2010. augusztus 29., vasárnap

Hagymás, pirított csirkemáj

Ritkán szoktam ebédre ilyen egyszerű májas ételt készíteni. Mindég meglódul a fantáziám és rövid idő múlva rá sem lehet ismerni az eredeti receptre. Persze egy ilyen ételhez nem kell recept, de azért elgondolkoztam, mit lehetne kezdeni a csirkemájjal.

Főzés közben szólt a hátam mögött a tv / igen, itt is van, de OTT, nincs /, és éppen az a műsor ment, amiben csupán négy hozzávalóból főznek. Tetszik ez a műsor, de ritkán nézem már a Paprika TV-t. Rossz időpontban vannak az új műsorok, az engem érdeklő ismétlesek, szintén . Ezt a műsort sem látom, ha mégis elcsípem, akkor sem az elejétől.

Szóval, négy hozzávaló. Úgy döntöttem, most én is megállok ennyinél.
  • 1 kg  csirkemáj
  • 5 db közepes hagyma
  • 8 ger. fokhagyma / most még nem túl intenzív /
  • sütőben sütött, fűszeres burgonya
Kell még azért néhány kiegészítő, mint:  -kacsazsír; só; őröltkömény; majoránna; bors;
Kegyes csalás az 1 ek. paradicsom sűrítmény és a maradék kb. 1/2 dl főzőtejszín.

A csirkemáj tisztítása után most elég sok volt a kidobandó mennyiség, mert sok epével szennyezett darab volt benne.  Ez volt az első ilyen vásárlásom.
  1. A hagymát nagyobb cikkekre vágtam és a kacszsíron megpirítottam. Igyekeztem pirítani, nem főzni, de sajnos egy hagyományos tűzhelyen ez elég nehezen kivitelezhető.  Kiszedtem és lecsöpögtettem róla  a zsírt, mert az még kellett a májhoz.
  2. A maradék zsírban megfuttattam az összezúzott fokhagymát és beletettem a májat. Erős tűzön elkezdtem sütni, de közben azért engedett levet magából. Öt perc múlva megfűszereztem és tovább sütöttem.
  3. Még tíz perc elteltével hozzáadtam a hagymát, a paradicsom sűrítményt, lepirítottam, ráöntöttem a tejszínt és, mivel éppen csirkelevest főztem, öntöttem hozzá egy merőkanálnyit belőle. A főzőtejszín ugyanis besűríti az ételt.
  4. Nem lett tejszínes, sem paradicsomos, csak egy kicsit kikerekítette az ízeket./ hű, de jól hangzik.../ A krumplit is nagyobb cikkekre vágtam és egy kis csilis, borsikafüves, köményes fűszerkeverékkel meg olajjal összekeverve megsütöttem a sütőben.
Már írtam, hogy én előszeretettel sütöm a sütőben a krumplit és nem olajban. Úgy érzem, semmi jótól nem fosztom meg ezzel a családom. Szerintem, már nem is hiányzik senkinek az olajban sütött krumpli. Nem is beszélve arról a kényelemről, ami az olajban sütés elhagyásával jár.
Ami még plusz egészséges az, az, hogy  szinte sosem sózom meg az így sütött krumplit. A fűszerek éppen eléggé ízesítik és a mellé készített étel ízei is pótolják a " fölöslegs " sót.

Nem volt száraz, bár a képen úgy tűnhet. Savanyúság vagy saláta azért jó kiegészítője.

2010. augusztus 25., szerda

Makarónimuszaka tzatzikivel







Ezt az ételt nem most készítettem, de most jutottam odáig, hogy írjak is róla. A nyár közepén jutott eszembe, amikor ki kellett olvasztanom a fagyasztót és volt még egy adag sült padlizsán benne. Szeletekre vágva és megsütve. Ennek az ételnek pedig az eredetije a Nők Lapja szerint padlizsánnal készül, bár itt cukkini volt a hozzávaló. Sajnos darált bárányhúsom sem volt, de ennek ellenére egy különleges ételt készítettem. Annyira az volt, hogy egy jó ideig biztosan nem lesz ismétlés belőle, de ha mégis, akkor nagyon leegyszerűsítve.
  • A hosszúkásra felszeletelt padlizsánt besózás után hagyjuk állni 20 percet. Öblítsük, majd szárítsuk meg és süssük ki olajban. Nekem ezt most nem kellett megcsinálnom, mert így volt eltéve a fagyasztóba. A recept szerint 40 dkg kell.
Készítsük el a húsos ragut.
  • 1 fej hagyma
  • 2-3 ger fokhagyma
  • 1 közepes sárgarépa
  • 1 szál szárzeller vagy 50 gr. zellergumó
Ezeket a késes aprítóban összedaraboltam. 
  • 5 dkg húsos szalonnát olajon megsütöttem
  • rátettem az összedarabolt zöldségeket
  • 50 dkg darált marhahúst átforgattam rajta
  • 20 dkg paradicsomot tettem hozzá + egy doboz darabolt konzervet is
  • 1 ek sűrített paradicsom is kell hozzá
  • 1/2 dl vörösbort öntöttem bele
  • 1 cs. petr.zöldet összevágva
  • 1 cs. bazsalikomlevelet összevágva
  • 1 cs. mentalevél összevágva
  • sót, borsot, csilipaprikát
  • csipetnyi cukrot
  • 1/2 kávéskanál szárított oregánót
Addig főztem, amíg a sok levét el nem főlte és megpuhultak a hozzávalók.

