2009. július 29., szerda

Nem csak a befőzés a tartósítás

Munkámból kifolyólag az elmúlt huszon...év megtanított arra, hogy egy kicsit több idő ráfordításával, a különböző alapanyagok előkészítésével olyan előnyre tehetek szert később, a rohanó, alig van időm napokon, hogy elfogulatlanul dícsérni fogom magam. A fagyasztási őrületem akkor kezdődött, amikor a fiaim kicsik voltak, és én bébi étel helyett főztem nekik. Tél végén nem sok zöldség van, ami egy 4 hónapos babának adható főzelék szoktatáshoz. A krumpli az alap, de kell hozzá más is. Cékla, répa, a karfiol még nem. Ekkor olvastam egy újságban, hogy a mirelit zöldségek sokkal egészségesebbek a gyerekeknek, mint az éppen kapható primőrök. Harminc évvel ezelőtt még nem sokszor estünk kísértésbe a primőröktől, de az, hogy a fagyasztott zöldség és gyümölcs akkor kerül a hűtőházakba, amikor annak szezonja van, ezért inkább tartalmazza az egészséges alkotóelemeket, mint az agyon permetezett primőr, számomra elfogadható érv volt. A konzerv is ide tartozik, de azt a tartósító szerek miatt nem nagyon kedveltem. Ma már a konzerv gyártása is lehet egészségesebb. Vagy csak lehetne? Nem tudom. Azóta is alig használok konzervet.A fagyasztóm nagysága időről-időre nőtt, de nekem most is kevés. Hús mindég van benne, összevágva aszerint, hogy mire akarom felhasználni. Tisztán, főzésre készen. Igen, nagy munka az előkészítése, de meghálálja magát! Zöldborsót nem teszek el, mert nagyon finomat lehet kapni, elfogadható áron, ebből teszek el 1-2 zacskóval. Sajnos a friss borsó tisztítás után csak a felét adja, de ilyen a fejteni való bab is. A tökről már írtam, hogy nem tudok olyan gusztosos, vastag csíkokat gyalulni, mint amilyet venni tudok. Ezen kívül sok mindent gyömöszölök a fagyasztóba. Most kezdem a petrezselyem zölddel. A petr. gyökéren most még sok a zöld, azt is elteszem, de már lehet kapni a piacon szép zöld csokrokat is. Kicsit drága még, de kezdetnek jó. Később többet veszek majd. Nagyon sokat teszek el, néha 30-40-50 cs.-ot is. Attól függ, mennyi van egy csokorba kötve. Régebben húsdarálón daráltam le a zöldeket és így tettem műanyag dobozokba. Ma már van egy konyhai kisgépem, ami összeaprítja a zöldet. Néhány éve azt is kitaláltam, hogy a megmaradt petr.zöld szárakat szintén el lehet tenni, és télen finom ízesítője lesz a leveseknek. A felső képen a letépkedett, maradék szárak láthatók. Nem fagynak össze a zacskóban.

Piros kaliforniai paprikát is teszek el. Ennek nincs szezonja, amikor olcsóbb lenne, de van akció és van értékcsökkent árú. Ennek semmi baja, csak ráncos, puha, kicsit fonnyadt, de megsütni tökéletes alapanyag. Eddig sokat kínlódtam az egészben sütött paprikával, a forgatással, de most kipróbáltam, milyen az, ha félbe vágom és úgy teszem kimagozva a tepsibe. Tökéletes! Szépen sül és nem kell félnem, hogy megégethet a forró sütő. / merthogy én nem veszem ki a tepsit, hanem benyúlkálok. / A héja könnyen lejön és a paprika húsa kevésbé sül meg, mintha egészben sütném, miközben fől a húsa. Szóval ezt apránként csinálom, amikor alkalmas paprikára találok. Körülbelüli mennyiséget teszek műa. dobozokba. Természetesen minden fel van címkézve.


Ez pedig egy olyan ötlet, amiben sokáig nem hittem. Én elég sok petrezselyem zöldet használok, ritkán szoktam kis mennyiséget összevágni. Most még is volt ilyen alkalom, és eszembe jutott, kipróbáltam. Nem rossz megoldás! Egy pohár és egy konyhai olló kell hozzá. A pohárban remekül össze lehet aprítani a petr.zöldet és a mentát is. Az a kevés mennyiség nem kenődik el a deszkán és nem kell még egy edény, amiben tárolom a felhasználásig. A friss fűszernövény keveréket is így vágtam össze, meg a bazsalikomot is. Mindenre jó, ha kicsi a mennyiség. Nálam a kis mennyiség az egy csokor petr.zöld. Nagyobb csomag, nagyobb pohár.

Ezek a magok pedig azért vannak itt, mert néhány éve olvastam arról, hogy a meggymagnak jótékony hatása is van. Utána nézhettem volna a google-ban, de nekem elég annyi is, hogy a tisztított / nem könnyű / magokat egy vászon zsákba kell tölteni és felmelegítve a fájó testrészre téve fájdalom csillapító hatást fejt ki. Tavaly sajnos megpenészedett, de az idén sikerült jól kiszárítani. Az biztos, hogy szükség lesz rá, de hogy hasznos lesz-e, az majd kiderül. Egy próbát megér, ha már itt vannak a magok.

Most van itt a főtt, csemege kukorica szezonja. Az idén már nem tettem el a kukorica bajuszt, de néhány éve még igen. Régen, szülés után muszáj volt laza fogyókúrát csinálnom, persze szigorúan csak a szoptatás után. A kukorica bajusz megszárítva, teának elkészítve fogyókúrás ital. Nem rossz ízű és a nyáron elég sokat össze lehet gyűjteni. Nekem még öt év múlva is volt belőle. / Kata érdeklődésére utána néztem és kiegészítést írtam a megjegyzésekhez /.
Bazsalikom leveleket összevágva, olajjal összekeverve kicsi dobozokban szoktam eltenni. Télen nem mindég van szép fűszernövény a boltokban. Más fűszernövényt én fagyasztani szoktam inkább, mint szárítani. Nagyobb leveleseket zsírpapír lapok közé fektetek és így teszem tálcára. Most a zsálya levelek vannak betéve, de ha megfagyott, azt is el kell rendeznem a végleges formájában. Tavaly ilyen módon sok lestyánt tettem el. Szinte minden levesbe jutott, amibe kellett.
Ha kiszedem, majd hozok fényképet, hogy milyen lett.

