leveleket szedtem le. A többi amúgy sem volt szép, hiszen a növények már öreg tövön élnek.










Először úgy gondoltam, hogy elegendő mennyiség lett egy tészta töltelékéhez, de a forrázás után kiderült, hogy ez bizony nagyon összement, ezért a töltött tészta ötletét elvetettem. Kicsavartam és összevágtam, mint a spenótot szoktam. Így azonban már sok volt ahhoz, hogy belegyúrjam a tésztába. Arra gondoltam, hátha a kész zsömlén érezni lehet majd valamilyen fura ízt, és nem mertem beletenni az összeset, de nem kellett volna ettől tartanom. A megmaradt csalánt megszárítottam és darálón porrá őröltem. Jó lesz egy másik sütésre. A tésztába került még szárított paradicsom is, amit én tettem el, tehát száraz volt, nem a bolti olajos, ami üvegben van, de mivel ilyet is tettem el, legközelebb én is fogok belőle tésztába gyúrni. Az olaj nem árt neki. Így nézett ki a kinyújtott tészta. Piros és zöld, sokat sejtető foltokkal.

A tészta egy egyszerű kenyértészta volt: 50 dkg fehér liszt; 3 dl folyadék / kefír+víz /; 3 dkg élesztő; 1 ek. burg.pehely, só, cukor, olaj





A dagasztás és kelesztés után a tésztát elosztottam 18 kb. egyforma részre. 3-3 lapot használtam föl egyszerre úgy, hogy 1 lapot kör alakúra nyújtottam, megkentem olvasztott margarinnal, rátettem egy másik lapot, azt is megkentem margarinnal és erre még egy kinyújtott lap került.
Így kaptam 6 kör alakú lapot, ami egyenként 3 rétegű volt.


Kettőt kinyújtottam nagyobbra, felcikkeztem hat darabra és kiflit tekertem belőle.


A csillagokkal játszottam, nem is sikerültek rendesen, de a legnagyobb bűnöm az, hogy azt sem tudom, hol láttam a formázását, ezért most ezt nem írom le. Ha valaki ráismer, írja meg és pótolom ide. Nagyon finom, másnap is puha tészta lett a margarinos rétegezéstől, igaz, így egyáltalán nem kalóriaszegény, de most ennyit megért nekem. A csillagokat keményítővel elkevert vízzel kentem meg, hogy rátapadjanak a magok, a kifliket nem kentem le.


180 fokon sült 20-25 percig

2009. október 19., hétfő

Tudatos vásárlás?





Ez a kép akkor készült, amikor volt lehetőségem piacra menni és akár a heti zöldséget megvenni a főzéshez. Nyár volt és szabadságon voltam. Piacra mentem, befőztem, gyűjtögettem a fagyasztóm tartalmát, pedig a strandra is mehettem volna. Ha nem tudnám, hogy ezt nevezhetik tudatos vásárlásnak, azt hinném, hogy erre az Anyukám tanított meg. Az a véleményem, hogy két féle ember lehet a tudatos vásárló. Akinek kevés pénze van és kénytelen eltenni, befőzni, elkészíteni, előállítani saját maga azt, amire szüksége van anélkül, hogy tudná, milyen sokat tesz a családja és környezete érdekében. Nem vásárol feleslegesen, nem vesz drága, reklámozott termékeket, mert nincs miből. A másik a tehetősebb, valóban tudatos vásárló. Megnézi, mit ad a családjánek enni, figyeli a környezete változásait és félti a gyerekei jövőjét. Megengedheti magának, hogy pénzt és energiát fektessen a káros anyagoktól mentes életük megteremtésére. Ezen kívül van olyan is, akinek van pénze és nem érdekli, mi lesz holnap? Ugye, nem kell, hogy helyettük nekünk legyen lekiismeret furdalásunk, ha nem tudunk valamit megvalósítani, amivel egyébként nagyon is egyetértünk.



