A következő címkéjű bejegyzések mutatása: pizza. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: pizza. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. december 10., csütörtök

Karfiol alapú pizza


Azt nem tudom, hogy paleo-e vagy sem, de azt igen, hogy liszt nélkül elkészíthető egészséges vacsora lehet belőle.
Eredetileg mandulaliszttel készült -- ha jól emlékszem -- , de én most zabpehelyliszttel csináltam, mert nekem ez volt itthon és így is megfelelt.


Egy videót láttam a neten és persze nem írtam le, hogy készült, de gondoltam, annyira már nem vagyok kezdő, hogy ne tudnám megcsinálni.
Nem állítom, hogy tökéletesen így készült, de azt igen, hogy ez nagyon jó lett.
A karfiolnak van egy erőteljes és jellegzetes íze, ezért aki nem kedveli, az ne is akarja elkészíteni, ugyanis főzve még el lehet kissé tüntetni az aromájából, de sütve ez nehezen megy.
Ráadásul a puffasztó alkotó elemét is nehezebb kiiktatni, mint amikor a főzővízben kiázik egy része.


Egy késes aprító hasznos segítő a konyhában. Ennek hiányában a karfiolt le lehet reszelni. Nem nehéz, de azért nem árt az óvatosság. Könnyen sérülhet a kezünk!

  • ez egy elég nagy példány volt,  kb. 1,5 kg---két adagban tudtam összeaprítani


Az aprított karfiolt egy sütőpapírral bélelt tepsiben 160 °C-on 20 perc alatt kicsit megizzasztottam.
Nekem ugyan kicsit elszínesedett, de ez sütő függő. Nem kell megsütni csak kicsit megpárolni.


A párolás azért szükséges, hogy a karfiol levét ki lehessen nyomni. Erre nincs szükség, csak eláztatná az alapot illetve akkor sokkal több liszt  / valamilyen száraz anyag / kellene hozzá.

  • a sütőből kivett karfiolt néhány percig ajánlatos pihentetni, hűteni, mert a csavarásnál olyan forró lesz, hogy nem lehet megfogni


A karfiolt egy konyharuhára borítottam és amikor már a kezem bírta, akkor kicsavartam belőle a folyadékot.


Ebből a karfiolból nekem ennyi folyadékot sikerült kicsavarni.
Nem tudom, jó-e valamire, én most kiöntöttem.



  • a karfiol száraz masszája
  • 10 dkg zabpehelyliszt / mandulaliszt /
  • 2 db tojás
  • provanszi fűszerkeverék
  • só, bors



Olívaolajjal kikent sütőedénybe nyomkodtam a pizza alapot.


A sütőben 10 perc alatt elősütöttem kb. 170 fokon.


Mivel időm már nem volt, ezért egyszerűen csak tejföllel kentem meg az elősütött alapot.
Tehettem volna  a tejfölbe pestót, de nem jutott eszembe.
Lehet paradicsomszósszal megkenni, de egyáltalán nem fontos bármivel is lekenni.


Nekem volt csorizó típusú vastag kolbászom, azt tettem rá.
Erre koktélparadicsomokat, mert szerintem ez a legjobb sütésre. A többi paradicsommal ellentétben, ez sütés után sem lesz savanyú, hanem kellemesen édeskés íze lesz.
Ezt szintén megszórtam provanszi fűszerkeverékkel, sóval és frissen őrölt borssal.
A tetejére bőven reszelt sajtot tettem és csak azért, mert volt maradék --- kemény sajtot is reszeltem rá. Sajnos nem parmezánt csak Grana Padanot--- ezt általában mindig lehet a mi boltunkban is kapni.


Ezután még kb. 15 percig sütöttem.
A pizza alap tulajdonképpen az elősütéssel teljesen elkészül. Megpirulni ugyan nem fog, de lehet hosszabb ideig sütni, ha valaki úgy szeretné.
A tetejére lehetne még apróra vágott friss bazsalikomot szórni és meglocsolni olívaolajjal.

2013. július 28., vasárnap

Vagy nincs recept vagy nem fontos


A házi sajtot én is elkészítettem, de nem lesz gyakran az asztalon. Tudom, ebben legalább nincs olyan anyag, ami nem való bele, de az ár / érték arány nem a legjobb.
Fél kg túró a Lidl-ben 400 ft + 1 liter tej 200 ft + 1 db tojás + ráfordított idő = ezért az árért kb. ennyi mennyiségű gauda sajtot tudok venni  Lidl-ben.
Kicsit gumiszerű, viszont lehet sütni, csak ezért fogok legközelebb nekiállni.