Kifőztem 30 dkg makaróni ---helyett----kb. 30-40 dkg spagettit. Nem puhára!
Nah! Ezt ne csináljátok!!! Vagy makaróni vagy semmi.
A tésztát főzés után hidegvízzel kihűtöttem de én nem kevertem hozzá olajat, pedig a recept ezt írja.
A rétegezésnél számoltam a szálakat. A végére úgy éreztem magam, mint aki szociális foglalkoztatóban van és ez a terápiás feladat. Azt, hogy mire lehet jó, nem sikerült kitalálnom. Talán a túlélésre lehet játszani.


A sajtmártás hozzávalói
  • 5 dkg vaj vagy margarin
  • 5 dkg liszt
  • kb. 1/2 liter tej
  • só, bors, szerecsendió
  • 2 egész tojás
  • 10 dkg reszelt trappista sajt
Amikor a mártás langyosra hűlt, akkor keverjük bele a tojásokat, mert különben megfől benne.









Egy kikent tepsibe rétegezzük bele a hozzávalókat.
Ha makarónit főztünk, azt is el kell osztani kb. három részre, de könnyebb lesz a tésztaszálakat a tepsibe rakni.
8-10 szálat fogjunk össze, simítsuk ki és terítsük a kikent tepsibe.
Spagettiből egy rétegbe 120 szál került egy 37x 24-es tepsibe.

A rétegezés : tészta-ragu-sajtmártás-padlizsán-tészta-ragu-mártás-tészta és a maradék sajtmártás a tetejére.

Szerintem nem kell szorosan a receptben megadott mennyiségekkel dolgozni, mert elbírja, ha több a padlizsán vagy cukkini. Elbírja azt is, ha több a ragu vagy esetleg a sajtmártás + 1 tojás.

170-180 fokos sütőben sütöttem kb. 50 percet. Ha nagyon sülne a teteje, le kell takarni és a végén levenni a fóliát és egy kis színt sütni a tetejére.  Rövid pihentetés után szeletelhető.
Azt gondoltam, kicsit száraz lesz, ezért készítettem mellé a tzatzikit szósznak. Nekem hiányzott volna mellé valami.




Nagyon kellemes ízű, mutatós egytálétel lett belőle.
A mentalevél nem szerepel az eredeti receptben, de én főztem már hasonló ragut és abba nagyon jól illeszkedett. Innen sem lógott ki, de ha nagyon markáns ízű, akkor nem kell sok belőle. Nekem két féle is van a kertben, abból szedtem.


A muszaka tulajdonképpen "rakott" ételt jelent, ezért ami így készül, azt mind így nevezik. Van padlizsán-, cukkini-, burgonya-, stb. muszaka.

Friss paradicsomból készült tésztaszósz



Vettem egy 1/2 kg koktélparadicsomot, de nem kenyér mellé reggelire, hanem tésztára való szószt akartam belőle készíteni. Láttam már, hogy az olaszok milyen egyszerűen oldják meg a tésztára valók elkészítését és ezek nekem is nagyon szimpatikusak. Kicsit ugyan hiányzik mellé a frissen elkészített tészta, mert azt is kipróbáltam néhányszor. Semmivel nem lehet összehasonlítani. Sajnálom, hogy ma már ez nem divat ill. inkább nincs rá idő. Ennek hiányában is finom ételt lehet készíteni.
  • Masnitésztát főztem most ki. Természetesen fogkeményre.
  • Olívaolajon fokhagymát pároltam.
  • Rátettem a félbevágott paradicsomokat és megpróbáltam sütni és nem főzni. Erős tűz híján ez nem volt túl sikeres, de így is csak rövid idő kellett hozzá.
  • Beletettem a nagy csokor durvára vágott bazsalikomot.
  • Sóztam, frissen őrölt borsot tettem rá.
  • Tálalás előtt összekevertem a tésztával.
  • Parmezán sajt utánzatot szórtunk rá.
Biztos vagyok benne, hogy bőven van ízbeli különbség az igazi bazsalikom és az igazi sajt javára, de nálunk csak ez elérhető és megfizethető.


Sült libamell burgonyagratinnal


A libamell volt a ráadás ebben az ételben, mert igazából a burgonyát akartam ilyen módon elkészíteni. Nem egy mai felfedezésű recept, biztosan sokan hallottak róla, de talán úgy, mint engem,visszatartott  sokakat az elkészítés módja. Pontosabban a burgonya előkészítése sütésre.
Sajnos a képen nem látszik, pedig igazi talapzatot készítettem belőle. Nálam ugyanis az élvezeti érték fontosabb, mint a kép, ezért nem csinálok 25 képet csak 2-3 db-ot, hogy ne hűljön ki. Nem rendezem át a tányért sem közben, hogy jobb szögből készülhessen a kép. Talán majd egyszer eljutok oda is.