Azt hiszem ez a körkérdés nem pontosan erre a földrajzi területre vonatkozik. Itt még vannak termelők, vannak piacok, zöldséges üzletek és nem gondolják a gyerekek, hogy a boltok polcain, zacskóban terem a szőlő, és , hogy a csirke csak combokból áll.



Azért jó, hogy vannak ilyen feldobott témák, mert megmozgatja a gondolatainkat és lehetőséget ad arra, hogy elgondolkozzunk és esetleg átértékeljük az életünket, napjainkat, hozzáállásunkat, tevékenységünket.



Nekem Vali küldte el a kérdést. Mostanra már elolvastam sok véleményt és gyakorlatilag mindegyikkel tudok azonosulni, és egyet értek azzal is, amit néhányan mondtak, hogy a lehetőségek erősen befolyásolják a megvalósítást.



1. Írd össze, mire van szükséged!Csak azt vedd meg, amire ténylegesen szükséged van, ne azt, amit el akarnak neked adni. A nagy bevásárló központok és a reklámok profi módon csábítanak a felesleges pénzköltésre.



Irtózom a reklámoktól, főleg a TV-ben látottaktól. A mi távirányítónk már szinte magától átkapcsol, ha reklám kezdődik valahol. Az akciókat viszont megnézem, mert érdemes bevásárolni olyan termékeket, amit szeretnék, de helyileg vagy pénzileg máskor nem elérhető. Most pl. a Lidl-ben a tökmagolaj. Az a véleményem, hogy azt nem lehet a reklámokkal elcsábítani, aki megfontoltan jegyzetel, amikor elfogyott otthon valami, esetleg heti étrendet tervez, és a cetlijén nem a gyorséttermek vagy pizzériák telefonszáma van felírva. Én is cetlizek folyamatosan. Azt is felírom, amire hamarosan szükségem lesz, de azt is amit alkalomadtán szertnék megvenni, pl. halszósz. Nagy bevásárló központba eddig is évente 2-3x mentünk, igaz, akkor a zoknitól kezdve a könyvön át a fagyállóig mindent megvettünk.




2. Menj a piacra vagy helyi boltba!
Így vásárlásoddal a helyi kisvállalkozókat, a helyi gazdaságot támogatod, amitől a te jóléted is függ. A multinacionális üzletláncok profitja kikerül a helyi gazdasági körforgásból.




Minden nap reggel korán kelek, ezért szombaton sem megyek a piacra. A helyi boltba viszont rendszeresen, főleg amióta felépítették néhány éve a CBA lánc itteni boltját. Előtte egy Coop volt csak, ami nem sokat ért, ezért a közeli városban vásároltunk, még a tejet, kenyeret is, mert délutánra már semmi nem volt a boltban.




3. Vigyél magaddal táskát, szatyrot! Ne fogadj el zacskót mindenhol. Egyrészt pénzt adsz érte feleslegesen, másrészt szemét lesz belőle, ami terheli a környezetet, sőt a szemétdíjat is te fizeted.




Már akkor is saját szatyorral jártam vásárolni, amikor még nem volt divat. Mindenhonnan begyűjtöttem a praktikusan összecsomagolható, női táskában elférő bevásárló szatyrokat. A multik árasztották el a környezetet nejlonnal, de most már környezet barát zacskókat adnak, vagy, nagyon helyesen ,pénzt kérnek érte.




4. Menj gyalog vagy tömegközlekedéssel! A mozgás egészséges és ingyen van. Ha tömegközlekedéssel utazol, tizenötször kevesebbet szennyezed a környezeted, mintha autóval közlekednél, és jóval olcsóbb is.




Sokáig utaztam busszal, igaz csak városon belül. Ezzel nem volt baj, a busz viszonylag kúltúrált, tiszta és elérhető volt. Azt hiszem a környéken a vidéki buszok is elfogadható állapotban vannak, de amikor ritkították őket, azt nem az utasok megelégedettségére tették. Amikor elköltöztünk, jártam vonattal, a városban vásároltam, cipekedtem nap, mint nap, mert nem is volt más lehetőségem. Kistáska-nagytáska-egyszatyor-mégegyszatyor-esernyő, mert esett. Igaz, hogy olcsóbb, mint a kocsi, de a kényelem nem fontos? Nyűgösen, idegesen értem haza.




