2013. november 24., vasárnap

Cukkinis zöldségragu sültkolbásszal


Sajnos a  cukkini ideje már leáldozott, de annyira szeretem,  hogy még egy utolsó esélyt kapott. A gömbcukkini az új kedvenc, most is ezt vettem. Eddig úgy tűnt, hogy jobb állagú és könnyebb roppanósra készíteni, mint a hagyományos fajtát, de ez lehet, hogy nem így van.
Az ilyen hasonló zöldségraguk nyáron többször készültek, mert egyszerű, ízletes és könnyű étel volt.
Azért, hogy férfiasabb legyen, többször sütöttem a zöldségek mellé kolbászt.
Igaz, kell egy jó hentes--nem árt jóban lenni vele--és kell, hogy jó kolbászt készítsen. Az előző csapat is jól végezte a dolgát,de a mostani még jobb! Fiatal, energikus és nagyon kreatív társaság.
A sütni való kolbász új dimenzióba került nálam. Kitűnő kiegészítő és nagyon gyorsan elkészül, ha valamelyik egyszerűbb ételt úgy akarom elkészíteni, hogy a fiúknak is megfeleljen.
Ez már a sokadik ilyen próbálkozás, de tavaszig ismét lesz néhány.
Vaslábasban főztem, mert imádom  és mert a wok után szerintem ebben lehet úgy  párolni, hogy ne főljön pépesre a zöldség. Erős tűz és jó hőtartó edény a siker egy része.

  • libazsír
  • 2 óriás hagyma nagyobbra kockázva
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 2 nagy sárgarépa felvágva
  • 3 erősebb szál szárzeller összevágva
  • 2 dob. konzerv fehérbab
  • 1 dob. konzerv kockázott paradicsom
  • 3 db. nagyobb gömbcukkini
  • 1 ek. toscan fűszerkeverék
  • 1tk. csilis fűszerkeverék
  • só, frissen őrölt bors
  • kb. 1 dl víz
A zsíron megpároltam a hagymát a fokhagymával, de néhány perc után hozzáadtam a répát is, mert annak kell idő a puhuláshoz.
Ezután a zellerszárat tettem bele és amikor már félig megfőlt minden, akkor jött a cukkini, de mielőtt megpuhult volna, hozzáöntöttem a babot és a paradicsomot.
A fűszereket beleszórtam és felöntöttem vízzel.
A kolbászokat megsütöttem a sütőben egy kevés zsíron úgy, hogy ne száradjanak ki.
Amikor a ragu elkészült,beletettem a kolbászokat a zsírjával együtt és még egyszer összeforraltam.


Besűrűsödött, krémes és még is könnyű ragu lett belőle.

Rukkolapestos gnocchi



Pestot lehet készíteni másból is, mint csak bazsalikomból. Csináltam már petrezselyemzöldből, salátából, sült kalif.paprikából, medvehagymából, de nagy kedvencem a rukkola.
Fenyőmagot sem teszek bele, mert van dió, mandula és akár mogyoró is, lényeg az, hogy legyen benne valami ropogós állag is. Fokhagyma persze kell, de olyat készítünk, ami tetszik, legfeljebb nem hívjuk pestónak.
A gnocchi tulajdonképpen a magyar nudlinak felel meg, hiszen ez is főtt krumplis tésztából készül, csak nálunk nem volt szokás sütőtököt vagy spenótot keverni a tésztába. Mi édesen ettük, most pedig a többi változat a népszerű. 
Személy szerint én nagyon örülök, hogy megismertem.
Amikor elkezdtem ilyet csinálni, mindenképpen olyan szépeket akartam, mint a könyvekben a képeken, olyan szép hullámosat, formásat, mert azt mondták, akkor jobban tapad rá a szósz. Ez igaz lehet, de akkor is fölösleges munka! Nem is sikerült, mert ha puhább a tészta, akkor ragad. Az olasz liszt más, annak jobb a tartása.
Nekem tökéletesen megfelelt ez az egyszerűbb forma is!