Ezzel a hasznos segítővel nagyon egyszerű volt vékony szeletekre vágni a krumplit. Ha ilyen nincs, akkor az uborkagyalu is jó lesz. Késsel azt hiszem ez elég reménytelen vállakozás.
Nekem legalább 1kg krumpliból készült.

 

Vajjal kikent tepsibe tettem a karikákat. Szigorúan egyesével, kicsit fedve egymást vagy szorosan egymás mellé. Csak enyhén sóztam, mert nagyon vékonyak voltak a krumplik.
Két-három sort tettem egymásra, utánna meglocsoltam a tejszínnel, ezután ismét krumpli, majd megint kevés tejszín, amíg el nem fogytak a karikák.
A végén ráöntöttem az összes folyadékot és takarás nélkül sütöttem 180 fokon kb. egy órát.




  •  60 dkg kissé szétfövő burgonya
  • só, bors, szerecsendió
  • 2 dl tejszín
  • 2 dl tej
  • vaj


Szeletelés után nagyon szépen látszódott a sok krumpli réteg. Át is sült és megpuhult teljesen.

Vajban sütött cukkinirudak voltak mellé. Ezeket reszelt fokhagymával sütöttem össze.
A hús szaftjába tettem 2 ek vörösboros hagymalekvárt és balzsamecetet, majd besűrítettem. Botmixerrel pépesítettem és egy pici mézet is adtam hozzá.

A körteszeleteket vajban sütöttem meg erős tűzön, hogy ne essen szét. A salátaöntet magos mustárból, mézből és világos balzsamecetből állt. Rómaisaláta levelekre tettem a körtét és meglocsoltam az öntettel. 


Petrezselymes uborkaleves sajtosgaluskával



Olvastam néhány uborkaleves receptet, de bevallom egyiknél sem éreztem, hogy meg kellene főznöm. Szeretem én is az uborkát, de valahogy nem vonzott a hideg leves. Keresgéltem a papírjaim között , és találtam egy Stahl J. receptet. Ez viszont megtetszett. Hidegen és melegen is fogyasztható. Nekünk langyosan is ízlett, mert kint még meleg volt.

  • 10 dkg friss petr.zöld

  • kb 30 dkg kígyóuborka

  • 2 ger. fokhagyma

  • 1 ek vaj

  • 7 dl alaplé

  • bors

  • 1 ek liszt

  • 2 dl tejszín
Ezek a recept hozzávalói, de szerintem egyáltalán nem kell ehhez ragaszkodni. Mindenki a saját ízlésének megfelelő arányban teheti bele az alapanyagokat. Persze akkor nem lesz ugyanilyen, de biztosan nagyon finom lesz. Egy recept remek kiindulási alap lehet egy kis fantázia mellett.
 
Mérleget én sem használtam. A receptet is átalakítottam egy kicsit, de cseppet sem bántam meg. 

  • Egy hatalmas csokor petrezselyemzöldet tépkedtem a turmixba és két nagy uborkát vagdostam föl.

  • Egy fej lilahagymát is tettem bele és a két gerezd fokhagymát is.

  • Öntöttem bele kb. fél dl vizet, hogy a turmix működni tudjon.

  • A vajat egy lábasban megolvasztottam és egy újabb ger. fokhagymát tettem rá reszelve.

  • Ezután beleöntöttem a turmix tartalmát és rövid idő alatt összepároltam.

  • Ráöntöttem a zöldségalaplevet / nekem ez volt /, megsóztam és fölforraltam.

  • Ezután került bele a sajtosgaluska, a bors.

  • Pár perces főzés után behabartam a tejszínnel. Újraforralás és készen is van.
Stahl J. petrezselymes pirított zsemlekockákat ajánl hozzá, de nekem gyorsabb volt ezt megcsinálni. Úgy készült, mint a vajasgaluska, de tettem a masszába reszeltsajtot is.

Amilyen egyszerű, olyan finom.

2010. augusztus 18., szerda

A spanyol gazpacho


Ez a leves szintén sokáig váratott magára. Hideg leves, ezért nekem csak a nagy melegben esik jól. A meleget viszont elég jól bírom. Vagy inkább ne nyavajogjak, ugye?
Recptem volt már tíz évvel ezelőttről is, de szereztem hozzá még többet. Újságból, TV-ből, net-ről. Nagyon hasonlóak, mert, mint kiderült, ez sem kőbe vésett recept alapján készül.
Azután eszembe jutott a nagy könyv. Találtam abban is és amellett döntöttem. A mandula, mint hozzávaló, valahol emlékeimben élt. 