5. Vegyél helyi termékeket!
Keresd a lakóhelyed közelében készülő dolgokat, ezáltal a helyi gazdaság fenntartásához és fejlődéséhez járulsz hozzá és csökkented a szállítással járó környezetterhelést is. Minél távolabbról jön, annál többet szennyez.




A zöldségesünk lehetősége szerint magyar terméket hoz a nagybani piacról, ha egy-két néni a bolt előtt árul gyümölcsöt, tőlük is szoktam venni. A helyi hentes drágább, mint a bolt, más a választék, szoktam ott is vásárolni. Mézet helyi termelőtől veszek, tojást a munkahelyemre hoznak nénik, télen hurkát, szalonnát stb. Ez is egy alternatíva.




6. Válaszd az egyszerű, környezetbarát csomagolást!
Ne dőlj be a szép külsőnek. A drága csomagolást Te fizeted meg, holott neked csak a termékre van szükséged. Kettőt fizetsz egyet kapsz! Keresd a visszaváltható, újrahasznosított, egyszerű csomagolást.




Az újra hasznosítható csomagolásokról a gyártók szoktatnak le minket. Olcsóbb újat gyártani, mint a régit kimosni, fertőtleníteni, újra feldolgozni. Egyet értek azokkal, akik azt mondták, hogy a külső feltételezi a belsőt. Próbáltam, megvettem, megkóstoltam, fintorogtam, kidobtam. Ez mind benne volt abban, hogy ne a csomagolás alapján válasszak terméket. A jobb, az szebb és drágább is. Ez tény.




7. Kerüld a vegyszereket!Kerüld a nem természetes alapanyagokból, gyárilag előállított, vegyszerezett, félkész élelmiszereket. A vegyszerek ártanak az egészségednek




Tudom, hogy a vegyszerek ártanak, de a mai világban nélkülözhetetlenek. Vegyszerekkel a takarítás fele annyi idő, mint ecettel, citrommal, szódabikarbónával stb. Ritkábban, de hatékonyabban végezhető Cillittel és Domestossal. Sajnálom, nekem nincs időm és erőm súrolni a vegyszer helyett. Van egy gőztisztítóm évek óta, azóta nem kell ablaktisztítószer, használom a fürdőszobában, WC tisztításhoz, a konyhakővel csodát művel. Azért kellett, mert a kezem nem bírta. Környezet tudatosság? Lehet.


Sikerült a családomat évek alatt leszoktatni a sóról, ezért a gyári félkész termékek nekem nagyon sósak. Nekik is, ezért nem kell. A szendvicsbe valót viszont meg kell vennem.




8. Vegyél idényzöldséget és -gyümölcsöt!Az üvegházi, vegyszerezett, több ezer kilométert utaztatott, mesterségesen érlelt, agyoncsomagolt és tartósított áruk jelentős környezetterhelést okoznak és csak a szemnek szépek.




Az idényzöldség is melegházi, vegyszerezett. A termelő, aki ebből él, nem termelhet csak a szabadföldön, mert abból nem él meg. Rengeteg fóliasátor van az Alföldön, tényleg rengeteg. Az én gyerek koromban nem volt nehéz csak idény gyümölcsöt venni. Sorban álltunk banánért meg narancsért télen. Paradicsom és uborka nem volt a boltokban télen, ezért nem is tudtunk elcsábulni. Aki pedig epret vesz télen, az, meg is érdemli, hogy azt egye!




9. Kerüld az egyszer használatos és felesleges dolgokat!Az egyszer használatos termékek előállítása majd kidobása energiapazarlással és felesleges környezetterheléssel jár. Elektromos fogkefe, konzervnyitó és kenyérszeletelő? Ugyan már…




Na, jó, ezek tényleg fölöslegesek! Amit használok, az nem az. Így jó lesz?