A dagadót még sosem sikerült úgy elkészítenem, hogy ne legyen szálkás a hús, ha megsült.  Bármennyire vigyáztam is, hogy ne szárítsam ki, amikor a végén megpirítottam, akkor lett száraz a hús.
A múltkoriban gondoltam egy merészet és szétterítettem a húst, vagyis felvágtam, hogy kinyithassam és a tölteléket nem beledugdostam, hanem feltekertem vele. Így sütöttem meg és csodák csodájára olyan finom szaftos lett és nem száradt ki, hogy igazán meglepődtem.
Pirított hagymás batáta készült mellé.
 

Kovászos tésztából készült pizza vagy pizzalepény, ahogy én szeretem nevezni. Vékony tészta, nagyon rövid idő alatt megsül és nagyon szeretjük.
Más állagú a tészta, mint az élesztős, de ez csak egy ötlet volt, mert éppen volt kovászom, ami aktív is volt.


Ez a szelet kenyér az utóbbi idők egyik legjobban sikerült kovászos kenyerem utolsó szelete, ami éppen egy hetes volt a kép készítésekor.
A héja persze kemény, szikkadt, mint a Nagymamám idejében, de a kenyér ehető. Persze aki finnyás és minden nap friss bolti kenyeret vesz, az nem fogja ezt megenni. Mi megettük!


Azt hiszem ehhez a képhez nem kell semmit hozzáfűznöm.
Talán csak annyit, hogy nem csináltam sok lekvárt, össz. 4 kg volt a barack, és a Koronás befőzőcukorral készült. Én ebben hiszek már sok-sok éve.


Szilvalekváros muffinok zöld marcipánnal a tetejükön, ami nem akart megolvadni és ilyen furcsa lett, mire megsült. Kicsit meg is kapta a színét a cukor miatt.


Ezt a salátát lecsöpögtetett joghurtból készítettem és a csilitől meg a citromlétől kissé pikáns lett, de nagyon frissítő.


Kovászos  hajtogatott tésztából készült zsömlének nem nevezhető szendvics alap. Játszottam!
Kicsit hőgutát kaptam a konyhában---ez ma készült.


A ciabatta viszont nem mostani darab. A tészta nagyon finom volt frissen, de másnapra megkeményedett, sőt, alig tudtam elharapni, olyan rágós lett. Úgy készült, mint a gyökérkenyér, mégsem lett jó!.


Ezek viszont fantasztikusan finomak lettek!
Aktív kovásszal készült zsemlék, amibe rozsliszt, telj.kiőrl. tönkölyliszt, fehérliszt, burg. pehely és kefír került. Laza, puha állagú lett, nagyon jól sikerült.

2013. június 29., szombat

Ételfotók---csak úgy


Hétvégi reggelinek tökéletes és változatosan elkészíthető a tojáslepény.
A tűzhely tetején kezdődik és a sütőben fejeződik be. Nálunk úgy készül, hogy ne száradjon ki a tojás.



Ez egy saját sütésű lepényből  készült, de a bolti tortilla lapok tökéletesen megfelelnek. annál is inkább, mert gyorsbüfék is gyári lapokat használnak, akkor miért kellene mindent itthon készíteni. Ha valaki nem tud ilyet sütni, ne kedvetlenedjen el, vegyen boltban és abból süsse meg.


A lapokra azt teszünk, amihez csak kedvünk van, de legyen rajta sajt mindenképp, mert ha átmelegítjük a lepényt, akkor az olvadó sajt összefogja.


Ez a ragu a sütőben sütöttek egyik egyszerű összetételű fajtája, csak úgy gondoltam, ha beteszem a sütőbe, könnyebb dolgom lesz, mert nem kell mellette állni, amíg fől.
Egyszerűen csak bolti sültkrumplit ettünk hozzá. / jelentem, túléltük!!!!  ;)/


Ez sem mostani kép, de igazából nem is akartam eredetileg sem receptet írni hozzá, csak azért tettem el, mert finom lett végül a húsvétról eltett, lefagyasztott sonkazsírral.