Itt vannak a gyönyörű hozzávalók a turmix edényében. A mennyiségek tetszőlegesek, mert nem biztos, hogy minden zöldséget egyformán szeretünk.

Recept a Szakácsok könyvéből: 
  • 1 nagy szelet fehérkenyér a héja nélkül
  • 1 zöld paprika kimagozva / nekem piros volt, mert finomabb /
  • 1 kis hagyma összevágva
  • 2 ger. fokhagyma
  • 1/2 uborka meghámozva, kimagozva / én nem hámoztam meg /
  • 3 nagy érett paradicsom kimagozva, meghámozva
  • 6 egész mandula blansírozva
  • 1 csipet őrölt rómaikömény
  • frissen őrölt bors
  • 5 dl víz
  • 1 ek. aprított petr.zöld
  • 1 dl olívaolaj
A kenyeret áztassuk be egy nagyon rövid időre vízbe, és nyomkodjuk ki.  Tegyük a turmixba és mindent a vízzel együtt törjünk össze.
Kóstoljunk és fűszerezzünk.
Az olajat kihagyhatjuk és csak tálalásnál öntsünk a tányérokba. A kihűlt levesbe bele dermed az olaj.


 A leves hozzávalóiből vagdostam össze apróra és ezeket a zöldségeket tettük e levesbe betétként.
Ezek is tetszőlegesen választhatók ill. el is hagyhatók.
A leves sűrű lesz, de lehet higítani.
Tálalás előtt hűtsük be, vagy ha nincs időnk, mint nekem, akkor néhány jégkockával jól forgassuk össze a turmixban, és már is tálalható.


A csatnik hozzávalói


 Ezt a szárított csilipaprikát néhány hónapja fedeztem fel a helyi boltban. Talán több is, mint fél éve. Sajnos gyorsan el is tűnt és azután folyamatosan kerestem, bármerre jártunk. Sehol nem volt, viszont újra megjelent a boltban. Már írtam többször, hogy én meg vagyok elégedve a CBA-val. Szeretem ezt a tört paprikát, sokat használom azóta, bár nekem van a fagyasztómban is mindég csilipaprika.



Ezeket is ebben a boltban vettem. A balzsamecetben ugyan olyan alkotórészek vannak, mint bármely másikban. Megnéztem a többit is,/ három félét /  amit itthon találtam. Szőlőmust, szőlőlé, biológiai erjesztés, karamell, fa / tölgyfa / hordóban érlelt. Talán ebben egy kicsit kevesebb a tartósító, állagjavító, mert ilyen adalékot nem találtam a cimkéjén.


A balzsamecetet Ausztriában, a borecetet Olaszországban gyártják. Az ára pedig feleannyi, mint a fele mennyiségű magyarnak. Sajnálom!


Ez pedig a cukor, amit leginkább a karácsonyi süteményekhez használok. Pesze akkor, ha nem ipari mennyiség kell belőle.  Most viszont a csatniknak nagyon finom ízt adott. Nem mindég teszem bele a dupla mennyiséget, mégha dupla mennyiségű csatnit is készítek, mert nagyon karakteres lesz az íze és, mert nagyon drága is. Sajnos mással nem tudom helyettesíteni ezt az ízt.

Csilis paprikacsatni



A téli eltevést még nem próbáltam ki, mert a viszonylag nagy adagból sem maradt annyi, hogy érdemes legyen eltenni.
Azt azonban el kell mondanom, hogy ez megint egy olyan keverék, amelyet el lehet készíteni hasonló alapanyagokból, de akkor az nem fogja ezt a kicsit karamelles ízt adni.
Semmi baj, ha nincs melaszos barnacukor és nincs olyan sűrű balzsamecet, ami már édes is egy kicsit.
a csatni úgy is nagyon finom lesz, és ezért ne menjen el a kedve senki kísérletezőnek.
Nálam indulásként dupla adag készült, de nagyon gyorsan elfogyott.

  • 2 db piros kaliforniai paprika sütőben a héja megsütve
  • 2 db csilipaprika / nagyobb fajta / szintén megsütve
  • 2 fej lilahagyma szálasra vágva
  • 1,5 dl balzsamecet
  • 10 dkg barnacukor
  • szárított cslipehely ízlés szerint
  • 1 rúd fahéj
  • 1 nagyobb rozmaring ág
  • 2 friss babérlevél / 1 tk. por /
  • frissen őrölt bors


A kaliforniai paprikákat én nem egészben szoktam megsütni, mert úgy nagyon macerás. Ha nem parázson sütöm, akkor teljesen mindegy, milyen formában kerül a sütőbe. Lényeg az, hogy megégjen a héja, mielőtt megpuhulna a paprika.
Felvagdosom nagyobb szeletekre és így teszem a tepsibe. Olajat sem fontos önteni rá, anélkül is szépen megsül.
Ha a  paprikák héja megfeketedett a sütőben, kitesszük egy tálba, letakarjuk és hagyjuk, hogy a saját gőzében puhuljon. 
A csilipaprika sajnos nálunk nem olyan nagy,hogy érdemes legyen a sütésével bíbelődni. Ezt nyersen ill. szárított formában tettem bele.