2009. július 24., péntek

Szerethető blog

Ezt a kedvességet Tündérnek köszönhetem! Számomra ez annyira váratlan volt, hogy először-, másodszor- és harmadszor is el kellett olvasnom. Azután kétségbe estem, hogy most mit kell nekem csinálni? Próbáltam segítséget kérni a családom Férfiaitól, de mind azt mondták, hogy ők ehez nem értenek. A fórumozás is tipikus női dolog? Abban sem segítettek régebben.Most itt sem tudnak! Milyen területre tévedtem, hogy ennyire kiesik a minden napi használatból? Eltelt néhány nap és számomra alig érthető módon rájöttem valamire. Legalább a képet ide tudom hozni, hogy megmutassam és, hogy ide írhassam, kinek adnám tovább.
Tudom, egy ilyen díj vagy kedves figyelmesség nagyon gyorsan végig megy a blogokon, de talán sikerül nekem is kiválasztani olyat, akinek a blogját a szerethető címkével lehet ellátni. Persze nem teljes a sor, hiszen nem lehet tizenvalahány nevet felsorolni, mert akkor másnak nem lenne lehetősége tovább adni. Most én a Közös konyha dolgozóinak adnám, szívesen olvasom őket, kedves stílus, néha megmosolyogtató fogalmazás , kb.velem egy idős tapasztalat, és az ételek sokszínűsége.A másik blog tulajdonos, akinek a blogja számomra figyelemre méltó már rég óta, Vajaspánkó blogja. Nem vagyok vegetariánus, de az átlagnál több zöldséget eszik a családom. Néhány éve már egyre kevesebb savanyúságot teszek el, mert egyre több zöldség kerül a tányérra a hús mllé. Ezen a blogon sok olyan étel van, ami minden húsevő számára vállalható, néha hússal, de anélkül is. Köszönöm a recepteket.

2009. július 23., csütörtök

Cukkinis tészta

A cukkini beszerzés kicsit túlnőtt a családom fogyasztó képességén. Semmi bajunk a zöldséggel, de most mennyiségében kicsit ijesztő lett. Eddig azt gondoltam, hogy nekem nem okoz gondot feldolgozni néhány cukinit, de most azon kaptam magam, hogy recepteket és ötleteket keresgélek, hogy a készletet lecsökkentsem. Igazából, ha csak rólam lenne szó, azt hiszem megelégednék egy kis sós, fokhagymás olívaolajos sült végeredménnyel. A Fiúkat viszont nem akarom erre kárhoztatni, mert nem olyan töretlen még a gasztronómiai ízlésük, mint az én vállalkozó kedvem. Ez viszont engem ösztönöz arra, hogy számukra is ízletes és befogadható étel kerüljön a tányérba.
Az egyik kedvenc, gyors tésztám az aglio e oilo. A jó olívaolaj és a friss petr.zöld fantasztikus ízt ad a tésztának. Ma nagyon meleg volt, ezt nem kell bizonygatnom. Ebédelni azért kellett, de csak keveset. Úgy gondoltam, vacsorára csinálok egy ilyen gyors tésztát, ami könnyű, hiszen csak tészta.
Közben eszembe jutott a sok cukkini, gondoltam ez nem fogja elrontani a tésztát.
  • 40 dkg penne tészta
  • olíva olaj
  • 6 duci gerezd fokhagyma
  • kb 1/2 kg cukkini
  • 1 db sült kalif. paprika
  • só, bos
  • 3db zsálya levél
  • 1 nagy csokor petr.zöld
  • reszelt parmezán jellegű sajt
A tészta főzése közben kezdtem el a ragu készítését. Olíva olajon megfonnyasztottam az összevágott fokhagymát, rátettem a fél karikára vágott cukkinit, megsóztam, borsoztam és összepároltam, de kicsit inkább sütöttem, pirítottam, hogy ne puhuljon meg nagyon. A sült paprikát kicsi csíkokra vágtam és ezt is hozzá adtam. Kicsit később beletettem az összevágott zsálya leveleket és a petr.zöldet.
Amikor a tészta megfőtt, /nem teljesen puhára / beleöntöttem a cukkinis raguba és összemelegítettem. A tetejére igazi parmezán helyett, csak a reszeléket szórtam. Tudom, hogy ez inkább csak aromásított kitudjamibőlkészült törmelék, de ez van! Néha szokott lenni grana padanom is, az a zsugorfóliás 20 dkg-os darab, de most az sem volt.

2009. július 22., szerda

Nyári levesek

Amikor nagyon meleg van, akkor mindenkinek jól esik a langyos vagy hideg, akár jégkockás leves. Nekem nem sok ilyen van a tarsolyomban, mert a gyümölcs leves a maga hagyományos módján egyébként is népszerű nálunk. Ezt a főzés nélkül készítendőt pár éve hallottam, de sajnos nem jegyeztem meg pontosan. Ma már viszont képesnek tartom magam arra, hogy emlékezetből is összeállítsak egy ételt. Nekem általában szükségem van írásos megerősítésre /receptre /, hogy biztosan összeillő ízeket válasszak.
  • 2 pohár joghurt
  • 2 dl tejszín
  • 1 l tej
  • cukor ízlés szerint
  • turmixolt gyümölcs
  • fahéj

A gyümölcs 1/3-át összeturmixolom és ezután összekeverem a joghurttal, tejszínnel és tejjel. Ha a gyümölcs nem elég édes, teszek bele még egy kis mézet, fahéjat és beleteszem a többi, kis darabokra vágott gyümölcsöt. Tálalásnál tejszínhabot tehetünk rá és még egy kis fahéjat.

Sültpaprika krémleves



A piros kaliforniai paprikát a sütőben megsütöttem, lehúztam a héját és összefőztem hagymával és burgonyával.
  • 2 db paprika
  • 1 db hagyma
  • 2 kis burgonya
  • 1 ger. fokhagyma
  • só, bors, kakukkfű
  • 2 dl tejszín

A hagymát, a burgonyát, a fokhagymát és a megsült paprikát összevágom és sós vízben puhára főzöm. Fűszerezem és botmixerrel pürésítem. Hozzáöntöm a tejszínt, összeforralom és utána sózok még, ha szükséges. Nekem az utolsó sózás adta meg az igazán jó ízét, mert egy pillanatig úgy éreztem, nem találom el a megfelelő ízt. Pirított kenyérkockákkal tálaltam és petr.zöldet szórtam rá.