Erről már nem tudok semmit mondani, mert nem emlékszem, hogy készült? Ha eltettem a képet, akkor valószínűleg megérdemelte volna a leírást is, de mostanra már csak a kép maradt.


Ez a kép egy kicsit viccesre sikerült, de azért tartottam fontosnak, mert egy nagyon időhiányos esti vacsora készítésnél elfogyott a türelmem és  az elkészített ragu- és tészta egy részét bevágtam a fagyasztóba.
Bíztam benne, hogy majd fel tudom használni, de igazából nem érdekelt.
Amikor megláttam a fagyasztóban, akkor éppen volt időm és kíváncsi lettem, mi lett a tésztával.
Kiolvasztottam a konyhában és ilyen szépen életre kelt.
Nagyon finom pizzákat sütöttem belőle! A ragunak természetesen szintén semmi baja nem volt.


Nem tudom, jó megoldás-e, de nálunk szokás volt, hogy a húsok panírozása után a megmaradt tojást, lisztet, prézlit összekevertük és megsütöttük.
Egy idő után a prézlit én kihagytam, mert kemény lett tőle a lepény, viszont a tojásos-lisztes keverékhez mindenféle maradékot belekevertem és megsütöttem.
Most ebbe pl. kukorica konzervet, hagymát és egy kevés főtt tarját, ami maradék volt.

Lehet keverni bele babkonzervet, sonkát, húsos szalonnát,snidlinget, petr.zöldet, piros kalif.paprikát,sajtot stb.

2012. augusztus 25., szombat

Vegyes savanyúság és pizzaszósz


Ha jól emlékszem tavaly csináltam ilyen vegyes savanyúságot és meglepően kedvező fogadtatásra talált. Nálunk a fiaim a bolti csemegeuborkát ették nagy mennyiségben, ezért ami ezen kívül elfogyott, azt megvettem a zöldségesnél. Csalamádét tettem el szinte évente, de más savanyúságot ritkábban és akkor is keveset. Igaz, mindég elfogyott, de sosem gondoltam, hogy növelni kellene a mennyiséget.
Ami a csalamádéból kimaradt, abból lett a vegyes savanyúság, az idén viszont szándékosan vettem a zöldségeket, hogy eltehessem ezeket a finomságokat.
Sosem pontos mennyiségeket vásároltam, csak úgy, ahogy gondoltam.
Most is kimaradt a zöld paradicsomból és azzal is kezdenem kellett valamit. Vettem hozzá még uborkát és hagymával együtt tettem el  úgy, ahogy máskor is szoktam, csak nem mindég egyforma a belevaló.
Ezt inkább salátának  mondják, mint savanyúságnak.
Nagyon szeretjük és más, mint a csalamádé.


A karfiolt is azért vettem, hogy igazán vegyes lehessen a savanyúság, de nagyon fel voltam háborodva, amikor ennyi zölddel kellett megvennem.
Régebbről úgy tudtam, hogy csak annyi zöldet lehet rajta hagyni, hogy a karfiol 1/3-a legyen.
Ha a termelők ennyi zölddel adják el, akkor a kereskedő nem fogja leszedni. Ezt nem ellenőrzi senki? Van egyáltalán még ilyen előírás?


Szepy azt mondta, csináljak belőle salátát, de ez akkor már a kukában volt, meg egyébként sem ettem még ilyet, de a környezetem sem és néha meg elég öreg a zöld része.
Különben is nem lehet olyan ára a zöld " salátának", mint a karfiolnak.

A pizzaszósz pedig annyira egyszerű, hogy nincs is receptje. Valahol biztosan van, de nekem most nem volt.

  • Hagymát vágtam apróra és kevés olajon vízzel párolva puhára főztem
  • Összedarabolt mag nélküli - héj nélküli paradicsomot tettem bele és addig főztem , amíg sűrűsödni nem kezdett. Ez kb. egy óra hossza volt, de tudtam közben mást csinálni, csak akkor kellett figyelni, amikor már sűrű volt.
  • A vége felé tettem hozzá az apróra vagdosott bazsalikom leveleket és ezzel csak addig főztem, amíg összeestek
  • Forrón üvegekbe szedtem --- akkorába, amennyit elhasználunk majd egyszerre, mert tartósítószer nélkül még a hűtőben sem fog sokáig elállni.
  • Fejre állítottam öt percre, azután száraz dunsztban hagytam kihűlni.
Hasonlót már máskor is csináltam, a mennyiségek ízléstől függően változtathatók.
Ha kicsit hígabbra hagyjuk, akkor kitűnő  alapja lehet tészta szószoknak.