A letisztított paprikákat, a lilahagymát, amit előtte karamellesre pároltam és a nyers csilipaprikát a késes aprítóban pépesítem.
Serpenyőbe öntöm a balzsamecettel, cukorral és a fűszerekkel.
Addig főzöm, amíg jól besűrűsödik, szinte ragacsos massza lesz belőle.

A dupla mennyiséghez én majdnem egy tasak szárított csilipelyhet adtam. A friss paprikából négyet, de azok picik voltak, viszont ezeknek kiszedtem a magját.

Mindenhez lehet enni!  Pirítóshoz, tojásrántottához, húsokhoz, szendvicsbe stb.

Aki nem szereti a nagyon csípőset, az persze vigyázzon a csili adagolásával. Akkor is finom lesz, ha nem marja szét a szánkat.

Jamie Oliver reggelije nálunk

Ezt a sajtos melegszendvicset igazából a hozzávaló csatni miatt szerettem volna már elkészíteni. Nem mintha a kettő csak együtt lenne használható, de valamiért most úgy gondoltam, együtt finomabb lenne.  Mondanom sem kell, nem így lett. Jött az ötlet, azután az elhatározás és az, hogy na, akkor mi van itthon?

Jamie szerint: 15 dkg creme fresh
                      2 tojás sárgája
                      10-15 dkg cheddar sajt
                       só, bors

 Én pedig így készítettem:
  • 1 fej hagymát apróra vágtam
  • 15 dkg krémfehérsajtot és egy tömlős medvesajtot
  • 1 tojást és 1 sárgáját adtam hozzá
  • sót, borsot
  • és kb. 10 dkg reszelt trappistát
Jól kikevertettem a késes aprítómmal, de ez nem követelmény.

A kenyérszeleteket betettem a sütőbe / kenyérpirítóba nem fértek volna be /  és amikor megpirultak az egyik oldalon, megfordítottam és a másik felüket is megpirítottam. Az egyik felükre bőségesen halmoztam a sajtos krémet és visszatéve a sütőbe, ismét megpirítottam a sajttal. Ez már nem sok idő.

Amikor kicsit hűlt, a sajtos masszát lazán becsíkoztam a kenyéren, hogy könnyebben tapadjon rá a csatni.

Természetesen Jamie ezt sem így csinálta, hanem először a kenyérre kente a  csatnit, ezután tette rá a sajtkrémet és így sütötte meg. A sütés után a berácsozott sajtra  worcestershire szószt öntött.


És itt jön az utolsó mozzanat, ami megint nem azonos. Reggelire még nem készült el a csatni, viszont volt előző napi kóstoló adag, ezért ezt kentük a kenyerekre. Nagyon finomat ettünk.

2010. augusztus 14., szombat

Az élesztett öregtésztát ki kell próbálni

Nem az a célom, hogy oktató jelleggel írjak erről a technikáról. Nem vagyok én olyan bátor. Felhasználó vagyok, aki csak hálával tartozik azoknak, akik időt és fáradságot nem kímélve kikísérletezték, hogy ilyen finomságok kerülhessenek ki a sütőinkből.
Tulajdonképpen mindegy, melyik összetevőjű tésztával dolgozunk, a fontos az, hogy ne csak úgy pakoljuk be a kenyérsütőgépbe a hozzávalókat, ahogy előszedjük, hanem aktváljuk az élsztőt vagy az öregtésztát, ami egyébként is hozzájárul a kenyér finom állagához.

Az öregtészta nagyon egyszerűen készül. Mérni azért  ezt is kell, de az a véleményem, hogy ez nem kizárólagos feltétele. A lényeg, hogy jól kezelhető tésztát kapjunk.
  • 50 dkg liszt / lehet keverni is /
  • 3 dl víz
  • 1 ek olaj
  • 1 dkg élesztő  / ha több, azt is elbírja /
A megdagasztott tésztát másnapig hagyjuk túlkelni, ezután hűtőben tároljuk. Nekem volt már majdnem két hetes öregtésztám is, az szinte már erjedt és pezsgett, de a kenyeret nem rontotta el. Limara szerint egyébként is jobb, ha nem friss, hanem 1-2-3 napos.
Az élesztéshez kicsivel több idő kell, ezért ez is olyan tevékenység, ami nekem vagy hétvégére marad, vagy megvárom, míg szabadságon leszek, de akinek van ideje, próbálja meg.


A házi sütéssel semelyik kiváló pékség nem veheti fel a versenyt, süssön bármilyen finomságot is. Igaz, hogy egyszerűbb elmenni és megvenni, de, hogy nem finomabb és egészségesebb, az biztos.

Szerettem volna a képeken megmutatni, hogy milyen laza szerkezetű, könnyű tésztát csinál a felélesztett tészta. Lehet, hogy nem látszik jól, de higgyetek nekem!

