2009. június 24., szerda

Rendhagyó képgaléria

Ezt kaptam a Férjemtől, amikor már úgy gondolta, hogy a kezdeti nehézségeket legyőztem, és az elismerését csak így tudja kifejezni felém, és hogy kellően biztosítson, jó úton haladok.

Békebeli főtt kifli belsejeAz óriás kiflit a bolti magos kifli ihlette
A zsömle készítés bizonyítékai
Ukrán rozsos kenyér. Érdemes kipróbálni! Élesztett öregtésztás kiflik.Dagasztás nélküli zsömle / emlékeztek még? /

E.Margit csíkos kalácsa



Egy időben újra kellett tanulnom a gépi kenyér sütést, mert nagyon elhanyagoltam a sütőben sütés kedvéért, de hétköznapokon sajnos, csak erre volt időm, ha finom kenyeret akartunk enni.


Recepteket nem írok, nem az volt a célom, hanem csak annyi, hogy kedvet csináljak az otthoni sütéshez. Minden recept Margit vagy Limara konyhájából került ki, az Ő kísérletező kedvük nyomán. Ha nekem sikerült, akkor biztosan másoknak is menni fog!

Lepénykenyér szendvics alapnak



Ezeket a lepényeket nem most sütöttem, de úgy gondoltam, most megmutathatom. Nagyon sok fényképem van az elmúlt hónapokról, amikor még csak kísérleteztem, hogy összeállítsak magamnak egy gasztro blogot. Magamnak, és ha van érdeklődő, akkor persze másnak is.
Amikor elkezdtem tanulni a kenyér sütést, az első sikerek után már nem lehetett megállítani. Mindent tudni akartam, és persze mindent , minél előbb! Azt szerettem volna, ha a gyerekeim az iskolába, munkába vihetnek jól megfogható, könnyen kezelhető szendvicset. A kenyér természetesen nagyon jó és finom volt, de előtte zsömlét is vittek. Néha hiányzott nekik, de ma már tudom, hogy inkább a megszokott formája miatt, mint a lehetetlen állaga miatt. Nosza, süssünk zsömlét! Volt sok kipróbált recept, próbálkoztam is lelkesen. Először a formázással gyűlt meg a bajom, amikor ezt sikerült szinte tökélyre fejleszteni, akkorra rájöttem, hogy lehet ezt a kenyerek tésztájából is. Lehet, de nem hiába voltak kidolgozott zsömle receptek, ezért az enyémek nem lettek olyan könnyűek. A gyerekeim hősiesen nyelték, néha alig bírták átharapni, az én teljes kiőrlésű liszt mániám csak rontott a helyzeten. Néha olyan sűrű lett a zsömle tésztája, hogy csak keresztben szeletelve lehetett enni belőle. A tészta finom volt, de szendvicset gyártani ebből végképp lehetetlenség volt. Azután jöttek a szintén kipróbált , új technikával készülő zsömlék, de ezek jóval több időt igényelnek, mint ami nekem volt.
Így született nálam a szögletes zsömle. Először csak szétlapítottam a szépen megformált kis bucikat, később megsütöttem a lepény kenyeret.
Ezt pedig végtelenül egyszerű összeállítani és megsütni. Ide tényleg jó bármelyik kenyér recept, öregtésztával vagy nélküle, a lényeg a megemelt élesztő mennyisége.
  • 50 dkg fehér liszt; 3 dl folyadék; 2,5 dkg élesztő VAGY
  • 30 dkg fehér liszt; 20 dkg tk.liszt; 3,5 dl folyadék; 3 dkg élesztő

öregtészta kb 15 dkg; burg. püré por 1 ek.; só; cukor; olaj; ascorbinsav

A tésztába szoktam magokat is belekeverni, de szoktam csak a tetejére tenni, vagy még azt sem. A gáztepsibe teszem a tésztát és ha megkelt, mehet a sütőbe. 200 fokon kb. 20 perc alatt megsül. Nálunk nagy sikere van és ma már zsömlét csak akkor sütök, ha kihívás elé akarom állítani magam. Bizonyítván, hogy azért tudok én is ilyet!


Ezeket a lepényeket 9 db.-ra szoktam vágni, de ez egy nagyétkű fiatalember mérete. Nagyon jól osztható, vágható. Ha marad és már esetleg szikkad is, akkor ketté vágom, meglocsolom olíva olajjal, picit megsózom, beteszem a sütőbe és megpirítom. Ugyan ezt csíkokra vágva is szoktam pirítani, de akkor nem teszek rá semmit, hanem valamilyen mártogatóshoz esszük. Vendégek nagyon szeretik tonhal krémhez, padlizsán krémhez, fűszeres túró krémhez.
Ami ezt a bejegyzést indokolta most, az Tündér blogja, amin a lepény kenyérről olvastam. Persze Ő valóságos lepény kenyeret sütött, de eszembe juttatta, az enyémet.
Még egy fontos adalék. Mindég bajom volt, hogy a kenyérre nem akarnak a magok odaragadni. Vizeztem, nyomkodtam, simogattam, de semi nem vált be. Tojással nem akartam kenni a kifliket vagy " zsömléket " , mert csak pocsékolok vele. Egyszer gondoltam egyet, ma sem tudom, miért épp ezt, de elővettem a keményítőt, amivel a mártásokat szoktam sűríteni, és feloldottam egy kis kanálnyit vízzel, lekentem vele a kenyeret, rászórtam a magokat, átnyomogattam nagyon finoman még egyszer, és láss csodát! A magok úgy tapadtak a kenyérre, hogy lekaparni sem lehetett. Igaz, a kenyér héja kicsit fehér maszatos lett, de ez minket egyáltalán nem zavar, az a lényeg, hogy jó sok mag legyen a kenyéren!