Egyszerűbb volt vacsorára sütni egy focaccia típusú lepényt, mint neki állni kenyeret sütni. Ez ugyanis sokkal rövidebb idő alatt készül el és a frissen nem is kell mellé semmilyen felvágott vagy szalámi.
Mellette szól az is, hogy a hűtőben fellelhető maradékokat is el lehet használni.
A focaccia olasz kenyér féle, egyszerű élesztős tészta vízzel készítve.
A tészta nagyon puha, és ha megkenjük olívaolajjal, magába szívja, mint a szivacs.
Giorgio Locatelli könyvében van egy klasszikus recept.
- 500 gr jó minőségű kenyérliszt
- 15 gr friss élesztő
- 225 gr 20 fokos víz
- 2 ek olívaolaj
- 10 gr só
- 50 dkg liszt
- 1,5 dkg élesztő / lehet 2 dkg is /
- 3 dl víz
- 2 ek olaj
- só
A tésztát az összeállítása után nem kell a duplájára keleszteni, elég neki kb. 10-15 perc pihentetés.
Két dkg élesztővel elég gyorsan kel.
Egy tepsit kiolajozunk / sütőpapír / és beletesszük a kinyújtott tésztát.
Ezután hagyjuk duplájára kelni
Ujjainkkal megbökdössük a tészta felszínét, hogy lyukak keletkezzenek.
Az előkészített tésztát megkenjük a salamoiával, ami
- 65 gr 20 fokos víz
- 65 gr extra szűz olívaolaj
- 25 gr só
220 fokos sütőben sütjük 25-30 percig.
Az a véleményem, hogy a tészta nem veszít eredetiségéből, ha kicsit változtatunk a pihentetési ill. a kelesztési időkön. Ez amúgy is függ a liszttől, az élesztőtől, a konyhától és még ki tudja, mitől.
Nekem is sokkal rövidebb idő elég volt. A sütés is csak 180 fokon történt kb. 20 perc alatt. Gondolom ez meg a sütőtől függ.
A tésztákra nem pakoltam sok mindent. Rozmaringom sajnos csak szárított volt / nem a por /, ezért egy kevés olajba áztattam, amíg a tészta kelt. Ezzel kentem meg a kinyújtott lepényeket.
Az egyikre tettem kb. 3-4 dkg kékpenészes sajtot és paradicsom karikákat, a másikat csak csupaszon hagytam.
A tészta mélyedéseibe lehet olajbogyót is nyomkodni.
Köszi a recit, máris jól bevacsiztunk!!Olíva helyett- kacsazsír került a focacciára, szerintem nem rontott rajta!
VálaszTörlésBoldog Névnapot! pusz
Nagyon örülök Neked!
VálaszTörlésNem akarok magyarázkodni, de kicsit szégyellem magam.
Szia, nagyon örültem a receptnek, el is készítettem, és bár incsa-fincsa, olyan sós lett, mint csuda...én ezt mondjuk nem bánom, de azért hadd kérdezzek erről: kb. a fele salamoiát tette rá, mint ami fönt le volt írva, a többit eltettem a következő alkalomra (éreztem, hogy többet nem is akarna felvenni), és mégis nagyon sós lett: kicsapódott a kisült nyamiság tetején. Még 2 dolog van ezen kívül, ami említésre érdemes: nem lett olyan szivacsos, mint ahogy írtad, vagyis nem itta be a salamoiát. Ez mitől függhet? Illetve a másik, hogy annyira nem kelt szépen meg, mint nálad -ahogy a képen látom-, ezt annak a számlájára írjam, hogy por élesztővel dolgoztam és nem frissel? Amúgy nagyon köszönöm, elmentve a kedvenceim közé (; Renáta
VálaszTörlésNe keseredj el Renáta, és próbáld újra elkészíteni. A kelt tésztákhoz kell egy kis gyakorlás, hogy megismerd az élesztő viselkedését.
VálaszTörlésSemmit nem von le az értékéből, mindenképp finom, mert a tiéd, és sosem szabad hasonlítgatni.
A nagyon sós íz oka lehet a só fajtája. Nem egyformán sósak a sók. Nem egyformán szeretjük a sós ízt. Én is azt írtam le, amit a receptben találtam, de mi is kevésbé sózzuk az ételeket, mint az átlag.
A salamoia úgy szívódik be a tésztába, hogy a kézzel készített lyukakon befolyik. Kicsit rá is lehet simogatni, de a mennyisége szabadon változtatható. Ha kisebb lett az alapterülete a kinyújtott tésztának, akkor kisebb helyen szívódik fel. Meglocsolod, befolyik a lyukakon, ismét meglocsolod, megáll a folyadék a lyukakban, aztán felszívódik sütés közben. Nekem egy gáztepsiben szokott sülni.
A képen látszik, hogy egy tepsiben van a kettő és talán ezért kelt magasabbra, mert kisebbre lett hagyva. Ha nagyon kilapítod, akkor vékonyabb a tészta, nem kel olyan magasra.
A szárított élesztő is jól működik, nagyon sokan használják. Nekem azért van friss, mert én ezzel tanultam meg sütni.
Mindenképpen finom, bízzál magadban és bátran változtass a recepten!
Jaj Reni! Boldog vagyok, hogy ennyire ízlik!
VálaszTörlésMeglátod, milyen csodákra leszel képes rövid idő múlva. Nem tudod úgy elrontani, hogy ne lehessen megenni, legfeljebb nem lesz NB-I -es szépség. Nekem sem sikerül mindég, mert sokszor sietek.
Nekem sokszor kell spórolnom az idővel, de szeretünk enni.
Van egy másik kedvencem, a lepénykenyerek. Kicsit olyan, mint a pizza, de nagyon vékony tésztával. Élesztős, de alig kell keleszteni. Ropogósra sül a tészta, a tetején minden maradék elfér. Összehajtható, szállítható, mikróban melegíthető, de sütőben is két perc alatt felmelegszik és olyan, mint a friss. Teljeskiőrlésű liszttel is szoktam sütni, akkor még egészséges is.
Reni, megnéztem, mit találhatsz, de a lepénykenyér nem jó meghatározás.
VálaszTörlésAmiről írtam, az a pizzalepények. Ezen a linken elindulhatsz, de a kelt tészták cimke is odavezet.
http://daisyterme.blogspot.hu/2012/01/pizza-vacsora.html