A kenyérkockát a sütőben szoktam elkészíteni. Szárazom pirítom meg és így sokáig el tudom tenni anélkül, hogy megváltozna az íze a kenyérnek, és nem is avasodik meg. Ha marad szikkadt kenyerem, akkor többet is készítek egyszerre és így van tartalék, ha gyorsan szükség lenne rá.

Karfiol húsbundában


Szerencsére nálunk nincs olyan probléma, hogy valamelyik zöldség tiltó listán lenne. Olyan van, hogy pl. főzeléknek elkészítve nemszeretemétel, de más módon, ehető. A tök-tökpuffancsként, a kelkáposzta-rakott kelként, a paradicsomos káposzta-aprókáposztaként bármikor jöhet. A karfiol lehetőségei eléggé behatároltak: leves,rakott karfiol,rántott karfiol és savanyúság. Ennyi volt az ismertsége. Nem volt gond ezekkel sem, sőt a Férjem nyersen is szívesen eszegeti. Van egy régi receptem, egy régi Nők lapjából. Pontosan egy 1991-es újságból. Azóta számtalanszor megcsináltam ezt az ételt, sokat egyszerűsítettem is rajta, a mennyiségeket sem mindég találom el, de most előkerestem az eredeti receptet. Bizony, még meg van az újság, sok-sok más régi újsággal együtt, amiről azt gondoltam, hogy olyan recept van benne, amit nem szabad elfelejteni.
Hozzávalók:
  • 50 dkg szép fehér, tömör karfiol fej
  • 20 dkg darált hús / konzerv vagdalthús is lehet /
  • 1 db tojás
  • 2 dl tej
  • 15-20 dkg liszt / jó, ha korpás liszt /
  • 2 ek olaj
  • 2 ger. fokhagyma
  • só, bors

Ezt az alap masszát én szoktam apróra vágott hagymával is összekeverni, vagy összevágott petr.zöldet teszek bele ill. snidlinget stb. Általában telj.kiőrl. liszttel keverem ki.

Az elkészítés módját nem írom le olyan részletesen, mint az újságban van, mert azóta rájöttem, hogy ez tulajdonképpen nem más, mint egy húsos palacsinta tészta egy kicsit sűrűbb állaggal. A masszába belekerül az olaj is. Ezen kívül kell még a sütéshez is, és kell még liszt is pluszba.

A karfiolt rózsáira szedjük, a nagyokat félbe vágjuk, megmossuk, besózzuk. Én le szoktam öblíteni, mert így nem kell annyira figyelni a sózásra, és a karfiol is nedvesebb lesz, jobban tapad rá a liszt.

Először lisztbe mártjuk a karfiol rózsákat, utána a masszába és beletesszük az olajba. Fedő alatt sütjük, de a fordítás után már nem kell letakarni. Közepesen legyen forró az olaj, hogy a húsbunda át tudjon sülni. Nekem a karfiol sokszor marad roppanós, igaz, én elég nagy barabokat szoktam sütni.

Sajnos nekem az vált be, hogy kézzel mártogatom a masszába, de engem nem zavar, ha valaki tud jobbat, ossza meg az érdeklődőkkkel.

Ezt a karfiolt esszük ebédre, de inkább vacsorára majonézzel vagy anélkül, salátával vagy anélkül, esszük jövet-menet, melegen és hidegen is. Még tízóraira is jó. Amikor olcsó a karfiol, akkor elég gyakran készítem. Rakott karfiolt pedig mirelitből szoktam főzni télen.

Most is maradt egy kis massza és mivel a piaci körsétán vettem a múltkor két csokor zsályát, így jött az ötlet, hogy belemártsam a leveleket. Akkora sikere volt, hogy igazán meglepődtem. Még sosem ettünk ilyet. Érdekes volt a kóstolgatása, mert nem az illatát lehetett érezni, amikor bele haraptunk, hanem az aromáját, amikor összerágtuk. A többi a fagyasztóban fog kikötni, jó lesz télen a húsok ízesítésére.


Ezek a húsbundás zsálya levelek. Azért ez frissen a legfinomabb.

Nálunk a piacon terem a cukkini

A múltkori piacozás után újból elcsaltam a Férjem. Nem volt számára egyértelmű, hogy mit is akarok én már megint, de nem kellett sokáig magyarázkodnom. Azt Ő is tudja, hogy nyáron a hűtő leolvasztása után jön a feltöltése. Ez pedig azt jelenti, hogy néhány dolgot nem én teszek el, hanem beszerzem olyanoktól, akik jobban csinálják, mint én. Ilyen a gyalult tök téliesítése is. Vettem már olyan tökgyalut, amivel szép, vastag csíkokat lehetett volna vágni, de nekem nem sikerült. Előkerült egy régi, Dédanyám korabeli gyalu is, de az meg nagyon rozsdás volt már. Régebben a nokedli szaggató hátulján gyalultam le a tököt, de ez nekem sosem tetszett. Amikor aztán egyre többször láttam az előre csomagolt, gyönyörű hófehér, friss gyalult tököt a nénik standján, akkor elhatároztam, hogy ezután ilyet fogok eltenni és nem a fagyasztottat veszem. Most már néhány éve ez jól működik. Szóval, ezért indultunk a piacra, de, ha már ott vagyunk..... Hihetetlenül finom illatú, füstölt, húsos erdélyi szalonna, egy egész táblányi. Nem nagy, de azért jól nézett ki! Évek óta ismerjük az eladót, még ha ritkán járunk is a piacra, a füstölt kolbász is és a füstölt húsok is első osztályú.
Kedvenc nyári reggelink a szalonna, paprika, paradicsom és házi kenyér. Lehet, hogy nem illő, de én ezt vállalom!
Vettem cukkinit is, mert olyan kedvesen kínálták. Azt nem tudtam még, mi lesz belőle, de bíztam magamban.
Gyenge ebéd következett és úgy gondoltam, akkor legyen bőségesebb vacsora. Tudom, nem így kellene, de nem lehet mindég minden szabályt betartani és minden előírásnak megfelelni.

