2013. június 30., vasárnap

Gyümölcsös rizs köret csirkecurry mellé


A gyors csirkecurry az egyik visszatérő étel a konyhámban.
Nemcsak azért, mert valóban gyors, hanem, mert egyszerű is és finom annak, aki szereti a kissé csípős és fűszeres ételeket. Az erőset ki lehet hagyni a receptből, de a fűszereket nem lehet, hiszen akkor éppen a jellegzetességét veszíti el az étel.
A fűszeres lencsés rizs  szintén ennek a currynek a körete, de most úgy gondoltam, változtatok egy kicsit.
Nem volt mellényúlás a gyümölcsös rizs, ugyanolyan kellemes kísérője a csirkének, mint a lencsés változat, de az össz ízhatás egészen más lett.



  • kb. 40 dkg kerek szemű rizs
  • 1/2 fej hagyma apróra vágva
  • 3 evőkanálnyi mennyiség az apróra vagdalt aszalt sárgabarackból
  • 2 ek. menny az összevágott datolyából
  • 2 púpozott ek. mazsola
  • 3 ek. sótlan mogyoró
  • olívaolaj és vaj keveréke
  • 1/4 szerecsendió lereszelve
  • 1 fahéjrúd
  • frissen őrölt bors
  • húsalaplé / egy leveskocka / 
Az olaj és vaj keverékén megpároltam a hagymát és a mogyorót. Nem pirítottam, csak pároltam.
Hozzáadtam a gyümölcsöket és fűszereket a rizzsel együtt.
Felöntöttem a megfelelő mennyiségű folyadékkal és készre pároltam.
Összevágott korianderlevéllel lehetett volna megszórni, ha lett volna, de sajnos már évek óta nem jutok hozzá.

Nekem általában az az arány vált be a rizs főzésénél, hogy csak másfélszeres mennyiségű vízzel öntöm fel, mert a kétszeres mennyiség általában sok.
Manapság a teflonos edények miatt egyáltalán nem tilos főzés közben megkeverni a rizst, ezért, ha a főzés vége felé elfogy a víz, de a rizs még nem főtt meg, egyszerűen kell egy kevés vizet aláönteni.
 Kivenni már nem lehet belőle!

Carbonara--szénégető módra készült spagetti


Na, én valószínűleg nem fogok állást foglalni az eredeti elkészítési mód mellett, mert egymásnak ellentmondó, de egyenként hitelesnek tűnő forrásokból szedtem össze a tudományomat, amivel most nem tudok mit kezdeni.
A Tv-ben láttam egy olaszországot bemutató gasztro műsort, amelyben határozottan kijelentették, hogy  ennél a tésztánál semmi keresni valója a tejszínnek!
Nincs is ezzel semmi gond, hiszen enélkül is nagyon finom, jobban érződnek az ízek, főleg, ha valóban finom sonkával--húsos szalonnával -- , olívaolajjal és legalább parmezán helyett valami hasonló sajttal készítjük.
Egyszerű ízrobbanás, de csak frissen készítve élvezhető, mint sok más hasonló tészta étel.

Van egy nagyon szép, minőségi összeállítású, tészta ételeket bemutató --olasz fordításból --,szakácskönyvem, amiben a carbonara recept bizony tejszínnel van leírva.
Igaz, ez valószínűleg még így sem az a tocsogós fajta, mint a menzakaja. Ebben még pirított gomba is van, de a többi elkészítési mód megegyezik.
A leírás alapján nekem semmi kifogásom sem lenne a tejszín ellen.

  • kb.35 dkg spagetti / nekem most a makarónihoz hasonló bucatini, mert csak ez volt itthon /
  • 1 közepes hagyma apróra vágva / eredetileg ez sincs / 
  • 20 dkg füstölt sonka / ki kellett volna áztatni, mint a húsvéti sonkákat / az olaszok húsos tokaszalonnát használnak
  • 5 ger. fokhagyma
  • 1 cs petr.zöld
  • 3 dkg vaj
  • 1/2 dl olívaolaj
  • frissen őrölt bors
  • 2 tojás sárgája + 1 egész tojás / lehet több sárgája is vagy csak az /
  • parmezán jellegű sajt / eredetileg pecorino, de ez nálunk lehetetlen /


Az olaj és vaj keverékén megpároltam a hagymát, fokhagymát és sonkát.
Rátettem a petr.zöldet és a borsot.
Belekevertem a kifőzött al dante tésztát és melegen tartottam, mert a tojással már nem lehet melegíteni, ezért közvetlenül fogyasztás előtt kell a tojással összekeverni.
A tojásokat összekevertem és a sajt egy részét is beletettem, ezt a tésztára öntve tulajdonképpen a tészta hője hőkezeli / nem főzi /  a tojást.
Nincs teljesen átsütve a tojás, ezért frisset szabad csak használni!
A maradék sajtot a tányéron szórtam a tésztára.