A szilvásgombóc receptje nincs kőbe vésve. Az arányok változnak, hiába ír a recept egy pontos mértéket.
  • Függ a krumpli állagától / fajtájától /, függ a liszt minőségétől, de általában az arány kb. a főtt krumpli mennyiségének 1/3-a a liszt mennyisége. 
  • Egy db tojást is kell bele, bár lehet nélküle is készíteni.
  • Egy evőkanál zsír vagy 1-2 ek  olaj
A tészta legyen jól kezelhető, de rugalmas, ne ragadjon.
A tésztát cipókra osztottam, rudakat sodortam belőle és egyszerűen késsel feldaraboltam. Jól beliszteztem és tálcán hagytam pihenni.
A könnyebb kezelhetőség érdekében betettem a fagyasztóba kb. 30 percre és csak ezután főztem ki.
Rövid idő kell csak a főzéshez, amikor feljönnek a víz felszínére, akkor szinte készen is van.
Egy adagot véglegesen lefagyasztottam, hiszen a munka kosszal jár, idő kell hozzá, akkor már legyen egy kis haszon is belőle.
Ez az étel annyira egyszerű, hogy megérdemli a pestóban az olívaolajat és a tetejére a jó sajtot!


Ha lenne több időm a tésztát elkészíteni vagy valaki rendszeresen meglepne vele, akkor akár hetente főzném.


Velőrózsa rántva


Tudom, ez is nagyon megosztó étel. Lehet szeretni és bizony lehet utálni.
Gyerekkoromban sok olyan étellel ismertettek meg a szüleim, amelyekre bizony manapság sokan ferde szemmel néznek. Ennek oka lehet az is, hogy régebben sokkal könnyebb volt hozzájutni a ma már különlegességnek is számító alapanyagokhoz.

  • vese
  • borjúbríz
  • pacal
  • sertésvelő
  • birkahús
  • tüdő-szív / a szalontüdőt a tüdő miatt nem tudtam megszeretni /
  • zúza
  • nyúl
több most nem jut eszembe

Szóval nekem ez a kép--- amin a velő van--szép.
Tudni kell, hogy ez nem egy könnyű étel, nem késő esti vacsorára való,  az éttermekben is előételként szerepel.
Lehet belőle a klasszikus rántott velőt készíteni, lehet tojással összesütni hagymás velőnek, lehet velős töltött tésztát is készíteni levesbetétnek és lehet velős rétest is készíteni belőle.
Az is igaz, hogy ritkán lehet olyan szépet kapni, amiben minden darab egészben van és rántani lehet.
Sajnos legtöbbször összetörik és a sok törmelék mellet alig marad szép darab, bár ragunak az is tökéletes, de én most nem olyat akartam. Amit vettem, annyira szép volt, hogy nem bírtam ott hagyni!
Volt már régebben is képem a velőről, de valahol az éterben eltűntek a legjobbak és csak most lett megint olyan, amivel érdemes bemutatni.


A velő tisztítása nem tartozik a legegyszerűbb tevékenységek közé, de lehet ügyesen csinálni és akkor elég haladós.Az állaga nagyon laza, puha és törékeny, de nem kell megijedni.
Olvastam már olyat is, hogy valaki azt ajánlotta, hogy forró vízzel kell leönteni. Igen, lehet, de NEM szabad hagyni, hogy abban álljon, mert akkor a hártya is ráfől a velőre és nehéz lesz leszedni.  Az is igaz, hogy a forró víztől egy kicsit összeugrik és jobban kezelhető lesz az állaga.

Szerintem langyos vízben kell átöblíteni, mert néha sok apró csontszilánk van beleragadva.
A velőrózsa alsó részén van egy lekívánkozó lógós darab, amit simán le kell tépni, DE eldobni nem szabad. Ezt is meg kell tisztítani és ami  a végére összejött, abból lehet valami ragusat összesütni.

Amit meg kell tisztítani, az szép formás, tömör és egészben marad.
Hideg vízzel telt edénybe szoktam tenni és abban is tisztítom. Ha kell, közben lecserélem a vizet.
A velőt az egyik tenyerembe teszem és a másik kezemmel a véreres hártyát fellazítom, azután szépen lefejtem a felszínéről. Könnyen ki lehet szedni a hullámos részek közül is.


A megtisztított velőt lehet sózni, azután a hagyományos módon panírozni és közepes hőfokon megsütni.
Mire a panír szép színes lesz, addigra a velő is átsül.
Természetesen házi tartármártást csináltam hozzá!