45 dkg lett a reszelt cukkinim, ezzel a mennyiséggel kezdtem tésztát összekeverni. A végeredmény bőséges adag lett.
  • 45 dkg reszelt cukkini

  • 2,5 dl víz+kefír összesen

  • 15 dkg búza rétesliszt

  • 15 dkg tk.tönköly rétesliszt

  • 70 dkg BL-80-as liszt

  • 2,5 dkg élesztő

  • 2 ek. burg.por / Lidl-s burg.püré por /

  • 2 ek. olaj

  • só és cukor

A kész tészta elég puha volt, köszönhetően a sok cukkininek, de azért jól lehetett vele dolgozni. Elterveztem, hogy mi legyen belőle és elővettem a mérleget.
Összesen 1kg 80 dkg lett, ebből elvettem 60 dkg-ot és kenyeret formáztam belőle. Szépen látszottak a cukkini szálak, mert nem a legfinomabb reszelőt használtam.









Nagyon finom, puha, szaftos bélzetű kenyér lett belőle. Eddig csak egyszer sütöttem cukkinis kenyeret, de akkor a legfinomabb reszelőt használtam, és a kenyérben semmi nem látszott a cukkiniből. Az íze és állaga akkor is jó volt, de most szebb is lett.

A következő adag egy 50 dkg-os db volt, amiből egy lepényt nyújtottam, és úgy kentem meg fokhagymás tejföllel, mint a pompost szoktam.




Erre csak csípős kolbász karikákat tettem és megszórtam reszelt edami sajttal. Tulajdonképpen ezt magamnak szántam, de a pompos imádatnak köszönhetően, nagyon népszerű volt.


Legközelebb csak ilyet csinálok! Egyszerűbb lesz.

A megmaradt tészta 70 dkg volt, ezt pedig meg akartam tölteni. Hogy pontosan hogyan, akkor ez még nem volt letisztulva. Minden esetre kellett hozzá egy ragu, tehát ezzel kezdtem.
  • kb 30-35 dkg darált sertéshús

  • 3 ger. fokhagyma

  • 4 db hagyma

  • 2 ek.sűrített paradicsom / 1 kis boboz /

  • 1/2 ü Bertolli grillezett fűszerek szósz / ennyi volt még /

  • só, bors, borsikafű

  • 1 db tojás

  • reszelt sajt

Olajon megfonnyasztottam a vastag szálakra vágott hagymát és a fokhagymát, de nem főztem szét pépesre. Rátettem a húst és fehéredésig sütöttem, ezután hozzáöntöttem az üveges szószt és hozzá adtam a paradicsom pürét is. Beletettem a fűszereket, megsóztam és egy 1/2 dl vízzel összepároltam. Amikor langyosra hűlt, beletettem a tojást is és jól elkevertem.

Közben a tésztából hat nagyobb és három kisebb gombócot készítettem.Mire idáig értem, már kisült a lepény és a sütőben volt a kenyér. Van egy nagy mélyedésű muffin formám és vannak kis, kerek szilikon lepény formáim. Kissé kiolajoztam őket, és kerekre nyújtottam a gombócokat, kibéleltem velük a formákat. Egyszerre csak kettőt csináltam, mert a tészta hamar visszaugrott és így nehezebb volt megtölteni. Minden mélyedésbe jutott bő két kanál töltelék.

Hagytam kb. 15 percig kelni, azután megszórtam sajttal.

Nagyon hamar megsült, talán 20 perc alatt készen is volt. Úgy gondoltam kellene hozzá egy kis zöldség, ezért paradicsomot és uborkát szeleteltem föl és meglocsoltam a hűtőben árválkodó saláta pestóval. Ez hasonlóan készül, mint más pestó, csak ebben jégsaláta volt, fokhagyma, dió és olaj.Az ilyen maradékoknak mindég az a sorsa, hogy a Fiaim elviszik másnap munkába, de nem mindég ők eszik meg. Most is így volt, a kettőből csak az egyiket ette meg a Fiam, a másikat szét kellett osztania.Sokszor kapok dícséretet jó étvágyú férfiaktól, pedig azt hittem, a férfi ember szereti az őt körülvevő, megszokott ízeket. A gyerekeim évek óta mondogatják, hogy nyissak egy éttermet, de ennek ezer- és egy oka van.....Azt szoktam mondani, senki nem fizetne annyit, amennyit kérnem kellene érte. Úgyhogy marad az étterem, itthon!

2009. július 18., szombat

Debreceni sertés tarja

Vannak ételek, amelyek nevüket egy olyan hozzávalóról kapták, amit, ha elhagyunk, éppen ezt a jellegzetességét veszíti el. Keveset ismerek, de a gyakran használtakat azért megjegyeztem. A temesvári sertés borda zöldbabbal készül; a bakonyi elnevezés a gombát/tejfölt/ jelenti;a Holstein módra tükörtojással készül; a hentes módra savanyú uborkával,füst. sonkával ill. szalonnával; a Dubarry pedig a besameles, karfiolos takaró a hús tetején stb. A debreceni azért kapta ezt a jelzőt, mert az erre a névre hallgató kolbász van benne. Ennek az ételnek nem tudom, mi az eredeti neve. Olyan régóta készítem, hogy nem emlékszem, milyen néven találtam. Én is a kolbászról neveztem el. Az sem biztos, hogy ilyen volt az összetétele, de nálam ez lett belőle, és így készítem sok éve már. Nagyon kellemes, kissé füstölt ízű, pedig csak a kolbász van benne, igaz, az jó minőségű és jó ízű debreceni. A szaftja krémes, lágy, nagyon finom. Télen azért szeretjük, mert a répa erőteljesebb ízű, nyáron pedig azért, mert a petr.gyökér gyenge, ezért bátran lehet tenni bele többet is. Télen a hagyma is jobban szétfől, jobban sűríti a szaftot.
  • 1kg csontozott tarja szelet

A többi hozzávaló mennyisége attól függ, mennyire szereti a család a zöldségeket. Persze minél több van benne, annál finomabb és tartalmasabb. Amit én használtam

  • 4 db hagyma

  • 6 db sárgarépa

  • 6 db petrezselyem gyökér

  • 1 pár debreceni kolbász

  • olaj, liszt, só, bors

A tarját besózom és fél óra állás után lisztbe mártom jó alaposan / ez később sűríti a szaftot /, majd forró olajon kérget sütök rá. A húst kiszedem, félre teszem.