2011. december 31., szombat

Szilveszteri pizzák


Pogácsa helyett készült, de volt benne némi tudatosság. Néhány maradék szinte mindég van a hűtőben, így most is volt. Karácsonyról is maradt, de a mélyhűtő is remek hely a  dugdosásra.
Kovászom is van mostanában és majdnem mindég aktív is, ezért most gyakrabban használom.
A pizzatészta kovásszal készítve egészen más élményt nyújt. A tészta vékony és olyan rugalmas, hogy lazán húzogathatom, nem kell nyújtófával nyújtani. Igaz, így nem lesz szabályos kör alakú, de azt hiszem, nem is ez a cél. Rusztikus, ma ez a divatos kifejezés.


Ennek az alapja nyers cékla lereszelve és összekeverve csípős ecetes tormával, meg görög joghurttal.
Húsos szalonna szeletek, újhagyma és sajt került rá.


Erre a pizzára a hűtőben hónapok óta árválkodó bazsalikomos pesto került. A sajt tetejére a szintén a fagyasztóból előkerült  sült koktélparadicsom és feketeerdei sonka került.


A surimis pizza alapja fokhagymás tejföl. Némi húsos szalonna, újhagymaszár és saját  napon szárított paradicsom a fagyasztóból.  Csak halkan jegyzem meg, hogy sajt erre is jutott.


A tavaly nyáron elkészített napon szárított paradicsom ízesített olajban eltéve a fagyasztóban nagyon jól el volt mostanáig. Ilyen kis üvegekben tettem el és így kifehéredve dermedt meg az olaj a fagyasztás során.
Rövid idő alatt folyékonnyá válik az olaj és már használható is.

2009. június 17., szerda

Pide

A Szakácsok könyve szerint a pide egy török eredetű kenyér féle. Az ausztrál változatot írja le, én pedig a sajátomat. Tudom, erről is voltak már receptek, de minthogy nem kőbe vésett az elkészítési módja, ezért úgy gondoltam, megmutatom, én mit sütöttem ki belőle.
Rengeteg receptes újság fecnim van-egy jól szervezett, hozzáértő csapat kellene, hogy rendszerezzék-köztük egy pide receptes is. Amikor meg akartam sütni, persze nem találtam, és azóta sem, hiába túrtam át mindent. A fenti könyvet hívtam segítségül, de nem sokat tudtam meg belőle. Illetve a lényeget igen, hogy egy egyszerű fehér kenyér tésztát kell készíteni. Olyat, mint a pizza tészta. Most már csak a rávalót kellett összeszedni. Egyszerű volt: maradékok.
Darálthús olvasztása után maradt egy adag, egy szép, nagy piros kalif.paprika fele, egy db. kövér, új sárgarépa, apróra vágott szárzeller szintén a fagyasztóból, húsos szalonna maradék, hagyma.
Ezeket mind összesütöttem, sóztam, borsoztam, pici borsikafüvet tettem rá és teljesen kihűtöttem. Volt ideje, mert a tésztát csak vacsorára csináltam meg. A húsos ragu a kevés fűszer ellenére nagyon kellemes ízű lett. A tészta is jól sikerült és kedvet kaptam a játékhoz. Néha előfordul velem, ha van időm, próbálgatom, mit bír a tészta. Semmi tudományos következtetést nem szoktam levonni, és még később sem igen hasznosítom a tapasztalataimat. Egyszerűen csak élvezem a főzést!
Oválisra nyújtottam a tészta adagokat és a hosszabbik oldalukba egy-egy sajt csíkot tekertem, ezután megformáztam a csónak alakú pidéket. Beleraktam a húsos ragut, tettem rá szintén megmaradt kolbász karikákat, paradicsom szeleteket és a tészták felére reszelt sajtot is szórtam. 170 fokon sütöttem légkeveréssel. Hamar átsült, hiszen nem volt nyers a töltelék, a tészta pedig vékony volt. Nagyon finom, ropogósra sült. Szerettem volna egy nagyon egyszerű salátát készíteni mellé, de későn jutott eszembe és nem akarta senki megvárni.

A recept felkutatását azért nem adom fel. Lehet, hogy a törökök nem ismernének rá, de mi nagyon jót ettünk, itthon!