10. Olvasd el a címkéket!Nézd meg: ki állítja elő a terméket, honnan jött, mit tartalmaz, mibe csomagolják, hová kerül? Ha nincs is tökéletes termék, válaszd a lehető legjobbat. Az vagy, amit eszel.




Ha ezt mind ráírják, akkor olyan apró betűk lesznek rajta, hogy nagyítóval sem látszik. A Férjem a megmondhatója, mennyire nézegetem a címkéket, próbálok az információk tengerében úszni. Nagyítót még nem vittem magammal, de komolyan gondolkodtam már rajta. Sajnos nekem is van olyan tapasztalatom, hogy ami a termékre van írva, az enyhén szólva is, nem pontos. Ez pedig független attól, melyik országban gyártották.


Szeretném, ha Sofia is írna erről, ő kicsit más szemszögből látja a dolgokat.

Zsuzsi véleményére is kíváncsi vagyok, neki még kicsi a gyereke, sok tennivalója van.

Dulmina van kedved hozzá? Két befőzés között egy kis kikapcsolódás?
Egy csapat, több vélemény, vagy ebben is egyet értetek? Leírnátok, esetleg közösen?
Tündér, a te véleményed egyezik a többségével,

2009. október 18., vasárnap

Őszi zöldség köret sült tarjával


Az utóbbi néhány évben elég sok zöldséget eszünk köret gyanánt. Ritkán fordult elő, hogy csak ez került a tányérra, kellett mellé valami "emberes" étek is. Ez általában burgonya, rizs / esetleg barna rizs is /, de előfordult bulgur, kuszkusz és árpagyöngy is. Így azután már könnyen elfogadható volt a különböző zöldségféle is. Szinte észrevétlenül fogyott a húsok mellé ínycsiklandó illatokkal tálalt répa, cékla, lilahagyma, sütőtök, kelbimbó. Egyetlen dolog hiányzott nekem, a paszternák. Jó sok éve van már, hogy vettem egyszer egy boltban. Miután piacozni nincs lehetőségem, egy idő után el is felejtettem. Azután ebben a zöldség köretes időszakban egyre többször jutott eszembe, mert szerettem volna, ha a férjem és a gyerekeim is emlékeznének az ízére. Most a fiam egyik munkatársától sikerült venni. Gyönyörű példányok voltak köztük, még nézni is öröm volt. A kisebbeket megsütöttem ma céklával, sütőtökkel és hagymával. Kaptak egy finom édeskés mázat , de azt hiszem e nélkül is kellemes íze lett volna.
A zöldségekre öntött fűszeres olaj mindég más ízű, nincs bevált recept és függ a felhasznált alapanyagtól is. Azt már kikísérleteztem, hogy a cékla / és én is / szereti a római köményt, a répa a narancslevet és a gyömbért.
A céklát nem szoktam meghámozni, de aki idegenkedik az ízétől az ne így kezdjen hozzá, mert ennek a zöldségnek amúgy is van egy jellegzetes földes íze.
A sütőtököt szoktam külön is készíteni. Sokkal többet eszünk így, mintha a sütőben sütném hagyományos módon csemegének.
  • kb 70 dkg cékla
  • kb 70-80 dkg paszternák
  • 1,5 kg sonkatök
  • 4 db lilahagyma

A céklát kisebb darabokra vágtam, a hagymát negyedeltem, a tököt közepesen nagy darabokra- a paszternákot pedig hosszában negyedekre vágtam.

Így néztek ki az összevágott zöldségek. Gyönyörű színek voltak. A cékla vöröse, a tök sárgája, a hagyma lilája és a paszternák fehér színe.

A citrom csak azért került bele, hogy ne keljen kidobni. Sütés után persze veszítenek a színükből, de ilyen szépségnek nehéz ellenállni. Azt mondják, minél színesebb egy étel, annál étvágy keltőbb. A rossz evő gyerekeket is így próbálják rávenni a változásra. Vajon sikerülhet? Talán, ha elég korán elkezdik........