A sütéshez felhasznált lisztből kell elvenni egy mennyiséget és ezt kell aktiválni. Jaj, én nem tudom olyan szakszerűen elmondani, mint Limara, de azért remélem nem  beszélek butaságokat és még érthető is lesz.

Általában én 60-70 dkg lisztből szoktam kenyeret, péksüteményt sütni, ezért a lisztből 20 dkg-ot veszek el és ebből készítem az aktivált tésztát. Egyszerű megjegyezni a hozzávalókat.
  • 20 dkg liszt
  • 2 dl víz
  • 20 dkg öregtészta
  • 1 dkg élesztő a kenyérhez
  • 2 dkg élesztő zsömléhez, kiflihez
  • 2 kk. cukor
Ezeket én kézzel keverem össze jó alaposan. Ha langyos vizet adunk hozzá, gyorsabban éled föl. A gyorsításhoz én még azt a trükköt vetem be, hogy a mikróban fölforralok két perc alatt kevés vizet. Kiveszem a bögrét és beteszem a helyére az elkevert előtésztát. Kb. 40-50 perc elég hozzá, hogy használható legyen.
Ezután beöntöm a kenyérsütőgépbe a többi hozzávalóval együtt, és kidolgoztatom a tésztát..

Ezek a zsömlék azért ilyen fehérek, mert a magok fölragasztásához meg azt találtam ki, hogy egy kevés étkezési keményítőt kikeverek egy kevés vízzel és ezzel kenem le a kenyér vagy zsömlék tetejét. Rászórom a magokat és mégegyszer egy vizes ecsettel átkenem, hogy biztosan odatapadjanak. Most lehet, hogy kicsit több lett a keményítő a keverékben, de ez minket már nem zavar.
Tojást viszont nem török föl a kenyér kedvéért.

Szerintem ezen a képen is látszik, hogy milyen légiesen könnyű lett a zsömle tésztája, pedig ez nem is élesztett öregtésztával készült, csak az élesztőt aktiváltam hasonló módszerrel, mielőtt a gépbe tettem a többivel.
A hozzávaók megegyeznek, de öregtészta nem volt benne.
Ha kevesebb liszttel készülne a kenyér, akkor lehet 15 dkg-os mennyiséggel is élesztett tésztát készíteni. A víz is csak 1,5 dl legyen.
 Ha tejesebb tésztát akarunk készíteni, akkor is elég a kisebb mennyiségel aktív előtésztát készíteni.
A lényeg, hogy ne csak bedobáljunk mindent a gépbe, ha ilyen finomságokat szeretnénk készíteni.

Semmi baj a normál készítési móddal, hiszen én is így sütöm a kenyereimet, de érdemes megpróbálni ezt a csekély plussz munkával járó változatot is.

Kanálméretek a receptekhez


Már gondolkodom egy ideje, hogy meg kellene mutatnom a kanalaimat.
Pontosabban azokat, amelyekkel mérni szoktam, néha a mérleg helyett is, de sokszor inkább csak egyszerű hozzávalókat adagolok velük.
Olvastam én is a receptekben a kanálnyi megadott mennyiségeket és bár nekem már nem okoz gondot, úgy gondolom, hogy sokan vannak akiknél bizony nem mindegy, hogy melyik kanálba milyen mennyiség fér.
Néha bizony egy-egy erőteljes fűszernél sem mindegy, mennyi kerül az ételbe. Nagyon el lehet rontani, ha valamiből túl sokat teszünk..
Néha olyan érzésem is volt, hogy nem vagyunk biztosak abban sem, melyik a teáskanál ill. melyik a kávéskanál. Nos szerintem ez a kettő egy - és ugyanaz.

A képen az első kanál egy régebbi fajta.
Abból az időből amikor még a leveses tányér is elég mély volt egy normál adag gulyásleves vagy bableves kanalazásához.
A néhány éve divatos arcopal vagy , hogy hívják, tányérok egyenesen szörnyűek. Kétségbe esve tiltakoztam, amikor felajánlották a családban, hogy vesznek nekem ajándékba tányérokat, ha szükségem van rá.
Ilyet soha!
Azt hiszem az ilyen " emberes " kanalakat is ritkábban lehet ma beszerezni.
Jobban hasonlítanak a ma  divatosak a második fajtához. Ez nem minőségi, de már lassan ezek is húszon  valahány évesek lesznek. Levest enni természetesen nem lehet vele. Nem tudom  mire gyártották. Talán gyerekeknek. A bökkenő csak az, hogy ez egy 40 db-os készletből való. Kanál, villa, kés, kiskanál.
Nekünk desszertkanálként funkcionál.
A teáskanál vagy kávéskanál is még az én gyerekkoromból való. A maiak szintén laposabbak.
A  mokkáskanál is lehet laposabb vagy mélyebb.
 

  
Ez egy lapos evőkanál liszt, amit úgy írnak szakácskönyvek, hogy mérleg helyett a mennyisége kb. 1,5 dkg. Persze lehet ettől laposabban is kanalazni vele, de akkor honnan tudjuk, melyik a jó? 