A visszamaradt olajban megpárolom a szálasra vágott hagymát, és közben fölkapargatom a húsból lesült pörzs anyagokat. A hagymát megsózom, hogy hamarabb puhuljon. Visszateszem a húst és felöntöm annyi vízzel, hogy ellepje. Amikor félig megfőlt, hozzáadom a karikára vágott zöldségeket / télen először a petr.gyökeret és később a répát / és tovább főzöm. A húsra tapadt liszt most szépen kezd leázni és lassan sűríti a levét. Ha besűrűsödik mielőtt a hús megpuhulna, öntsünk hozzá bátran vizet, majd a vége felé elfőzzük a felesleget. Az utolsó tíz percben a kolbászt is bele tesszük, amit
szintén karikára vágtunk. A kellő sűrűséget lehet szabályozni.
Mi főtt rizzsel szoktuk enni az ilyen szaftos ételeket, de a köret
szabadon választott.
Petr.zöldet minden ételbe-és ételre teszek, amihez csak illik. Most
csak azért szórtam kevesebbet rá, mert eltakart volna mindent a képen. Ezt én mindég tarjából szoktam főzni, mert így szoktuk meg, így van megszokott íze, és egyébként ritkán eszünk zsíros húsokat. Nem soha, csak ritkán.
Más fűszere tényleg nincs, csak só és bors.

Aki a cukkinit szereti.....

Péntek, piac nap. Szeretek,pontosabban szeretnék piacra járni. Olcsóbb, szebb, nagyobb a választék és nem utolsó sorban hangulatosabb, mint más áruda. Szívesen beszélgetek az árúsokkal, a férfiakkal is lehet egész jól, a nénik meg mindég beszédesek. Sajnos az én lelkemre könnyű hatni, ezért néha olyat is veszek, amit nem akarok, és többet is veszek néha, mint amennyit terveztem. Most erősen vissza kellett fogni magam, mert a fagyasztóm még nem volt leolvasztva, ezért nem akartam megtölteni. Arra jó volt ez a kiruccanás, hogy felmérjem a kínálatot, és tudjam miért érdemes legközelebb elmenni. Tököt mindég néniktől veszek, mert azt a szélesre gyalultat csak Ők árulják. Most a jó szívem re hallgatva, vettünk 3kg spenótot / egy néni 1/2kg-al jött utánam /spenót helyett 1kg sóskát, két köteg zsálya levelet, nagyon finom, édes kukoricát, egy szép karfiolt, cukkinit és gyönyörű zöld színű babot. Ebből is 3 kg-ot. Ilyen egészséges,friss babot még nem is láttam. Krumpli,hagyma,
paradicsom,zöldség,paprika,citrom,barackok,szóval fölpakoltunk rendesen. Azután elmentünk az abc-be, és rettenetesen melegünk lett. Megjutalmaztuk magunkat egy-egy jó hideg sörrel ,/haza vittük / és ezután azt mondtam, most már csak valami egyszerű ebédünk lesz.
Az egyszerű és gyors finom is lett!
  • 4 db hagyma
  • 5 db cukkini
  • oliva olaj
  • só, bors,kakukkfű, borsikafű
  • 1
  • kb.15 dkg edami sajt

A hagymát félbe vágtam, azután szálasra és az olajon egy kis sóval megfonnyasztottam, kicsit meg is sütöttem. . Közben felkarikáztam a cukkiniket / nem túl vékonyan /és rátettem a hagymára. Erős lángon átpirítottam / majdnem meg is puhult /, rátettem a fűszereket és megszórtam a reszelt sajttal. Az egészet betettem a sütőbe és ráolvasztottam a sajtot.

Mielőtt elkezdten főzni,gyorsan összeraktam egy tejes kenyértésztát. 50 dkg liszthez 2,5 dkg élesztőt és 3 dl tejet tettem,só,olaj,cukor,burg.por. Egyszeri dagasztás után tepsibe tettem és kelesztettem kb.20 percig. Ebben a melegben nagyon gyorsan kelt.

Amikor a cukkini megsült, megsütöttem a lepényt, ami finom tejes volt, ezért egy picit édeskés íze is volt és már ehettünk is. Nagyon ízletes lett/ A Fiaimnak nagyon ízlett, a Férjem is jó ízűen ette és nekem sem hiányzott a hús belőle.

Ehez hasonlót szoktam vacsorára is készíteni, esetleg paradicsomot is teszek bele, de a lényeg, hogy mindég rengeteg hagymát használok.


Közben megfőztem a kukoricát is, és kiosztottam a Férjemnek a munkát, hogy kezdje tisztítani a spenótot.

2009. július 15., szerda

Karalábéleves vajas galuskával

Nem hiszem, hogy az étel bemutatása után mindenki széttépi az eddig használt jól bevált receptjét és ezt ragasztja ki a konyha falára. Tulajdonképpen a leves elkészítése mellett a fontosabb alkotó elem itt, a leves betét, amit én csak pár éve találtam egy számomra kedves írónő könyvében, ami nem mellesleg most egy szakácskönyv volt. Ez a galuska legjobban a karalábé levesbe, a karfiol levesbe és a borsó levesbe illik. Szerintem. Gyorsan elkészíthető és nagyon finom.

Ha frissek a zöldségek és zsengék, akkor úgy készítem, hogy kevés olajon megfonnyasztok egy kicsi, összevágott hagymát. Ráteszem a zöldségeket és kevergetve megpirítom. Karalábé, répa, petr.gyökér. Amikor már jó illatuk van és a répától egy kis színt is kapott, akkor megszórom 1-2 kanál liszttel és lepirítom, miközben állandóan kevergetem. Felengedem vízzel, sózom, borsozom és teszek bele zeller zöldet és, ha van akkor egy kevés lestyánt/ vegetát / is.
Amikor majdnem puhák már a zöldségek, akkor jön bele a vajas galuska.
Így készül:
  • 1 db tojás
  • 1 ek. tejföl
  • 1tk. vaj vagy margarin / én púpozva tettem /
  • 2-3 ek. liszt
  • só, bors, petr.zöld
A tojást jól felverem és hozzá keverem a tejfölt és a puha vajat. A vajat nem lehet teljesen elkverni, darabos marad, de ez nem baj. A liszttel sűrű masszává keverjük, beletesszük a fűszereket és mehet is a forrásban lévő levesbe. Ha áll egy darabig, akkor sem lesz semmi baja. Én egy teás kanállal szoktam kicsi galuskákat szaggatni a levesbe. Nem kell sokáig főzni. Öt perc elég neki. Amibe lehet, bőven szórok vágott petr.zöldet.
Általában nem szoktam zsiradékot tenni a levesekbe, ha nem feltétlenül kívánja az étel jellege. A rántásokról nagyon rég leszoktam, pedig az Anyukám a karfiol, karalábé, krumpli és a borsó levest is berántotta, még ha csak egy kis vékony rántással is.
Habarni sem szoktam, pl. a palóc levest, frankfurti levest, de amikor esszük, a tányérba teszünk tejfölt. Ennek nem feltétlenül a fölösleges kalória bevitel az oka, ennél sokkal egyszerűbb a dolog. Egész főzős életemben előre kellett főznöm, akár 2-3 napra is, és ez bizony a tejföl nélküli ételek jobb eltarthatóságát biztosította. Tudom, az összhatás nem ugyan az, de főztem azért hagyományosan is.
A krémleveseket sem úgy kezdem, hogy olajon........., hanem vízben főzök és krumplival sűrítek.
Kivétel azért nálam is van. Néha megfőzöm a hagyományos leveseket is, mint pl. tejfölös zöldbab leves, vagy tejfölös krumpli leves, amiben csak az alap zöldség van benne és a fűszerezés. Ez a gyerek kor emléke. Amit ma főzök, az tele van zöldséggel, mindegy, mi a leves alap. Sok zöldség, nyugodt lelkiismeret.