  • 1/2 dl olívaolaj
  • 3 ek balzsamecet
  • 3 ek világos szójaszósz
  • 2 ek szilvalekvár
  • 1 ek sűrű erdei virágméz
  • 1teáskanál római kömény
  • 1 tk gyömbérpor
  • 1 tk wasabi torma por / chili helyett /
  • frissen őrölt bors
  • 1 citrom reszelt héja és a 1/2 citrom leve
  • 5 szál kerti kakukkfű / vékonyabb, mint a nemesített bolti /
  • 5-10 dkg vaj

Az öntet hozzávalóit egy habverővel simává, egyneművé kevertem. Kóstolással ellenőrizni kell és lehet rajta javítani, hozzáadni még ízesítőt.
A zöldségekkel összekevertem és egy sütőpapírral bélelt tepsibe öntöttem. A sütőpapír nem kötelező, de nekem a teflonos tepsimbe nem fért bele.




A kakukkfű szálakat bedugdostam a zöldségek közé, hogy ne égjenek meg.
170 fokos sütőben sütöttem jó 1,5 órát. Ha nem kevergetjük, akkor a tök nem törik össze. A cékla lehet, hogy kicsit ress marad, de ez nem lehet baj. Egy alufóliával letakartam, de nem zártam le vele a tepsit csak lazán a tetejére tettem.
A paszternák széle egy kicsit sötétre színeződött, de Jamie Olivertől tudom, hogy ez nem megégett csak a zöldség cukor tartalma karamellizálódott. Valóban nem volt keserű, igaza volt.
A hús, amit ettünk mellé egy szép darab csont nélküli tarja volt. Tudom, pecsenyéknél kell a csont is, mert az adja a jó ízét, de ezt most így árulták a csontos árában. Kihagyhatatlan volt. Este bepácoltam és másnap lassú sütéssel nagyon puha, omlós pecsenyét sütöttem belőle.
Este a húst egy jól tartó nejlon zacskóba tettem a következőkkel.
  • 1 rúd fahéj
  • 2 fej hagyma karikára vágva
  • 1 citrom karikára vágva
  • 6 ger. fokhagyma
  • 1/2 dl világos szójaszósz
  • bors
  • őrölt kömény
  • 1/2 dl olaj

A zacskót lezártam és a húst eltettem a hűtőbe. Ez egy 2 kg-os darab volt és a sütése 160 fokon 4,5 órát tartott. A tepsibe tettem sütés előtt még egy jó db vajat is. A hús is kapott egy laza takarást, de csak azért, hogy sülés közben a fröcsögő zsiradék ne a sütő falán kössön ki.

Nem volt vele annyi munka, mint amennyi az olvasás után tűnik, hiszen jó ideig nem kellett még a sütő közelébe se mennem.