Ugyanez a kanál a púpozott mennyiséggel a könyvek szerint 2 dkg, de nekem bizony jóval több fér bele.


Ez a kisebbik kanál ugyancsak liszttel és púpozva. Igyekeztem  jól megrakni, de alig érte túl a nagy kanál laposabb változatát.



Ugyancsak a kisebbik kanál cukorral megrakva. Kicsit csalóka, mert a púpozott kanálról a cukor bizony lepereg. A súlya ugyan egyezik a liszttel, de nagyon ügyesnek kell lenni, hogy ne potyogjon le.


A teáskanalam is mélyebb, mint a maiak többsége, ezért ezzel sem egyszerű az adagolás.

Sajnálnám, ha ezért lenne sikertelen néhány recept és ezért veszítené el a kedvét valaki a főzéstől.
Régebben én ezzel a nagy kanállal mértem ki a sütemények, kevert tészták 30-40 dkg lisztjét is. Igaz, kevert tésztáknál azért ez nem annyira nagy baj.

Van kedvetek megmutatni, hogy Ti milyen kanalakkal mértek?

Névnapi ténykedésem a konyhában

Egyáltalán nem áll szándékomban panaszkodni, nagyon élveztem ezt a napot. Végre volt lehetőségem kipróbálni olyan recepteket, amire régóta készülök.



Reggelire Jamie Oliver sajtkrémes melegszendvicseit ettük.  Az eredeti csilis csatni helyett az előző nap készített csatnik kóstoló adagjával. J.O-ét később azért megcsináltam. 


Ebédre végre elkészült a gazpacho a Szakácsok könyvéből.

Igaz, késői vacsora volt, de a tabbouleh-ra szerintem érdemes volt várni. A fűszeres csirkecomb csak ráadás volt.


Ez az édesség pedig maga a csoda! Amit a helyi cukrászdában ettem nemrég, a nyomába sem érhet. Soha többé nem adok ki pénzt rá.




Ez pedig az a csilis paprikacsatni, ami reggel még nem volt készen, azóta viszont már nincs is.


Természetesen leírom a recepteket is, de kicsit nehézkes ez az új módi szerkesztés nekem a bloggerrel. A képek valahogy sosem ott kötnek ki, ahová én szánom.

Paradicsom aszalás a napocska segítségével

 
Hát, ennyi lett! Nem kevés, csak elkapott a szokásos telhetetlenségem és kicsit lehangolt a végeredmény mennyisége.  A szépségük azonban kárpótolt. Köszönöm Krisztának, hogy időben figyelmeztetett erre a néhány napra, amikor lehet napon szárított paradicsomot készíteni. Biztosan lesznek még ilyen napok, de nekem ez most a szabadságom idelyére esett, amikor sikerült ezt is beiktatni.
Ilyesmit nem lehet távirányítással  végezni, bármennyire is kitanulta és az ilyen irányú tevékenységeket a maximumra fejlesztette egy gasztroblogger férje. Napjában többször megnéztem őket, kicsit igazítottam rajtuk, hogy jobban érje a nap.
Valamiért mindég hajlamos vagyok elfelejteni, hogy olyan távolságból, ahonnan a nap küldi a sugarait a Földre, nincs jelentősége, ha néhány centivel odébb teszek valamit.

Sajnos nem volt olyan erős a napsütés az országnak ezen a területén, amilyenre én számítottam, de azért az első nap  után szépen kezdtek zsugorodni a paradicsomok.
Nem voltak egyformák, ezért nem is készültek el egyszerre. No, ezért is kellet nézegetni többször is.
Olyan sok mindenről lemaradok, azért mert napi fix időben kell dolgoznom egy munkahelyen. Eddig is jött rám néha utálat, de amióta a gasztroblogok közelébe kerültem és állandó időzavarban vagyok, többször érzem ezt. Mennyi minden más hasznosabb dologgal tölthetném az időm.
Vezessék már be a részmunkaidőt végre hivatalosan!!  Akkor itthon elkészítheném mindazt, amit most még kénytelen vagyok boltban megvenni.
Sokan nem hiszik el nekem, de még a konyhapénzzel is jobban lehet spórolni, ha valaki sokat van itthon. Sok olyan ételt meg tudok főzni, amit előre elkészítve nem gusztusos fogyasztani.

 

Íme, itt a végeredmény. Három csoportba szedtem végül az elkészült aszalványt, mert bizony volt, ami a gondos ellenőrzés dacára is jobban kiszáradt. Nem baj, mert azok legfeljebb kenyérben megsütve végzik.

A besózás viszont remek tanács volt, ez sokat segített a siker érdekében. Ezért lettek ilyen szépek.
A második napon több volt a felhő, de ha kisütött a nap, akkor jobban égetett. / én legalább is megégtem / Úgy döntöttem, hogy harmadik nap is lesz, de ekkor már kinyitogattam az összezsugorodott, de még nedves paradicsomokat.
Na, ekkor száradtak ki a kisebbek, vékonyabbak. Még így is sokkal puhábbak lettek, mint, amikor aszalógépben készítettem.