2009. július 14., kedd

Csirke görögösen-----avagy, a Cukrász kedvence


A Cukrász valóban létezik, én láttam! Az igazi érdeme nem ennek az ételnek a megalkotása, hanem annak a csodálatos kézműves ipar ágnak az újjá élesztése és művelése, ami a Fagylalt készítést illeti. Igen így, nagybetűvel. Ez a bejegyzés most nem erről szól, de meg kellett említenem, a recept tulajdonosát. Nem fagylaltozás közben írtam le, hanem innen vettem kölcsön. Aki szereti a különleges íz összeállításokat, annak ajánlom, próbálja ki!
A Fagylaltozóról hozok majd képeket, de akit érdekel, addig is nézelődjön a honlapon, ami ugyan a tulajdonosa szerint, még feltöltés alatt áll, de azért már most is figyelemre méltó. EZT én mondom!
Akkör jöjjön a recept:

  • 2 fej hagyma
  • 2 csirkemell kockákra vágva
  • 3-4 ek. sűrített paradicsom
  • 1 tk. mustár
  • 1 csapott mk. fahéj
  • 2 ek. cukor
  • 10-15 db. szegfűszeg
  • 1/2 dl félédes fehérbor

Az eredeti recept elkészítési sorrendjén változtattam egy kicsit, nekem így tűnt természetesebbnek, hogy így az ízek jobban összefőlnek.

A két fej hagymát apróra vágtam és puhára pároltam. Hozzáadtam a csirke húst és átpirítottam. Amikor már mindenütt kifehéredett, hozzá adtam a sűrített paradicsomot, és kicsit kevergettem, átsütöttem, hogy a savanyú íze eltűnjön. Ezután tettem bele a mustárt, fahéjat, szegfűszeget, sót, jól elkevertem és ezután öntöttem csak rá egy kevés vizet. Tettem rá egy ek. cukrot is és letakarva főztem,hagytam, hogy a hús kiengedje a vizet magából.

Sajnos manapság nagyon sokszor szembesülök azzal, hogy sütés után a hús egy része eltűnik az edényből. A hús egy része vízzé alakul! A csirkére különösen jellemző, de minden húsnál létezik. A főzéskor sosem adok az ételhez annyi vizet, amennyit a recept ír, mert a hús gondoskodik magáról.

Amikor megkóstoltam, először még én is meglepődtem. Tulajdonképpen egy erősen szegfűszeg ízű pörköltet főztem, de hittem a receptnek, és folytattam. Öntöttem rá annyi vizet, hogy ellepje a húst és puhára főztem. Közben, ahogy a recept javasolja, kóstolgatás közben adtam hozzá cukrot és sót. Nekem még hiányzott belőle valami, de amikor beleöntöttem a bort, teljes lett az íze. Sikerült kialakítanom egy valóban harmonikus íz világot az ételben.

A sültkrumpli nálunk azt jelenti, hogy a sütőben sütöm meg, és nem olajban. Nincs ellenvetése senkinek. Igaz, így nem olyan ropogós, mint az olajban sült, de talán kicsit egészségesebb.

Amíg nincs lehetőségetek a fagylaltot megkóstolni, addig próbáljátok ki ezt az ízletes, különleges ízű csirkét.

2009. július 8., szerda

Cukkini pestos hal


Az eredeti recept és a sokkal szebb, étvágy gerjesztő képek Max-nál találhatók. Nem írom le újra, mert gond nélkül lehet az alap anyagok többszörösét venni, ha valaki nem két személyre készíti, mint Max. Nekem csak ezt az egy képet sikerült készíteni, mert mire szóltam, hogy ......fénykép, addigra már mindenki érdeklődve szemlélte és kotorászta az ételt. Én öt személyre készítettem, hat adag lett belőle, de nagyobb tepsiben sütöttem, ezért nem lett emeletes, de ez semmit nem vont le az értékéből, csak nem olyan mutatós. A cukkini pesto remek ötlet, egyszerűen elkészíthető, könnyen variálható, helyettesíthető hozzávalókból áll. Tartalmas, zöldséges, halas. Kell ennél egészségesebb? Az egyetlen nehézség az volt, hogy nehezen találtam meg a megfelelő halat. Sajnos nem nagy a választék egy vidéki vagy kisvárosi boltban. A hagyományos " tonhal " mellett alig van elfogadható áron megvehető, jó minőségű hal. A következő lépcső a pangasius filé, azután semmi. Én szívesen ennék ill. a családom szívesen enne több halat, ha nem csak beszélnének arról, hogy együnk többet, hanem elérhető közelségben is lenne az a hal.
Köszönöm a receptet! Télire mindenképpen fogok eltenni a fagyasztóba összevágott cukkinit az ilyen halas rakottas ételekhez.