2009. október 17., szombat

Lucskoskáposzta


Ez a kép megint csak nem adja vissza az étel jellegét. Mártásban úszó húsdarabok, ez látszik csak, pedig ennél jóval többet jelent. Valószínűleg nem ez az egyetlen ilyen néven futó káposztás egytál, de nekünk ez nagyon ízlik. Ki tudja már, honnan szereztem a receptet, mert írtam már, hogy sok-sok évig csak újságból lehetett hozzájutni. Azt sem állítom, hogy nagyanyáink nem főztek hasonlót, de a mi családunkban biztosan nem. A gyerekeimnek is fel kellett nőlni, hogy szeressék ezt, mert hát lássuk be, a káposzta nem tartozik feltétlenül a szeretem zöldségek közé. Jellegzetes fűszere a borsikafű és a kapor. Ezek nélkül ez az étel egészen más jelleget kap.
Hozzávalók:
  • 70 dkg- 1 kg oldalas
  • kb. 2 kg-os fejeskáposzta
  • 2 ek zsír
  • 2 ek olaj
  • 2 dl tejföl
  • 4 ek liszt
  • só; bors; kapor; borsfű 3-4 szál
Az elkészítése nagyon egyszerű. Az oldalast csontonként felvágjuk és a zsír és olaj keverékén erős tűzön megpirítjuk. Nem kell megégetni, de legyen pörzsanyag rajta bőségesen. Ezt a lépést nem érdemes kihagyni, mert ettől alakul ki a másik nagyon jellegzetes íze. Ebben az időben figyelni kell rá és gyakrabban kevergetni.
Nem kell megijedni, a lábasra ragadt barnás anyag szépen felázik a víztől és beleoldódik a szaftba. Nem lesz az edénynek semmi baja. A zsírt sem érdemes kihagyni, hiszen kalória tartalma éppen annyi, mint az olajnak csak az könnyebben emészthető. Ez az étel viszont nem diétás, de ettől a kevés zsírtól nem kell megijedni.
Néhány étel nem a hozzávalóktól lesz különleges, hanem az elkészítési módjától. Talán ez is ilyen.
Ha a hús megkapta szép, pirult, rozsdás színét, akkor öntsük fel vízzel, hogy bő ujjnyira ellepje. Sózzuk meg és főzzük majdnem puhára, közben borsot is adjunk hozzá és tegyük bele a csombort is. Ha elfőtte a vizet, apránként pótoljuk.
A káposztát vágjuk össze nagyobb darabokra, de nem baj, ha szétesik. Nekem a cikkekre vágás nem vált be, mert mire kész lett az étel, a káposzta cikkek mindég szétestek. A káposztával együtt főzzük puhára a húst. A végén tejfölös habarással sűrítsük be, de csak annyira, hogy ne legyen főzelék sűrűségű. Azért lucskos a káposzta neve, mert közepesen sűrű szószban úszik. Ha valakinek hiányzik a kenyér, akkor ezt a finom levet kanalazhatja hozzá, de kenyér nélkül is garantáltan el fog fogyni. A végén tegyük bele az apróra vágott kaprot. Télen én a fagyasztóba eltett nyári ízű kaprot használom inkább, mint a boltban árult friss másolatot.
A hús-káposzta arányon lehet változtatni, de nekem húsevő férfiak vannak a családban.

Tonhal steak salátával




Nem hasonlít? Igen, tudom, látom én is. Van mentségem, de ígérem, dolgozom az ügyön. Ez az a hal, aminek az elkészítéséhez kértem segítséget a nálam tapasztaltabbaktól. Kaptam is. A végeredmény nem az Ő szakértelmüket tükrözi. A sütési idő nem volt több három percnél, de úgy látszik, hogy a hal vastagságához ez is sok volt. Látszik is, hogy ez nem az a kétujjnyi vastag szelet, amit én is láttam már főzőműsorban.



Az íze is szokatlan volt, én nem tudtam volna azonosítani, nem jártam még tengernél, ezért el kell, hogy fogadjam Ági hasonlatát, bár azt hiszem, ez azért az ilyen távolságot megtett halnál nem biztos, hogy érvényes. Nekem kicsit túl natúr volt. Igaz, én akartam érezni az ízét, de azt hiszem a következő adagot valamilyen finom, könnyű mártásba fogom bújtatni. Érzésem szerint, túl kell lenni néhány tonhalas vacsorán meg tenger gyümölcsei kóstolón, hogy ez az íz könnyen befogadható legyen. Mert van íze, különleges, ezt azért lehetett érezni.



Örülök, hogy ilyen lehetőséget nem hagytam ki, és mivel valóban nagyon jó áron vettem, van még a fagyasztómban alapanyag.


Köszönöm szépen mégegyszer, hogy adtatok tanácsot az elkészítést illetően. Azt hiszem izgultam is eléggé, ez is közre játszott, hogy ilyen lett. Így is finom volt, mert nem száradt ki, a hús omlós volt, puha csak éppen teljesen átsült.