Sajnos nincs elég tapasztalatom, ezért nem mertem eltenni csak úgy dobozban vagy üvegben, ezért kiadagoltam és egy kis fokhagymával, rozmaringgal ízesítve, olajjal felöntve kicsi üvegekbe tettem és bedugtam a fagyasztóba.   Az olaj zsírszerűre dermed, de megvédi a paradicsomokat.


Tavasszal vettem a multiban akciós aszaltparadicsomot, ami szintén puha volt, de olajban eltett. Nem használtam el mindet, tartalékoltam jobb időkre és lesz, ami lesz alapon, betettem a fagyasztóba.
Tökéletes volt! A fekete olajbogyót is így mentettem meg az enyészettől.

2010. augusztus 11., szerda

Kenyér helyett focaccia vacsorára Giorgio Locatellitől


Egyszerűbb volt vacsorára sütni egy focaccia típusú lepényt, mint neki állni kenyeret sütni. Ez ugyanis sokkal rövidebb idő alatt készül el és a frissen  nem is kell mellé semmilyen felvágott vagy szalámi.
Mellette szól az is, hogy a hűtőben fellelhető maradékokat is el lehet használni.
A  focaccia olasz kenyér féle, egyszerű élesztős tészta vízzel készítve.
A tészta nagyon puha, és ha megkenjük olívaolajjal, magába szívja, mint a szivacs.

Giorgio Locatelli könyvében van egy klasszikus recept.
  • 500 gr jó minőségű kenyérliszt
  • 15 gr friss élesztő
  • 225 gr 20 fokos víz
  • 2 ek olívaolaj
  • 10 gr só
Kenyérsütőgépben ez úgy néz ki nálam, hogy
  • 50 dkg liszt
  • 1,5 dkg élesztő  / lehet 2 dkg is /
  • 3 dl víz
  • 2 ek olaj
A liszt egy részét lehet helyettesíteni más liszt fajtával is.
A tésztát az összeállítása után nem kell a duplájára keleszteni, elég neki kb. 10-15 perc pihentetés. 
Két dkg élesztővel elég gyorsan kel.
Egy tepsit kiolajozunk / sütőpapír / és beletesszük a kinyújtott tésztát.
Ezután hagyjuk duplájára kelni
Ujjainkkal megbökdössük a tészta felszínét, hogy lyukak keletkezzenek.

Az előkészített tésztát megkenjük a salamoiával, ami
  • 65 gr 20 fokos víz
  • 65 gr extra szűz olívaolaj
  • 25 gr só
A tésztát  ismét hagyjuk kelni 20 percig.
220 fokos sütőben sütjük 25-30 percig.

Az a véleményem, hogy a tészta nem veszít eredetiségéből, ha kicsit változtatunk a pihentetési ill. a kelesztési időkön. Ez amúgy is függ a liszttől, az élesztőtől, a konyhától és még ki tudja, mitől.
Nekem is sokkal rövidebb idő elég volt. A sütés is csak 180 fokon történt kb. 20 perc alatt. Gondolom ez meg a sütőtől függ.


A tésztákra nem pakoltam sok mindent. Rozmaringom sajnos csak szárított volt / nem a por /, ezért egy kevés olajba áztattam, amíg a tészta kelt. Ezzel kentem meg a kinyújtott lepényeket.
Az egyikre tettem kb. 3-4 dkg kékpenészes sajtot és paradicsom karikákat, a másikat csak csupaszon hagytam.
A tészta mélyedéseibe lehet olajbogyót is nyomkodni.

Fokhagymaleves magyarosan

Nekünk is van fokhagymalevesünk, nem csak más népeknek. Lehet, hogy nem olyan elegáns, de a mi ízvilágunkat tükrözi. Egy régebbi szakácskönyvet lapozgattam, abban találtam.
Úgy gondolom, hogy ez lehetett az a leves, amit a tészta gyúráskor ill. a kifőzésekor megmaradt vízből készítettek. Abba a vízbe belefőlt az az íz, amit nem lehet mással pótolni. Nekem sem sikerült, de a leves azért finom lett.
Annyi a csalás, hogy a levesben úgy néz ki a tészta, mint a régi kézzel vagdosott metélt, pedig ez egy instant leves tésztája.A  leves többi hozzávalója a kukába végezte, mert szemetet nem eszünk, de a tésztával nem nagyon tudnak elbánni.
  • Kevés mangalica zsíron megpároltam egy összevagdalt kisebb fej hagymát és egy fej fokhagyma gerezdjeit.
  • Amikor megpuhult, pirospaprikát szórtam rá és felengedtem vízzel.
  • Sóztam, borsoztam és jól kiforraltam.
  • A kész levesbe tettem a tésztát és megszórtam összevágott petrezselyemzölddel.
Nagyon egyszerű, de nagyon finom.