Lila spárga, lila krumpli mellé lila bab



Ilyen volt és főzés után













ilyen lett




Ismeritek azt a mondást, hogy a kék szilva, amikor még nem érett, azért sárga, mert még zöld. Ez jutott eszembe, amikor megláttam ennek a babnak a fényképét a magos zacskón még tavasszal. Nincs kertem, csak vödör és cserép, de én ki akartam próbálni. Ha lenne kertem, csak ilyen babot ültetnék, meg " francia" babot / zöld színű / . A tasakban csávázott magok voltak, ami ugye, azt jelenti, hogy ahány mag, annyi növény. Ki is bújt szépen mindegyik, de nem fértek el, ezért sajnos ritkítani kellett őket. Akkor is sajnáltam, de most, amikor megkóstoltuk, majdnem elsírtam magam. Én ilyet még nem ettem! Nem tudom, hogy nyersen lehet-e enni--régi tanulmányaimból úgy emlékszem, hogy a zöldbab nyersen nem fogyasztható. Mindenképpen meg akartam főzni, de az jutott eszembe, hogy csak sima vízben fogom megfőzni, hogy tudjam, milyen ízű? Nem kellett sokáig főzni és nagyon kellemes, friss ízű és meglepően édeskés volt. Szóval, volt saját íze a babnak! Nekem nagy élmény volt. Gyorsan elosztottam és minden Fiúnak adtam belőle, hogy senki ne maradjon ki ebből a gasztro élményből. Nem hiába mondják, hogy jó minőségű alapanyagokból nagyon egyszerűen lehet készíteni nagyon jó ízű ételeket. A zöld zöldbabról már írtam, most írhatnék hasonlót erről is. Keresem, de nem is hallottak róla. Ha valaki tudja, hol lehet kapni, kérem szóljon. Amit még le tudok szedni, azt is csak így fogjuk megenni, vagy talán salátába keverem. Egyébként nagyon jól terem, sok van rajta, csak amit egyszerre le tudok szedni, az nem sok.

2009. július 4., szombat

Svéd húsgolyók


Szeretném, ha több időm lenne böngészni a gasztro blogokat, olvasgatni az ötletes recepteket és így bátrabban kezdenék hozzá a recept nélküli, improvizatív főzéshez. Rengeteg receptem van, még több cetlim és megszállottam nézem a főző műsorokat is, persze ekkor is jegyzetelek. Azután amikor a főzésre kerül a sor, előveszem a leírásokat, elolvasok 3-4 receptet, és csinálok egy ötödik ételt. Ritkán főzöm meg az eredeti recept szerint, ha mást nem is, de valami fűszerezést változtatok vagy teszek ill. elveszek legalább egy alapanyagot. Nekem ötlet kell, mit-mivel vagy mivel ne.....Innentől kezdve már nem is lehet megállítani.
A mostani recepten még sem változtattam semmit, mert annyira egyszerűnek látszott és a hozzávalók alapján nagyon finomnak tűnt.Egy meleg, vásárlós, mászkálós néhány óra után, kellett egy gyors, kora délutáni ebéd, és ez éppen jól jött. Amíg elkészült, addig kitartott az a finom fagylalt, amivel megjutalmaztuk magunkat. Kézműves fagylalt, igazi gyümölcsből, tejjel, joghurttal, ízekkel, élménnyel. Fogok írni róla egy külön postban.
Szóval a rcept, innen van, Sajtkukacéktól. Köszönöm!Mindenkinek nagyon ízlett.
Nekem sikerült az 50 dkg-nyi marhahúsból pontosan és véletlenül 65 db kicsi húsgolyót gyártani. Nem olyan macerás, mint amilyennek első olvasatra tűnik. Cserébe viszont nagyon gusztusos. A kapor nálunk szívesen látott zöld féle, ezért én egy kicsit többet tettem bele, mint egy ek. / ez nem igazi változtatás /
Magamtól biztosan nem találtam volna ki ilyen ízkombinációt, de azt nem ígérhetem meg, hogy legközelebb is ugyan így fogom elkészíteni.

2009. július 1., szerda

Hát ez pite!

Kölcsön vettem a címet, mer nem tudok igazi magyar nevet találni az ilyen ételeknek. Gyerek koromban nem találkoztam ehez hasonló, mindent bele, aztán a tésztába és mehet a sütőbe összeállítású alkotásokkal. Igen, igazi alkotások, mert ahogy a TV Paprikán futó sorozatban láttam, az ilyen pitékbe azt teszünk bele, amit akarunk, ill. ami épp van otthon. Az elkészült ételek egy része valamilyen ragu tészta alatt sütve, másik része szintén tésztában vagy alatta sült édes töltelék. Szóval pite az, amit annak mondunk. Szerintem. Viszont tökéletes a maradékok gazdaságos felhasználására. Sajnos nem készül el olyan gyorsan, ahogy én gondoltam, de ha időben kezdünk hozzá, remek vacsora lehet belőle. Próbálkozom már néhány éve az ilyen típusú receptek megvalósításával, de eddig tartottam magam a leírtakhoz. A régebbi kedvencek a sajttal, sok-sok hagymával, sonkával vagy baconnal készülő lepények voltak. Azután megtanultam, hogy kell egy használható minőségű tészta, kell a töltelék és kell egy kötő anyag, ami összefogja az egészet. Most is előveszem a régi receptes könyvecskéimet, de ma már csak komoly munkával lehetne hasonlóságot találni a végeredmények között.
Szóval, volt még borsóm a hűtőben, a múltkori frissből, épp csak elkezdett volna csírázni, ezért sürgősen el kellett használnom. Húsos szalonna pedig általában mindég van a fagyasztóban.
Először a ragut kellet elkészíteni, mert annak egy kicsit hűlnie kell, mielőtt a tésztába önteném.
  • 2 nagy hagymát nagyobb kockákra vágtam
  • 20 dkg húsos szalonnát felkockáztam
  • 1/2 piros kalif. paprikát szintén felkockáztam
  • 1/2 kg borsót megfőztem sós, cukros vízben
  • Olajon összepároltam a ragu hozzávalóit, fűszereztem csipet kakukkfűvel, borsikafűvel, borssal és megsóztam.

A tésztát összegyúrtam és addig pihentettem, amíg a ragu kellően lehűlt. Igazából nem szoktam pihentetni az ilyen omlós tésztákat, csak ha nagyon muszály.

  • 10 dkg telj.kiőrl. tönkölyliszt
  • 25 dkg fehér liszt
  • 15 dkg margarin
  • 1 kk só
  • 1 kis cs. összevágott petr.zöld
  • kb. 2-3 ek víz / liszttől függ /

A kötőanyagként használt öntet alapja lehet tej, tejszín, tejföl vagy ezek keveréke.

  • 2 nagy vagy 3 kicsi tojás
  • 2 dl tej és tejszín / a tejszín maradék volt /
  • 2 dl tejföl
  • 2 ek liszt
  • só, bors

A lisztet elkevertem a tejből elvett kb. 1/2 dl mennyiséggel és visszakevertem a többihez.