2009. október 7., szerda

Currys karfiol krémleves szárnyasgaluskával VKF-XXIX



A szárnyasgaluska egy régóta meglevő receptem. Nem én találtam ki, valamikor régen egy újságból ollóztam. Gondolom. Más receptgyűjtési lehetőség nem lévén, ez tűnik a legvalószínűbbnek. Utoljára talán tíz éve készítettem, akkor egy rókagombás mártáshoz tarozott előételként, most pedig levesbetétet csináltam belőle. Mindkét esetben megállta a helyét. Mivel Max éppen most írta ki a játék gombócos fordulóját, úgy gondoltam, ez belefér a fajtájába. Leves:



  • 50 dkg tisztított karfiol

  • 30 dkg tisztított burgonya

  • 2 dl tejszín

  • 1 tk. madras currypor

  • 1 mk római kömény

  • só és bors

  • 3 ek olívaolaj

A kisebb kockákra vágott zöldséget az olajon megpirítom. Amikor már jó illata van, felöntöm hús- vagy zöldséglével. Nekem most húslé volt a fagyasztóban. Sózom, borsozom és puhára főzöm. Ezután botmixerrel pürésítem, hozzáadom a fűszereket, felforralom és ha kell vizet adok hozzá. A tejszínnel dúsítom és újból kiforralom. Friss petr.zölddel szórom meg tálalásnál.


Szárnyasgaluska:



  • 40 dkg kétszer darált csirkemell

  • 2-3 ek. tejszín

  • 1 tojás fehérje

  • só, bors

  • kb. 1/5 frissen reszelt szerecsendió

Minden hozzávalót összekeverek és ha megfelelő az ízesítés, akkor sós, olajos vízben kifőzöm a galuskákat. A szerecsendió íze érződik, de nem tolakodóan sok, aki nem szereti, az ízlelgesse közben is. A főzővízbe két kanál segítségével megformázott masszát teszek és kb. 15 percig főzöm. Természetesen lehet gombócformát is készíteni, és lehet kézzel is formázni. A galuskák tömörek, száraznak tűnhetnek, de szerintem nem azok. Haraphatóak és finom kontrasztot alkotnak a levessel. Nekem most 18 db lett.


A madras curry fűszeresebb a sima társánál, de mi szeretjük ezt az ízt. Más curryporral is finom, de nem annyira karakteres leves lesz belőle.

