2011. december 27., kedd

Csirkemájas húsos terrine aszalt gyümölcsökkel, áfonyalekvárral


Az idén is elkészült a májas pástétomunk. Igen, van némi fogalom zavar ezen a téren. Több éve készítem ezt a finomságot, de az újságban is - amiből a recept származik - pástétom néven szerepelt. Amióta egyre mélyebbre jutok  a gasztrotudományban, azóta kiokosodtam ebben is. Már tavaly is tudtam, hogyan kell helyesen mondani, de annyira megszoktam az évek során.
Szóval, terrine és nem pástétom.

Apró változtatásokkal készítem, hiszen ma már merek eltérni az eredetitől. Tudom, hogy ettől még sikerülni fog.


A képen egy kicsit rózsaszínűbb a hús egy része. Ez azért van, mert talán egy kicsit  rövidebb ideig sült illetve párolódott a vízfürdőben, mint szokott, és nem tudott megsülni, csak átpárolódni.


A receptet nem írom le még egyszer, mert úgy láttam - visszaolvastam - , hogy alapjaiban nem változott.
http://daisyterme.blogspot.com/2009/12/kacsamajas-huspastetom-terrine.html

Töltött pulykamell mandulás karácsonyi fánkkal és karamellizált kumkvat mártással


Szeretnék gyakrabban venni bőrös pulykamellet, de nem lehet. Egyszer már sütöttem ilyet és látványnak sem volt utolsó. Hiába no, a bőr a húson, szép pirosra, ropogósra sütve simán eladja a húst.
 Az idén a Lidl-ben lehetett kapni ilyen húst és akkor határoztam el, hogy ilyet fogok sütni megtöltve.

A fagyasztómban szinte mindég vannak olyan kincsek, ami úgy kerül bele, hogy majd jó lesz valamikor. Sokat segítenek ebben az akciók is, mert finom dolgokat lehet venni, szinte harmadáron. Na jó, nem éppen a gesztenyére gondolok, de a Jamon serrano sonka hajszálvékony szeletei, az apróra kockázott bacon, az aszalt áfonya és a csíkozott mandula a darált társával együtt, mind így került haza.
Egy kis maradék pikáns gorgonzola sajt és lassan körvonalazódott a pulykahús tölteléke.


 A kb. egy kilogrammos húst úgy vágtam fel, hogy ki tudjam teríteni. Nem klopfoltam ki, mert azt akartam, hogy legyen benne hús.

  • 1 nagyobb hagyma apróra vágva
  • 5 dkg húsos bacon apró kockákban
  • 15 dkg natúr gesztenyemassza
  • 5 dkg gorgonzola sajt
  • egy maréknyi friss kenyérbél morzsa
  • 1 tojás
  • 10 dkg serrano sonka
  • kb. 3 dkg aszalt áfonya
  • néhány szál friss petr.zöld
  • frissen őrölt bors
  • 1 mokkáskanálnyi provanszi fűszerkeverék



A hagymát a baconnal megpároltam és hozzáadtam a sajtot, a tojást, a kenyeret és a fűszereket.
A kiterített húsra  - amit sóztam és borsoztam -  ráfektettem a sonka szeleteket és erre kentem rá a gesztenyés masszát.
Megszórtam az áfonyával és a petr.zöldet is rátettem.
Feltekertem a húst és át is kötöztem, hogy megtartsa a formáját.


A tepsibe olívaolajat öntöttem és egy fél vajat is tettem hozzá. Erre karikáztam két fej hagymát, hogy megágyazzak a húsnak. Ezen sült ugyanis lassú hőfokon, hogy ne égjen le és ne süljön nagyon össze.
130-140°C-on kb. 2,5 órát sült. Ezt előző nap elkészítettem, másnap még kb. fél óra sütést kapott, hogy a bőre is szép legyen.


A mini narancsokat cukros vízben megfőztem, pontosabban elfőztem a vizet. Amikor a cukor karamellizálódott, öntöttem hozzá narancslevet és kiforraltam, majd botmixerrel pürésítettem.

A hús alól kivettem a szintén kissé karamellizálódotott hagymát és a narancsos mártáshoz turmixoltam.
Felöntöttem sherryvel és ismét kiforraltam. Ezt is előző nap készítettem el.



A mandulás burgonyafánk egy egyszerű tészta kiegészítve.

  • 25 dkg liszt
  • 10 dkg mandulaliszt / darált mandula /
  • 25 dkg főtt, áttört burgonya
  • 1 tojás
  • szüks. szerint kevés víz vagy liszt
  • 1 teáskanál sütőpor
Az egyszerűbb változatot általában virágmintás kiszúróval vagy csak simán pogácsaszaggatóval szoktam formázni, de most a karácsony alkalmából természetesen karácsonyfa kiszúróval vágtam ki a tésztából.
tojással kentem le és mandulával díszítettem, azután sütőben megsütöttem.
Olajban is sütöttem néhányat, de azokat nem díszítettem.

A sütőben sütött egy kicsit szárazabb lett, de nem akartam annyit büdösíteni már a konyhában.

A képek sajnos nem lettek elég élesek, de ismétlési lehetőség nem volt, ezért most ezzel kellett beérnem.