Ezen kívül kellett még kb. 20 dkg sajt, szezámmag és lenmag. A mag mindég egészséges.

A tésztát sütőpapírral bélelt 20x32 cm-es tepsibe tettem, és vaksütéssel elősütöttem. A tészta elég vastag lett a tepsiben, ezért kellett neki a hosszabb sütési idő. 180 fokon sütöttem 20 percig.


20 perc után kivettem a babokat és még 10 percig sütöttem a tésztát. Stahl J. szokta azt csinálni, hogy a megsült, még meleg tésztát átkeni tojásfehérjével, hogy a tölteléktől a tészta ne ázzon el. Én nem akartam ezért tojást feltörni, tehettem volna el, de elfelejtettem. Viszont egy idő óta a kenyereim tetejét vízben elekevert keményítővel kenem le, hogy a magok ne potyogjanak le, ezért ez most eszembe jutott és kipróbáltam. A tészta valóban nem ázott el és nem volt kellemetlenül kemény. Másnapra még puhult is egy kicsit.

Mielőtt a tésztába öntöttem volna a ragut, a tejszínes, tojásos keverékből egy keveset, kb. az 1/3-át beleöntöttem és jól összekevertem. Ezután a tetejére öntöttem a többit, és megszórtam reszelt sajttal. Semmi különös, csak egyszerűen trappistával. Szórtam rá szezámmmagot és lenmagot.

Látszik a képen, hogy ez a mennyiség teljesen kitöltötte a tésztát.
Végig 180 fokos sütőben sütöttem, először 10 percig légkeveréssel, utána simán. A légkeverés után kicsit meghúzott a tejszínes, sajtos öntet és ezért le tudtam takarni alufóliával. Így sütöttem 40 percig, ezután fólia nélkül még 25 percig.
A tűpróbát itt is lehet használni!

Nagyon szépen megsült, finom illata volt, de mielőtt felvágtam volna, hagytam egy negyed órát állni, hogy jobban lehessen kiemelni. A három Férfi és én is jól laktunk, és még kb. a negyede megmaradt. Amíg hűlt, addig gyorsan összedobtam egy salátát. Uborka, paradicsom, sok petr.zöld, olíva olaj és balzsam ecet. Mi " felnőttek " cidert ittunk hozzá.

Vajas csirke indiai módra

A makhani csirke az indiai éttermek legnépszerűbb fogása. Inkább az éttermek, mint a családi konyhák fogása, mivel tandúrban fő, ami kevés indiai család konyhájának tartozéka. Ez a recept egy egyszerűsített változata az eredetinek, és Camellia Panjabi: A legjobb curry receptek Indiából c. könyvből való. / nem én egyszerűsítettem, hanem a könyv szerzője / Nagyon kedvelem az indiai konyhát, pontosabban azokat az ételeket, amiket itthon én is el tudok készíteni. Ezért aztán a családom is kedveli. A nehézséget leginkább a hozzávalók beszerzése okozza, bár tudom, hogy megfelelő helyen szinte minden fűszer beszerezhető már. Nekem most csak egyetlen hozzávaló hiányzott, a tandúri színezék.
A vajas csirke az 1950-es években indult diadalútjára a Moti Mahal étteremben Delhiben, ahol vajat és paradicsomot adtak a pácedényben maradt sűrű csirkeléhez, és ebből csoda finom mártás született. Hogy mennyire autentikus az étel, azt én a könyv receptjének pontos elkészítése után sem tudom megítélni, de nekem nem is ez a fontos, hanem, hogy megismertethettem a Fiaimat olyan ízekkel, amelyek után bátran kóstolnak majd ismeretlen ételeket, és jobban ragaszkodnak a magyaros marhapörkölt ízéhez is.

A recept 4 személyre szól: kb. 90 dkg-os csirke feldarabolva / én 8 db cs. fölső combot vettem /

Először készítsük el a pácot és ebben érleljük a húst 1-2 órát, de jobb, ha egy éjszakát áll benne.

  • 4 dl zsíros joghurt lecsöpögtetve
  • 6 ger. fokhagyma pépesítve
  • 1 cm-es gyömbér darab pépesítve
  • 1/2 tk. őrölt chili vagy édes paprika
  • 1/4 tk. őrölt koriander
  • 1/2 tk. őrölt római kömény
  • 1/2 tk. garam maszala
  • 1/2 tk. só
  • 2 tk. lime lé
  • csipet tandúri színezék / én sáfr.szeklicét tettem bele, de nem lett piros /

Én a fűszerezésnél nem tartottam a pontosan megadott mennyiségeket, néha többet tettem bele.

A makhani mártás előkészítése

  • 70 dkg paradicsom leforrázva, durva péppé törve / én darabolt konzerv paradicsomot használtam, mert annak jobb volt az íze, mint a bolti frissnek./
  • 1/2 tk. lepkeszegmag porrá őrölve
  • 1/2 tk. édes paprikapor
  • 1/4 tk. garam maszala
  • pár csepp ecet
  • 7,5 dkg hideg vaj
  • 1/2 dl. tejszín

Ha előkészültünk a főzéshez, hevítsünk fel 4-5 ek. olajat egy nagy vastag aljú serpenyőben, és rakjuk bele a csirkét a páccal együtt. Főzzük puhára és főzzük el a joghurt engedte levét is.

Egy másik serpenyőben a paradicsom nedvesség tartalmának nagy részét is főzzük el, adjuk hozzá a fűszereket és adjuk hozzá a hűtött vajat is. Hagyjuk főni kb. 1 percig és kóstoljuk meg. Adjuk hozzá a tejszínt, főzzük össze és ízesítsük az ecettel. A mártást öntsük a csirkére, keverjük jól össze, és tálalhatjuk. Ne hagyjuk sokáig állni!

A csirkét előre is elkészíthetjük, de a mártást frissen készítsük, hiszen 5-6 percnél nem kell több hozzá.

A paradicsomot is elkészíthetjük előre, de a vajat csak tálalás előtt keverjük bele.

Indiában a vendéglősök egy kevés lágyítót, nyers papaja pürét is kevernek a pácba.

Az elkészült ételre én friss petr.zöldet szórtam, de ha lett volna, akkor koriander zöldet tettem volna rá. Szerintem nem volt túl fűszeres, de ez ízlés dolga. Ettől jobb képet nem tudtam az elkészült ételről készíteni, mert a mártás úgy is eltakar mindent.