Megteltek a kamra polcok és tele a fagyasztóm is

Lassan nálam is véget ér a befőzés. Megteltek a polcok a jól bevált befőttekkel és lekvárokkal, és került ide néhány újdonság is. Olyan is van, amit én nem akartam eltenni, mert nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Tudom könnyű azt mondani, hogy nagyon finom, jó minőségű termékeket lehet venni a boltban, de az az igazság, hogy azok bizony nagyon drágák. A hozzáadott anyagokról pedig nem biztos, hogy pontos információt kapunk. Nagyanyáink receptjei hosszú évek óta cserélődnek családon belül, de eljutnak a kolléganőkhöz és ismerősökhöz is. Így kerülhetnek változatos házi konzervek a család asztalára. Amióta pedig a gasztrobloggerek között szaporítom a szót, az itt talált finomságokkal is bővült a készletünk. Ha visszaszámolnám, hogy mennyi időmet vette el a befőzés és fagyasztás- az elgondolástól kezdve a bevásárláson át az elkészítésig-azt hiszem könnyen rá lehetne mondani, hogy ez nem éri meg. Sokszor lemaradtam a nyári napozásról, de nem baj,mert úgy is nagy volt az UV-sugárzás és az káros a bőrre. Sokszor odébb tettem egy-egy könyvet, mert nem volt időm olvasni, de nem baj, mert így télen lesz miből választani. Sokszor nem mentem el sétálni, csavarogni, de nem baj, mert így nem költöttem feleslegesen a pénzt. Sokszor........., szóval amellett, hogy télen kedvünkre csemegézhetünk a nyár ízeiből, még örülhetek is, hogy ez volt a leghasznosabb elfoglaltságom a nyáron. Nem, nem keserű a szőlő, sőt! Én ezt láttam otthon, így nőltem fel, nekem ez a természetes. Ha az Anyukámnak ez áldozat volt, akkor nekem is az, de ez így van jól. Ha sok pénzem lenne, azt hiszem én akkor is a saját meggylekváromat és zakuszkámat szeretném enni hideg téli napokon egy meleg pirítósra kenve. A stresszt nem tudom elkerülni, a szmogot szintén nem, akkor legalább abból szűrjem ki a mérgeket, amit megeszünk. Ennyivel tartozom a családomnak. Ha majd nyugdíjas leszek, akkor pedig pótolok mindent, amire most nem jut elég időm. Addig is elmondom, hogy készítettem a körte befőttet.
Sok leírásban olvastam, hogy szirupot főznek vagy valamilyen hasonló módon készítik. Egyszer én is megpróbáltam, de olyan helyekről kellett a szirupot lemosni, ahol nem is számítottam rá. Ezzel szemben az én bevált módszerem tiszta, egyszerű, gyors és kényelmes. Kaptam jó néhány kiló körtét / talán két évre is elég lesz /. Meghámoztuk,-ták, szóval segítség is volt, de a többi az én dolgom. A körtét citromsavas és borkénes vízbe tesszük a hámozás során. Így általában szépen megtartja a színét, de ha mégsem marad ennyire világos, az sem tragédia. A tisztára mosott üvegekbe igyeztem úgy bele tenni a körte szeleteket, hogy ránézésre is gusztusos legyen. Nem könnyű, de megoldható. Közben néhány szem szegfűszeget is szórtam bele. A cukrot is így teszem a gyümölcsre, miközben rakosgatom, beleszórom a cukrot és öntök rá vizet, hogy lemossa a szeletek közé. Lehet bele tenni fahéj darabot is és citrom karikát. Tavaly tettem bele én is, de most nem. Amikor az üveg megtelik, teljesen felöntöm vízzel, pici Na- benzoátot teszek rá és celofános fémtetővel lezárom. Az üvegeket újságpapírba csomagolom és nagy lábasba teszem. Annyi vízzel öntöm fel, hogy az üvegek 2/3-ig érjen. A víz forrásától számítva 20 percig főzöm, utána a vízben hagyom kihűlni. Nekem most kemény volt a körte, de ha puhább, akkor elég a 15 perc is. A gőzölés után az üvegek tetején látszik a behúzódás.
Amikor egyik évben kb. 80 üveg barackbefőttet csináltunk, akkor a kigőzölés után kivettem az üvegeket a vízből és szárazdunsztba tettem. Kellett a lábas és a befőtt nagyon jól viselte ezt az öszvér megoldást. A cukor attól függ, mennyire édesen szeretjük a befőtteket. A meggyre természetesen mindenképpen több kell, mint pl. a barackra.


A fagyasztómban is elfogyott a hely, pedig karácsonykor még szükségem van legalább egy laza fiókra, hogy az előkészített ételek beférjenek. Már van benne nyári paprikacsutka levesbe, pörköltbe, van zellerzöld, petr. zöld több doboznyi, van finom, friss petr. gyökér felszeletelve, a petr. zöld szárak csomóba kötve levesbe kerülnek majd, van kakukkfű és borsikafű, van zsálya és lestyán , van néhány szép csilipaprika és gyömbér darab, magozott meggy, tök, zöld színű bab, sült padlizsán szeletek salátának, szendvicsbe vagy muszakának, van sültpaprika és cukkini. Ha kettő lenne, azt is meg tudnám tölteni. Bezárnám a nyarat és télen apránként szedegetném ki. Amit most akarok mutatni, az a répa fagyasztása. Sokszor megjártam régen, tapasztalat híján nem tudtam, hogyan lehet eltenni. Amikor kiolvadt a levesben, olyan volt, mint a szivacs, Íze volt, de megenni nem nagyon lehetett. Ellenben, ha megpároljuk egy kicsit és úgy kerül a fagyasztóba, onnan fagyottan a forrásban lévő levesbe, akkor semmi kellemetlen íze vagy állaga nem lesz. Feldarabolva szoktam eltenni, a mikróban blansírozom 7-800 W-on 2-3 percig mennyiségtől függően. Kihűtöm hideg vízzel és kicsit megszárítom, ezután kerül zacskóba. Rohanós délutáni főzéskor pótolhatatlan segítség.